Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-08-02 / 174. szám
Vili (nik 'vidvain. 174. f&á.m. Kolozsvárit, 1874. vasárnap, augusztus 2 POLITIKAI NAPILAP. £ előfizetési feltételek Egészébre .............................ft — kr félévre...........................................” » ~ » Egy negyedre........................ f ■ Egy hónapra ........................ 1 » ou »JS “3. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A Ifceavilupinițában Kiadóhivatal : A lyczeumi nyomda „központi irodájá“-ban főtér gr. Teleki Domokos-ház. *2» HIRDETÉSI DIJAK ötször hasábozott Gormond sorára, vagy annak területed kr ! Minden hirdetések után 30 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy fürdetéseiknél kedvítmények. 215 A NYILTTER toronként, vagy annak bélyégie kr. Reclamok: birfülérbe soronként 1 frt.h. KOLOZSVÁR, AUGUSZTUS 1. Fővárosi levelek. CCCCXLVI. Budapest, julius 30. 1874. Kedves barátom ! Ne csodálkozzál, hogy leveleim ritkábbak , nincs ember, kit a mostani hőség a mi szellőtlen parlamentházunkban ki ne merítene, kivált föltéve, hogy benne ül, vagy épen folyjon benne ülni kénytelen, mint én, kit a sors arra kényszerített, hogy kétfelé is reporterkedjen. Nem is csodálom, hogy szegény Dickens, ki több éven át volt reportere valamelyik lapnak az angol parlamentben, oly halálos ellensége lett annak , miert folyton élvezve a mindennemű elsült és sületlen beszédeket, melyek a különböző tér. Tényhozási viták közben folynak, csaknem lehetetlen, hogy a magyar betegséget (csömör) meg ne kapja az ember. Vedd ehhez, hogy mint újságírónak és mint naplóbíráló bizottság elnökének többnyire még egy-egy ízben át kell néznem az országgyűlési naplót ! Ami már a közelebbről történteket illeti, a választási törvény tárgyalása amilyen nehezen indult meg a 12-ik §-ig, a census kérdéseiben, oly gyorsan iramodott neki azután, s azóta csak egyes megdöczczenései vannak, mint a boldogtalan adócensusnál, meg a nyílt és titkos szavazás kérdéseinél, vagy végre ma az etetés és itatásnál, mely alig egy óra előtt a politikai morál javára és a kormány nagy leszavazásával dőlt el; a központi szöveg, melyhez a miniszter elég taktikátlan volt ragaszkodni, Tisza indítványával szemben alig nyervén félennyi szavazatot. Elég, hogy a törvényjavaslatnak már végere járunk s miután a 99-ik §-t, e szerencsétlen conceptust, mely aszándékos rágalmat* (1) akarta megszüntetni, a jobboldal is elejti. nem lehetetlen, hogy a törvényjavaslat tárgyalása már holnap, vagy legfölebb hétfőn véget fog érni. Ami már a mai győzelmet illeti, — arra nézve valljuk be őszintén, hogy azt főleg Pulszky Ferencznek, a nógrádi képviselőnek köszönhetjük, ki beszédében constatálta, hogy a korteskedés e rut neme épen Nógrádban kezdötött volt s körülbelül itt érte volt el legmagasabb fokát is a 69-ki választások idejében. Nem csoda tehát, ha Pulszky egész undorral beszélt róla s kijelenté, hogy reá szavaz azon inditványra, mely annak megtorlására czéloz. Az ő példáját aztán sok jobboldali is követte. Bár úgy lenne, mint a 30 éves háborúval, hogy ott végződjék, a hol elkezdődött. Nógrád legyen a korteskedési háborúnak megkezdő és befejező Prágája ! Különben a mai zárt ülésen azt is kijelenti a miniszterelnök, hogy a választási törvényen kívül egyéb tárgyalás nem lesz, mint a házszabályok azon módosítása, mely szerint jövőre az egyes bizottságokból kikerülő törvényjavaslatok fölött a ház szavazattal határozna, vitessenek-e osztályok elé vagy ne ? Ez is félrendszabály. Én és sokan mások helyesebbnek tartanák az osztályrendszer teljes eltörlését. P. Szathmáry Kiíróig. TARCZA. EMBER, A KI MINDENT TUD. REGÉNY. Irta: