Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-12-03 / 153. szám
negyedik évfolyam. Előfl*eSáfli föltételek: , , lp frt — kr. ■?? 8 , 60 „ l'ílévre...................... . rá Bajyedévre . • ■ • , » • Env^üként • • • ' * * Megjelenik minden nap. innepi napokat kivéve Szerkesztöség és kiadó-hiT.ital: Monostor nto* a L. Bényai hét alatt.POLITIKAI 153-ik vm Kolozsvárit, szombat december 3 187. Hirdetési dijak. Ötször kat&bozott sor árat kr. Bélyegdij minden hirdetésből 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivata-Fiók-kiadó-hiata lok • Tordán: Retezár és slarmathnál. :lrómer tramuel. ínyedlen: Vokál János. Sismorojvártt: Csanse testvérek. Kolozsvárit: ötévi J. és Demjén L. M.-Vásárhelyit: Wittich Józsefnél. KOLOZSVÁR, DECEMBER 2. i z e iu fl e. (*) A legújabb eseményekből szemlénk számára nagyon kevés anyaggal rendelkezhetünk, miután a mai összes bécsi és pesti lapok (a legközelebbi öt nap alatt ezúttal már másodizben) a helybeli postahivatalhoz nem érkeztek meg, egyszerűen rendetlenségből, és a kezelők hanyagsága miatt. A franczia köztársaság barátait a legújabban jelzett sikeresebb csaták egy kis új életre hozták. A remény, ha vékony adagokban is, de kezd viszszatérni. A toursi tudósítások megcáfolják a porosz és német lapok azon állítását, hogy Ladontt és Mezierest kiürítették, s egy franczia tábornok ismét fogságba esett volna, de más oldalról mind több hitelt nyer azon állítás, hogy a loirei hadsereg helyzete válságos, s legújabb mozgalmat hadtani szempontból ítélve meg, oly erőpazarlás, mely nagyobb csapásokat készíthet elő. Maga a franczia kormány se becsüli túl a mértéken utóbbi győzelmeit, mert ime, ismét felvette az alku fonalait. Nov. 30-dikán Favre Versaillesban volt, ami eredménynyel, még nem tudjuk, az erre vonatkozó távirat csak annyit jelent, hogy a poroszok Páris átadása esetére azon engedményt akarják tenni, hogy a béke megkötése után Francziaországnak a hadi szereket és elfoglalt ágyukat birtokában hagyják. A Páris előtti ostromzárra a poroszok ma jobban vigyáznak, mint valaha, de a védők is sokkal több erélyt fejtenek ki. A kétségbeesett önvédelem a különben is leleményes francziákat új meg új védeszközök felfedezésére birják, melyek sokszor hozzák zavarba a türelmes, de bizonyára kifáradt poroszokat. Egy versaillesi levél szerint: utóbbi időben gyakran megesik, hogy a Páris kerül kivonatukozó porosz előőrsök közé, mikor legnyugodtabban beszélgetnek, egyszer csak egy gránát beüt, anélkül, hogy valahonnan ágyúszót hallanának. Semmiféle detonatio nem hallatszik. Megvizsgálták a dolgot, s rájöttek, hogy ez valami új találmányú lőpor lehet, mely elsüléskor nem ad hangot. A berlini lapok szerint Frigyes Károly hadseregének előnyomulását a lakosság minden lépten akadályozza. Elrontják az utakat, hidakat, kitörik a távírda oszlopokat a ezer meg ezer féle akadályokat görditnek utjukba. De lesz e valahára eredménye e sok küzdelemnek, e tenger áldozatnak? Nem sok időbe kerül, mig feleletet fognak adni az események! A keleti kérdésre vonatkozólag a „Times“ következőket írja: Anglia ragaszkodjék szigorúan álláspontjához, anélkül, hogy az alkudozások hídjái elvágná. Mi a háborút nem óhajtjuk. Mi csak borzalommal gondolunk arra, Oroszországnak