Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-10-22 / 125. szám
Harmadik évi folyam. Előfizetési feltételek: Évre ........................ frt — kr. Félévre...................... 6 n — n Negyedévre .... 3 B — „ Havonként ..... 1 — Megjelenik hetenkint háromezer vasárnap, Szerdán és Pénteken. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Monostor utcr.a L. Ti Anyai ház alatt,. 125-ik szám POLITIKÁT Ti A P. Hirdetési dijak. Öísiel- hasábozott sorra 6 kr. Bélyegdy minden hirdetéstől 80 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiókkiadó-hivatalok: Déczen: Krémer Sámuel. Enyetlen: VokÁl János. 8**monjvertt: Csaosz testvérek. Kolozsvártt. Stein J. és Derojén L. M-Vénérhelytt, Wittich Józsefnél. KOLOZSVÁR, OKTOBER 10. Legújabb távirati tudósítások. Cattaro, oct. 20. Risanoból jelentik: A hadcsapatok az üteg védelme alatt harcz nélkül megszállták a ledenicei magaslatot. Egy hegyi üteg és röppentyűk lődözik az áttelenes hegyoldalakat. Trieszt, oct. 20. Itt és Capo d’Istriában rettenetes orkán dühöngött, mely tetemes károkat is okozott. Egy felfordult kis görög jármű legénysége megmentetett. Fázis, okt. 19. A tegnapi gyűlésen a boulevard Clichyn, Rancel, Simon, Ferry és Pelletan kigiuyoltattak és csak ügygyes bajjal hagyhatták el a termet. A k .monostori gazdasági intézet tervrajzát mai számunkban veszi Erdély közönsége. Az értelmes program a legékesben szól azon intézet mellett, mely a jövő hó közepén nyitja meg városunkban tantermeit. Nem kezdjük újból régi dalunkat Erdély régi nyomoráról. Ismételve s csalhatatlanul beszélő számokban tártuk fel olvasóinknak az anyagi elmaradást, mely lidérczként nehezül a természettől gazdagon adományozott Erdélyre. A közmondás: „Mit sem használ az ember iparkodása, ha nem járul hozzá Isten áldása“ megfordítva s igaznak bizonyul Erdély társadalmi életében. „Szegény-gazdagok“ vagyunk. Talajunkat tönkreteszszük a czélszerűtlen kezeléssel, s e mellett a rendes gazdaság kamatait még ideiglen sem élvezzük. Nyers termékeink, mint feldolgozatlan tőke hevernek. Nincs iparunk, mely utilisálná. S a mit primitiv industriánk hasznavehetőt felmutat, itthon kótyavetyéljük potom áron, nincs kereskedelmünk, forgalmunk, mely az értékes anyagot a keresletnek jó piaczára szállítná. Mindnyájan ismerjük a nyomort, hisz nyakig vagyunk benne, s mégsem volt erőnk, mely tetterőre aczélozzon,eszéljünk, mely megragadja az emelkedés emeltyűit. Harmadfél év óta szabadon mozgunk az anyagi téren. Vájjon nem engedek-e használatlanul elosonni magunk mellett az időt? Tettünk-e csak valamivel többet a semminél az ipar, kereskedés, földművelés emelésére? Mintha csak mindenben a kormány gyámkodására szorulnánk, s be nem látnék, hogy a szabad associatio előnyeivel sohsem ér fel a hivatalos dédelgetés. Ideje lenne az ébredésnek. A kolozs-monostori intézet a rationabilis mezőgazdaság iskolájának ígérkezik. Élén derék férfiak állanak, s az intézet Erdély Kolozsvártól a Piramisokig. Útirajzok Jónástól. Vili. Egy alkalmatlan cápa. Dél volt, mire Miramarekül haza kerülniük. A pompás villás reggelit 12 órakor jókedvvel költöttük el, s ebédig sok idő,lévén még, kiki dolga után látott, néhányan Trieszt templomait nézték meg, én siettem a pompás „Hungária“ nevű óriás új csavargőzöst megtekinteni, mely éppen Alexandriába készült. Itt