Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)
1871-09-12 / 206. szám
dik^ évfolyam. __ Előfizetni feltételek: li»,e ........................ 18 fit kr. Félévre............................... » — » Negyedévre • * ’ » » lfíivonként . • ^ n u o A nyilttér 4-»sor hasítkozott sor Ara 20 sorig 25 kr., 20 soron felül 20 kr. Megjelenik nmid su nap uimap utáni napokat kivéve Szerkesztőség és kiadóhivatal: Muostorutcea a L. Bányai ház alatt. 206-ik szán Kolozsvártt, kedd szeptember 12 1871 MAGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. Hirdetési dijak: Ötször hasábosott sor ára 6 kr Bélyegdij minden hirdetésnél 30 kr Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Fiók kiadó hivatalok: Tordán: Retezár és Harmati,ugl. Deésen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Szamosujvártt: Csausz testvérek. Kolozsvártt : Stein J. és Demjén • II.Vásárhelytt: Wittich Józsefnél. A »»Magyar Polgár“ előfizetési feltételei. Egész évre . . 16 frt. Félévre . . 8 frt — kr. Negyedévre 4 frt — kr. Egy hóra 1 frt 50 kr. MTHirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 11. Fővárosi levelek. LXXXI. Pest, szept. 8. 1871. Kedves barátom. „Eppur si muove!“ Hiában tagadnák, mozog a föld még ég is talpaink alatt s nagy dolgok vannak készülőben. Semmi kétség, hogy Oroszország, még az idén akar, vagy legalább akart valamit. Ezt bizonyítják az öt —hat különböző helyen felmerülő szláv mozgalmak, mely mint a különböző gyűlések jegyzőkönyvei bizonyítják a legvégsőbb és őrületesebb kifakadások , elmentek: ezt az albániai zavarok és így tovább. Ott van a salzburgi találkozás is, melynek eredményeiből annyi kiszivárgott, hogy azon esetre, ha Magyar-Osztria és Oroszország esetleg háborúba keverednék, a Német császárság jóakaratú neutralitásra vállalkoznék. Nem tudom, miként vélekednek mások, de ha a salzburgi férfiak legalább annyit elértek, gratulálnunk kell hozzá, mint ahogy gratuláltunk tavaly is gr. Andrássynak külügyi politikájáért, mely teljesen megfelelt a nemzet bizalmainak. Az kétségtelen, hogy Oroszország izgatásai nyílt és álutakon a hazánkban és azon kívül lakó szlávok déli szlávok között; a Dana fejedelemségek szutytyongatása, Boznia, Szerbia, Albánia örökké lázas helyzete, melyet még a vak is rubelláznak tulajdonít, minden józanon és békésen gondolkozó polgárt meggyőztek arról, hogy Törökország, Magyar-Osztrákország s illetőleg ezen apró népecskék is nehezen nézhetnek addig egy békés fejlés és becsületes politikai érzület elé, míg Oroszország Európa részéről legalább is egy a sebastopolival egyenértékű körmöst nem kap. És bizony, ha akkor, midőn e háború folyt nem a kétszínű franczia császár lett volna a helyzet ura, ki teljességgel nem akarta Ausztriát a lidércznyomás alól fölszabadítani, most sok, igen sok máskint állana. Ezért gratulálunk ezúttal a Beust-Andrássyféle külpolitikának és pedig annyival inkább, mivel a sok kudarc után, melyet a múlt években az osztrák diplomatia vallott, legalább remélünk valami realist a jelen piros könyvében. Ami már a porosz háborút illeti, véleményünk ez irányban nem változott. Ezt sem előidézni, sem Uj „Erdélyi Muzeum.“ A kolozsvári nemzeti szinház története 1792—1855-ig. Irta: Jakab Elek. II. Mely előterjesztésre a következő határozat kelt: „Akarván a státusok és rendek a magyar játszó színnek állandóságát eszközölni, a czélhoz képesti planum (terv) kidolgozására biztos neveztetik,aki is ugyanazon hónap 28-án a dl. ülésben a 10. j. k. pont alatt vélekedését, valamint az e czélra önkénytesen adakozni kívánóknak egy lajstromát beadja, megjegyezvén, hogy jött volna kérdésbe még egy 1702. Pesten fölálltatni javaslott nemzeti játék szín iránt készült plánum, melyet azonban részint mivel igen nagy közönségre volt tervezve, részint mivel semmi