Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)

1870-12-03 / 153. szám

n­egyedik évfolyam. Előfl*eSáfli föltételek: , , lp frt — kr. ■?? 8 , 60 „ l'ílévre...................... . rá Bajyedévre . • ■ • , » • Env^üként • • • ' * * Megjelenik minden nap. innepi napokat kivéve S­zerkesztöség és kiadó-hiT.ital: Monostor nto* a L. Bényai hét alatt.P­OLITIKAI 153-ik v­m Kolozsvárit, szombat december 3 187. Hirdetési dijak. Ötször k­at&bozott sor ára­t kr. Bélyegdij minden hirdetésből 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvez­­ményt is nyújt a kiadó-hivata-Fiók-kiadó-hiata lok • Tordán: Retezár és slarmathnál. :­l­rómer tramuel. ínyedlen: Vokál János. Sismorojvártt: Csanse testvérek. Kolozsvárit: ötévi J. és Demjén L. M.-Vásárhelyit: Wittich Józsefnél. KOLOZSVÁR, DECEMBER 2. i z e iu fl e. (*) A legújabb eseményekből szemlénk szá­mára nagyon kevés anyaggal rendelkezhetünk, mi­után a mai összes bécsi és pesti lapok (a legkö­zelebbi öt nap alatt ez­úttal már másod­izben) a helybeli postahivatalhoz nem érkeztek meg, egy­szerűen rendetlenségből, és a kezelők hanyagsága miatt. A franczia köztársaság barátait a legújabban jelzett sikeresebb csaták egy kis új életre hozták. A remény, ha vékony adagokban is, de kezd visz­szatérni. A toursi tudósítások megc­áfolják a porosz és német lapok azon állítását, hogy Ladontt és Mezierest kiürítették, s egy franczia tábornok is­mét fogságba esett volna, de más oldalról mind több hitelt nyer azon állítás, hogy a loirei hadse­reg helyzete válságos, s legújabb mozgalmat had­tani szempontból ítélve meg, oly erőpazarlás, mely nagyobb csapásokat készíthet elő. Maga a franczia kormány se becsüli túl a mértéken utóbbi győzelmeit, mert ime, ismét fel­vette az alku fonalait. Nov. 30-dikán Favre Ver­saillesban volt, a­mi eredménynyel, még nem tudjuk, az erre vonatkozó távirat csak annyit je­lent, hogy a poroszok Páris átadása ese­tére azon engedményt akarják tenni, hogy a béke megkötése után Franczia­­országnak a hadi szereket és elfoglalt ágyukat birtokában hagyják. A Páris előtti ostromzárra a poroszok ma jobban vigyáznak, mint valaha, de a védők is sokkal több erélyt fejtenek ki. A kétségbeesett ön­védelem a különben is leleményes francziákat új meg új védeszközök felfedezésére birják, melyek sokszor hozzák zavarba a türelmes, de bizonyára kifáradt poroszokat. Egy versaillesi levél szerint: utóbbi időben gyakran megesik, hogy a Páris ke­rül kivonatuk­ozó porosz előőrsök közé, mikor leg­­nyugodtabban beszélgetnek, egyszer csak egy grá­nát beüt, a­nélkül, hogy valahonnan ágyúszót hal­lanának. Semmiféle detonatio nem hallatszik. Meg­vizsgálták a dolgot, s rájöttek, hogy ez valami új találmányú lőpor lehet, mely elsüléskor nem ad hangot. A berlini lapok szerint Frigyes Károly had­seregének előnyomulását a lakosság minden lépten akadályozza. Elrontják az utakat, hidakat, kitörik a távírda oszlopokat a ezer meg ezer féle akadá­lyokat görditnek utjukba. De lesz e valahára eredménye e sok küz­delemnek, e tenger áldozatnak? Nem sok időbe kerül, mig feleletet fognak adni az események! A keleti kérdésre vonatkozólag a „Times“ következőket írja: Anglia ragaszkodjék szigorúan álláspontjához, a­nélkül, hogy az alkudozások híd­jái elvágná. Mi a háborút nem óhajtjuk. Mi csak borzalommal