JÓKAI MÓR. (Folytatás.) Ottó gróf épen nem tréfált, ő egész köti martalékául engedte magát annak a dics*-íIét, hogy kettőjükből világhírű spiritistavéváljanak. ^ miért ne válhatnának magyar létükre ? Um egy magyar gróf Sz. * * * első rendű J’stats codificator a spiritisták között s egy J*JA * * barouesse nem csak hires médium, Vjil . ® írónő a Spiritismus tanában, s azonkin I .13'nezetes politikai jósnő. Tőle származott az zen forgó jóslat, a mit az ötvenes évek közké: a »hiszekegyet“ tudott könyváré ■*' m'ni*eu *8az magyar hazafi és honleány, ■rjok le, mert meglehet, már elfelejtették. »1850 : — gyász az öltözetben; ~ minden ügyünk roszul megy; ~ megváltó még el nem jő ; . ~~ még súlyosabb lesz a járom; . 4‘ törj és szenvedj szegény nép; . dG ’ ~ reményünk is széttörött. G: a mi halad, nem marad ; '■ ~~ nagy izgalom szerte szét ö: — megürül sok magas polez. 09: — Rápad és elfut sok kegyencz. ÜGO: a jjjjt vártunk itt van!“ Vati,ne 8°ká soká számítottunk arra az „itt „•Rendőrei És hát csakugyan hozott valaem ugyan azt, a mit vártunk. U akkor a lapomban közöltem is ezt a 8 arra ugyanazon tisztelt szerzőnő sziv°'l nekem megküldeni a jóslat folytatását, melyet azonban a hirtelen szigorúra fordult sajtó-viszonyok miatt nem lehetett nyomtatásban reproducálnom akkor, im itt következik most: „1861 : — előttünk áll a nagy hegy; 1862: — a multnál roszabb jövendő; 1863: — segítséget ki se várjon; 1864: — most nem tudod, hogy mit tégy? 1861: — kezd szakadozni a köd ; 1866: — kezdődik a hadd el hadd ; 1867 : — lesz benne egy örömhét; 1868: — ne siess, mert meglakolsz; 1869: — jó kedvedért majd megfizetsz ; — 1870: — sorsod tenkeredben ! 1871 : — feléjek fordul a hegy; 1872 : — úrrá lesz sok hetvenkedő; 1873: — okulunk a saját káron; 1874. — no de most már hová mégy ? Tovább nem terjed a nagyhírű jósnő jövendölése. E nagy celebritásokat elérni volt Ottó gróf magas vágya. S miért ne tulszárnyalni őket? A természeti adomány, az idegnethez meg van hozzá, azt csak fejleszteni kell. A magneserő a gyakorlat által nő. Feladatai a lehetetlennek lehetővé tétele s azután a lehetővé tett lehetetlennek a lehetőség törvényei szerinti kimagyarázása. Ez volt a fő Ottó és Polyxena között. Ottó gróf szerint mindent az anyag és a világerő alkot; Polyxena meggyőződésében pedig mindent a szellem és az akarat. És az épen igy volt jól. Hiszen épen az ellentétek vonzzák egymást: a férfi és a nő ; a férfi a positiv polusz, a nő a negatív; az anyag a férfi, a szellem a nő; az erő a férfi; az akarat a nő. E kettő találkozásából származik a teremtés mirákuluma. Ottó gróf bevült képzeletében már látta kettőjük körül a bámuló világot, mely nem meri hinni azt, amit lát, de azért meghódol. A spiritisták fejedelmei az igazi „félként fők.“ Ottó képzelmében már előre látta a diadalt, midőn Polyxena lebegni fog a föld felett, mint Angela della Pace, s midőn ujja hegyével a sötétben leveleket fog elolvasni, midőn a megnevezett elhunyt szellemét a vékony kárpiton át megjelenésre készti, mint Davenport, s beszél vele, mint a prevorsti látnoknő; midőn ficzamokat fog meggyógyítani ráénekléssel, mint madame Dal Cíd, s keresztül lát az embereken, mint Veronica Giulani; midőn beszélni fog minden vad nyelven, mint Crescentia Wolf s játszani fog áriákat minden hangszeren, a nélkül hogy hozzájuk nyúlna, mint miss Fox-Kane. — És azután együtt fog utazni a csillagokban ő vele, s leírja azokat saját tapasztalatából ; szebben, mint Flammarion. Megfogadta neki „szellemére,“ hogy el fognak utazni együtt a Siriusba. Ez persze csak extaticus álomban történhetik meg. S ez esetben múlhatlan, hogy egy és ugyanazon pillanatban