kell ebben határoznia. Vagy marad a mostani véres háború saját határai közzé szorítva vagy átalános európai háború tör ki, mert az a feltevés, hogy a két háború hosszasan dühönghetne anélkül, hogy összeolvadnának, el nem fogadható. Ezt fontolja meg Poroszország. Ha mi elvben elfogadjuk a conferentiát, akkor szükségkép anyagi haladékot kell követelnünk, hogy a párisi szerződést aláíró minden hatalom abban az állapotban legyen, hogy akadálytalanul részt vehessen ez ügyben, melynek azonnali megoldása nem is sürgetés, az oroszok vigasztalhatják magukat azzal, hogy 3—6 hónapig kell várni, míg egy rendesen öszszeállított conferencia ülhessen egybe. Egy hajóhadnak a fekete tengeren való építése és felszerelése időt vesz idénybe. Mi biztosan hiszszük, hogy az ez ügyben érdekelt különböző államok, e nézetben egyetértnek. Oroszország nem kívánhat oly hatalmak ellen háborút idézni elő, melyek együtt véve málánál nagyobb erővel bírnak. Oroszország ellenében határozott fellépést kíván a kormánytól, s átalában azt óhajtja, hogy diplomatikailag semmi olyas ne történjék, mi a birodalom tekintélyét csorbíthatná. E párt a bécsi hadi külügyet, úgy a magyar delegáció többségének pártolását is reményli. De most jó csak a fekete leves! E párt komoly szándéka, a delegationális bizottságok és plénum elé is azon indítványnyal lépni, hogy Magyarország a háború beállásával a hadi költség fele részét önmaga fedezze, mellőzve a törvény szabta járulási arányt. Erős hitem, hogy ha ezen gyönyörűséges indítvány szőnyegre kerül, ez a magyar delegatió által ép úgy, mint az országgyűlés által egyhangúlag fog elvettetni. Azt is állítják itt, hogy az osztrák számvevőségi ügyek előadója Ziblickiewicz úr, a delegatió legközelebbi üléseinek egyikén, egy Bécsben felállítandó államszámszék és közös főszámszékre fog javaslatot tenni. Soraimat annak bizonylatával zárhatom be, hogy nálunk „a hegy ismét egeret szült“, amenynyiben a kiküldött bankügyi választmány előadója gróf Zichy Nándor, legközelebb e választmány jelentését terjesztendi a ház elé, mely jelentés — amint értesülök — bár igen terjedelmes, he lényegileg csakis a bankbizottság véleményének ismétlése. Pest, november 30. (i. x.) Közösügyi kiegyezésünk és a delegáció intézményének gyönyörűséges voltáról lehet egy kis újabb példával szolgálnunk. A lajtántúli delegátió ez idő szerinti megalakulását az ebben képviselt politikai elemek tarka vegyüléke miatt. Hazánkban senki sem nézte jó szemmel, s ime e vegyülék káros faja hangosan hallattatja fájdalomteli vezeklését, a politikai láthatárt most vészjóslóan elbontó Pontus kérdés irányában követendő eljárásnál. Eddig is már két, ez ügyben egymással homlokegyenest ellentétben álló, part van az osztrák delegátióban képviselve, melyek közül az egyik — mely magát „német alkotmányos pártinak nevezi — határozottan békés hangulata, mely hangulatos vagy a birodalom zilárt helyzete, vagy pedig a ministériumtól nyert azon adatok, melyek — állítólag — arról tanúskodnak, hogy hadseregünk nem adióképes, idéző elé. E párt a békét a birodalom érdekében óhajtja. A másik párt annyiból a háború mellett nyilatkozik, amennyiben ez elől „bármily áronban kitérni nem akar. Ezen úgynevezett „középpárt„ A „Magyar Polgár“ Szerkesztőségének. A vezetésem alatti ministériumban régebben kidolgozott és legutóbb folyó évi január és ápril hónapokban szakértőkből összehívott értekezleten megvitatott és módosított erdő törvényjavaslat egy példányát a 1. szerkesztőségnek megküldvén, felkérem, hogy tekintve ezen törvényjavaslat tárgyát képező erdővédelemnek hazánkra nézve nagy horderejű fontosságát, a javaslatba hozott törvényes szabályok és intézkedéseknek általam óhajtott minden oldalroli megvitatására becses lapjában tért engedni , nekem az által alkalmat nyújtani szíveskedjék, hogy mielőtt e törvényjavaslatot a törvényhozás elébe terjeszteném, a hazai értelmiségnek a napi sajtóban nyilvánuló általam élénk figyelemmel kísérendő nézetével találkozhassam. Pesten, 1870. éci nov. bó 18. Szlávy József. Erdő-törvényjavaslat. Első fejezet. Az erdők fentartása. 1. §. Minden birtokos erdejét e törvény rendeleteinek határain belöl szabadon kezelheti és használhatja. 2. §. E jog korlátozás alá esik: a) a véderdőkre és azon erdőkre nézve, melyek föltétlen erdőtalajon állanak, b) a jelen törvény 19., és 22. §- ban megjelölt erdőbirtokosokra nézve. 3. §. Véderdőknek tekintetnek: a) a magasabb hegyek kögörgetegjein, a havasok fennsíkjain, vagy oly hegytetőkön és gerinczeken, meredek hegyoldalakon, ezek lejtőin álló erdők, hol ezek begyomlások és hószakadások vagy görgetegek támadásának megakadályozására szolgálnak s eltávolításuk folytán az alantabb fekvő földek termőképessége veszélyeztetnék, vagy szélvészek és vizen romboló hatalmának út nyittatnék; b) oly helyeken álló erdők, hol azok a futó homok terjedésének meggátlása végett szükségesek ; c) a fatenyészet felső határának övében létező erdők. Ezen övét az illető miniszer a szükséges előmunkálatok alapjain fogja meghatározni. 4. §. Véderdőket, rendeltetésüket veszélyeztető módon kezelni, nevezetesen irtani, vagy azokban legeltetni nem szabad. 5. §. Tarvágatot csak olyan erdőkben szabad eszközölni, melyek a 3. §. a) és c) pontja alá nem tartoznak. 6. §. Feltétlen erdőtalaj mindaz, mely szántóföld, szöllő vagy rét gyanánt állandó növelésre nem alkalmas. 7. §• A föltétlen erdőtalaj oly használata, mely által annak fatermő-képessége veszélyeztetnék vagy megsemmisülne, tilalmas. 8. §. Föltétlen erdőtalajon eszközölt tarvágat, legfeljebb 6 év alatt ismét beerdősitendő. 9. §. Aki a 2 §. a) pontja alá nem eső erdőt a művelési ág tartós megváltoztatása czéljából irtani akar, tartozik e szándékát az illető hatóságnak bejelenteni, mely az esetben, ha a talaj szántóföld, szöllő vagy rét gyanánti állandó mivelésre kétségen kívül alkalmatos, az írást nem tilthatta meg. 10. §: A fennebbi szakaszban rendelt bejelentés, az illető törvényhatósághoz intézendő írásbeli leadmány által történik. Ezen bejelentésben megfelelendő az ittani szándékolt erdő, elnevezés, fekvés, terület és minden egyéb körülmények szerint, úgyhogy az, a többi erdőtől megkülömböztethető és tüzetesen felismerhető legyen. 11. §. A beadmány az illető hatóság által véleményezés végett azonnal kiadatik az országos erdőfelügyelőnek, aki a vizsgálatot, — amenynyiben szükséges — a helyszínen megtenni, s a kiküldetéstől számítandó 30 nap alatt véleményét a kiküldő hatósághoz beadni köteles. 