Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-10-18 / 124. szám
124-ik szám. Határozati javaslat. A tiszánjánoai korona szabadalmazott kerület úrbéri viszonya megszüntetése tárgyában Tekintve azt, hogy az 1848. törvények az úrbéri tartozásokat országos alapon megvátatni rendelték; tekintve, hogy az 1868-ai legközelebb megszavazott törvény az örökváltságokkal terhelt földeket is, azoknak hátralevő váltságdíját országos alapból megtéríttetni rendelvén, szabadokká tette, sőt a jászkunkerület igazságos kérelmének is reményt adott: az egész országban minden talpalatnyi föld szabad lett, egyedül e szabadságokat osztó szent koronának maradtak úrbéresei; a tiszán inneni korona szabadalmazott kerület lakosai daczára annak, hogy a földtehermentesítési pótlékot azokkal, kik szabadok lettek, egyformán fizetik, földjeik az úrbériséggel mindez ideig terhelve vannak. Ezen igazságtalanság megszüntesse végeit meghagyja a ház az igazságügyminiszernek, miszerint haladéktalanul terjeszszen a ház elébe. javaslatot, melyben a tiszáninneni koronakerület úrbéri tartozása országos alapon megváltatni rendeltetik. Papp Móra maga, továbbá Szász Károly és Szilády Áron jászkunkerületi képviselők nevében a következő indítványt teszi a ház asztalára : Indítvány. Indítványozzuk: utasítsa a 1. képviselőház a ministériumot, hogy a jászkunkerületek igényeit az általuk 174- ben fizetett váltságösszegnek az ország, illetőleg a kincstár által leendő megtérítése iránt —az 1715. 34. és az 1751. 25. t.-cz. alapján tisztába hozván, e tárgyban még a jelen országgyűlés folyama alatt javaslatot terjeszszen a ház elé.“ Mindkét indítvány kinyomatni és napirendre tűzetni határoztatik. Ezután az úrbéri örökváltságok utáni tartozások megtérítéséről s az uzsoratörvények eltörléséről szóló törv.javaslatok harmadszori felolvasása után véglegesen megszavaztatván, a szavazásról szóló jegyzőkönyv azonnal hitelesíttetik, s Bujanovics Sándor jegyző megbizatik, hogy azt a főrendiház mai ülésébe átvigye. Elnök végül felszólítja az osztályokat, hogy a törvénykezési munkálatot azonnal tárgyalás alá vegyék s az ülést ezzel 7*12 órakor eloszlatja. A görög keleti román egyh. congressus Nagy-Szebenben. Iv. (—B.—t.) VI. ülés oct. 6-án. Jegyzőkönyv hitelesítés után, csak most megjelent képviselők s ezek közt Hodossn ur, igazoltatnak s a nagyváradi gür. kel. püspökség visszaállítását és Temesvár közelébeni Mehala szerbekkel vegyes község egyházi ügyeit tárgyazó kérvények rövid vita mellett a kérvényi bizottmányhoz áttétetvén : elnök felhívja a népiskolai törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottmányt jelentésének megtételére. Babesi , mint azon bizottmány előadója Elolvassa annak javaslatát, melyet egész terjedelmében közölni reményünk, s felfejtve, hogy a bizottmány e fontos tárgyra nézve a többi tagokat is tanácskozásra hívta meg s igy a javaslat az összes majoritás véleményének tekinthető, indokolja annak azon részét, mely a többség véleménye változtával a kormány és törvényhozás s ezek sikertelensége esetén a trón elébe teendő felterjesztések helyett, egyenesen érsek-elnök dr. Siaguna e exciáját bízta meg az általa jónak találandó lépések belátása szerinti megtételére. Elnök a megbízást elfogadván, beszédében többek közt így szól: „Tények vannak életemből, melyek biztosítják, hogy mindazon lépéseket, melyeket czélravezetőknek fogok vélni, szabadon s érdek nélkül megteszem. Mert felekezeti iskoláink autonómiája mellett voltam én akkor is, midőn mostani congressusunk legtöbb tagja törvényes és mélyen életbevágó kívánalmaink megsemmisítéséért küzdött Ha felekezeti oskoláinknak egy absolut kormány hatalma alól kiveréséért még hittársaim meggyőződése ellen is küzdöttem , elhihetik önök, hogy most az alkotmányos kormány alatt nem kevésbbé s nem gyengébb lélekkel fogok küzdeni.