Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)
1876-09-12 / 208. szám
I le. ^ iffolsm' 208-ik szám. Kolozsvárit, 1876. szerda, szeptember 13. AGTAL POLG AK POLITIKAI NAPILAP. "—ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Kész évre.................................16 frt. - kr. Félévre ................................2 ■ Egy negyedre............................... » » Est hónapra............................In pO „ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DÍJAK: Ötször hasábozott garmomisor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTER: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirfűzérbe soronként 1 frt. KOLOZSVÁR, SZEPTEM. 12. Legujabb távirati tudósitások. Belgrád, szept. 10. Most már addig megkímélt hivatalnokokat is kényeik a hadsereghez menni. — Alimics,állítólag, tegnap nagy vereségetengedett. — A Morava balpartján Adivácznál tegnap kis ütközet folyt, melyről a szerbek visszavonulni kényszeritettek. Ragusa, szept. 10. Mukhtár pasa közvetlenül Grahovácz előtt áll és Sakir pasa állítólag már egyesült vele. — Podgoriczából jelentik, hogy a török patak egy része montenegrói területen áll Viddin, szept. 10. Néhány nap óta tegnap érkezett Nisból az első hír, mrv szerint a török csapatok a Morava balpartján úgy, mint a jobb parton minden uraló positiót megszállottak és Saib pisa mind előbbre nyomul. Zára, szept. 10. A török invasio következtében a Drahovonál tartózkodott herczegovinai menekültek és sok montenegrói, osztrák területre menekül. London, szept. 10. Blackheathben egy meeting tartatott, melyen mintegy 12,000 ember volt jelen. Gladstone hosszabb beszédet tartott, melyből a következő emelendő ki: A krími háború Angliára ünnepélyes kötelezettségeket rótt, ő jött most azoknak teljesítésére inteni ; az általános emberiesség kérdéséről van szó: Szerbiával úgy akarnak bánni, mint Bulgáriával; — azok, kik a megkivántató hatalom birtokában vannak és a kegyetlenkedéseknek határt nem szabnak, ezért felelősek. Ezután Angliának és Oroszországnak cooperatiója mellett emel szót. Oroszország — úgy mond — nem ment a becsvágytól, de mindazonáltal humanitárius szándékok vezetik ; Európának hatalmai és népei ritka egyetértést mutatok és Angolrszág a nagyhatalmak ré TARCZA. ai es hatvani kirándulás. szám statisztikai congressus beczéje az ormói ’ melynek hivatalos tagjait minden J.°.0 ^“jeztetik, kik mindennap nagy kaquetute8ZDfk 8 alig ettek vé8'8 egy ban' • a ma8'kra hivatalosak ; ellenben kfil ? ^ C0Dgres8Us tagjai minden zajnélkitünt me8 fővárosunkban ; hivatalos mint e^ben alig részesültek s rendben, a hangyák, folytatták munkálataikat. 1 ízem6 e'v^re ezekre is virradt egy nap, &ohL ’-®‘'kaffiidőn végre a nemzet na- L «*«1 érintkezésbe jöhettek. E nas&anf lat a Va'kói és hatvani kirándulás, litván5 - tU(*omÁnyos czélzatból a valkói és josrégészeti leshelyek megtekintésére, kora ití '* an lehettünk, reggel 6 óratübbj*', „ kaszárnya“ előtt, felénél jóval könotu ^ tudósnői és tudósai, kik ^zoim T lett az orosz Metzger kis- Ueuberg grófnét, a dán királykisüjet, ijii^bb más külföldi műkedvelő hölkittet n aez hazánk nem méltatlan képvi- VSt0U,kiUinorégésznőnk Torma Zsó- T, KL-, ,£ait miveit Pulszky kisasszony % 0u , D^han és másokban. A tudósok kö- vettek e tudomány első countot, Jt0nt Kckowot, Capprolinit, Crocat, ElalfaMowi? IUII*) a szenvedélyes gyűjtő Wurmkettet ,o ?1.8 hazánk csaknem minden