Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)

1871-09-12 / 206. szám

­dik^ évfolyam. __ Előfizetni feltételek: li»,e ........................ 18 fit­­ kr. Félévre............................... » — » Negyedévre • * ’ » » lfíivonként . • ^ n u o A nyilttér 4-»sor hasítkozott sor Ara 20 sorig 25 kr., 20 soron felül 20 kr. Megjelenik nmid su nap uimap utáni napokat kivéve Szerkesztőség és kiadóhivatal: Muostorutcea a L. Bányai ház alatt. 206-ik szán Kolozsvártt, kedd szeptember 12 1871 MAGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. Hirdetési dijak:­­ Ötször hasábosott sor ára 6 kr Bélyegdij minden hirdetésnél 30 kr Nagyobb hirdetéseknél külön ked­vez­ményt is nyújt a kiad­ó­­hivatal. Fiók kiadó hivatalok: Tordán: Retezár és Harmati,ugl. Deésen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Szamosujvártt: Csausz testvérek. Kolozsvártt : Stein J. és Demjén • II.­Vásárhelytt: Wittich Józsefnél. A »»Magyar Polgár“ előfizetési feltételei. Egész évre . . 16 frt. Félévre . . 8 frt — kr. Negyedévre 4 frt — kr. Egy hóra 1 frt 50 kr. MTHirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 11. Fővárosi levelek. LXXXI. Pest, szept. 8. 1871. Kedves barátom. „Eppur si muove!“ Hiában tagadnák, mozog a föld még ég is talpaink alatt s nagy dolgok vannak készülőben. Semmi kétség, hogy Oroszország, még az idén akar, vagy legalább akart valamit. Ezt bizonyítják az öt —hat különböző helyen felmerülő szláv­ mozgal­­mak, mely mint a különböző gyűlések jegyzőköny­vei bizonyítják a legvégsőbb és őrületesebb kifaka­­dások , elmentek: ezt az albániai zavarok és így tovább. Ott van a salzburgi találkozás is, melynek eredményeiből annyi kiszivárgott, hogy azon esetre, ha Magyar-Osztria és Oroszország esetleg háborúba keverednék, a Német császárság jóakaratú neutra­­litásra vállalkoznék. Nem tudom, miként vélekednek mások, de ha a salzburgi férfiak legalább annyit elértek, gratulál­nunk kell hozzá, mint a­hogy gratuláltunk tavaly is gr. Andrássynak külügyi politikájáért, mely teljesen megfelelt a nemzet bizalmainak. Az kétségtelen, hogy Oroszország izgatásai nyílt és álutakon a hazánkban és azon kívül lakó szlá­vok déli szlávok között; a Dana fejedelemségek szuty­­tyongatása, Boznia, Szerbia, Albánia örökké lázas helyzete, melyet még a vak is rubelláznak tulaj­donít, minden józanon és békésen gondolkozó polgárt meggyőztek arról, hogy Törökország, Magyar-Osztrák­­­ország s illetőleg ezen apró népecskék is nehezen­­ nézhetnek addig egy békés fejlés és becsületes poli­tikai érzület elé, míg Oroszország Európa részéről­­ legalább is egy a sebastopolival egyenértékű k­ö­r­­möst nem kap. És bizony, ha akkor, midőn e háború folyt nem a kétszínű franczia császár lett volna a helyzet ura, ki teljességgel nem akarta Ausztriát a lidércz­­nyomás alól fölszabadítani, most sok, igen sok más­­kint állana. Ezért gratulálunk ezúttal a Beust-Andrássy­­féle külpolitikának és pedig annyival inkább, mivel a sok kudarc­ után, melyet a múlt években az osztrák diplomatia vallott, legalább remélünk valami realist a jelen piros könyvében. A­mi már a porosz háborút illeti, véleményünk ez irányban nem változott. Ezt sem előidézni, sem Uj „Erdélyi Muzeum.