“ (Éljen') Ő exciája beszéde e pontján félbeszakított a szót kérő Hodosiu által s csak miután ezt Macelariu elhallgattatta, tudta befejezni beszédét * janul:"U elfogadtatni (Elfogadtatik.) ... H.odo®iu megjegyzi, hogy Bem lehet kérdezni „elfogadtatik-e az indítvány vagy namu hanem hogy tekintetbe vétetik-e, s ha igen akkor következik az átalános és részletes vita ’ Maniu szerint miután enunciáltatott az áta- ‘‘r -«8 egy részletes vi,a »STL' reb8t '» »Übt”“ s:\rre',0 “ ikea *«>*• ■«», mert senki nem jelentkezett szólásra. Hodosiu.. Én jelentkeztem. 1 '„ei ,nem egyezhetik meg előtte szóló azon evei ’ ,£8y * Javaslat átalános és különös vita alá vétessék. (Fogadtassák el en bloc!) 518 — Hodosiu kijelenti, hogy nincs megelégedve a javaslat alakjával, nem tartja elég jogiaszerűnek, hogy az elnök keressék meg a szüksége lépések megtételére, s a congressus méltóságává egyezőbb lett volna határozottan kifejezni emeslését vagy kárhoztatását egy oly törvény iránt, mely egyházi autonómiájába vág, fejtegeti az autonomia fontosságát, s helyesnek találná, hogy congressus tiltakozzék a priori minden törvény ellen, mely a görket, egyház és iskolát érdeklődés hozatnék. De az ellenvélemény majoritásban évé , ezeket csak azért hozza fel, hogy a jegyzőkkönyvben nyoma legyen, különben a javaslatot részlete vita alapjául elfogadja. Gala a bizottmány javaslatához csatlakzik Protestálni csak sanctionált törvény ellen lehet. (?) A gör. kel. egyházban a világiak túlnyomó befolyással lévén, így iskolai autonómiájuk a kor szellemnek megfelel. Glodariu Hodosiut pártolja, Popeaki a magánértekezleten szinte ennek véleményen volt, örül, hogy azt nem terjesztő a congressus elé, mert nagy kisebbségben van, indítványozza, hogy a bizott javaslat en bloc fogadtassák el. T in ca a bizottsági javaslatot pártolja, sajnálja, hogy Ilodosin magánvéleménynyel lépett fel, mi az időt vesztegeti. Fauru a vita berekesztését kéri, Hodosiu magyarázza Topea indítványát. Popoviciu Zs. a részletes vita ellen megjegyzi, hogy jelen javaslatban nincs több .■ csak egyetlen kérdéssel foglalkozik. Macelariu Popeát pártolja. Elnök felteszi a kérdést: „Elfogadja-e a congressus a 0 es bizottmány indítványát. (Elfogadtatik.) Elnök a 27-es bizottmányra vonatkozólag újból igazolja munkálatát, mely a canonok alapján áll, s az aggodalmak eloszlatását ígéri. Cosma előadván, hogy a gör kel. iskola alapot kezelő pesti bizottmány kormányi kinevezés utján képtelen s rosszakaratú egyénekből lévén még rég összeállítva, úgy hogy 10,000 frton felül is elsikkasztatott, s a tettesek midőn perbe fogattak volna öngyilkosokká lettek, megemlíti, hogy e miatt a czél eltévesztett voltát látva az iskolatanitók megtagadták a fizetésükből iskolatanitói nyugdíjalapul adatni szokott 10% t s e miatt folyamodásaik elvettetvén végrehajtás alatt állanak, több évi igen felszaporodott hátralék erejéig. Kivánja a végrehajtás sistáltatását kieszközölni s ez értelemben írásbeli indítványt nyújt be. Rátió: Indítványt nyújt be, hogy a congressus küldjön ki kebléből egy bizottmányt, javaslatot készítendő, hogy mikép lehetne a papok özvegyei számára egy segélyezési alapot állítani. Mindkét indítvány a megfelelő bizottmányoknak adatik ki. V. Közöljük a közoktatás iránti törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottmánynak javaslatát, mely előbbi czikkünk szerint a congressus VI. ülésében elfogadtatott, a javaslat szószerinti szövege következő: „Tekintve, hogy az 1868. IX. 3 által fenntartatván a főfelügyeleti felségjog, a gör. kel. román egyháznak autonómiája elismerésével, kifejezetten biztosíttatott a szent canonokon alapuló azon joga, hogy congressusa által maga döntse el és szabályozza egyházi, iskolai és alapítványai ügyeit, hogy