alaptőke a számításba fölvéve nem volt, elfogadásra nem ajánlhat.1) A beadott terv értelmében: na kolozsvári állandó színháznak (mert addig különböző ház és magán épületek szolgáltak a társulatnak előadási helyül) akkorának kellene lenni, hogy 400— 500 néző alkalmatlanság nélkül elférhessen, mit a díszítményeket és ruhatárt is ide véve, 8000 forinton fölállíthatni, föltéve, hogy a város a szükséges helyet a tordai kapun kívül, hol még a falak fönnállanak, s az építendő színháznak is egyik oldalát tehetnék, hozzá ingyen adná; a színi előadásokból befolyó jövedelem pótlására, a tervező számításba vesz 12.000 forintot, ezen tőke gyarapítására, magukat megkülönböztető színészi egyének, valamint jeles színdarab-írók jutalmazására, díszítmények, ruha és könyvtár gyarapítására stb. ismét 10,000 frt, összesen 30,000 forintot. Ezen összeg kiszerzésére más módot nem lát a tervező, hanem anyai nyelvünket becsülő nagy rendeinknek és mindnyájunknak honfiúi adakozását. E végre collectázni a méltóságos kir. Guberniumtól kiadandó hiteles levéllel, s a czélt fölfejtő jellemzéssel. Erdélyben és Magyarországon, valamint BécsA franczia nemzetgyűlés 7-iki ülésében a ház és a kormány székhelyének Versaillesban állandó hitáben levő atyánkfiáit is fölkeresni, utasítással fölkészített két atyánkfiát rendeltetnének ki; továbbá a kir. főigazgató tanácsnak ajánltatnék a színház dolga, és az is, hogy ennek kormányzására és a játékok megvizsgálására rendelne ki a maga kebléből egyéneket, valamint azok közül is, kik annak fölépítésére adakoztak, kettőt, a helybeli tanácsból is kettőt, kik mind a begyűjtendő pénzre és építésre, mind a színház económiai ügyeire gondot viselnének, a darabokat is egyfelől az erkölcs, tisztesség, hazai törvények és viszonyok, másfelől a magyar nyelv és aesthetica sinor mértéke szerint megvizsgálják, hogy így a fölállítandó színház legyen a jó erkölcs és nemzeti nyelv iskolája. Ezen színházi bizottság (Theatralis commissio) eljárásának eredményéről való jelentése pedig a státusoknak az első alkalmatossággal beadandó lenne.“2) Eddig a terv. Megjegyzendő, hogy az említett lajstrom szerint a színház építésére 31 hazafi tesz előre is ígéretet, részint évenkint együtt véve 250 rnforintot ajánlván, s részint egyszer mindenkorra 287 rnforintot, minek folytán kell a következő határozás: „Helyben hagyatván ezen vélekedés, addig is, mig az tökéletességre mehetne, , a fönnforgó nemzeti játékszín felállításának és gyarapításának eszközlése és az arra való felügyelés, úgy a jövedelmek bevétele b. Wesselényi Miklós, ifj. gr. Bethlen Farkas és (a ki a fennebbi tervet dolgozta) Fritsi- Fekete Ferencz atyánkfiaira bizatik; egyszersmind pedig a kir. főigazgató tanácsnak is ajánltassék, hogy a czéht védelme, pártfogása és hathatós munkálkodása által elősegiteni ne terheltessék.“* * 5) Ez országos végzésnek a kolozsvári magyar nemzeti színház és színészet történetében egészen napjainkig leható következményei voltak; jelesen e végzés által löntettleg országos figyelem alá véve az eddig csak magánosok által gyámolított ügy; itt tétettek a legelső állandó színházépítési ajánlatok, felkéretett a hazai főkormányszék maga az országgyűlés által, hogy a nemzetet a színház építési czélja elérésében elősegítse ; végre itt gyökerezik azon országos színházi bizottság tétele is, mely Torda, sept. 10. A kolozsvári 30-ik honvédzászlóalj e hó 10-én Übungsmarschalt Tordára Szigethi Miklós őrnagy zászlóaljparancsnok vezetése alatt. A város végén a tordai polgárok nevében Szigeti Sándor városi főhadnagy fogadta — úgy a hogy azután zeneszó mellett vezették őket a lakmározás helyére, hol azután az etetés és itatás javában folyt, a kérdéses színházra gondot viselni kezdettől fogva különösen és kijelölten jogosítva volt, s mely azóta két országgyűlésen volt, alkotmányosan megújítva, t. i. 1811. és 1841/, közelebbről pedig 1852-ben és 1856-ban a hazai kormánynak a régi bizottságot s részint megerősítő, részint újakkal pótló rendelettel intézkedése utján harmadszor.