gondolunk arra, Oroszországnak kell ebben határoznia. Vagy marad a mostani véres háború saját határai közzé szorítva vagy átalános európai háború tör ki, mert az a feltevés, hogy a két háború hosszasan dühönghetne a­nélkül, hogy össze­olvadnának, el nem fogadható. Ezt fontolja meg Poroszország. Ha mi elvben elfogadjuk a conferentiát, akkor szükségkép anyagi haladékot kell követelnünk, hogy a párisi szerződést aláíró minden hatalom abban az állapotban legyen, hogy akadálytalanul részt vehessen ez ügyben, melynek azonnali megoldása nem is sürgetés, az oroszok vigasztalhatják magukat azzal, hogy 3—6 hóna­pig kell várni, míg egy rendesen öszszeállított conferencia ülhessen egybe. Egy hajóhadnak a fe­kete tengeren való építése és felszerelése időt vesz idénybe. Mi biztosan hiszszük, hogy az ez ügyben érdekelt különböző államok, e nézetben egyetértnek. Oroszország nem kívánhat oly hatal­mak ellen háborút idézni elő, melyek együtt véve málánál nagyobb erővel bírnak. Oroszország ellenében határozott fellépést kíván a kormánytól, s átalában azt óhajtja, hogy diploma­tikailag semmi olyas ne történjék, mi a birodalom tekintélyét csorbíthatná. E párt a bécsi had­i külügyet, úgy a ma­gyar delegáció többségének pártolását is reményli. De most jó csak a fekete leves! E párt ko­moly szándéka, a delegationális bizottságok és plé­num elé is azon indít­ványnyal lépni, hogy Ma­gyarország a háború beállásával a hadi költség fele részét önmaga fedezze, mel­lőzve a törvény szabta járulási arányt. Erős hitem, hogy ha ezen gyönyörűséges in­dítvány szőnyegre kerül, ez a magyar delegatió által ép úgy, mint az országgyűlés által egyhan­gúlag fog elvettetni. Azt is állítják itt, hogy az osztrák számve­vőségi ügyek előadója Ziblickiewicz úr, a de­legatió legközelebbi üléseinek egyikén, egy Bécs­ben felállítandó államszámszék és közös fő­­számszékre fog javaslatot tenni. Soraimat annak bizonylatával zárhatom be, hogy nálunk „a hegy ismét egeret szült“, a­meny­nyiben a kiküldött bankügyi választmány előadója gróf Zichy Nándor, legközelebb e választmány jelentését terjesztendi a ház elé, mely jelentés — a­mint értesülök — bár igen terjedelmes, he lénye­gileg csakis a bankbizottság véleményének is­métlése. Pest, november 30. (i. x.) Közösügyi kiegyezésünk és a delegáció intézményének gyönyörűséges voltáról lehet egy kis újabb példával szolgálnunk. A lajtántúli delegátió ez idő szerinti megala­kulását az ebben képviselt politikai elemek tarka vegyüléke miatt. Hazánkban senki sem nézte jó szemmel, s ime e vegyülék káros faja hangosan hallattatja fájdalomteli vezeklését, a politikai lát­határt most vészjóslóan elbontó Pontus kérdés irá­nyában követendő eljárásnál. Eddig is már két, ez ügyben egymással homlokegyenest ellentétben álló, part van az osztrák delegátióban képviselve, me­lyek közül az egyik — mely magát „német alkot­mányos pártinak nevezi — határozottan békés hangulata, mely hangulatos vagy a birodalom zi­lárt helyzete, vagy pedig a ministériumtól nyert azon adatok, melyek — állítólag — arról tanúskod­nak, hogy hadseregünk nem ad­ióképes, idéző elé. E párt a békét a birodalom érdekében óhajtja. A másik párt annyiból a háború mellett nyi­­latkozik, a­mennyiben ez elől „bármily áron­ban kitérni nem akar. Ezen úgynevezett „középpárt„ A „Magyar Polgár“ Szerkesztőségének. A vezetésem alatti ministériumban régebben kidolgozott és legutóbb folyó évi január és ápril hónapokban szakértőkből összehívott értekezleten megvitatott és módosított erdő törvényjavaslat egy példányát a 1. szerkesztőségnek megküldvén, fel­kérem, hogy tekintve ezen törvényjavaslat tárgyát képező erdővédelemnek hazánkra nézve nagy hord­erejű fontosságát, a javaslatba hozott törvényes szabályok és intézkedéseknek általam óhajtott min­den oldalroli megvitatására becses lapjában tért engedni , nekem az által alkalmat nyújtani szí­veskedjék, hogy mielőtt e törvényjavaslatot a törvényhozás elébe terjeszteném, a hazai értelmi­ségnek a napi sajtóban nyilvánuló általam élénk figyelemmel kísérendő nézetével találkozhassam. Pesten, 1870. éci nov. bó 18. Szlávy József. Erdő-törvényjavaslat. Első fejezet. Az erdők fentartása. 1. §. Minden birtokos erdejét e törvény ren­deleteinek határain belöl szabadon kezelheti és használhatja. 2. §. E jog korlátozás alá esik: a) a véder­dőkre és azon erdőkre nézve, melyek föltétlen er­dőtalajon állanak, b) a jelen törvény 19., és 22. §- ban megjelölt erdőbirtokosokra nézve. 3. §. Véderdőknek tekintetnek: a) a maga­sabb hegyek kögörgetegjein, a havasok fennsíkja­­in, vagy oly hegytetőkön és gerinczeken, meredek hegyoldalakon, ezek lejtőin álló erdők, hol ezek begy­omlások és hószakadások vagy görgetegek tá­madásának megakadályozására szolgálnak s eltá­volításuk folytán az alantabb fekvő földek termő­képessége veszélyeztetnék, vagy szélvészek és vi­zen romboló hatalmának út nyittatnék; b) oly helyeken álló erdők, hol azok a futó homok terjedésének meggátlása végett szüksége­sek ; c) a fatenyészet felső határának övében lé­tező erdők. Ezen övét az illető miniszer a szük­séges előmunkálatok alapjain fogja meghatározni. 4. §. Véderdőket, rendeltetésüket veszélyez­tető módon kezelni, nevezetesen irtani, vagy azok­ban legeltetni nem szabad. 5. §. Tarvágatot csak olyan erdőkben sza­bad eszközölni, melyek a 3. §. a) és c) pontja alá nem tartoznak. 6. §. Feltétlen erdőtalaj mindaz, mely szán­tóföld, szöllő vagy rét gyanánt állandó növelésre nem alkalmas. 7. §• A föltétlen erdőtalaj oly használata, mely által annak fatermő-képessége veszélyeztet­nék vagy megsemmisülne, tilalmas. 8. §. Föltétlen erdőtalajon eszközölt tarvágat, legfeljebb 6 év alatt ismét beerdősitendő. 9. §. A­ki a 2 §. a) pontja alá nem eső erdőt a művelési ág tartós megváltoztatása czéljá­­ból irtani akar, tartozik e szándékát az illető ha­tóságnak bejelenteni, mely az esetben, ha a talaj szántóföld, szöllő vagy rét gyanánti állandó mive­­lésre kétségen kívül alkalmatos, az írást nem tilt­hatta meg. 10. §: A fennebbi szakaszban rendelt beje­lentés, az illető törvényhatósághoz intézendő írás­beli leadmány által történik. Ezen bejelentésben megfelelendő az ittani szándékolt erdő, elnevezés, fekvés, terület és minden egyéb körülmények sze­rint, úgy­hogy az, a többi erdőtől megkülömböz­­tethető és tüzetesen felismerhető legyen. 11. §. A beadmány az illető hatóság által véleményezés végett azonnal kiadatik az országos erdőfelügyelőnek, a­ki a vizsgálatot, — a­meny­nyiben szükséges — a helyszínen megtenni, s a kiküldetéstől számítandó 30 nap alatt véleményét a kiküldő hatósághoz beadni köteles. 