“ A kolozsvári nemzeti szinház története 1792—1855-ig. Irta: Jakab Elek. II. Mely előterjesztésre a következő határozat kelt: „Akarván a státusok és rendek a magyar játszó színnek állandóságát eszközölni, a czélhoz képesti planum (terv) kidolgozására biztos neveztetik,a­ki is ugyanazon hónap 28-án a dl. ülésben a 10. j. k. pont alatt vélekedését, valamint az e czélra önkény­­tesen adakozni kívánóknak egy lajstromát beadja, megjegyezvén, hogy jött volna kérdésbe még egy 1702. Pesten fölálltatni javaslott nemzeti játék szín iránt készült plánum, melyet azonban részint mivel igen nagy közönségre volt tervezve, részint mivel semmi alaptőke a számításba fölvéve nem volt, elfogadásra nem ajánlhat.1) A beadott terv értelmé­ben: na kolozsvári állandó színháznak (mert addig különböző ház és magán épületek szolgáltak a társu­latnak előadási helyül) akkorának kellene lenni, hogy 400— 500 néző alkalmatlanság nélkül elférhessen, mit a díszítményeket és ruhatárt is ide véve, 8000 forinton fölállíthatni, föltéve, hogy a város a szüksé­ges helyet a tordai kapun kívül, hol még a falak fönnállanak, s az építendő színháznak is egyik olda­lát tehetnék, hozzá ingyen adná; a színi előadások­ból befolyó jövedelem pótlására, a tervező számítás­ba vesz 12.000 forintot, ezen tőke gyarapítására, magukat megkülönböztető színészi egyének, valamint jeles színdarab-írók jutalmazására, díszítmények, ru­ha és könyvtár gyarapítására stb. ismét 10,000 frt, összesen 30,000 forintot. Ezen összeg kiszerzésére más módot nem lát a tervező, hanem anyai nyelvünket becsülő nagy rendeinknek és mindnyájunknak honfiúi adakozását. E végre collectázni a m­éltóságos kir. Guberniumtól kiadandó hiteles levéllel, s a czélt fölfejtő jellem­zéssel. Erdélyben és Magyarországon, valamint Bécs­A franczia nemzetgyűlés 7-iki ülésében a ház és a kormány székhelyének Versaillesban állandó hitá­ben levő atyánkfiáit is fölkeresni, utasítással fölkészí­tett két atyánkfiát rendeltetnének ki; továbbá a kir. főigazgató tanácsnak ajánltatnék a színház dolga, és az is, hogy ennek kormányzására és a játékok meg­vizsgálására rendelne ki a maga kebléből egyéneket, valamint azok közül is, kik annak fölépítésére ada­koztak, kettőt, a helybeli tanácsból is kettőt, kik mind a begyűjtendő pénzre és építésre, mind a színház económiai ügyeire gondot viselnének, a dara­bokat is egyfelől az erkölcs, tisztesség, hazai törvé­nyek és viszonyok, másfelől a magyar nyelv és aesthetica sinor mértéke szerint megvizsgálják, hogy így a fölállítandó színház legyen a jó erkölcs és nemzeti nyelv iskolája. Ezen színházi bizottság (Theatralis commissio) eljárásának eredményéről való jelentése pedig a státusoknak az első alkalmatosság­gal beadandó lenne.“2) Eddig a terv. Megjegyzendő, hogy az említett­­ lajstrom szerint a színház építésére 31 hazafi tesz előre is ígéretet, részint évenkint együtt véve 250­­ rnforintot ajánlván, s részint egyszer mindenkorra 287 rnforintot, minek folytán kell a következő hatá­rozás: „Helyben hagyatván ezen vélekedés,­­ addig is, mig az tökéletességre mehetne, , a fönnforgó nemzeti játékszín felállítá­sának és gyarapításának eszközlése és­­ az arra való felügyelés, úgy a jövedel­mek bevétele b. Wesselényi Miklós, ifj. gr. Bethlen Farkas és (a ki a fennebbi tervet dolgozta) Fritsi- Fekete Ferencz atyánkfiaira biz­a­tik; egyszersmind pedig a kir. főigazgató tanácsnak is ajánltassék, hogy a czéht védelme, pártfogása és hathatós munkálkodása által elősegiteni ne terheltessék.