Magyar Nyelvőr – 65. évfolyam – 1936.
Értekezések, önálló cikkek - Fokos Dávid: A jelzők sorrendje
65. évfolyam 1936. január—február hó 1.—2. füzet. MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND FOLYÓIRATA AZ ORSZÁGOS M NÉPTANULMÁNYI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA SZERELMES BRATYM. írta: Kertész Manó. Kétségtelenül igazuk van az Etymologiai Szótár szerzőinek abban, hogy a szláv eredetű barát szavunk nem 'amicus' jelentéssel, hanem egyházi műszóként került nyelvünkbe és kezdetben a bencésekre, majd a később keletkezett szerzetesrendek tagjaira is alkalmazták. Ám a szláv brad mint egyházi műszó a latin 'fráter' fordítása, mert a szerzetesek az Egyház tanítása szerint valóban testvérek: 'fratres in Christo', lelki testvérek 'fratres spirituales'. Érdekes, hogy a magyar az idegen szót veszi át, holott a testvéri viszony kifejezésére van ősi, keletről hozott szava, az atyafi (1. Nyr. 38:385 s köv.); ugyancsak ezt az idegen szót alkalmazza nyelvünk kezdetben a tágabbkörű, minden embert magában foglaló keresztény testvériség kifejezésére, amint ezt a HB. szerelmes bratym kapcsolata bizonyítja. Mert nem lehet kétséges, hogy itt a bratym jelentése 'fratres' és nem 'amici'; helyesen jár el tehát Szinnyei, mikor a HB. e kifejezését 'kedves testvéreim'-nek magyarázza. Ám ez az értelmezés a 12—13. századbeli magyar nyelvtudatra vonatkoztatva mégsem egészen pontos, mert ha a HB. szerzője valóban testvéri viszonyt akart volna kifejezni, akkor szerelmes atyámfiainak szólította volna a gyászoló gyülekezetet. Hogy nem ezt tette, abból hitem szerint jogunk van azt a szellemtörténeti következtetést levonni, hogy a magyarság, amelynek társadalmi szervezete a kereszténységre térés idejében jórészt vérségi kapcsolatokon nyugodott, csakis ezt a vérségi köteléket, a vér szerint egy atyától való származást ismerte el atyafiúi kapcsolatnak és a 'fraternitas spirituális' fogalma lelkétől ekkor még idegen volt. — Tehát a HB. bratum szava ámbár annyi, mint a latin 'fratres mei', mégsem egy jelentésű a magyar atyámfiaival. Tudtommal eddig még nem mutattak rá arra, hogy a felebarát összetételt a HB. korában még alig ismerhették, mert hiszen az összetétel első tagja a szöveg elején (Latiatuc feleum), a második meg a vége felé fordul elő, pedig akkor még mindenik tag külön-külön is azt jelenti, amit az egész összetétel és a szónok Megjelenik havonként a nagy szünetet kivéve Felelős szerkesztő és kiadó BALASSA JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest V. Klotild ucca 10/A. 1 A magyar nyelv (A Magyar Szemle Kincsestára 2. sz.) 62. 1.