12. §: Ha az erdőfelügyelő véleményéből ki­tűnik, hogy a 9. § ban megjelölt akadály nem fo­rog fenn, a hatóság tartozik az irtás eszközölhe­­tését legfölebb 15 nappal az erdőfelügyelő véle­ményének átvétele után, határozat által kimondani. A határozat írásba foglalandó, s kézbesítése után az irtás azonnal foganatosítható. A hatóság határozata által másoknak az er­dő fenntartása tekintetébeni netalán létező magán­jogi igénye nem érintetik, sem ennek bírósági után leendő érvényesítése nem akadályoztatik. 13. §. Ha azonban az erdőfelügyelő a 9. §. alapján ez irtástól való eltiltást hozza javaslatba, a hatóság, mielőtt a kérdés érdeme iránt határoz­na, legfélebb 15 nap alatt az erdőfelügyelői vé­lemény átvétele után, tartozik ezt a bejelentő bir­tokosnak másolatban kiadni, a­ki ha a véleményt nem találja alaposnak, vagy annak indokait a tényleges állapottal megegyezőnek, az erdő és a talaj minőségnek hatósági szemle útján leendő meghatározását kérvényezheti. Az ez iránti kérvény az erdőfelügyelő véle­ményének kézbesítése után legfölebb 30 nap alatt adandó be az illető hatósághoz melyben egyszer­smind a szemlénél alkalmazandó egyik szakértő is megnevezendő. Ezen kérvény azonnal kiadatik az erdőfel- Ügyelőnek, ki szintén úgy, mint a birtokos, a ha­tósághoz benyujtandó kérvényben a maga részé­ről is egy szakértőt nevez meg A harmadik szakértőt a hatóság nevezi ki. 14. §-a. A szemlét elrendelő határozatban azon kérdések, melyek iránt a szakértők vélemé­nye kívántatik, világosan és külön kiteendők, s egyszersmind a szemle vezetésével megbízandó, hatósági közeg is megjelölendő. Rendszerint azon kerület szolgabirája bízan­dó meg a szemle vezetésével, melyben a kiirtani szándékolt erdő vagy annak nagyobb része fek­szik, 15. §. A szemle foganatosításánál az 1868. évi LIV. t. ez. 215., 216. és 218. §§-ai azon mó­dositással alkalmazandók, hogy a bíró vagy bíró­ság helyébe szolgabíró vagy a hatóság által ki­küldött más közigazgatási közeg lép. 16. §. A jegyzőkönyv, valamint a szakértők véleménye a szemle bevégzése után legfölebb 30 nap alatt az azt elrendelő hatósághoz múlhatatla­­nul beadandó. 17. §. A szemléről vezetett iratok beérkezé­se után, tartozik a hatóság a 9. §. értelmében az irtás foganatosíthatása fölött legfölebb 30 nap alatt határozni, s ezen határozatot írásban foglaltatva, ennek egyik példányát a kérvényezőnek, másik példányát pedig az erdőfelügyelőnek kézbesíttetni. A hatóság határozata ellen mind a birtokos mind az erdőfelügyelő felebbezést használhatnak. A felebbezés a határozat kézbesítését követő nap­tól számítandó 15 nap alatt, szóval vagy írásban jelentendő be az illető hatóságnál, mely az eset­ben, ha a bejelentés a rendes időben történt, az iratokat a legrövidebb idő alatt az illető miniszer­­hez felterjeszteni tartozik. A felebbezés által a határozat foganatosítha­­tása megakadályoztatik , miért is tartozik a ható­ság a közbevetett felebbvitelről az érdekletteket hivatalból tudósítani. Későn bejelentett vagy beadott felebbvitel hivatalból visszautasítandó ü­ditési munkálatainak az orleansi vonalon Chiais mellett teljesen készen vannak. Tegnap 3 órakor d. u. Trochu tlek szemlét tar­tott egy 12 fontosból 7 fontos hátultöltővé alakí­tott ágyú főpróbája felett. A próba igen jól ütött ki. Az ágyú 