Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 2. kötet

S - SIKKASZT - SÍK - SIKÁR - SIKÁTOR - SIKER - SIKER, SÜKER - SIKET, SÜKET

1569 SÍKÍT—2. SÍK SIKÁR—ELSIKETLÉS 1570 Sikít: lubrieo MA. PPBL schlüpfrig machen PPB. meg-sikít:l) lubrieo C. levigo, levo, delevo MA. [schlüpf­rig machen]. Szájában az ösvényekre feles vizet hord a kro­kodilus, mellyeken a vadak alá s fel járnak, s azokat úgy meg-síkítja, hogy a vadak mentekben el­essenek (Misk: Vbert. 248b). Miképen hogy a krokodilus az ösvényeket meg­síkítja, azonképen az ördög alkalmatosságot szolgáltat az gonoszra (250). 3) deplano, explano, complano MA. [ebnen]. [Sikkad] el­sikkad: [prolabor; ausgleiten]. Mikor az ember vala­mibe avatja magát, igaz mértékét vegye tehető készségének, hogy utóbb a magára vállalt terek alatt el ne sikkadjon (Fal: UE. 412). SIKKASZT: abdo, celo, pessumdo SI. [verheimlichen, veruntreuen], el-sikkaszt. co El kell azokat sikkasztani (Czegl: MM. 251). Csak sikkaszsza el a királynét (Czegl: Tromf. 139). Mi a nagy dolgokat csak el­sikkasztjuk s henyéllek (Czegl: Dág. II.2). Csalárdsággal akarnád elsikkasztani a nyilván­való igaz­ságot (Matkó: BCsák. 280b). Vizben elsikkasztani (Bethl: Élet. 11.45). Síkon: lubrice MA. schlüpferig PPB. Sikos (sikos ACsere: Enc. 268). f­­lubricus, levis MA. labidus PPBI. glatt PPB. [schlüpfrng]. Ezeknek szájok zsirosb az utajnál, sikosb­ujatok az faolajnál (RMK. IV.50). Igen könnyen áll ez féle apróság az fi sikos nyakán (Zvon: PázmP. 224b). Mindenek telik sikos és enyves sötétséggel (Pázm: Préd. 417). Beszéde sikos mint az vay (MA: Bibi. V.26b). Édes nyelveckel, sikos ajakockal jó szót adnac (MA: Scult. 996). Bálvány képec, az mellyeket legsikosban festetteknec lát (MA: Tan. 81). Síkos szájú, csalárd szavú (Matkó: BCsák. 146b). Sikossabb a nyelve és eszénél előbb jár beszéde (Land: UjSegíts. Előb. 2). Minek előtte beszédhez keszgyfink, síkos és ártalmas nyelvünkre vigyázzunk (Fal: NA. 187). Zabolázzuk­ meg erősen nyelvfinket, minthogy síkos egy darab (Fal: NE. 91). A bölcs vigyázza meg szörnyű fordulásit a sikos szerentsének (Fal: UE. 449). Forgasd okossan, síkos és veszedelmes falat a nyelv (Fal: BE. 572). Csillámló síkos jószág a gazdagság, nehezen férfiak hozzá (591). 2) planus MA. [eben]. Sikos, rétes mező (ACsere: Enc. 268). Síkosít: [levő: glatten]. Síkosított: levatus PPBI. meg­síkosít: [levigo; abglatten], Keweket zerez es megh sykosodat ewket­ eriges et calce levigabis eos (Jord C. 254). Síkosság: lubricitas Kr. [schlüpfrngkeit], A kigyót annyira nem szoríthatod, hogy síkosságával magát ki ne fúrja markod­ból (Pázm 2, Kal. 408). Síkság: levitas PPBI. [glatte], Hasnak menése, siksaga: *levitas intestinorum PPBI. Síkul: lubricor SI. [schlüpfrig werden]. meg­ sikul: [lubricor: schlüpfrig werden], Mindazonaltal is nem lassabban lat vala az viadalhoz, az maga es ellensegi­nek verevel az fegyvere megh sikulvan: nec tamen segnius proelium capessebat lubricis armis suo partter atque hostium sanguine (Forró: Curt. 140). A méh szája a sok nedvességtől meg­sikul (ACsere: Enc. 152). [Síkulás] has-síkulás : lienteria; durchlauf PPB. . 2. SÍk:­aluta inaurata MA. vergoldetes leder Adámi. Az gombkötő-munka mocskos; az mente csípőjén az vitézkötések ollyan síkbal legyenek, mint az varrás (TörtT.2 III. 192). m. nyelvtört. szót Ali. u. SIKÁR. Sikárt vettem egy legénytől (MonTME. 