Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)
1872-11-08 / 256. szám
CD CD C/3 GO ISI 3 Si SD OCD £13 ISI SO, ID CD^ 3 CD C/5 KOLOZSVÁR, NOV. 7. 1872. Fővárosi levelek. ccxix. Pest, nov. 4. 1872. Kedves barátom ! Néhány nap óta megszün ttettem becses lapoddal a correspondentiát, nehogy a cholera és újra cholera hírek miatt a „Magyar Polgár“ szerkesztőségét füstöltetni kellessen. Valóban egy hétig semmi egyébről nem beszéltek az emberek, úgy hogy ligjobb volt az embernek fülbedugva járni még az utczán is. Pedig még ez ideig nincs miért oly igen félreverni a harangot, mert épen ma beszéltem egy belügyminiszeri hivatalnokkal s azt állítja, hogy a ragály még Budán is igen megszelídült. Ennek folytán az országgyűlés ma csakugyan megnyílt, egy csomó kérvény, interpelláció és törvény áramlattal. A törvények között, melyek bejelentettek, legfontosabb a fővárosok rendezéséről s a honvédelmi szabályozásokról és hadbíróságról szólók. De kétségtelenül legérdekesebb és értékesebb a közoktatásügyi miniszer jelentése a közoktatás állásáról az országban. .... . Ezek közül a fővárosok egyesítéséről és rendezéséről szólók fognak elővétetni. Beszélik, hogy Steiger pesti képviselő egy külön javaslatot fogna beterjeszteni, de még eddig az utóbbiból semmit sem láttunk. A honvédelemre vonatkozó törvényjavaslatok előzetes megvitatására Lónyai egy 15 tagú bizottságot indítványozott, de felötlő az elhidegedés bizonyos körökben a honvédség továbbfejtése iránt, melyet most már inkább az ellenzék sürget, de mely bizonyos körökben olyannak van már föltüntetve, mint a mely nyakukra nőtt. Ez ellenszenvnek legkiáltóbb bizonyítéka, hogy a 18 lovas századot, melynek pedig szükségét a monarchia egyetlen katonai tekintélye sem meri kétségbe vonni, s mely mint szaporítás, a közös seregnél épen 5 szer annyiba kerülne, s a pénzügyi bizottság visszavetette. Majd beterjeszti Kuhn a jövő delegátió budgeténél az ötször drágább közös seregbeli vasasnémeteket, s azokat majd megszavazzák . A közoktatási miniszer benyújtványa szép kiállítású, terjedelmes munka, s bár elhisszük, hogy egyik másik tanfelügyelő, hogy magát kitüntesse fehérebb színben adta elő a dolgot, mint ahogy valóban van, annyi mégis föltétlenül áll, hogy e téren, habár nem kellő sebességgel is, van haladás. A tankötelesek iskolába járását jelző színes földabroszon legvilágosabb 99—94%-ig vannak jegyezve. Mosony, Sz.-Fehér, Veszprém, Somogy, Sopron A két legsötétebb pont pedig fájdalom az egykori Erdély területén van: Belső- Szolnok, Alsó Fehér, de különösen Hunyad megye területén, hol a tanköteleseknek csak 10%-ra járja az iskolát. Mi mint mondottuk, nem adhatunk föltétlenül igazat ezen összeállításnak. Tudjuk például, hogy némely megye , illetőleg tankerület túlvilágos színezete csakis a téli hónapokra állhat meg , mg az is lehet, hogy némely kerület azért maradt oly sötétben színezve, mivel — igen helyesen — a tanfelügyelő véteknek tartotta a viszonyokat a valódinál kedvezőbb színben tüntetni föl, azonban is Emilyt illető színezésbn meg is kitűnik ; — hogy a szászoknak vannak legjobb iskolái és tantervük; — hogy az alsó székelység jóval kedvezőbb arányt mutat föl, mint Csik és Marosszék! hogy a megyék között Küküllőben van legtöbb mozgás,— s végre — hogy a románság épen nem fejt ki annyi industriát, mennyit némelyek állitnak róla. Intelligentiások, kivált a papság, tesznek saját érdekükben s fiaikkal látogattatják a gyöngén beállított középiskolákat, de a nép , az már más, az maradjon sötétben; különben nem lesz többé alkalmas sötét czélokra. Ilyen formák a földabroszból Erdélyre nézve elvonható tanúságok. Adja Isten, hogy jövőre majd szebb kilátások mutatkozzanak ! P. Szathmári Károly. ■■***-■ —3-------r- - ■■■■■■un ■ ,.JW — , ——Lj———p—^ TARCZA. Egy székely cs. hadi biztos rendeletei a Saynan korából. Rendelet Magyar- és Erdélyország népeihez. Alatt irt ő Felsége 1. Ferencz József cs. és k. idei május 36-tól kelt manifestuma által a hadi és ostromállapotba helyez, teteit Magy. és Érd.