*) Volt rá példa, hogy az orsz. színházi bizottság, a maga könnyebbségére vett fel pótló tagokat, de a közönség ilyeneküt mégis mindig, csak az országgyűlésen választottakat tekintette.5) Sőt 1807 és 1821-ben is a bizottság tagjainak létszáma, részint halálozás, részint Kolozsvárról eltávozás miatt, nem lévén teljes, kiegészítette magát, s az uj bizottság létszámát, csak tudomásul terjesztette fel a kormánynak.0) (■Folytatása következik.) ') A* 1796-ki orsz. gyűlés 61. liléré )• könyve 10 fontja a 36-361 lapon.) Az 1794/5-ki orsz. gyűlés 61 ülése I. könyve 10 pontja a 368—61. lapon. 5) Ugyanott siettetni, sem tőle túl a renden félni, a magyar-osztrák politikának nem lehet föladata. Hanem emellett igenis őszinte erélyes belpolitikára lenne szükség, hogy idebenn ismerjük és tartsuk meg azon derék barátainkat, kik sem orosz zsoldban, sem őrült eszmék nyomása alatt nem leledzenek s ismerjük ki elleneinket is, kiki tegye fel azt a szint, a melyet visel szivében és szándékában. Jó ezeket a szép madarakat is még idejében megismerni. Erélyes politika megerősíti barátaink vonzalmát s elrettenti saját nemzetök javára és a titkos fondorkodókat. Aki jól ismeri a csatatért, már félig nyert csatája van; igy kell tennie Magyarország kormányának is — még idejében. A lapok egyre-másra hirdették, hogy keletkezhető ragályok miatt a váczi nagy csapatösszevonás elmarad, de a kormány nem hajt reá; hiszi, hogy lőporral még tisztul a levegő. Meglehet. Annyi bizonyos, hogy ezen hadgyakorlatok, a dolgok jelen helyzetében szintén jelentenek valamit. P. Szathmáry Károly: Táviratok a külföldről. Lemberg, szept. 9. a tart. gyűlés még tiz napig marad együtt, mely idő alatt az országos budgetet és a szükséges pótválasztásokat fogja elvégezni. A galicziai tart. gyűlés elé nem fog terjesztetni a cseh kiegyezés. — A reichsrath állítólag már e hó 2- án egybehivatnék. Insbruck, szept. 9. Az összes némettirol községek klerikális képviselőket választottak. Bozen, szept. 9. Az olasz-tirol községek, kettő kivételével, klerikálisokat választottak. Bécs, szept. 8. Az alsó ausztriai nagybirtokosoknál az alkotmánypárt diadalmaskodott s igy az ausztriai tartománygyűlés 62 szabadelvűt és egy klerikális képviselőt s 3 papi virilis szavazatot számlál. Berlin, szept. 9. A gasteini és salzburgi találkozások eredménye a Kreuz Ztg. szerint abban foglalható össze, hogy Németország és Ausztria részekről szoros egyesülés által minden megtámadás-nak a leghatározottabban ellene akarnak állani, egyidejűleg tényleg is kitüntetné Németország, hogy egy csorbítatlan, erős Ausztriának fenntartására súlyt fektet, Ausztria pedig, hogy csatlakozása Németországhoz békés czélból történik. Pária, szept. 9. Állítják, hogy a párisi erődök kiürítése ma kezdetét vette. — A nemzetgyűlés nem hajlandó az új adópótlékot megszavazni. Bécs, szept. 9. A szíriai nagybirtokosok választásánál a szabadelvűek győztek. — Az osztrák nemzeti bank bizottsága elfogadta a kamatláb egyszázaikkal leendő felemelését. Külföld öára vonatkozó törvényjavaslat megvitatásával foglalkozott. Ravine mint előadó fentartja azon nézetét,ogy a Páristól való távol maradás emelendi a nemzetgyűlés biztonságát és Páris jólétét. Louis I Blanc azt mondja, hogy okvetlenül Párisnak kell parlamenti fővárosnak lennie; a souverain nemzetgyűlést onnan távol tartani annyit tenne, mint hogy telnek Páristól. Ez egész Francziaországnak ártana a világ szemeiben. Ha Páris megszűnik a kormány székhelye lenni, a lázongás fészkévé fog válni. Szónok ezen kívül jelzi az áthelyezés anyagi