8000 méterre visz, és különösen a gyorstüzelésben van előnye. November 19. Két nap óta a Ch­atillonban le­vő poroszok folyton tüzelnek az Issy mellett emelt frank­zla erdítvényekre. Ma reggel oly hevesen kezdenek lövöldöző, hogy munkálatainkat, félbe kellett szakítni. Erre Vanves és Issy erőd szin­tén megkezdék a bombázást, minek következté­ben egy órai tüzelés után a poroszok elhallgattak. A poroszok b­atilloni erőde három oldalú mű­vet képez, melynek egyik oldala 28, a másik szintén 28, és a harmadik oldala 74 ágyúval van megerősítve. De minden működését sparalysálni fogják a viliennisi szerefeltt erős erődítvények. Szabad lövészeink néhány nap óta kémszem­lére járnak. Feladatuk alapos tudósítást hozni az ellenség hadállásairól és műveleteiről. Egy ily éjjeli kémszemle alkalmával megtámadták a po­rosz örökét Bourgetnél, és négyet közülök meg­öltek. A csapat központosítások mindkét részről nagyban folynak,­minden arra mutat, hogy komoly csaták előtt állunk. Nov. 20. A kör, melybe be vagyunk zárva, las­sanként tágul. Saquet től az angol kikötőig és Villejuesig terjedő védvonal felállításán ezer meg ezer munkás éjjel nappal dolgozik ágyúink védelme alatt. A Szajna jobb par­ján védvonalunk Creteuilig terjed ki. Vadászaink Bagneux környékén vannak, és folyton nyugtalanítják az ellenség előőrseit. Az isly-i alagút felett egy erőd emelkedik, mely a Szajna völgyét uralja, és melyről a ni­­colai sáoczolat egész vonalát lőni lehet. Katonáink ezélzó ügyessége napról napra nő. Számos oly támadó szerrel bírunk, melyektől nagy eredményeket várunk. Az erődítési bizottság Rochefort elnöklete alatt elhatározta, hogy a munkálatokat e hó végéig be kell végezni. Párisi katonai tudósítás. A „Journ. Off.“ tudósításaiból átvesszük a kö­vetkezőket: Nov. 17. Nem telik el egy éjszaka sem elő­őrsi csatározások nélkül Cachau és Haute- Bru­yeres irányában. Időközönként hallani lehetett a szerb­tek durrogását Bragneux és Gentilly között. A Mont Valerien különösen kitünteti magát az ellenség ostromműveleteinek szétrombolásában. A tábornokok, tengernagyok és hajó kapitá­nyok kik erődetükben vezérkednek minden nap arról tesznek jelentést, hogy az ellenség új­ meg új ütegeket állított fel. Potleman tengernagy je­­lenti, hogy a poroszok Chevilly előtt 12 fontos üteget állítottak fel. Tegnapelőtt több új szerkezetű ágyú állítta­tott Haute-Bruyeres és Moulin-Saguet elődeinkben. A St.-Clotilde nevű ropant ágyú Voanes erődben lesz elhelyezve. E hatalmas löveg 8000 méterre hord. Nov. 18. Nincs kétség a felől, hogy az ellen­ség tetemes csapat erősítést küldött Orleans és Etampes felé, melyet a körülzároló sergtől vont el. Gennevilliersi és bezonsi erődítési munkálata­ink nem sokára be lesznek fejezve, a rette­netes 36 fontos tengeri ágyukkal ellátta, melyek ez erődöket m­egközelithetlenekké teendik. Tegnap csütörtökön 2 órakor Thomas tik szemlét tartott a Can­üssel téren 8 zászlóalj felett, melyek a Marsi ad­laibe hangjai mellett a leg­szabadabb hadgyakorlatokat vitték véghez. Mint bizonyost beszélik, hogy a poroszok sok helyi ágyuk helyet, ágyu alakú fatörzseket állí­tottak fel. Állítják, hogy nekünk 100 újjá­alakí­tott és a kormány által átvett ágyunk van. Az ezekhez kivárható felszerelési tárgyak is készek. Az ellírségiek Choisy le Roi mellett