-országnak katonai fökormányzója rendeli. 1-e. Múlt évi okt. 3-tól keletkezett és azon hó - án a magyarhoni országgyűlésen közhírré tett királyi leirat (manifestum) által Magy. -ország, — Br. Puchner Antal cs. kir. juv. vezér és fokadi parancsnk m. évi okt. 18-tól keletkezett proclamánál fogva pedig E.-ország is hadi törvény alá lévén vettetve, ebből következve, M.-országon m. é. okt. - tól, Erdélyben pedig 18-tól kezdve, minden büntettek és kihágások, melyek a példátlan magyar pártütéssel bármi egybeköttetésben vannak, ha szinte polgári egyénektől lennének is elkövetve, hadi törvényszékileg fognak ítéltetni. Ezen okból hadiszékek állíttatnak fel, melyek a fennálló katonai törvények és cs. kir. polgári hatóságok által kibocsátott proclamatiók értelménél fogva sommás eljárással fognak ítéletet mondani. Ezen hadiszékek ítéletet mondanak: a) halálra, kötél, vagy puskapor és ón által, b)deportatiora, c) börtönzésre, még pedig sánczra, nehéz vagy könnyű vason vagy vas fogságra, vagy a székházba, vagy fog lámás val, Vagy anélkül szenvedendő börtönre, d) pénzbeli büntetésre, megjegyezvén, hogy a felségsértés vagyona elvesztését is hozza maga után, 8 az ítéletben külön kimondatik : 2- er. Különösen hadi törvényszék alá tartoznak : a) Mindazok, kik azországi gyűlést eloszlató legf. kir. manifestum köztudomásra jutása után, annak további folytatására és határozat hozatalára befolytak. b) Minden tagjai az úgynevezett honvédelmi bizottmánynak, a kik M -országon m. é. okt. 8-ika és Erdélyben pedig 18-ika után működtek. c) Átalánosan, mind, a pártülő kormánytól kibocsátott ugyn. kormánybiztosok. Azoknak, akik magukat vádolt bűntetteik miatt menteni tudni vélik, nyitva marad az itt mentségeiket e hadi törvényszéknél megtenni. 3- or. Hadi rögtön itélőszék alá tartoznak a M.-és E.-országnak, az austriai birodalomtóli elszakadást idei április - én felségsértőleg elhatározó debreczeni pártütő conventnek átalános tagjai. Ezeken kívül még rögtön itélőszékeleibe állíttatnak : a) Mindazok, a kik a népet szóval vagy tettel lázítani merészük, b) Azok, a kik a nélkül, hogy valamely fegyveres pártütő katonai testülethez tartoznának, fegyvert fognak a cs. kir. ostrák vagy cs. orosz katonaság ellen. c) Mindazok, akik a pártütő kormánynak vagy biztosainak rendeleteit vagy tudósításait elfogadják, körözik vagy teljesítik. d) Ki a megrohanásnál a pártütőkkel egyetért, azokat vezeti vagy elősegíti .) Aki a cs. kir. proclamatiókat, vagy cs. kir. polgári vagy katonai hatóságok rendeleteit, midőn azokat hivatalánál fogva köztudomásra juttatni tartozik, azt tenni vagy elmulasztja, vagy épen el is sikkasztja. Romániai szemle. Egy közös ellenség rettegteti ka egész Európát A különböző indokokból indíttatva különböző irányban működő népek ezen ellenség kiirtására összetett erővel munkálnak ; ezen ellenséggel szemben tehát nincs pártoskodás, nemzetiségi kérdés stb. mert ezen közös ellenség : a cholera. Romániából kivette adóját és kiveszi minden nap ma is, — nem csoda tehát ha a romániai sajtóban folytonosan gyógyszerekről értekeznek, habár fájdalom hathatós gyógyszer e nyavalyával szemben ma még sem létezik még. A Romanul (tJour. of. de la Rép. franc."után) ismerteti a Netter orvos tudor által felemlített azon eredményeket, melyek a cholerának vízzel való orvoslása után érezhetők voltak. „Használjatok vizet, és újra vizet és egyedül