“* * 5) Ez országos végzésnek a kolozsvári magyar­­ nemzeti színház és színészet történetében egészen napjainkig leható következményei voltak; jelesen e végzés által lön­tettleg országos figyelem alá véve­­ az eddig csak magánosok által gyámolított ügy; itt tétettek a legelső állandó színház­építési ajánlatok, felkéretett a hazai főkormányszék maga az ország­­gyűlés által, hogy a nemzetet a színház építési czél­­ja elérésében elősegítse ; végre itt gyökerezik azon országos színházi bizottság tétele is, mely Torda, sept. 10. A kolozsvári 30-ik honvédzászlóalj e hó 10-én Übungsmarschalt Tordára Szigethi Miklós őrnagy zászlóaljparancsnok vezetése alatt. A város végén a tordai polgárok nevében Szigeti Sándor városi főhad­nagy fogadta — úgy a hogy­ azután zeneszó mellett vezették őket a lakmározás helyére, hol azután az etetés és itatás javában folyt, a kérdéses színházra gondot viselni kezdettől fogva különösen és kijelölten jogosítva volt, s mely azóta két országgyűlésen volt, alkotmányosan megújítva,­­ t. i. 1811. és 1841/­, közelebbről pedig 1852-ben és 1856-ban a hazai kormánynak a régi bizottságot s részint megerősítő, részint újakkal pótló rendelettel­ intézkedése utján harmadszor.*) Volt rá példa, hogy az orsz. színházi bizottság, a maga könnyebbségére vett fel pótló tagokat, de a közönség ilyeneküt mégis mindig, csak az országgyűlésen választottakat tekin­tette.5) Sőt 1807 és 1821-ben is a bizottság tagjai­nak létszáma, részint halálozás, részint Kolozsvárról eltávozás miatt, nem lévén teljes, kiegészítette magát, s az uj bizottság létszámát, csak tudomásul terjesz­tette fel a kormánynak.0) (■Folytatása következik.) ') A* 179­6-ki orsz. gyűlés 61. liléré )• könyve 10 f­ontja a 36-361 lapon.­­) Az 1794/5-ki orsz. gyűlés 61 ülése I. könyve 10 pontja a 368—61. lapon. 5) Ugyanott­ siettetni, sem tőle túl a renden félni, a magyar-osz­trák politikának nem lehet föladata. Hanem emellett igenis őszinte erélyes belpoli­tikára lenne szükség, hogy idebenn ismerjük és tart­suk meg azon derék barátainkat, kik sem orosz zsold­­ban, sem őrült eszmék nyomása alatt nem leledze­­nek s ismerjük ki elleneinket is, kiki tegye fel azt a szint, a melyet visel szivében és szándékában. Jó ezeket a szép madarakat is még idejében megis­merni. Erélyes politika megerősíti barátaink vonzal­mát s elrettenti saját nemzetök javára és a titkos fondorkodókat. A­ki jól ismeri a csatatért, már félig nyert csatája van; igy kell tennie Magyarország kor­mányának is — még idejében. A lapok egyre-másra hirdették, hogy keletkez­hető ragályok miatt a váczi nagy csapatösszevonás elmarad, de a kormány nem hajt reá; hiszi, hogy lőporral még tisztul a levegő. Meglehet. Annyi bizonyos, hogy ezen hadgyakorlatok, a dolgok jelen helyzetében szintén jelentenek valamit. P. Szathmáry Károly: Táviratok a külföldről. Lemberg, szept. 