foglalt a Hifan­afe Kiütést legkizeli­b nigkizdink. Erő­ A h­arcztérről. A harcztéren az eldöntés nagy órája még nem ütött. Mindkét oldalon roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy minden összegyűjthető haderőt a csatatérre vigyenek s főleg a franczia készülődé­sekről ma oly tudósításokat veszünk, melyek, ha igazak, a nemzeti ügy diadalához fűzött remények­nek reális alapot adnak. Különösen az angol la­pok hoznak igen érdekes tudósításokat Franczia­­ország különböző részeiből. Mint a Tim­esnek Tours­­ból írják, a nemzet lelkesedéssel fogadta a tö­meges felkelés rendeletét s sok oly ember is je­lentkezett, ki a behívott korosztályok alá nem esik. A tisztek erélyesen dolgoznak a tömegek begya­korlásán. Peladine tábornok oly férfiú, ki szigorú fegyelmet tart: rendezetlen tömeget talált a had­sereget alakított belőle.­­ A D. T. levelezője a Loire hadseregről következőket ír: 25,000 ember Le Mans közelében áll, 35,000 nél több Vendome­­ban, 30,000 Bourgesben, 150,000 Tonry és Orle­ans közt. Ezen kívül 50,000 ember Nevers tájékán, 40,000 Auton és Chagny közt áll. Ezen 300,000- r­el több katonának fele rendes sorkatona, mind régi kiszolgált ember, ki újólag zászló alá hivatott, 150 könnyű ágyun kivül Peladine tábornok egyen­­kint 10 ágyúból álló 10 mitrailleuse üteggel és 15.000 kitűnő lovassal bir.­­ Ugyan­ily tudósítást hoz egy porosz érzelmű bécsi lap Tom­sból. Egy levelező azt írja, hogy nem csak Toursban, hanem a vidéken is roppant erélyt fejtenek ki az új had­erők szervezésében, így például Bourbaki csapatai, melyek Lillé vidékén vannak öszpontosítva, min­dennap szaporodnak főleg a fogságból elmenekülő franczia katonák által s az északi vidéken levő sereg ma mintegy 100,000 emberre megy. Dupan­­loup orleansi püspök legközelebb pásztorlevelet bo­csátott ki, melyben a háború erélyes folytatása mellett nyilatkozik. Garibaldi Riciotti nagy tevé­kenységet fejt ki. 22 én ismét 80 uhiánust fogott el s 45 élelmi kocsit ejtett zsákmányul. A néphá­­boru általában igen sok bajt okoz a németeknek. Berlinből Frigyes Károly herczeg hadseregének előnyomulásáról következőket sürgönyöznek : A had­sereg előnyomulását a lakosság minden lépten aka­dályozza. Elrontják az utakat, hidakat, kitörik a távirda-póznákat, mér­földmutatókat. A porosz had­erő a legnagyobb akadályokkal küzd. A csapatok faluról falura sánczokat, árkokat és más védelmi intézkedéseket találnak. Egy faluban egy porosz tüzértisztet agyonlőttek, miért Troyesben a poro­szok több polgárt túszul vettek magukhoz. Egy uhiá­nust bántalmaztak, melynek folytán az illető hely­ség 10,000 fran bírságot fizetett. Az útjelek minde­nütt eltávolíttattak. Sensban a poroszok bevonulása a lakosság igen viharos fellépése közt történt, míg néhány üteg nem érkezett, midőn a várost bombá­zással fenyegették. Csak igy állt helyre a nyugalom. A franczia seregek egyes győztes csatáiról következő táviratok szólnak: Orleans, nov. 27. Neuville mellett a poroszok e hó 25 én nagy vesz­teséggel vezettek vissza. — Amiens, nov. 28. A poroszok Gentil­es Bovesnél e hó 27-én megverettek, a francziák szuronynyal üldözték őket. — Tours, nov. 28. A mozgó nemzetőrök visszaverték a poro­szokat Beaume mellett, ezek Montbeliardig vonul­tak vissza. — A „France“ jelenti, hogy Lemans

Next