régés tottkeri 1 oz° nevezetesebb egyéniségét, észtere Ök között jelen volt Vorsne dán Bou/ Európának, sőt Amerikának igen rag a külföldi és hazai sajtó több p I®' k jen!, • 6 órakor elindultunk a congres air 1 ^ elnöke, Pulszky vezetése alatt egy r**°r az állami vaspályán ültünk. Itt rövid óra alatt Gödöllőre robogott. '* a contr Város és vidék mindent megtet* t 1) 3?8SU8. ,ag)a‘nak szivélyes fogadáízetet'^'t! minden dictio nélkül, de ’ hogy e szegényes vidék több mint tél 200 ember részére elegendő hintóval nem rendelkezhetett , volt bizott olyan szekér! is, melynek ülése szénából, vagy szalmából állott, ponyvával betakarva , az ember a szekér oldalain is kidughatta lábát Ezt a világért sem a rendezők kritikájául mondjuk, sőt akarjuk, hogy a külföld ily nevezetes egyénei nemzetünk szegényebb osztályait is aként látták légyen, a mint szegénységükben fogataikat kiállíthatták, mert sehol sem a jó akarat, hanem csak is a tehetség hiányzott. A dolog csak annyiban öltött komikai szint, mivel a jobb kocsikat a hölgyek foglalván el: nevezetes és nagy rangú férfiak kerültek fakó szekerekre, mint p. Virchow és a dán miniszter, kik hazájukban valószinűleg ritkán részesülnek hasonló szerencsében. Gödöllőről változatos hegyeken és völgyeken keresztül, de folyvást sebes menetben húzódott a hosszú kocsisor a valkói határ azon helyére, hol hajdanában úgy nevezett „pogányvár“ állott s ettől nem messze a paullinusok egykori kolostora. Itt a társaság leugrált a szekerekről és sietett a több helyen megkisérlett ásatásokat megtekinteni. A legmélyebb ásásokat fenn a hegytetőn tették, melynek változatos felülete — úgy látszik — gyakran szolgált már kincs- ásók kereső helyéül. Itt bár 3 -4 ölnyi mélységre is lementek a sivár agyagba, a felsőbb rétegben talált köveken s néhány emberi csontdarabon kívül semmit sem találtak , mi azt mutatja, hogy itt tulajdonképen a lakóhelyek voltak és jobb lett volna a figyelmet a várhegy aljára fordítani, hol épen akkor egy férfi és női hullát találtak s e mellett az ilyen erős tzivákon agyagban több cserépedény darabot csaknem minden göröngyben egy-egy szemét azon talizmán gyöngyök- nek, melyek a halottakkal eltemetve voltak. E gyöngyökben az a nevezetes, hogy azin tekintetében csakis vereset, fehéret és zöldet találhatni, mintha e három szin már ezred évek előtt is e föld rögéhez lett volna kötve A gyöngyök közt jött elő egy olyan is, melynek alapanyaga élénk vörös, mig oldalai zöld csillagokkal vannak megrakva. Hölgyek és férfiak élénken lepték el a hegyet és hegyalját s körölbelől egy óráig mulattak e helyet, igyekezvén a göröngyök közül régészeti emlékül legalább pár szem gyöngyöt megszerezni. Ekkor aztán hasonló sebességgel hajtattunk vissza Gödöllőre, hol az állomás vendéglőjében gazdag villásreggeli várt; minden ünnepélyesség nélkül csillapítottuk le éhünket és szomjunkat s kaptunk fel újra a kényelmesen összeállított vasúti kocsisorra, melyet az államvaspályák főigazgatója Tolnay úr volt szives vezetni. Hatvannál már az előjelek gyanittatók, hogy nagyobb lesz a fogadtatás s va 10 szinüleg fényesebb az eredmény. Az indóház tarkállott a mindenféle lobogók és virágdiszitéstől, de még most csendes volt minden, miután nem itt, hanem a legelső őrháznál, a leshely közelében történt a leszállás. A jelenet festővé kezdett válni, pár ezerből álló néptömeg várta a vonatot s azon helyen, hol az Eger felé vezető országút