9. a tart. gyűlés még tiz napig marad együtt, mely idő alatt az országos bud­­getet és a szükséges pótválasztásokat fogja elvégez­ni. A galicziai tart. gyűlés elé nem fog terjesztetni a cseh kiegyezés. — A reichsrath állítólag már e hó 2- án egybehivatnék. Insbruck, szept. 9. Az összes némettirol községek klerikális képviselőket választottak. Bozen, szept. 9. Az olasz-tirol községek, kettő kivételével, klerikálisokat választottak. Bécs, szept. 8. Az alsó ausztriai nagybirto­kosoknál az alkotmánypárt diadalmaskodott s igy az ausztriai tartománygyűlés 62 szabadelvűt és egy klerikális képviselőt s 3 papi virilis szavazatot­­ számlál. Berlin, szept. 9. A gasteini és salzburgi ta­lálkozások eredménye a Kreuz Ztg. szerint abban foglalható össze, hogy Németország és Ausztria ré­­szekről szoros egyesülés által minden megtámadás-­­­nak a leghatározottabban ellene akarnak állani, egy­idejűleg tényleg is kitüntetné Németország, hogy egy csorbítatlan, erős Ausztriának fenntartására súlyt­­ fektet, Ausztria pedig, hogy csatlakozása Németor­szághoz békés czélból történik. Pária, szept. 9. Állítják, hogy a párisi erő­dök kiürítése ma kezdetét vette. — A nemzetgyű­lés nem hajlandó az új adópótlékot megszavazni. Bécs, szept. 9. A szíriai nagybirtokosok vá­lasztásánál a szabadelvűek győztek. — Az osztrák nemzeti bank bizottsága elfogadta a kamatláb egy­százaikkal leendő felemelését. Külföld­ öára vonatkozó törvényjavaslat megvitatásával foglal­­­­kozott. R­a­v­i­n­e­­ mint előadó fentartja azon nézetét,­­­ogy a Páristól való távol maradás emelendi a nemzetgyűlés biztonságát és Páris jólétét. Louis I Blanc azt mondja, hogy okvetlenül Párisnak kell parlamenti fővárosnak lennie; a souverain nemzet­­gyűlést onnan távol tartani annyit tenne, mint hogy telnek Páristól. Ez egész Francziaországnak ártana a világ szemeiben. Ha Páris megszűnik a kormány székhelye lenni, a lázongás fészkévé fog válni. Szó­nok ezen kívül jelzi az áthelyezés anyagi nehézségeit s minden szükségesnek hiányát Versaillesban. A rég­­­­leges áthelyezés költségei nagyon meg is terhelnék az úgyis szegény államkincstárt. Miután de Meaux vicomte szólott, S­a­n Leon válaszol neki s kie­meli, hogy Párist itt el akarják ítélni, s hogy sem jelen­leg, sem jövőben nem fenyegetné ott a nemzetgyűlést semmi veszély. Még többen szólnak, mire a gyűlés ki­mondja az általános vita befejezését. A részletes vita után a ház elveti a javaslatot, mely szerint a nemzetgyűlés 1872. évi január 1-én Párisba költözött volna. A budgetbizottság, melytől Thiers mindennemű adó után egy tizedrész pótlékot kér rovatni, benyúj­totta jelentését s világos képet nyújt benne az or­szág pénzügyi helyzetéről. Az államadósság kamatai e szerint 723 milliót, a hátralék fedezésére szüksé­ges összegek 25 milliót tesz a védelemre szánt 2000 millión kívül. A harmadik haditörvényszék három napi szüne­telés után ismét összeülvén Chevaliert vagyis gúny­nevén Pipe-en-boist deportatióra s Rosselt halál­ra ítélte. Nigra lovag, olasz követ tegnapelőtt kihallgatá­son volt Thiersnél s kormányának egy hosszabb sür­gönyét olvasta fel, miből a Patrie kedvező következ­tetést von a két ország közötti barátságos viszony megszilárdulására. Az orosz trónörökös és