1.293). SIKÁTOR: angiportus SI. [enge gasse]. Meny az kertek közöt valo sikatorokra (DBon: Részegs. 66). 1. SIKER: emolumentum, utilitas, effectus, successus SI. [nutzen, erfolg]. Sikerei: promoveo Kr. [befördern]. Az portai állapotokat isten sikerelje az közönséges jóra (Rákay: Lev. XXIV.417). 2. SIKER, SÜKER (siker C. súkér PPB): lentor C. viscus, bitumen MA. zahe, schleim, leim, judenleim PPB. Sikeres: glutinosus, bituminosus, viscosus MA. zahe, kle­berig PPB. Sikeres sár: coenum MA Meg taposzta sikeres agyaggal es szurockal: linivit eam bitumine 'ac pice'(Helt: Bibi. I.C2). Sikeres posuanban czappolodni (Zvon: PázmP. 282). Sikeres sarban temetnetek (Lép: FTak. 3). Kövér, siros, s­ikeres buza kenyérrel éltél (GKrat: Válts. I.1083b). A fazakas sikeres gyűrött sárból fazakakat formál (Com. Jan. 105). Szent orczád alul vérrel, sikeres undok torkákkal és verítékkel el­rutitva vala (Tarn: Szents. 11.204). A szurok termő fa ragadós, sikeres és folyos hejju (ACsere: Enc. 231). Az enyv köves és sikeres s szurokhoz hasonló nedvesség (248). Vétkeinknek sikeres Sá­rában való fetrengésüink (Rim: Ének. 91). Sikeresség: lentor MA. zahe PPB. A jasmin kenet a torba sikerességéből eredt nyavalyákat meg orvosollja (ACsere: Enc. 242). Sikeretlen: [non tenax, nicht klebrng]. A por egymáshoz sikeretlen, ide­stova elhányandó csak mi kicsiny szék­fil is (Ker: Préd. 248). Leromlott házát az fövenyre sikeretlen sárral fag­gatni akaró Sámbár (Matkó: BCsák: Ciml). Rosz, bizdös és igen sikeretlen sár ez (Matkó: BCsák. 38b). Sikeretlenit: [dissolvo; auflösen]. Sárát hazugsággal gyúrta s sikeretlenítette (Matkó: BCsák. 36). SIKET, SÜKET: surdus C. MA. taub PPB. Ez mykent siket es néma nagy vigy arczaval el mulykuala (EhrC. 3). Vakoc larnac, santac iarnac, siketec h­alnac (MünchC. 33, NagyszC. 108, JordC. 104). Syketek venek hallast ez zent atyanak erdeme myat (DomC. 158). Vettenek negy syketek hallast (314). Vala eegy yffyw syket es nema, az ees azonnal meg vygazeek (ErdyC. 363). En mykent sitket nem hallok vala (ÉrsC. 532b). Sfiketh felenkkel halgathnak myndeneketh el (LevT. 1.168). Te magyar nemzet kemény nyakó vagy és igen süket vagy (RMK. 11.207). Eszt czac siket ffillel magyaroc mulatác (Helt: Canc. 17). Tallyan szerzec ezt enekbe sfiket magyaroknak (Born: Ének. 366b). Tfile meg ijedten sfiket füllel nem malac (634b). Kegyetlen, miért meg nem hal­gatsz Aspinnál süikettyek (Zrinyi H.112). Nem mind­azok,akik látnak, vannak kinyílt szemmel; minthogy süketek a tanácsra, senki sem bírhatja őket a látásra (Fal: UE. 482). [Közmondások]. Nem kell kettős mise az siketnek (RMK. IV.194). Süketnek harangoz, avagy süketnek miset mondat hylum inclamas (Decsi: Adag 28. 156. Czegl: Japh. 223). anyaszült­ siket: [surdus natus; taubgeboren]. Ez a lárma olly alkalmatlanná teszi a helységet, hogy az anyaszült siketek nem óhajtanák könnyen az hallomást (Fal: TÉ. 774). Siketed­ik: surdesco Kr. [taub werden]. A vénség szünet­len betegség, mellyben szemeink homályosodnak, hallásunk sike­tedik (Pázm: Préd. 74). SSiketël, el-siketël] elsiketlés: [te perperam audire; das überhören]. Sik­e fenyitéseknec elsiketlése s meg nem gondolása (Megy. 3laj. II.­­ 103).

Next