láttam először a közös ügyes magyar lobogót tengeri gőzösön, mely annak idejében akkora vita alapja volt országgyűlésünkön. A hajó fedélzetére nem mehettem fel, mert éppen csomagoltak, s árukat szállítottak reá. A kikötő part szélén állván azonban épen a hajó, sokat gyönyörködtem a délereg járművön, mely ezúttal a kikötő legszebb ékességbe volt. Innét néhány ulitársammal elmentünk megtekinteni az óriás cápát, mely ezelőtt 26 nappal került horogra egészen véletlenül, s most kitömve néhány sorsért megtekinthető. Jódarab ideig sok alkalmatlanságot csinált a kikötő hajói között, s egy katonatiszttel azt a neveletlenséget követte el, hogy fürdés közben annak féllábát összemarczaogolta, s csak nagy szerencse, hogy élve menekült torkából. A fürdés jódarab ideig ez eset után hivatalosan be volt tiltva, s vadászatokat tartottak az alkalmatlan vendégre, de mind hiába, nem bírták elfogni. Végre aztán megfogatta ő magamagát szépen vakmerőségével. Elkezdett az öreg egész falánksággal az anyagi viszonyaival számt vetve, a legolcsóbb áron látja el növendékeit. Erdélynek égető szüksége van tanult mezőgazdákra. Ismételve ajánljuk ez intézet programmját Erdélynek, s különösen ifjúságának figyelmébe. Nil dii hominibus sine allo labore vendunt ! (2) -I- Folyó év. jan havában több országgyűlési követ interpellálta Gorove István Ügyér urat, hogy mi történik a Kolozsvárt székelt, erdélyi kölcsönös tűzkármentő társulat“ függőben maradt kárai és ínségbe jutott károsultjaival, miután a folyó biztosításokat az „Első magyar általános biztosító társaságinak átadva, az meg lön akadályozva a szabályszerinti dijpótlék beszedésében. Ez említett interpellátiók azonban még máig sem vezettek eredményhez. Miután pedig itt közérdek forog fenn, szigorú vizsgálatot kellene tartani; először, ki az oka, hogy ezen intézetet épen akkor, midőn szabályszabta díjpótlékának beszedése által önállása és erejének tanúbizonyságát volt szolgáltatandó, egy másikba kebelezték, és másodszor, kiknek befolyása következtében húzódott és húzódik még mai napság is ez ügy, melynek tisztázását három hosszú év óta annyi közelről érdekelt várja. A közérdek tekintetéből elvárjuk, hogy említett társulat utolsó évi számadása a vizsgáló bizottságának jelentése mielőbb közöltetni fog. szürkével felcserélt tudományok pathologiai ignorantiája. Bizony bizony mondom néktek, hogy azon műtőnél, ki a „K. Közlöny“ pathologiájából meritné tudományát csak az szerencsétlenebb, ki a „K. Közlönyétől tanulja az újságírás mesterségét, oh patholog! * * * A június 10 iki „Kolozsvári Közlöny“ egy nagybetűs czikkecskéje kisütő, hogy Felső Fehérben minden renden van, egyedül „a „M. Polgár“ néhány levelezője elégedetenkedik, nyugtalankodik.“ S ime a kormány királybiztost küld, felfüggeszteti s maholnap végkép elbocsátja a főispánt, s cselekszik mindezekben a „M. Polgár“ néhány nyugtalankodó levelezőjének kívánsága szerint. Lám, lám mégis csak hatalmas lehet a „K. Közlöny“ előtt a „M. Polgár“ és hitelesek a közönség előtt a „K. Közlöny“ cáfolatai. * * * A képviselőház okt. 18 diki ülésén nyolcz fontnyi finantialis propositiot tett Lónyai miniszter úr papírban a ház asztalára. Bizt nem sok. Hisz legalább nyolcz fontot ezüstben kivettek a jelen ülésszak alatt is azon képviselő urak, kik elmaradássukkal munkálkodnak