Konstantin nagyherczeg hir szerint közelebb Normandia partvidékeit látogat­ják meg és Cherbourgban Thierszel fognak talál­kozni. Antonelli bíbornok a közelebbi római zavargá­sok alkalmából köriratot intézett a külhatalmakhoz, melyben elismeri ugyan az olasz kormány erőfeszíté­seit a katholikusok szabadságának védelme körül, úgy véli azonban, hogy ezek elégtelenek az egyház ellenségeinek megfékezésére Az orosz-porosz szerződés, melyet a konstan­tinápolyi „Turquie“ világba bocsátott, egy konstan­tinápolyi távirat szerint valóságos koholmány s azon titkos társaságtól ered, mely a török fővárosban ha­misított szerződések gyártásával foglalkozik. V­idék ,,Az emberi nem eredete és törzsfája.“ Két előadás. Irta Haeckel. Fordította György Aladár. Többek támogatásával kiadja Lang Lajos. Pest 1871. Sz. Darwin Károly és követői által megindí­tott irodalom már csaknem egy kis könyvtárt képez. A magyar irodalom alig van két mű által képvisel­ve e téren. Ezek közül is csak az egyik — Mento­­vich Ferencz „Ujvilágnézletre tulajdonképi eredeti mű­; mert Rónai Jáczintnak Pesten 1864 „Fajkelet­kezés“ czimmel megjelent munkája — csak átdol­gozása Darwin Károly „Az állat és növény fajok eredete természetes kiválás által, vagy a tökéletese­dett fajták fenmaradása a létért való küzdelemben“ czímű művének, Így valóban, a magyar olvasó kö­zönség e téren is köszönettel lehet Lang Lajos és társai iránt, a­kik rövid idő alatt a Darwin-iroda­lom két kitűnő művét ültették át irodalmunkba. Az egyik a hires Büchnernek „Erő és anyag czimü“ ta­pasztalati­ természet bölcsészeti tanulmányai, s a ,) A kolozsvári nemzeti szinház országos bizottságit , levéltárában levő eredetiből. A másik mit és most leend szerencsém a t. olvasókkal röviden ismertetni — Haeckel „Az emberi nem ere­dete és törzsfája“ czímű műve. Legyen szabad min­denekelőtt Láng Lajost és társait figyelmeztetnem, hogy ha kitűnő művek átültetésével irodalmunkat tovább is gazdagitni akarják, — ne kerülje ki fi­­gyelmöket Vogt Károly „Vorlesungen über den Menschen“ és Schleicher Ágost „Die Darwinisehe Theorie und die Sprachwissenschaft“ műve. „Az emberi nem eredete és törzsfája“ czímű mű fordítója nem azok közé tartozik, mely minden szakismeretnélkül­i mechanice szokott történni. Fordítója fiatal természettudósunk György Aladár. Ily nemű művet melyben a műszavak egész szótára van, csak ily szakértő fordíthat. Haeckel nagyon helyesen hasonlítja a Darwin féle szellemi mozgalmat, Copernicus világ rendszere által felkeltett mozgalomba, mert valamint Coperni­cus világ rendszerét a hittételek hatalomszavával törekedtek megsemmisíteni, mivel e rendszerben az erkölcsi világrendet s így az emberi élet erkölcsisé­­gét látták veszélyeztetve, vagy Darwin korszakot alkotó tana ellen, mindazok kik azt hiszik, hogy egy természet feletti teremtési tény tudományellenes feltevése nélkül az egész „erkölcsi világrend,“ meg­semmisül, — szenvedélyesen kelnek ki, megtámad­ván annak kitűnő követőit Huxley, Vogt, Büchner s más kitűnőségeket, kik józan ész, elfogulatlan ítélet és mély szakismeret alapján mondják mint Galilei egykor „E pur si m­uove !