12. §: Ha az erdőfelügyelő véleményéből kitűnik, hogy a 9. § ban megjelölt akadály nem forog fenn, a hatóság tartozik az irtás eszközölhetését legfölebb 15 nappal az erdőfelügyelő véleményének átvétele után, határozat által kimondani. A határozat írásba foglalandó, s kézbesítése után az irtás azonnal foganatosítható. A hatóság határozata által másoknak az erdő fenntartása tekintetébeni netalán létező magánjogi igénye nem érintetik, sem ennek bírósági után leendő érvényesítése nem akadályoztatik. 13. §. Ha azonban az erdőfelügyelő a 9. §. alapján ez irtástól való eltiltást hozza javaslatba, a hatóság, mielőtt a kérdés érdeme iránt határozna, legfélebb 15 nap alatt az erdőfelügyelői vélemény átvétele után, tartozik ezt a bejelentő birtokosnak másolatban kiadni, aki ha a véleményt nem találja alaposnak, vagy annak indokait a tényleges állapottal megegyezőnek, az erdő és a talaj minőségnek hatósági szemle útján leendő meghatározását kérvényezheti. Az ez iránti kérvény az erdőfelügyelő véleményének kézbesítése után legfölebb 30 nap alatt adandó be az illető hatósághoz melyben egyszersmind a szemlénél alkalmazandó egyik szakértő is megnevezendő. Ezen kérvény azonnal kiadatik az erdőfel- Ügyelőnek, ki szintén úgy, mint a birtokos, a hatósághoz benyujtandó kérvényben a maga részéről is egy szakértőt nevez meg A harmadik szakértőt a hatóság nevezi ki. 14. §-a. A szemlét elrendelő határozatban azon kérdések, melyek iránt a szakértők véleménye kívántatik, világosan és külön kiteendők, s egyszersmind a szemle vezetésével megbízandó, hatósági közeg is megjelölendő. Rendszerint azon kerület szolgabirája bízandó meg a szemle vezetésével, melyben a kiirtani szándékolt erdő vagy annak nagyobb része fekszik, 15. §. A szemle foganatosításánál az 1868. évi LIV. t. ez. 215., 216. és 218. §§-ai azon módositással alkalmazandók, hogy a bíró vagy bíróság helyébe szolgabíró vagy a hatóság által kiküldött más közigazgatási közeg lép. 16. §. A jegyzőkönyv, valamint a szakértők véleménye a szemle bevégzése után legfölebb 30 nap alatt az azt elrendelő hatósághoz múlhatatlanul beadandó. 17. §. A szemléről vezetett iratok beérkezése után, tartozik a hatóság a 9. §. értelmében az irtás foganatosíthatása fölött legfölebb 30 nap alatt határozni, s ezen határozatot írásban foglaltatva, ennek egyik példányát a kérvényezőnek, másik példányát pedig az erdőfelügyelőnek kézbesíttetni. A hatóság határozata ellen mind a birtokos mind az erdőfelügyelő felebbezést használhatnak. A felebbezés a határozat kézbesítését követő naptól számítandó 15 nap alatt, szóval vagy írásban jelentendő be az illető hatóságnál, mely az esetben, ha a bejelentés a rendes időben történt, az iratokat a legrövidebb idő alatt az illető miniszerhez felterjeszteni tartozik. A felebbezés által a határozat foganatosíthatása megakadályoztatik , miért is tartozik a hatóság a közbevetett felebbvitelről az érdekletteket hivatalból tudósítani. Későn bejelentett vagy beadott felebbvitel hivatalból visszautasítandó üditési munkálatainak az orleansi vonalon Chiais mellett teljesen készen vannak. Tegnap 3 órakor d. u. Trochu tlek szemlét tartott egy 12 fontosból 7 fontos hátultöltővé alakított ágyú főpróbája felett. A próba igen jól ütött ki. Az ágyú 8000 