a vasutat keresztül vágja, díszes diadalkapu állott, úgy ez, mint az egész út a városig és lelhelyig az ország és Hevesmegye lobogóival feldíszítve. Hevesmegye nevében visontai Kovács László franczia nyelven, Hatvan városa nevében a helybeli prépost magyarul fogadta a congressus tagjait, hódolatot hozván mindketten megbízottaik nevében a tudománynak és a tudomány képviselőinek. Mindkét beszédre Pulszky felelt szokott élénkségével és genialitásával s ezután megindult a hosszú menet a pár puskalövésnyire fekvő lelhely felé, melynél taraczk lövések, bandérium fogadták az érkezőket. A leshely egészen a város közelében egy imposans földemelvényt képez, mely egészen padokkal volt körölvéve, lobogókkal diszitve; nem messze a magaslattól deszkaterem állott, hol vigan szólt a zene, a népünnepélyre hívogató. A fensikon 7—8 kis zászlócska a már megtalált sírok helyeit jelző, ásókkal, kapákkal fefegyverzett ügyek földmives legények által környezve, kik csak intésre vártak, hogy a könnyű homokföldet a régészeti tárgyak köréből eltávolitsák. A középre kitett asztalon már korábban talált edények és edény-töredékek voltak kirakva. A congressus elnöke felszólita a tudósokat, hogy csoportokra oszolva, fogjanak a kiásatásokhoz s a corifeusok azonnal hozzá is láttak, mindenik egy nőt vévén maga mellé a találás nagyobb szerencséje kedvéért. A leletek valóban meglepők voltak, mert alig volt sir, melyben csak 3—4 váza találtatott volna; többnyire 7—8, sőt 11 is 2—3 szorosan egymás fölé rakva feküdt egy helyben s érdekes volt látni, a mint a nagy hirü tudósok ritka szakértelemmel és kimélettel távolitgatták el tellkéseikkel a durva, de nem egyszer meglepően szép alakú és czifrázatú edények mellől az azokhoz tapadt földet s emelgették ki nagy örömmel a különböző nagyságú edényeket. Alig egy kettőben volt némi csonttörmelék ; a többi edény úgy látszik, csak kegyeletből volt étellel és itallal a hullaporok mellé állítva; de némelyik közüllök annyira ép még ma is, hogy — mint több várositól hallam — asszonyságok kiszárítva, még ma is tudják azokat használni. Az edényeken a koromnak legtöbbször semmi nyoma nincsen s korszakát tekintve, a késő rómaiból eredetieknek tartják s a népet, mely ide temetkezett, határszéli jászoknak (josyges metanastae. Rövid másfél óra alatt ki voltak ürítve a sírok s kedves vendégeink némelyike a nép mulatságát kereste föl , mig végre 1 - 4 óra között egy adott jelre az egyik rész a vasúti vonaton, a másik az itt már valóban díszes nagy mennyiségű hintókra és szekerekre kapva fel, hagyta el a csatatért. Ételben és borban gazdag ebéd várta a társaságot s miután a rendezési elnök felköszöntött, egymást érték a toasztok franczia és magyar nyelven Heves megyére, Hatvan városára, a társaság hölgyeire; de legkivált és elsősorban a magyar hazára, nemzetre és köznépre, melynek tagjai százával állották a korlátokat körül, várva várván, hogy mikor szólal meg a csárdás az ő részükre is. A tagok egyike egy amerikai a magyar köznép boldogságáért ivott s ezt megértvén a magyar legények, néhányan a sorompóba léptek s egyikök oly értelmes és bátor köszöntéssel viszonozva a pohárköszöntést, mely a külföldieket kétségkívül láthatólag meglepte A fekete kávé után azonnal meg is szólalt a zene s nem egy lelkesült külföldi, ki talán most hallott először életében csárdást, ugyancsak megforgatta a magyar menyecskéket; mig a hölgyek szintén a nép közé elegyedtek s a dán király leánya egy magyar földmivss legényével kísérlette meg szerencséjét. Még az indóház termében is lefolyt egy franczia négyes s ez után a nép harsogó élőjenei között reméljük, nem kedvezőtlen hatás alatt, ült fel a társaság vasútra s tért vissza Pestre az élvezetes és eredményes nap fáradalmait kipihenni. P. Szathmáry Károly e széről csak szívélyes helyeslésre számíthat. — szept. 