lepje meg az álom mind a két utazót. Mert tudni kell, hogy a szellemek közlekedési eszköze a fény. S ez az „alkalmatosság” nem vár. Aki egy perccel később ül fel, az már csak a következő vonaton indulhat, mely az elsőtől épen 42500 mértföldnyire maradt hátrább. E nehéz feladatnál egy megnyugtató felfedezést tett Polyxena Ottónak. Szemérmesen, szemeit lesütve mondá el a titkot, mert kényes természetű vallomás volt az. „Mikor ön házunknál marad éjszakára, olyankor mi rendesen egyszerre alszunk el mind a ketten. Ezt én bizonyosan tudom. Ön a negyedik szobában fekszik, velem parallelt, három fal van közöttünk. Én rendesen keletnek fordulva szoktam feküdni; de ha ön ugyanakkor nyugora fordulT, teszi le fel«: »“‡ ‘f,k *^ mind addig, míg öt. meg -Eg, éjjel e ész k.ia.lig »•‚"‡ ’ “ órák három negyedet háromra ütöttek már, akkor eszembe jutott, hogy önnek a fejeallját bizonyosan az enyimmel ellenkező irányban vetették. Erre hirtelen én is áttettem a vánkosaimat a túl oldalra fejtől lábhoz s egy percz múlva már szunynyadtam. S másnap ön is panaszkodott, hogy háromnegyed háromig nem tudott aludni. Az ok közös volt.“ Ottó gróf lelkét a világnetberig emelte e gyönyörteljes felfedezés. Hogy saját idegnemerének oly varázsló befolyása van egy magasztos lényre, mely azt három falon keresztül sem engedi dszunynyadni. Távol volt tőle az a profán gondolat , hogy hát ha még a falak nem volnának közben ! Hanem másnap, midőn hazaérkezett Ottó gróf Silindiába s Pakalár Gligor eléje jött beszámolni a gyapjúval, meg az esett birkákkal: — a krétáról eszébe jutott neki, hogy minden szellemnek és spiritismusnak van egy légió universális ellensége : a „számok* Mikor az ember „hinni* akar, azörogen útjában van a tudománya. Ottó gróf kalkulálni kezdett a kvétával (delejiszonyatos tapintatu ásvány !) hogy még 's mennyire lehetséges az a vállalat, a mire ő fogadkozottA szellemek, mint már constatálva van, a mot választék közlekedési eszközül, mely naáaodperczenkint 42 ezer ötszáz mértföldet haladva, elég gyors szállítási közeg a naprendszer csillaggai közötti utazásra. De hogy állunk a Sinussal? A legutóbbi hozzávetések szerint háromezer négyszázötvenhét millió kétszáz ezer mértföldnyire esik a földhöz s amíg a szellemek valami gyorsabb omnibuszt nem tudnak kitalálni az utazásra, mint a fényt: ezzel az alkalmatossággal épen negyvennyolcz óráig tart a földről a Syriusba eljutni, még szellem alakban is. S útközben nincs „restaurant” (Folytatása köv.) A bírói gyakorlati vizsgáról szóló törvény.*) (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874. évi július hó 22-én, a főrendek házában 1874. évi julius hó 23-án.) 1 §. A gyakorlati bírói vizsgálat a kir. ítélőtáblák bármelyike előtt teendő le. 2. §. A vizsgáló bizottság az elnökön kívül két kir. itélőtáblai bíróból áll. A bizottság tagjait az illető kir. ítélő tábla elnöke jelöli ki. 3. §. Gyakorlati bírói vizsgálatra bocsátandó minden magyar honpolgár, a ki az 1869. évi IV. t. sz. 7. §. 2. a) pontjában foglalt feltételeken kivül kimutatja, hogy tanulmányai és a szabályszerű államvizsgálat, vagy az első szigorlat letétele után 3 évig joggyakorlaton volt. 4. §. A három évi joggyakorlatból legalább két év bíróságnál, egy év pedig bíróságnál, kir. ügyésznél vagy ügyvédnél töltendő. A joggyakorlatba csak azon idő számíttatik be, amely kizárólag abban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat és szünidő idejét, amely azonban összevéve évenkint két hónapot meg .) Szentesítést nyert, nem haladhat. Az ezt meghaladó idő be nem számítható. 5. §. A 3. és 4- §§-ban foglalt kellékek alól felmentésnek nincs helye. 