méterre visz, és különösen a gyorstüzelésben van előnye. November 19. Két nap óta a Chatillonban levő poroszok folyton tüzelnek az Issy mellett emelt frankzla erdítvényekre. Ma reggel oly hevesen kezdenek lövöldöző, hogy munkálatainkat, félbe kellett szakítni. Erre Vanves és Issy erőd szintén megkezdék a bombázást, minek következtében egy órai tüzelés után a poroszok elhallgattak. A poroszok batilloni erőde három oldalú művet képez, melynek egyik oldala 28, a másik szintén 28, és a harmadik oldala 74 ágyúval van megerősítve. De minden működését sparalysálni fogják a viliennisi szerefeltt erős erődítvények. Szabad lövészeink néhány nap óta kémszemlére járnak. Feladatuk alapos tudósítást hozni az ellenség hadállásairól és műveleteiről. Egy ily éjjeli kémszemle alkalmával megtámadták a porosz örökét Bourgetnél, és négyet közülök megöltek. A csapat központosítások mindkét részről nagyban folynak,minden arra mutat, hogy komoly csaták előtt állunk. Nov. 20. A kör, melybe be vagyunk zárva, lassanként tágul. Saquet től az angol kikötőig és Villejuesig terjedő védvonal felállításán ezer meg ezer munkás éjjel nappal dolgozik ágyúink védelme alatt. A Szajna jobb parján védvonalunk Creteuilig terjed ki. Vadászaink Bagneux környékén vannak, és folyton nyugtalanítják az ellenség előőrseit. Az isly-i alagút felett egy erőd emelkedik, mely a Szajna völgyét uralja, és melyről a nicolai sáoczolat egész vonalát lőni lehet. Katonáink ezélzó ügyessége napról napra nő. Számos oly támadó szerrel bírunk, melyektől nagy eredményeket várunk. Az erődítési bizottság Rochefort elnöklete alatt elhatározta, hogy a munkálatokat e hó végéig be kell végezni. Párisi katonai tudósítás. A „Journ. Off.“ tudósításaiból átvesszük a következőket: Nov. 17. Nem telik el egy éjszaka sem előőrsi csatározások nélkül Cachau és Haute- Bruyeres irányában. Időközönként hallani lehetett a szerbtek durrogását Bragneux és Gentilly között. A Mont Valerien különösen kitünteti magát az ellenség ostromműveleteinek szétrombolásában. A tábornokok, tengernagyok és hajó kapitányok kik erődetükben vezérkednek minden nap arról tesznek jelentést, hogy az ellenség új meg új ütegeket állított fel. Potleman tengernagy jelenti, hogy a poroszok Chevilly előtt 12 fontos üteget állítottak fel. Tegnapelőtt több új szerkezetű ágyú állíttatott Haute-Bruyeres és Moulin-Saguet elődeinkben. A St.-Clotilde nevű ropant ágyú Voanes erődben lesz elhelyezve. E hatalmas löveg 8000 méterre hord. Nov. 18. Nincs kétség a felől, hogy az ellenség tetemes csapat erősítést küldött Orleans és Etampes felé, melyet a körülzároló sergtől vont el. Gennevilliersi és bezonsi erődítési munkálataink nem sokára be lesznek fejezve, a rettenetes 36 fontos tengeri ágyukkal ellátta, melyek ez erődöket megközelithetlenekké teendik. Tegnap csütörtökön 2 órakor Thomas tik szemlét tartott a Canüssel téren 8 zászlóalj felett, melyek a Marsi adlaibe hangjai mellett a legszabadabb hadgyakorlatokat vitték véghez. Mint bizonyost beszélik, hogy a poroszok sok helyi ágyuk helyet, ágyu alakú fatörzseket állítottak fel. Állítják, hogy nekünk 100 újjáalakított és a kormány által átvett ágyunk van. Az ezekhez kivárható felszerelési tárgyak is készek. Az ellírségiek Choisy le