11. A helyzet, alexinácz alól, mint gondolni lehetett, semmi hír. A .Duly News levelezőjének 2, 3 és 4-ikéről Alexináczból és Deligrádból szóló tudósításai azt bizonyítják, hogy a törökök nem vették be Alexináczot, s hogy az alexinácz deligrádi út legalább akkor még szabad volt E levelező tagadja, mintha a törökök szept. 1-jén oly nagy győzelmet arattak volna, s azt mondja (4-én), hogy aránylag kevés török volt és van a Morava völgyében. A török főhadsereg két hadtestre van osztva, az egyik Horvatovicscsal küzd, ki török területen (nem Alexináczban ?) van a gramadai szoros előtt s a Nis körüli török tábort fenyegeti , a másik Jankova Klisura körül s Krusevácz mellett törekszik. Deligrád alatt a Morava völgyébe jutni A törököknek, ha a kevés őrségü Alexináczot be akarják venni, előbb Horvatovicscsal kell megküzdeniük. Ugyanezen levelező a törökök kegyetlenkedéseiről azt írja, hogy a cserkeszek a Morava mindkét partján Deligrád fölött felgyújtanak minden falut, s olykor meg is akasztják Deligrád és Alexinácz közt a közlekedést. Jeszika mellett a „Graphic” tudósítójának három sebesült szerbet mutattak. Ezeket a törökök fákhoz kötözték, s azután tüzet rakva alájuk, halálra sütötték. Lábaik hamuvá lettek. Arczuk rémítően el volt torzítva. Az „Artist“ azonnal lerajzolta lapja számára a borzasztó látványt. A .P. L'd.-nak jelentik Belgrádból szept. 9-től. Hir szerint a törökök ma a Morava balpartján észak felé egész a Sztorácz mellett fekvő Szveti Nikoláig nyomultak előre. Hivatalosan erről semmit sem tudtak. 6-án folytatták az ütközetet , a csata délután 2 órától szakadatlanul folyt esti 10 óráig. A szerbek a jasztrebáczi magaslatokat visszafoglalták. Horvatovics e napon 25,000 emberrel Gramadától másfélórányira állott délnek Nis felé. Nikolics hadügyminiszter ma a drinai had-i sereghez utazott. Abdul Kerim, mint Belgrádból jelentik, a fővezérnek táviratilag kijelenté, hogy ő kénytelen a főparancsnokságot letenni, ha tőle azt kívánják, miszerint seregének fegyverszüneti parancsot adjon ki, mielőtt az Alexináczot elfoglalta, s ilykép a szerbek le- s győzetesét bebizonyítaná, miután tart attól, miszerint győzelmes serege, azon lealázó gyanút, hogy a legyőzött szerbek előtt fegyverét leteszi, elhárítandó, nyílt ellenszegülésre képes lenne. Ragusából jelentik tegnapról, hogy Dervis pasa még eddig nem támadott, hanem csak általános kémszemlét rendelt a montenegrói állások körül. Az ottani csapatok három hadtestre oszlottak, s elfoglalták kijelölt positióikat. Dervis pasa csapatainak egy része montenegrói területen áll, s az általános támadás legközelebb megkezdődik. A szerb győzelmi hírekből egy szó sem igaz. A porta és Görögország. Athénből Írják a „Polit. Corr.“nek szept. 