6. §. A gyakorlati bírói vizsgálat, tárgyai: a magyar közjog, a polgári-, büntető-, bánya,váltó-, kereskedelmi-, anyagi és alaki jog, a közigazgatási és pénzügyi törvények, és szabályrendeletek. 7. §. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsgálatnál a jelöltnek egy polgári és egy büntetető perben a kivonat szerkesztése és ítélet feltevése hagyandó meg. A szóbeli vizsgálat nyilvános és mindegyik jelöltre nézve legalább egy óráig tart. Mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgálat az állam hivatalos nyelvén teendő le, Fiume területére nézve fentartatván az eddigi gyakorlat. 8. §. A vizsgálat befejezte után a jelölt képesítése felett a bizottság szótöbbséggel határoz. A Képesítettnek csak azon jelölt ítélendő, ki úgy az írás , mint a szóbeli vizsgálat által egyaránt igazolta, hogy a bírói tiszt önálló gyakorlatára szükséges jogi ismeretekkel, kellő ítélő tehetséggel és avatottsággal bír. 9. §. Ha a bizottság a jelöltet visszautasította, a jelölt a vizsgát ismételheti ; igazolnia kell azonban, hogy hat hónapig valamely bíróságnál újabb joggyakorlaton volt, és hogy ott ezen idő alatt kellő szorgalmat fejtett ki. Másodszori visszautasítás esetében az ismétlés többé meg nem engedtetik. 10. §. A képesítettnek ítélt jelölt részére a kb. ítélő tábla oklevelet állít ki, mely csak arra terjedhet ki, hogy a jelölt képesítettnek találtatott . 11. §. A vizsgálatról minden jelöltre nézve külön jegyzőkönyv vezettetik, mely azonban csak a bizottság határozatát tartalmazza, és a bizottság tagjai által aláiratik. 12 §. A birói oklevél taztos bélyeggel látandó el ; a birói gyakorlati vizsgálat letételéért és az oklevél kiállításáért díj nem jár. 13. §. Bármelyik királyi itélőtábla által kiállított birói oklevél hatálya az egész országra kiterjed. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Tanügyi rovat. Visszapillantás a helybeli képezdék közvizsgálataira. Kolozsvár, 1874. jul. 31. (V. K.) A városunkban levő állami két képezdében e hó 20-ától 29-éig folytak le a tanévet bezáró rendes közvizsgálatok. Amidőn ezekre akarok egy futó visszapillantást vetni, mindenekelőtt örömmel constatálom, hogy e vizsgálatok valóban „nyilvánosak“ voltak. Kezdettől végig oly nagy volt ugyanis irántuk az érdeklődés, a milyent városunkban — hasonló alkalmakkal — még eddig soha sem tapasztaltunk. A vizsgálati terem — kivált a tanítónő-képezdében — sokszor még felét is alig fogadhatta be a hallgatóságnak, — annyi ember gyűlt itt egybe az érdeklődő szülőkből, szakférfiakból és tanügy-barátokból, s átalában városunk értelmiségének és polgárságának csaknem minden rétegéből. Aztán akik egybegyűltek, azok nemcsak hallgattak és bámultak ám mindnyájan, hanem közülök többen hozzá is szólottak a szőnyegen volt kérdésekhez, vagy maguk intéztek új kérdéseket a növendékekhez. Jó jele ez az időknek , s ha a érdeklődés így tart tovább is, sőt ha — mint kívánatos — kiterjed a városunkban levő többi tanintézetek kellő szemmel tartására is, majd csak elvégezzük mi a magunk dolgát szépen magunk is, ha hivatalos intés nem is hajt reá. Talán jobb is, hogy magunk civilizáljuk magunkat, minthogy megint a nyakunkra jöjenek valami ellenséges indulatú civilisátorok ! De ne politizáljunk, hanem lássunk a magunk dolga után. Lássuk legelőbb is, hogy állunk a tanítóDő képezdével? Örömmel és őszintén mondhatom, hogy most a negyedik év végén hasonlíthatlanul jobban, mint a megelőző más háromban. Mintha csak kicserélték volna ez intézet szellemét, amióta a főuralom utolsó sziklája is, amely pedig egy ideig ugyancsak reá nehezült volt, egy szerencsés gyntásra szépen az Alföldre hengergett róla. A medréből eddig mind