azokat maga kezelje és igazgassa saját orgánumai által azon határozványok rendelete szerint, melyeket a congressusokban maga fog megállapítni s ő Felsége helybenhagyand. Tekintve, hogy a közoktatás tárgyában a törvényjavaslat által, melyet a vallás- és közoktatási m. kir. miniszer úr a magyar országgyűlésnek előterjesztett, mennyiben e javaslat elfogadtatnék és törvényerőre emelkednék, az említett jog, mely egyházunkat a kanonok és törvény szerint illeti, az iskolaügyek tekintetében megtámadtatnék és másíttatnék, sőt épp leglényegesebb részeiben megsemmisíttetnék, minthogy azon javaslat arra van irányozva, hogy az állam kormányának tulajdonítsa a jogot, hogy a felekezeti iskolák építése és szabályozásának tervét előírja (4. és 13. §.), a jogot, hogy azokat megvizsgálhassa, ellenőrizhesse s rájuk befolyást gyakoroljon, saját, úgy idegen, mint vallásunk s nemzetiségünkben orgánumai által (8 , 75 81 §§.), a jogot, hogy a nem felekezeti iskolákat egyoldalúkig bezárhassa (9. §.) mennyiben továbbá, e törvényjavaslat egy uj oktatási rendszert rendel, mely által egyházunk joga, iskoláit önmaga szervezhetni, illusoriussá válik, sőt e rendszer által az állam versenybe tevén magát a felekezettel s kormánya mindenféle eszközökkel sokkal nagyobb mértékben rendelkezhetvén mint a felekezetek joga, s nevezetesen igazhitű egyházunk joga kisebbittetik és paralisáltatik. J . seb" Tokin,». lombbá, hogy állam köznen állami közti, segédeszközükkeli versenyének rendszere mellett e törvényjavaslat még a vegye, községekbe!, felekezetek hulik, kötelez,elé,ír i, foglalja magában, felekezeti iskolákat állítani, mely köteleztetés szerint a gör. keletiek azon községeken, holok képezik a lakosok többségét, kötelezve vanna ha saját iskolájuk segédeszközei apadtával is mások számára nem felekezeti iskolák létesítéséhez járulni (III. fej.), következőleg eörvényjavaslat szerint a kormány egy concursusba bocsátkozandó, mely inkább a felekezetekkeli barátságtalan küzdelem, bocsátkozandó pedig nem csupán az állam saját eszközeivel, hanem afelekezetek külön segédeszközei által is. Tekintve, hogy ugyanazon törvényjavaslat 20 felekezetiség nélküli képezdét akar állítni tanítók nevelésére ,talán a népiskolák s így a felekezeti iskolák számára is (VII fej.), mely rendszabályok által, valamint a kedvezmények és előnyök által, melyek e felekezetietlen képezdék tanítványainak nyujtatnak; leglényegesebb módon támadtatik meg a görö kel. román egyház joga és érdeke; s hasonlólag megtámadtatik e jog és érdek azon intézkedés által, hogy a tanitóválasztások a megyei iskolatanács vezetése és befolyása alatt történjenek. (125. § ) Tekintve, hogy bár illeti az államot, valamint a felekezeteket és nemzeteket a jog és kötelesség, hogy a nép művelődéséről érdeklődjék és gondoskodjék, mely jog- és kötelességen alapul egyrészről főfelügyelete, másrészről pedig kötelme a művelődés haladására közreműködni; mindazáltal e jog és e kötelesség természetek s az állam jól felfogott czélja szerint nem terjedhetnek tovább egy alkotmányos államban, mint hogy egyfelől megakadályoztassék, miszerint az iskolában ne taníttassanak az államra káros és veszélyes tanok, másfelől, hogy a kormány arra törekedjék, miszerint a nép taníttatása tényleges legyen, tehát hogy ne hanyagolják el azok, kik ennek eszközlésére közelebbről hivatvák és kötelesek; miből legfennebb az következtethető, hogy egy alkotmányos kormány szükség esetén köteles lehet tervezni és kezdeményezni a jogok kifejlesztését s mindenek felett működésbe hozatalát, de soha sem lehet joga ezen törvényes jogokat megtámadni, hatálytalanam és megsemmisíteni, miként a kérdésben forgó törvényjavaslat a gör. kel. egyházéit megtámadni, hatálytalanítani és megsemmisíteni törekszik. E tekintetekből , azon