csak vizet, így uralkodni fogtok minden betegségek felett" E rendszer már két század előtt precanonisálva volt Sydenham, Anglia egyik leghíresebb orvostudora által, ki azon princípiumból indulva ki, hogy az orvosszereket közügyben bőségesen kell feltalálnunk s igy a legegyszerűbb gyógyszerek a legjobbak — ezen orvosszerek között a vizet is felemlíti. Netter felemliti azon gyógykezelések eredményét, melyeket Szydenham a víz segélyével előidézett. Említi hogy egy adag erős mérget bevett egyént a víz segélyével minden veszélytől megmentett, így a vízben egyikét bírjuk a leghathatósabb gyógyszernek, s csak az a kérdés támad, hogy ki miként él vele. A Romanul meg van győződve, hogy a vizgyógymód a cholera ellen a leghathatósabban működik s ezen meggyőződését ugyancsak Netter bebizonyított állításaiból meríti. Ezen vizgyógymód mellett szól még Scott is, ki Indiában a Sydenham-féle rendszert alkalmazva tanúsítja, hogy 1849- ben 32 cholera beteg közül egyetlen egy sem halt el, a vízgyógymód alkalmazása mellett. Ez különben az orvostudorok dolga. Mi itt csak azt jegyezzük meg, hogy a tudományos világ e nyavalya orvosolhatásáról csak akkor gondolkodik, midőn pusztít, a béke napjain senki sem gondol vele, pedig mikor nincs baj, az ember sokkal higgadtabban tud gondolkodni Ma különben Románia egy más ellenségtől is megszabadult, Románia legalább ellenségnek tartotta Midbat török nagyvezért, ki erősen tarta kezében Törökország kormányának gyeplőit, a ezen erélyének köszönheti bukását is. Románia ügyeibe történt beavatkozását Midhat nagyvezérnek, Románia és annak kormánya felette zokon vette, az az ambitio, az a tudat, hogy Románia független, Románia önálló állam, lelkiismeretlenül meg valt sértve, s igy Románia sajtójának ujongása Midhat bukása felett igazolva van. A „Tromb. Carp.“ e tárgyban egy hosszú czikket hoz. Midhat hasát Bismarck csatlóssának czimezi, s nevezett lap hiszi, hogy a megbukott nagyvezér lépteit a 3 hajszálú Bismarck igazgatta. Különös dicséretbe részesíti a török császárt, ki annyi belátással birt, felfogni azon veszélyt, mely Törökországra háromlik, Midhat ponticája által, és Midhat basát elbocsátotta. A szultánnak különben volt oka elbocsátani e jeles fófiát, mert az állampénztárban garázdálkodni a császár uramnak nem engedtetett meg. Romániára nézve jó Midhát bukása, de Törökország csak egy ily orvosi kéz működése mellett kerülheti el a lassú sorvadást, a végpusztulást. Megemlítendőnek tartjuk végtére, hogy I. Károly fejedelem a román kamarákat i. é. November 10-re hívta egybe. Miniszterkrizisnek nézhetünk eleibe. (-) A kükütömegyei kölcsönös tűzkárbiztosító-társulat. (Folytatás.) Ezen felmerült kérdésekre a feleletet határozottan „igen“-be vélem foglalhatónak, bizonyítékául a következőket hozván fel, éspedig: ami az első kérdésnek a visszaélések ellenőrzésére vonatkozó részét illeti, a szabáyzatban feltaláljuk ama korlátozását a biztosított tagnak, mely által kellőleg van gátolva abban, hogy a történhető tűzkárt magára nézve nyereségessé tehesse, mert ugyanis: a biztosított tárgyak értéke — kár esetén — csak hiteles becsű alapján téríttetik meg, a becsüt pedig társulati tagok vitetik keresztül, kik egyszersmind, mint biztosítók, saját érdeküknél fogva az ellenőrzésre vannak hivatva, mig a kártérítési összeg a biztosított tőkénél magasabb nem lehet, ha szintén a becsérték túlhaladná is azt — minélfogva tehát a káros sem kára valóságos értékénél, sem biztosított összegénél magasabb kártérítéshez, azaz nyereséghez nem juhat — ellenben ha a tűitől óva maradott vagy megmentett vagyonát eltitkolná, ha többet jelentene be kárul vallottnak, mint a mennyivel az egész közvetlen megelőzőleg bírt, ha a