az ország érdekében. * * * Elvégre Erdély választottjai is kiválnak a képviselőházban. A „Neuer Freier Lloyd“ szerint Erdély szolgáltatja az absensek legnagyobb kontingensét. Képviselőink alighanem el vannak foglalva azon szépszámú beszédeik tanulásával, miket Erdély érdekében készülnek — elhallgatni. * * * A tornázás is nemzetiségi kérdés Brassó városában, hol külön tornaegyletük van a szászoknak és külön a románoknak. Várjon miért? Csak nem azért, mivel az ószászok Bécs, az ultramánok Bukarest felé hányják — a bukfenczet. * * * Ki ne emlékeznék arra a pompás tréfára, amely a múlt évben történt , abban állott, hogy egy furfangos fő olyan port hirdete, amelyből a — vízbe hintve— pisztrángok készülnek, latta 2 aranyra volt téve. Egy erre a porra reflectáló úriember a beküldött 2 arany visszaszolgáltatása mellett, a hirdetőtől azt a feleletet kapta, hogy a hirdetés fogadásból történt, mégpedig az állításra, hogy nincsen badarság, a melynek ne akadna vagy egy oktondi hívője. Na elhitték hát a Klosternenburgi hajót is, a mely bizonyos agyaggal „megrakva a vízből kiemelkedik s a levegőben áll. E pompás históriának második hivője a Kolozsvári Közlöny szerkesztője a ki lapja utolsó számában kiadta. Elfogadjuk tentamennek a magasabb physikából s lejegyezzük a K. Közlöny tudósainak a II.classist. „A Furcsaságok rovatának egy vendégirója.“ Furcsaságok. Cseberből vederbe. A „Kolozsvári Közlöny“ jelesei naponként fényesb jeleit adják tudományoknak. Műfordítói képességüket bemutattuk az „Alpdrücken“ féle „ avas nyomásban“ ; logikájukat illustráltak „az Erdély rendszeres nyomorításáról“ adott pártnyilatkozattal szemben tanusított magok viseletében; dramaturgiájok junctim aesthetikájok , M. L. öltözködésének „az akadémia fenség classicitásának színvonalára“ emelése ; fogalmak a szabad Bajtáról azon páratlan nyilatkozatban emanált, mely szerint hírlap alkotmányos törvényszék által hozott ítélet fölött nem mondhat véleményt. Miután közönségünknek a „K. Közlöny“ ily absurdumukat „komolykodó“ tudósait bemutattuk, finale gyanánt pathologiai tudományokat producálják mulattatásunkra. A „K. Közlöny“ szerént „A „Magy. Polgár“ furcsájának szemeit régóta benőtte a tudatlanság szürke hályoga. Ha nem látnák lelki szemein naponta az önhittség szürke hályogát ,----jeles műtőnk figyelmébe ajánlanák önt, de e hályog ellen nincs orvosság.“ A „K. K.“ „komolykodó“ tudósai mit sem hallottak még arról, hogy a „szürke hályogot“ (katarakta) az egész világon gyógyítják, s hogy a fekete (amaurosis) az, melyet az orvosolható apró halak után halászni, s követte ezek megrémült sérgét olyan helyre is, hol azok menekülhettek, ő pedig szépen leült a homokra s nem birt megmozdulni többé idomtalan testével. Itt rajta kapták az öreget, megölték, s egy vállalkozó olasz kitömte. Elég szép példány arra, hogy meg lehessen dózoi. Hossza szinte 4 öl volt, azonban a kitöméskor bőre aszáradás alatt összehúzódott s most 3 ölnél nem hosszabb. Torka fűrész háromszögű fogakkal van felfegyverezve három sorral, s akkora, hogy egy embert kényelmesen elnyelhet. Nyelve, szemei külön borszeszben láthatók, külön borravalóért. Bukarest és lakói. ív. (m. a.) A román főváros német ajkú lakosságához a leginkább figyelemreméltó elemet erdélyi szászaink szolgáltatják, egyfelől azért, mert legszámosabban