nehézségeit s minden szükségesnek hiányát Versaillesban. A régleges áthelyezés költségei nagyon meg is terhelnék az úgyis szegény államkincstárt. Miután de Meaux vicomte szólott, San Leon válaszol neki s kiemeli, hogy Párist itt el akarják ítélni, s hogy sem jelenleg, sem jövőben nem fenyegetné ott a nemzetgyűlést semmi veszély. Még többen szólnak, mire a gyűlés kimondja az általános vita befejezését. A részletes vita után a ház elveti a javaslatot, mely szerint a nemzetgyűlés 1872. évi január 1-én Párisba költözött volna. A budgetbizottság, melytől Thiers mindennemű adó után egy tizedrész pótlékot kér rovatni, benyújtotta jelentését s világos képet nyújt benne az ország pénzügyi helyzetéről. Az államadósság kamatai e szerint 723 milliót, a hátralék fedezésére szükséges összegek 25 milliót tesz a védelemre szánt 2000 millión kívül. A harmadik haditörvényszék három napi szünetelés után ismét összeülvén Chevaliert vagyis gúnynevén Pipe-en-boist deportatióra s Rosselt halálra ítélte. Nigra lovag, olasz követ tegnapelőtt kihallgatáson volt Thiersnél s kormányának egy hosszabb sürgönyét olvasta fel, miből a Patrie kedvező következtetést von a két ország közötti barátságos viszony megszilárdulására. Az orosz trónörökös és Konstantin nagyherczeg hir szerint közelebb Normandia partvidékeit látogatják meg és Cherbourgban Thierszel fognak találkozni. Antonelli bíbornok a közelebbi római zavargások alkalmából köriratot intézett a külhatalmakhoz, melyben elismeri ugyan az olasz kormány erőfeszítéseit a katholikusok szabadságának védelme körül, úgy véli azonban, hogy ezek elégtelenek az egyház ellenségeinek megfékezésére Az orosz-porosz szerződés, melyet a konstantinápolyi „Turquie“ világba bocsátott, egy konstantinápolyi távirat szerint valóságos koholmány s azon titkos társaságtól ered, mely a török fővárosban hamisított szerződések gyártásával foglalkozik. Vidék ,,Az emberi nem eredete és törzsfája.“ Két előadás. Irta Haeckel. Fordította György Aladár. Többek támogatásával kiadja Lang Lajos. Pest 1871. Sz. Darwin Károly és követői által megindított irodalom már csaknem egy kis könyvtárt képez. A magyar irodalom alig van két mű által képviselve e téren. Ezek közül is csak az egyik — Mentovich Ferencz „Ujvilágnézletre tulajdonképi eredeti mű; mert Rónai Jáczintnak Pesten 1864 „Fajkeletkezés“ czimmel megjelent munkája — csak átdolgozása Darwin Károly „Az állat és növény fajok eredete természetes kiválás által, vagy a tökéletesedett fajták fenmaradása a létért való küzdelemben“ czímű művének, Így valóban, a magyar olvasó közönség e téren is köszönettel lehet Lang Lajos és társai iránt, akik rövid idő alatt a Darwin-irodalom két kitűnő művét ültették át irodalmunkba. Az egyik a hires Büchnernek „Erő és anyag czimü“ tapasztalati természet bölcsészeti tanulmányai, s a ,) A kolozsvári nemzeti szinház országos bizottságit , levéltárában levő eredetiből. A másik mit és most leend szerencsém a t. olvasókkal röviden ismertetni — Haeckel „Az emberi nem eredete és törzsfája“ czímű műve. Legyen szabad mindenekelőtt Láng Lajost és társait figyelmeztetnem, hogy ha kitűnő művek átültetésével irodalmunkat tovább is gazdagitni akarják, — ne kerülje ki figyelmöket Vogt Károly „Vorlesungen über den Menschen“ és Schleicher Ágost „Die Darwinisehe Theorie und die Sprachwissenschaft“ műve. „Az emberi nem eredete és törzsfája“ czímű mű fordítója nem azok közé tartozik, mely minden szakismeretnélküli mechanice szokott történni. Fordítója fiatal természettudósunk György Aladár. Ily nemű művet melyben a műszavak egész szótára van, csak ily szakértő fordíthat. Haeckel nagyon helyesen hasonlítja a Darwin féle szellemi mozgalmat, Copernicus világ rendszere által felkeltett mozgalomba, mert valamint Copernicus világ rendszerét a hittételek hatalomszavával törekedtek megsemmisíteni, mivel e rendszerben az erkölcsi világrendet s így az emberi élet erkölcsiségét látták veszélyeztetve, vagy Darwin korszakot alkotó tana ellen, mindazok kik azt hiszik, hogy egy természet feletti teremtési tény tudományellenes feltevése nélkül az egész „erkölcsi világrend,“ megsemmisül, — szenvedélyesen kelnek ki, megtámadván annak kitűnő követőit Huxley, Vogt, Büchner s más kitűnőségeket, kik józan ész, elfogulatlan ítélet és mély szakismeret alapján mondják mint Galilei egykor „E pur si muove !