körülménynél fogva, hogy e törvényjavaslat egy előleges bizottmányi megvitatás alá vétetvén, a magyarországi országgyűlés által új stádiumba hozatott, a gör. keleti román egyház jogainak veszélytől megóvása s épentartása czéljából, mely jogok lételének egyik alkatrészét képezik s törvény által elismervék és biztositvák: metropolita érsek atyánk , excja egyszersmind úgy is, mint az igazhitű nemzeti egyház congressusának elnöke felhivatik és kéretik, hogy szakadatlanul minden szükséges lépést megtegyen e törvényjavaslat vagy más ily tartalmának elfogadása s munkábavétele ellen, annak idején értesítendő lévén e excla a congressust minden tett lépésekről és ezek eredményéről. N.Szeben, sept. 24. (oct. 6.) 1868. Rabom V. olvasa." A n.-szebeni magy. kir. jogakademiáról. Nagy-Szeben, October 14. A magyar állam erdélyi területének ez idő szerint két állami jogakademiája van, egyiket a Schmerling korszak kelté út életre negyvennyolcz utáni bosszú álmából: Kolozsvárit, a másikat Bach emelte államtanodai polczára Nagy-Szebenben. A fennebbiekből következtetést vonhat czikkem olvasója a szellemre, mely a restaurált és fölemelt jogtanodák termeit átlengé, az irányról, melyet bennük a tanítás vett, a tárgyakról s a módról, miként az ismeretet kereső ifjúságba csepegtettek. Az osztrák törvények seu sic dicti patentales, a gross deutsches Reichnak tekintett Austria ferde rendszere által tanrendbe diktált: Deutsche Reichs- und Rechtsgeschichte, Deutsches privatrecht, Deutsches Lehrecht szokták le a kathedráról a magyar jogot, s kínták a mi joggyakorlatunkban a patkát sem érő tanaikkal a joghallgatók emlékét. Nem mondjuk, hogy tudományos szempontból e tárgyak ismerete a jogtörténelem, s az összehasonlító jogtudomány szempontjából nem lehetnek hasznosak ; de legyenek bár, a hasznosnál a szükségeset elhanyagolni, háttérbe szorítani a lehetőleg legbátorabb életpraxis. Ezt beláthatta a magyar közoktatási ügy vezetésével megbízott kultusminiszérium is. A gyakorlat terét nem érvényesítő azonban teljesen. A kolozsvári jogakadémia tantervén változtatott, de a nagy szebenit statu quo hagyta a régi tantárgyakkal s azon tanszemélyzettel, melynek nem egy kellő tudmányos qualificatio nélküli tagját csakis a bachianus „Gntgesintség“ emelte a cathedrára. S csak is ebben lelheti megfejtését azon körülmény, hogy a helyreállított magyar alkotmányosság második évében a magyar államterület jogakadémiáján az osztrák jogtörténelem egész évi tantárgy, előadva egy jogot sem absolvált translajthániából inportált úr által. Ha kormányunk a magyar állam érdekeit szem elől nem tévesztve a tanügy élén oly férfiakat akar látni, kiktől a fiatalságnak magyar szelleme gyarapodását és nem dőlését várja, akkor ugyancsak kevés tiszta szem marad a helyi akadémia tanári karából a rostában. Pedig e rostálásnak meg kell történnie, s hogy a nagyszebeni államgymnasium mintájára máig meg nem történt, oka bizonynyal a körülményben rejlik, hogy e jogi tanoda állapota hazafias kultusministerünk előtt máiglani ignota terra maradt. Különösen sürgős e jogtanoda Ugye a minis Október I terium politikai szempontjából is. A miniT***5 Schmidt Konrád a szász komes letevésév Konrád Mór kinevezésével uj politikai ít,ra - bén léptette át a szászföldet. Ez *ra a kora ^ nek megfelelő reformoké, a hazafias magv ^ sáé, a czopf alá húzódott bureauCrata 3ros°^ hál’ istennek letűnt absolutiafikU8 , 87e^em, 4 undok mételyének száműzéséé. r,<)?í boke? S e métely föszékhelye ma jogtanoda, s a bureankratikus absol^Da^Szetani magyarnak gúnyolt iskola kathedrális,\ ‘11“01" ezen ma is leghangosban, s e tanoda pr„f'aDgIa,lak azok, kik leghevesben forgatták és f0r?