vannak, más részről pedig, mert hazájuk Romániának közvetlen szomszédságában fekszik, s vele élénk és állandó forgalom által van összekötve. Szakadatlan érintkezésben lévén hazájukbeli rokonaikkal, sikerül nekik állásukat a romániai új viszonyok közt is megszilárdítani. Tény hogy több angol czég csak azért hagyta oda Galaezot, mert az ottani görög kereskedővilág ravaszságával nem tudott megbarátkozni. A németek azonban nem engedik magukat ily könnyen elijeszteni kitartásuk, türelmük és ellenállási képességük átalánosan ismeretes, s azt a hazával fenntartott szakadatlan érintkezés is mind inkább megerősíti. A fémet elem egyébiránt Romániában folyvást növekedő tekintélyre tett szert; bizonyítja ezt egyebek között Steege Jassy német orvosnak meghivatása a ministériumba is. Bukarestnek más városokhoz hasonlóan szintén van egy főutczája, mely a vásártérről kiindulva a várost hoszszában átmetszi, a legnevezetesebb épületek, a szinház, a fejedelmi palota, a kormány épület s több bojár lak mellett elhalad s a bojár világ kedvelt sétaterénél végződik. A fejedelmi lak meglehetősen egyszerű, s alig volna felismerhető, ha katonai őr nem állana előtte. A kormányépület egy kórházhoz hasonlít, s nem lévén képes valamennyi minisztérium befogadására, azok jobbára magházakban vannak elhelyezve. A bojárházak, mint Jassy-ban, többnyire udvarok, melléképületek és kertek által köntrék, igen nagy helyet foglalnak el. Kinézésük egyébiránt elég csinos, bárha minden évben rendesen javítgatni kell valamely részüket. A bukaresti zenészek között első helyen Wiestkarmester érdemel említést. A férfiú, az itteni közönség kedvencze, zeneszerzeményei és hangversenyeiről nálunk Erdélyben is ismeretes; neki köszönhető egyedül, hogy Bukarestben némileg is élvezhető zene létezik.. . az olasz opera számára egy jó zenekart állított össze, mely nyilvános tánczvigalmak és estélyeken is hallatja magát, s kárpótlást nyújt a népkertben nyáron csütörtök és vasárnaponkint makacsü gyönge katonai zenekarért. A katonai zenekarokon kívül, melyeknek mindenike német vagy cseh karmesterek vezetése alatt áll, az enyhébb időszak beálltával vándorló zenészcsapatok özönlik el a közkertek minden zugát, sőt a vendéglők éstrét dúbja Belpolitikai szemle. Aki a szép szavakkal beéri, annak nagy öröme telhetik a képviselőház oct. 18-diki ülésében. Az ülés napirendjén az 1868-ki zárszámadás, az 1870 ki kültségfedezés és az államvagyon kimutatása volt, s igy természetesen Lónyay Menyhért ur szólott, rózsaszínű beszédet tartva Magyarországnak financziális állapotairól. Máskorra tartjuk fenn a számtételek közlését, miket Lónyay ur beszédének hullámain úsztatott feltétlen hívőinek nagy gyönyörére, s ezúttal csakis beszéde rövid kivonatára szorítkozunk. A pénzügyér úr a zárszámadás kimutatására legalkalmasbnak véli a tételenkénti kimutatást. Ennek nyomán a különféle adónemeken halad végig, u. m.: az egyenes adón, ház- és fogyasztási adón sat., majd a rendkívüli adókat taglalva, átalános szemlét tart a kezelési mód felett, kiemeli, hogy az országos könyvvitel által jegyzett tételösszegek teljesen megfelelnek a törvényhozás által megállapított költségvetési összegeknek, ha az 1868 ik évben hiányok mutatkoznának itt-ott, ezeknek forrásuk az előbbi években keresendő. Az első két évi eredményt kedvezőnek