“ Darwin azon kérdést, hogy mint eredtek az állatok és növények ama különböző alakjai, melye­ket mi általánosan mint fajokat vagy specieseket különböztetünk meg, a gene­ratio aequivoca (önnemzés) eszméjéből oldja meg, mely Büchner szerint nem egyéb, mint szerves lények nemzőléte előbb létezett hasonnemű­ szülők vagy csirák nélkül, csupán szervetlen elemek és természeterők véletlen vagy szü­kségképi összetalálkozása, által, Sier­­vés, de nem hasonnemű­ szülőktől szolgáltatott anyagból. Az élőlények első keletkezési fokául az ily generatio aequivoca által létrejött ménerek, nyák­­régezek tekintendők, melyeknek semmi szerkezetük ugyan, de táplálkoznak és oszlás által szaporodnak. Az ily lényeknek kiszám­íthatlan idők alatti fejlő­déséből állhatott elő a mostani állatvilág és ember. Az evesett annak főmestere Lamarck, míg 5) Látható az orsz. színházi bizottság 1803. ápril 6-ik jegyzőkönyvéből, összevetve a b. Wesselényi Miklós nyilatko­zatával. 6) Látható az 1821-ki orsz. szinházi bizottsági iromá­­­­nyok 44-ik számában. A kolozsvári színtársulat működését szombaton kezdte meg „Essex“ Laube Henrik jeles drámájával. A színház zsúfolásig tömve volt. Az est hősnője Kassayné aszszony Erzsébeth, Anglia királynője sze­repében tűnt ki. Hát Kovács Gyula? ő még eddig élő incognito meglehet a m.-vásárhelyi út fáradal­mait piheni *); szeretnők, hogy ha már szerencsél­tetne. (Ajánljuk Fehérvári igazgató úr figyelmébe!) Erdődy.­ ­ „VI. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten szept. 11-én 10 óra 5 p. d. e. Érkezett Kolozsv. szept. 11-én 10 óra 25 p. d. e. Salzburgban abban állapodtak meg, hogy az internationale ügye megvizsgáltatik, s csak azután hatá­roznak felette. A román vasutügy ne tekintes­sék se politikainak, se nemzetkö­zinek. A nemzetközi kérdésekben egyetértés van. A „M­t.“ távirata a bécsi börzéről. szept. 9-ikén 5% Metaliques 59.75. frt. 58.55. — 5% nemzet­kölcsön 68.65. — 1860-diki államkölcsön 99. — Bankrészvény 767. — Hitelrészvény 289. — — London 118.40. — Ezüst 116.60. — cs. k. arany 573.-------Napoleondor — franc 948. — Földtehermentesitési kötvények Magyar 79.— —Temesi 75.50 —Erdélyi 76. — Cjorvat 86.25. HI R HAR­AN­G. Tisza Lajos minister a hétfői vonattal Kolozsvárra érkezett. Az indóháznál Makoldi Sámuel polgármester vezetése alatt a városi tisztviselő kar fogadta. *** Gróf Mikó Anna, gróf Mikó Imre ő excája ritka kedvességü leányával, közelebbről tartja meg esküvőjét­­. Wesselényi József ország­­gyűlési képviselő. A násznagy úgy halljuk Tisza Lajos lesz. (o) Bartalus István zeneszész, szerző és tör­ténész a kormány költségén a székelységhez igyek­szik, hogy népdalokat gyűjtsön. Kolozsvárt útjába ejtve, pár napig körünkben időzik. Eltalálta az időt, mely állandóan szép, s arra birta a verkliseket, hogy tovább is falun maradjanak, nem alkalmatlankodnak sem neki, sem nekünk. Megvárjuk, hogy Bartalus e verklihiányt érdemül róvja fel müszlésünknek. (6) Salamon Jánost, ki hazatért Borszékről, meghallgattuk. Zenekara kitűnő, s többek között elő­adta azt a nehéz nyitányt, a­melyet Suppé a „Krä­mer und sein Commis“ darabhoz irt, még pedig elő­adta tökéletes szabatossággal. Kíváncsiságból bele *) A bizony ott sem volt, hanem múzsájának és a sző­ke — Nádat partján. Szerk.

Next