“ Darwin azon kérdést, hogy mint eredtek az állatok és növények ama különböző alakjai, melyeket mi általánosan mint fajokat vagy specieseket különböztetünk meg, a generatio aequivoca (önnemzés) eszméjéből oldja meg, mely Büchner szerint nem egyéb, mint szerves lények nemzőléte előbb létezett hasonnemű szülők vagy csirák nélkül, csupán szervetlen elemek és természeterők véletlen vagy szükségképi összetalálkozása, által, Siervés, de nem hasonnemű szülőktől szolgáltatott anyagból. Az élőlények első keletkezési fokául az ily generatio aequivoca által létrejött ménerek, nyákrégezek tekintendők, melyeknek semmi szerkezetük ugyan, de táplálkoznak és oszlás által szaporodnak. Az ily lényeknek kiszámíthatlan idők alatti fejlődéséből állhatott elő a mostani állatvilág és ember. Az evesett annak főmestere Lamarck, míg 5) Látható az orsz. színházi bizottság 1803. ápril 6-ik jegyzőkönyvéből, összevetve a b. Wesselényi Miklós nyilatkozatával. 6) Látható az 1821-ki orsz. szinházi bizottsági irományok 44-ik számában. A kolozsvári színtársulat működését szombaton kezdte meg „Essex“ Laube Henrik jeles drámájával. A színház zsúfolásig tömve volt. Az est hősnője Kassayné aszszony Erzsébeth, Anglia királynője szerepében tűnt ki. Hát Kovács Gyula? ő még eddig élő incognito meglehet a m.-vásárhelyi út fáradalmait piheni *); szeretnők, hogy ha már szerencséltetne. (Ajánljuk Fehérvári igazgató úr figyelmébe!) Erdődy. „VI. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten szept. 11-én 10 óra 5 p. d. e. Érkezett Kolozsv. szept. 11-én 10 óra 25 p. d. e. Salzburgban abban állapodtak meg, hogy az internationale ügye megvizsgáltatik, s csak azután határoznak felette. A román vasutügy ne tekintessék se politikainak, se nemzetközinek. A nemzetközi kérdésekben egyetértés van. A „Mt.“ távirata a bécsi börzéről. szept. 9-ikén 5% Metaliques 59.75. frt. 58.55. — 5% nemzetkölcsön 68.65. — 1860-diki államkölcsön 99. — Bankrészvény 767. — Hitelrészvény 289. — — London 118.40. — Ezüst 116.60. — cs. k. arany 573.-------Napoleondor — franc 948. — Földtehermentesitési kötvények Magyar 79.— —Temesi 75.50 —Erdélyi 76. — Cjorvat 86.25. HI R HARANG. Tisza Lajos minister a hétfői vonattal Kolozsvárra érkezett. Az indóháznál Makoldi Sámuel polgármester vezetése alatt a városi tisztviselő kar fogadta. *** Gróf Mikó Anna, gróf Mikó Imre ő excája ritka kedvességü leányával, közelebbről tartja meg esküvőjét. Wesselényi József országgyűlési képviselő. A násznagy úgy halljuk Tisza Lajos lesz. (o) Bartalus István zeneszész, szerző és történész a kormány költségén a székelységhez igyekszik, hogy népdalokat gyűjtsön. Kolozsvárt útjába ejtve, pár napig körünkben időzik. Eltalálta az időt, mely állandóan szép, s arra birta a verkliseket, hogy tovább is falun maradjanak, nem alkalmatlankodnak sem neki, sem nekünk. Megvárjuk, hogy Bartalus e verklihiányt érdemül róvja fel müszlésünknek. (6) Salamon Jánost, ki hazatért Borszékről, meghallgattuk. Zenekara kitűnő, s többek között előadta azt a nehéz nyitányt, amelyet Suppé a „Krämer und sein Commis“ darabhoz irt, még pedig előadta tökéletes szabatossággal. Kíváncsiságból bele *) A bizony ott sem volt, hanem múzsájának és a szőke — Nádat partján. Szerk.