becsüsöket részrehajlásra kívánná bírni, elveszti kártérítési igényét. Ami pedig ugyane kérdés másik ágát, t. i. a kártérítések biztosságát illeti, megjegyzem, hogy a kölcsönös biztosító társulatoknak épen ez legfényesebb oldaluk — menynyiben a kártérítésekre fordítható alapot -- nem egy néhány részvényes által kockáztatott bizonyos összegbe, de a biztosító, mint egyszersmind biztosított tagoknak fizetési képességében találjuk fel. A második kérdést, t. i. ha valjon a magán-biztosítóintézetekkel szemben, szükséges-e föntartása a közérdekből, és nyújt-e oly előnyöket, m°lyek fönállását hasznossá tennék?a következőkben vélem megoldhatónak : Habár az utóbbi évtizedben hazánkban is a tűzkárbiztosítási ügy körül, jelentékenynek tetsző lendület mutatkozik, mindazonáltal minálunk még nem bírt annyira meghonosodni, és népünknél annak átalános szükségérzetét még nem találjuk annyira kifejlettnek, hogy ez irányban szükségeinket kielégítettnek mondhatnék, sőt épen ellenkezőleg, a népnél és különösen alsóbb rendű mezőgazdáinknál, a biztosítás iránt még mindig bizonyos hideg közös) A ki a cs. kir. vagy orosz katonaság ellen népfelkelést parancsol, vagy organi vagy vezet, g) Ki pártütőket vezérel, h) Kik az egyesült cs. kir. osztr. vagy orosz katonaságot zászlójuk elhagyására, ha szintén ez nem sikerülne is, késztetni merészelnek. i) Aki futárokat, portyázókat, sorspontokat, egyes katonákat, vagy átalában akármely cs. kir. ausztr. vagy orosz szolgálatban levő polgári és katonai tiszteket megtámad, késleltetőleg akadályoz. k) Kik az ő Felségéhez és törvényes kormányhoz híven ragaszkodtak, csupán ezérti elítélésében vagy megbüntetésében részesek voltak, valamint azok is, kik ilyenek vagyona sequestratiójába, confiscatiojába vagy eladásába befolytak. Eb ből folyólag, minden ilyen sequestratiók, confisca tiók és eladások ezennel megsemmiisittetnek s mindazok, akik ily vagyont magukhoz szereztek, rögtön itélőszék elébe állításukon felül, az illetők kármentesítésére fognak szoríttatni. 4.ez. Akármi néven nevezendő lövő, vágó, vagy szúró fegyvereknek is eltitkolása, hadi törvény, vagy a körülményekhez képest, rögtön ítélőszékileg bűntetteinek. 5- öt. Mindazon cs. kir. tisztek, vagy polgári és katonai tisztviselők, kik a magy. kormánytól nyugdijt, vagy fizetést húztak, mint a pártütök előmozdítói, hadi törvényszékileg hozott ítéleteknél fogva, büntetésükön kívül, nyugdijaikat vagy fizetéseiket elvesztik, ha kiviláglanék, hogy fiaik az ők megegyezésükkel a pártütőknél szolgálnak, vagy őket a pártütők szolgálatában akár mivel is elősegítették. 6- or. Azon helységek, melyekből több lakosok merészelnek a cs. kir. austr. vagy orosz katonaság futárait, sorspontjait, vagy egyes katonáit, nyösséget észlelhetünk, melyet csak de állapotunkbeli fokozatos kibontakozás aség bizonyos fokának elérése, és mindenüttt’ ezt a munka, szorgalom és takarékossági elem fejlődése által győzhetünk le." Előterjesztés. Az erdélyi köles, jég és trikámenta tárlatnak 1872. október 10-én d. u 3 óraknt kath. lyceum tanácskozó termében tr közgyűlésre. ’ Tisztelt közgyűlés ! A jelen, tisztelt közgyűlés asztalára tetett sámadások, ezen intézet rendes működéséből a 86. év első évnegyedét foglalja magában, és prídi évszaknak rendesen legsilányabb részét, úgy ién az ügyfolyam megállítása utáni 1870-ik t. Ugyanis tekintve, hogy az 1866 február tartott rendes közgyűlés az ügyfolyamok filtása mellett, az egész évre kihatólag intézkedés e szerint az 1865-ik évi rendkívüli szükséglet fedezésére a szabályok alapján 70 krjával összesen 62073 frtsokr. dijpot kirovást alapított meg - mel összeg azon évi számadásba bevétel gyanánt félvéve lévén, tette, hogy 70093 frt . krt. leheletmaradványképpen áthozni. De miután azon évi ápris 3-án tartott rendkívüli gyűlés a társulat munkálatát megszüntette, és a már megállítva volt kiróvandó dijpot menyiség is e miatt megváltoztatott ez okból, és hogy jelen számadás az 1865 ik évi belivel összefüggésben álljon, szükség vala, mind azon tételeket is e számadásban a bevételi rovatba áthozni, melyek azon év utolsó napján, a társulat könyvében teljesen nem voltak befejezve u. m. a kár kifizetésre utalványozott 25598 bt. 9 kt. valamint a bejelentett károk fedezésére felhagyott 61160 Zrt. másfelől pedig: a kiadási rovatban a megállapítva volt, de maga rendén teljesedésbe nem ment 62073 frt 30 kr. dispótot s ez után a kifizetéseket, melyek az 1866-ik év kezdetétől innen, teljesen kitisztázva lettek. E számadás kimutatja, hogy minő tevékenységgel folyt kibontakozása ezen intézetnek rendes ügymenete alatt, és minőn annak megakadályoztatása után kimutatja, a még a függő károk menyiségét, melyek között, a már utalványozva voltakból 7311 frt 30 kr. mint a Pozsony Nyitra és Trencsén megyékre vonatkozó, a rendes egyfolyam meg megszakadása időközben illető főügyvivőnek elhalálozása, s idejében szükséges teendők tételébeni akadályoztatások miatt maradott az intézetnek terhére. Tanúsítja továbbá, hogy nemcsak a 866 ről bejelentve volt károk összege az előirányzat 61160 frt. mennyiségnél tényleg alább ütött ki (47947 frt) sőt az 1866-ik év első évnegyedében előfordultaknak aránylagos fokozata (4802 frt. 66 kr.) csak kevéssel áll feljebb azon időszaki rendes díjbevételnek (8233 frt 69 kr.) fele részénél mely uj káresetek sem haladták túl az azelőtti évek annyi idejű mennyiségét, hogy akkoriban kevésbé avatottak között nyilvánult, mesterileg előidézve tett magrémülést, igazolhatta volna, miután azon időben csoportosult munka miatti kimerültségből, a megtartott rendes közgyűlés után, eredeti súlyos betegségemen kívül, semmi rendkívüliség nem érte volt e társulatot. De teszem fel, hogy ha úgy lett volna is , nem hiszem, hogy az abból kifejlett számtalan sokoldalú, az életbe mélyen beható, kedvetlen s káros következményeiért azt valon kellő belátással helyeselhesse! mert valamint az állam, katonáit nem azért tartja, hogy csupán a társadalmi jó rend fentartását, békés időben őrizzék, hanem hogy szükség esetében, a betörő elenséggel is szembe száljon, ekkor pedig netaláni kis vereség után, az átalában szolgálatban levő polgári vagy katonai egyéneket megtámadni, azoknak kárt okozni, vagy azokat késleltetnék, hammuvá fognak tétetni .) Zsidó községek, melyek a pártütök által confiscált javakat magukhoz szerzik, ezeknek visszaadása mellett tetemes pénzbeli fizetésre fognak ítéltetni. Hasonló büntetés alá vonatnak azon zsidó községek is, a melyekkel egyesek, mint kémek , pártütőknél szolgáltak, vagy azokat bármiben is elősegítették. Tábori szállás Győr, julius 1-én 1849. Br. Haynau, m. k. F. Z. M. Ezen magas rendelet szükséges tudás, és szoros ahhoz való alkalmazás végett küldessék oly hozzátétellel, hogy azt az illetőtviselők, de különösen minden valláskülönbség nélküli lelkész urak, vagy különben a faluk elöljárói is e rendeletben kiirt 3dik pont alatti czikkje elmagyarázhatlan értelménél fogva, személyes felelősség terhe alatt a legczélarányosabb módon köztudomásra is jktatni el ne mulaszszák. Dániel Imre, m. k. hadi kir. biztos. Ezen rendeletet hulló Csulak Tamás urnak közli kihirdetés végett. Aug. 17. 1849. Mihály Gergely, ideigl. kir. biztos. A fennirt rendelet oly meghagyással küldetik ki az alább irt falukra, hogy minden biró szoros kötelességének tartsa. Kolozsvár, aug. 18. 1849 Jött hozzám s visszaadtam. Csulak Tamás, indulóbiztos, augustus 21-én 1849. s leírtam