3-tól. Az itteni kormány még a kamarák egybehívása előtt törekedett az indigenatus kérdésének megoldására. Miután a török kabinet eddig csak mentségekkel és kitérésekkel válaszolt, most egyszerre hírlik, hogy Konstantinápolyban Karatheodori elnöklete alatt bizottságot szerveztek, mely ez évi decz. 13-án fog egybeülni, hogy e kérdésben döntsön. Ez újabb elhalasztás itt nagy boszankodást okoz. A kormány még inkább sértve érzi magát a török külügyminisztérium cynicus modora által, melylyel az epirusi, thesszáliai és macedoniai cserkesz coloniákért a felelősséget visszautasítja. „A porta nem tilthatja meg a már letelepedett cserkeszeknek, hogy hozzátartozóikat néhány napra meglátogassák.“ Így hangzik a válasz Görögország tiltakozására. Mindenesetre érdekes, hogy Konstantinápolyban azt gondolják, miszerint elhitethetik kormányunkkal, hogy e félmeztelen, rongyos népség Szíriából tömeges kirándulásokat rendezhet a drága török gőzhajókon, hogy rokonainál látogatást tehessen. Egy másik szinte laconicus válasz, melyet követünk az ismételt tiltakozásra kapott, kinyilatkoztatta, hogy a portának nincs tudomása a cserkesz kivándorlásokról és hogy ilyesmik nem történtek. A legújabb adatok alapján a görög kormány egészen erélyes tiltakozó jegyzéket küldött a portához, mely nem kitérést, hanem határozott feleletet kíván. Dr. Entz Géza ex rector beszámoló beszéde. (Folyt, és vége.) Egyetemünk egyes tudományos szakintézetei egyévi történetének ecsetelésére térve át, fájdalom, kényszerítve vagyok igen rövidre foglalni jelentésemet. Az egyes szakintézetekben s dolgozdákban végzett munkálatok, az intézeteknek a tanulók általi használása, nem képezheti tárgyát a rectori beszámoló jelentésnek s csupán a könyvtárra nézve akarok kivételt tenni , kiemelni, hogy eltekintve az egyes szakintézetek s a középtanodai tanárképezde kézi könytáraitól, az egyetemi és múzeum-egyleti könyvtárból a hallgatók mintegy 700 munkát vettek ki, s az olvasó teremben az olvasó egyetemi hallgatók száma naponként 20—30 között váltakozott. A könyvtár használata körül tett ez évi tapasztalatok, nevezetesen azon körülmény, mely szerint egyes munkák hallgatók által tömegesen kerestetnek, múlhatatlanul szükségessé teszi, — mint ezt már rectori székfoglalóm alkalmával bátor voltam hangsúlyozni, h oly külön könyvtár mielőbbi berendezését, melyben a legfontossabb kézikönyvek többszörös példányban állanának a hallgatók rendelkezésére. Amit ez alkalommal az egyes szakintézetek egyévi történetéről jelenthetek, az azon szomorú tényállás constatálására szorítkozik, hogy hazánknak sokszor spostrophált sanyarú pénzügyi viszonyai azon kényszerhelyzetet erőszakolták a magas kormányra, mely szerint az egyes intézetek folytatólagos felszerelésére ez évben semmit sem fordíthatott s igy azok kizárólag évi átalányaikra voltak utalva, oly összegekre, melyekből a már meglevő műszerek, készülékek, gyűjtemények jó karban tartásán felül folytatólagos felszerelésre igen kevés, vagy sok esetben épen semmi sem maradi Egyedül könyvtárunkról jelenthetem, hogy az 1874/5 tanévinél szerencsésebb viszonyoknak örvendett, amennyiben az egyetem felállításakor 5000 forintra megállapított évi átalánya az 1874/5 tanévben 2000 forintra szállíttatott le, a lefolyt évben pedig nem ugyan az aránylag szintén csekély eredeti összegre, hanem legalább 4000 írtra emeltetett. Az épen említett szomorú ténynyel szemben, mely intézeteink folytatólagos felszerelését egy egész évre megakasztó, igen kevés vigaszt s megnyugvást nyújthat azon körülmény, miszerint a múlt évekből áthozott nem jelentéktelen függő adósságok fedeztettek s ezekre, valamint az épületek s az egyetem birtokában levő egyéb iogatlanságok