állítja, mihez a gondviselésen kívül az országos intézkedések helyessége is tényezőül járult. Ez eredmény kedvező volta azonban szükséges, hogy ne legyen az elbizakodás szülőanyja, hanem inkább erősítse a törvényhozókban az akaratot a viszonyok még kedvezőbbé alakítására, mire nézve szóló a legszebb reményeket táplálja. ígéri, hogy a három vezéreszmét, melyet eddig követett, t. i. az adók czélszerű felosztását, beruházások általi előmozdítását a közvagyon gyarapodásának és a kiadásokbani takarékosságot, ezután is szem előtt tartandja. Az 1870- diki költségfedezetre vonatkozólag az állambevételt az előirányzott költségekkel szemben több tételnél felesleget hozónak mutatja ki, a f. év deczemberig megállapított adónemekre nézve (dohányjövedék, házadó, hús- és bélyegilleték) törvényjavaslatokat terjeszt elő és sajnálja, hogy az idő rövidsége átalános adóreform bemutatását és tárgyalását már ez évben meg nem engedi. Az államvagyon-kimutatásnál is 3 törvényjavaslatot terjeszt be, az államjavak területén levő telepitvények állandósítása s annak tagosítás és birtokvétel általi gyarapítása iránt, melyeknek szabály szerinti indokolását szépen bekötött, s mintegy 50—60 ivet tartalmazó könyv alakjában mutatják be a háznak. Lónyay úr azon végzi, hogy a jövedelem az adó több ágában megkettőztetve mutatkozik, s kelt ezed szép phrasisa által roppant lelkesedést a jóhitűek soraiban. A gonosz skeptikus mindezekre természetesen más hangot ad. Ha ily fényesek Magyarország fináncziái, miért a roppant sok erőszakos adóexecutió a hátralékok körül? Miért nyomorog tanügyünk néhány százezernyi alamizsnán? Miért nyomja a sajtót a Lónyay úr teli kassájában meg sem kotytyanó összegecskét képviselő hírlapi bélyeg? S végre, elintézvén financzministerünk a hasis késő éjjelig rontják a levegőt fülsértő ezmezogásaikkal. Az európai zenéhez szokott hangérzék egész kínnak van itt kitéve, s alig várja, hogy megszabaduljon a bukaresti zeneelvektől. Az előkelőbb körök társalgási nyelve itt kizárólag a franczia. Régebben a görög volt, akkor t. i., midőn még a román fiatalság tanulmányait Athénben vagy Konstantinápolyban végezi. Később az ifjakat Galicziában neveltették, a leánygyermekeket pedig német tanítók felügyeletére bízták. Az orosz befolyás túlsúlyra emelkedésével a német nyelv háttérbe szorult, s a franciáknak engede át helyét, habár a román ifjak közül még mindig igen sokan látogatják a német egyetemeket. A bojár családok legtöbbjének ereiben görög vér foly. Az évszázados fanarista uralom alatt, midőn a magas porta Konstantinápoly tanár külvárosából küldött Romániába hospodárokat, igen sok görög költözött ide s lépett családi összeköttetésbe a főnemességgel. Egészen tiszta bojárcsaládokra ma már alig akad hatni. Talán e körülmény oka annak, hogy itt a hazaszeretet és az avval kapcsolatos erényeknek oly kevés nyoma létezik. Az oroszoktól is kaptak a románok egy igen veszélyes ajándékot, a hazard játékot, mely példátlan gyorsasággal harapózott el az egész országban. Mielőtt az orosz védnökség Romániának önkormányzatot szerzett, a bojárok igen egyszerű életet éltek, s halomra gyűrték a pénzt és kincseket. Az oroszok azonban megtantták őket a kártyajátékra, mely valódi, kiirthatlan ragályként pusztít közöttük, s minden életképes elem kifejlődését lehetetlenné teszi.