Roi mellett foglalt a Hifanafe Kiütést legkizelib nigkizdink. Erő A harcztérről. A harcztéren az eldöntés nagy órája még nem ütött. Mindkét oldalon roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy minden összegyűjthető haderőt a csatatérre vigyenek s főleg a franczia készülődésekről ma oly tudósításokat veszünk, melyek, ha igazak, a nemzeti ügy diadalához fűzött reményeknek reális alapot adnak. Különösen az angol lapok hoznak igen érdekes tudósításokat Francziaország különböző részeiből. Mint a Timesnek Toursból írják, a nemzet lelkesedéssel fogadta a tömeges felkelés rendeletét s sok oly ember is jelentkezett, ki a behívott korosztályok alá nem esik. A tisztek erélyesen dolgoznak a tömegek begyakorlásán. Peladine tábornok oly férfiú, ki szigorú fegyelmet tart: rendezetlen tömeget talált a hadsereget alakított belőle. A D. T. levelezője a Loire hadseregről következőket ír: 25,000 ember Le Mans közelében áll, 35,000 nél több Vendomeban, 30,000 Bourgesben, 150,000 Tonry és Orleans közt. Ezen kívül 50,000 ember Nevers tájékán, 40,000 Auton és Chagny közt áll. Ezen 300,000- rel több katonának fele rendes sorkatona, mind régi kiszolgált ember, ki újólag zászló alá hivatott, 150 könnyű ágyun kivül Peladine tábornok egyenkint 10 ágyúból álló 10 mitrailleuse üteggel és 15.000 kitűnő lovassal bir. Ugyanily tudósítást hoz egy porosz érzelmű bécsi lap Tomsból. Egy levelező azt írja, hogy nem csak Toursban, hanem a vidéken is roppant erélyt fejtenek ki az új haderők szervezésében, így például Bourbaki csapatai, melyek Lillé vidékén vannak öszpontosítva, mindennap szaporodnak főleg a fogságból elmenekülő franczia katonák által s az északi vidéken levő sereg ma mintegy 100,000 emberre megy. Dupanloup orleansi püspök legközelebb pásztorlevelet bocsátott ki, melyben a háború erélyes folytatása mellett nyilatkozik. Garibaldi Riciotti nagy tevékenységet fejt ki. 22 én ismét 80 uhiánust fogott el s 45 élelmi kocsit ejtett zsákmányul. A népháboru általában igen sok bajt okoz a németeknek. Berlinből Frigyes Károly herczeg hadseregének előnyomulásáról következőket sürgönyöznek : A hadsereg előnyomulását a lakosság minden lépten akadályozza. Elrontják az utakat, hidakat, kitörik a távirda-póznákat, mérföldmutatókat. A porosz haderő a legnagyobb akadályokkal küzd. A csapatok faluról falura sánczokat, árkokat és más védelmi intézkedéseket találnak. Egy faluban egy porosz tüzértisztet agyonlőttek, miért Troyesben a poroszok több polgárt túszul vettek magukhoz. Egy uhiánust bántalmaztak, melynek folytán az illető helység 10,000 fran bírságot fizetett. Az útjelek mindenütt eltávolíttattak. Sensban a poroszok bevonulása a lakosság igen viharos fellépése közt történt, míg néhány üteg nem érkezett, midőn a várost bombázással fenyegették. Csak igy állt helyre a nyugalom. A franczia seregek egyes győztes csatáiról következő táviratok szólnak: Orleans, nov. 27. Neuville mellett a poroszok e hó 25 én nagy veszteséggel vezettek vissza. — Amiens, nov. 28. A poroszok Gentiles Bovesnél e hó 27-én megverettek, a francziák szuronynyal üldözték őket. — Tours, nov. 28. A mozgó nemzetőrök visszaverték a poroszokat Beaume mellett, ezek Montbeliardig vonultak vissza. — A „France“ jelenti, hogy Lemans