jó karban tartására s kisebbszerű, de nélkülözhetlen javítási s átalakítási munkálatokra összesen 12,168 frt 63 kr. utalványoztatott ki, névszerint a következő tételekre: 1) Az egyes épületek tanczélokra történt átalakítása, a gáz- és vízvezetéki munkálatok hátralékos költségeire 5290 frt 74 kr. 2. ) Az 1874—5 évi gázfogyasztás költségeire 500 frt. 3. ) Az 1874—5 évi tisztogatási munkáknak költségeire 803 frt 86 kr. 4. ) Az élet- és kórvegytani intézet gázvezetékének hátralékos költségeire 846 frt 60 kr. 5. ) Kutak igazítására 203 frt 29 kr. 6. ) A növénytani intézetbe vezető lépcső igazítására 29 frt 90 kr. 7. ) a növénykert külső részében az állattani intézethez vezető út deszkajárdájára 120 frt. 8. ) A főépület s az élet- és kórvegytani intézet cserépfedelének kijavítására 642 frt 37 kr. 9. ) A budapesti egyet, nyomdában készült nyomtatványok költségeire 203 frt 86 kr. 10. ) Az élet- és kórvegytani intézet külső ablakaira s az állattani intézet ablakainak javítására 66 frt 50 kr. 11. ) A főépület két részét összekötő I függő folyosó felülmunkálatainak költségeire 69 frt 81 kr. 12. A szünidő alatt végzett tisztogatási munkák költségeire 728 frt 50 kr. 13. ) A főépületnek vaskulcsokkal való ellátására 2653 frt 20 kr. Összesen: 12,158 frt 63 kr. Az utoljára említett munkával kapcsolatban egy elvileg már az 1870/4 tanévben elfogadott átalakítási munkának kivitelére nyerte ki az egyetemi tanács a magas kormány beleegyezését, t. i. a főépület második emeletén néhány nap múlva elkészülendő függő folyosó kiépítésére, mely átalakítás a tágas fedett folyosónak czélszerű intézeti helyiségekül való alkalmazását tette lehetővé. Ezen átalakítási munkára fedezet nem lévén, annak 3412 frt 78 krra terjedő költsége a magas kormány intézkedése szerint a jövő tanév építkezési alapjából fog utalványoztad. Egyetemünk a lefolyt tanévben küldöttségileg két ízben képviseltette magát. A tanév első napjaiban a czernoviczi egyetem megnyitási ünnepélyén Fináli Henrik prorector és dr. Meltz Hugó bölcsészetkari ny. r. tanár képviselték egyetemünket. A második képviseltetésre az országos gyász napja, a nemzet nagy balátjának, Deák Ferencznek temetési ünnepélye szolgált szomorú alkalmat, melyen az egyetemi küldöttség a rector vezetése alatt Szász Béla bölcsészetkari decánból, dr. Koch Antal menynyiségtan természettudományi karbeli prodecánból és dr. Jenei Victor jog- és államtit —Id. Dumas S. saját ifjúkori kalandjairól.— (Folytatás.) II. A mint a vadkan buvó helyére értünk, Bemnard csöndet intett. E pillanat után még suttogás se volt hallható. Ekkor Bemnard közölte tervét a főfelügyelővel, ki aztán suttogó hangon kiosztá a parancsot, s mi helyeinkre állottunk. Nagybátyám megtartá anyámnak adott szavát; maga és Mona közé helyezett; a utasításul adta, hogy vonuljak egy tölgy mögé, s ha az állatra lövök, s ez reám jőne, kapaszkodjam egy ágba, húzódjam fel, hogy a vad alattam haladjon el. Minden gyakorlott vadász tudja, hogy ez a módszer van hasonló körülményekre elfogadva. Tíz percz múlva minden ember helyén állt. Megadták a jelt. a. Bernard kutyája nemsokára oly heves és gyors csaholást hallatott, miszerint nem kételkedhettünk, hogy nyomon jár, s a vadhoz közeleg. Egyszerre nagy recsegést hallunk a száraz galyag között. Láttam, hogy előttem elhaladt valami, de mielőtt lőhettem volna, valami elvonult. Mona el- Baté fegyverét, de fejcsóválása azt hirdette.