°rai él is a Bach- Schmerlingéktöl markokba^ rozsdás fringiát. Nötig sunt clerisus, de a^-'"00- sukból álló fiatalságot lépre csalják, és abo""' tikus magyar ellenes tanokkal saturálják azok'* k.k a magyar polgárság lételemeit alkotni hivat-’ S vajmi gyakran igaznak válik be Hori tanmondata: quo semes inbuta recens semr, odorem testa diu. Apellálunk a magyar kormány hazafiságára a tridenti zsinat jeligéjével „reformationem in capite et membris“ ajánlunk. Mert ma minden, csak nem magyar és királyi a nagyszebeni jogakadémia. Hársfai. Erdélyi lapszemle. (K. B) A „Gazeta Transilvanie“ 75 ik számában felelvén Klapkának „Caveaut Consules“ ci.mű czikkére, valamint a TVrr honvédséget illető szavaira, a következőkben terjeszti elénk bizalmatlansági szavazatát: „Nem jó nekünk hogy feleljünk egyikére is a fennebbi pontoknak; feleljenek az illetők a midőn és mikor helyén találják, vagy azok kik esenek oly kivételes és bonyolult állásban mint mi erdélyiekül. A farkas megváltoztatja szőrét, de nem szokását, és midőn nincs ürügye csinál magának a mint a Phaedrus meséjében kifejezett természete sugallja. Mi csak azt kérdezzük Klapka tábornoktól: mondja meg mi alapon kívánja ő a románok bizalmát ? Adta-e valaha legkisebb tényleges bizonyítékát, hogy a bizalmat megérdemli? Melyik a szabadság, melynek testvéries megosztására felhír, mert mi azt sehol sem találjuk, nem látjuk nyomát sem. Csak nem érti a terhek szabadságát, amint a román mondja: „Inde’i bine du'i de mine, undei reu acolo suutu euu ? (Hol jól van az nem nekem van, hol rosszul van én ott vagyok.) Mert a román bár a képviselőválasztási szabadságban sem volt montauig megvédve. Bizonyáig az bízlik Vikimitások, midőn a szabadság fokosokkal osztalék, péld. N. Bányán, Lipován, Krasznában. 1865-ben Orczifalván, Temesben, Somlyón, Sz.-Csehen stb. bol szabadság helyett a románnak csapások s ülések oszttattak. — Emelt e valaki nekünk vagy egy román jogakadémiát, hogy nemzeti s politikai elevenségünket fenntarthassuk, mert nemzetiség nélkül mi nem képzelhetjük a szabadság fogalmát. Csinált-e valaki nekünk valaha más intézeteket nemzeti iskolákat, hogy ne legyünk ma holnap olyanokká mint bessarábiai testvéreink? Számláljon elő nekünk Klapka töek minden eddigi jótéteményt, mert csak ezek fognak bizalmat vonzani belénk. Tétetni fognak ezután? Jó,de a szép nap már reggeltől látszik, a bizalom bizalmat kíván s a szabadságban nem részesíthetni a brit jog ignorálása- s attól a megfosztással, hanem a tényleges rokonszenv legérzékenyebb mérlegével. Ezt kívánták mindig, s nem a románok azok, kik azt visszatasziták, valamely közszabadság ellenes ténynyel. Exempla Mint odiosa, de ezek a leghívebb tanítók. A románnak nincs szüksége ily felszólításokra, s kötelmei magaslatán mindig mint hazafi állott, s feláldozta vagyonát és életét a trón és haza védelméért, bármikor volt megtámadva; a románnak csak az őt illető jog elismerésére van szüksége, hogy szellemileg maga ízlelje a közszabadságot, mert más keze és kanalával, politikai éhségtől vesz el. Tegyenek kísérletet egy sorsbeli rokonuk, a románokkal, adják vissza nekik, mi övék s lássák, hogy meg fognak haladtatni általuk a hazafig tettség bebizonyításának versenyében, bármi veszély között.“ Megjegyzés nélkül közöltük e szavakat, szándékunk lévén jövő alkalommal velük bővebben foglalkozni. KÜLFÖLD- 10 Tekintsünk még egyszer vissza az emberi jogok és a szabadságeszmék legújabb győzemének színhelye, Spanyolországba. A nemrég örömének kitöréseiben oly zajos főváros egészen nyugodt s az országban mindenütt rend ura ezik. A nemzet egyetért, még eddig természetesen csak a negatívban, csak arra nézve, hogy 'Je a bourbonok, a concordatum- (mert ilyszerű áldásban a spanyolok is részesültek) és a barátokkal. E jelszó van a közös zászlóra írva Ez azonban még nem elég az államépület fölemelése és megnyításához. A spanyolok magasztos feltámadási tinne-