Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)
1876-09-19 / 214. szám
gyakorlat, azt fejtegetni sem kell;poros, és orosz tisztek látták katonaságuk újabb haladását — lesz annak hatása kifelé befelé egyaránt. A „hűséges és * loyális* szászoknak is elrontotta játéka egy pár hatalmas királyi szó. A szeged kiállítás megcáfolta azt a tévhitet, hogy nincs ipar, vagy hogy az létre sem hozható a mostani politikai és közgazdasági körülményei között. Csak hitel és szorgalom kel fejlesztésére — és ez rendelkezésünkre lesz. Azt histem, hogy ha ez megtanuljuk és ha hasznát vesszük mindazon eszmének, mely magokban az iparosokban az összehasonlítás által okvetlenül felmerül — akkor a szegedi kiállítás két hét alatt többet tett mint sok évi eszmeharcz és tette szenvedély, párttusa nélkül. Hogy a külfölddel való tudományos érintkezések mily nagy jelentőségűek hazánk szellemi haladására ép úgy, mint a külföld előtt, hitelére és azzal való érintkezésére nézve, mondanunk sem kell. El lehet mondani, hogy új kútforrások nyíltak meg előttünk: a külföldön, annak kiváló és minden nemzetet képviselő tudósai által és másfelől ugyanők lesznek hivatva, (sőt erre kötelezték is magukat) hazánk érdekeinek, reputatiójának védelmére hazájukban. És ennek nagy jelentősége van nemzetközi hitelünk, állásunk és tudományos fejlődésünk szempontjából. Hogy hazai két társulatunk az idén is szaporítá azt a sok társadalmi érintkezést és tudományos kutatást, melyet néhány év alatt oly bámulatra méltó eredménynyel mutatott be, annyi bizonyos. És mindez: szaporítá az ismereteket, oszlatá a politikai és tudományos előítéleteket, tauita önismeretre, haladásra, feltárta erőnket és hiányainkat, meggyőzte a külföldet arról, hogy a kultúra és politika egyaránt nekünk adja a természetes supprematiát e földön, — és bizony mindez sokkal jobban erősítte a magyar államot és társadalmat, mint az a sok politikai szenvedély és párttusa. Ezt cselekedte a holt Saiton! H. S. tat luzui, o »«va»« . Ogoknak befolyás nem engedtetik. Az értekezlet ennek folytán abban állapodott meg, hogy a közigazgatási bizottságokra és a főispánok hatáskörére vonatkozó miniszteri rendeletben világosan felvetessék, hogy a közigazgatási bizottságok illetkessége kiterjed mindazon ügyekre, melyek eddig kizárólag a kormány által administratív utón intéztettek el. A városi törvényhatóságok börtön- és fogdahelyiségeire vonatkozó felügyeletet illetőleg hangsúlyoztatok hogy netán a illetékességi összeütközések elkerülése czéljából határozott intézkedés volna szükséges a felügyeleti jog gyakorlatára nézve. Erre nézve egy részről az általános felügyeleti jog megállapítására kivántatott. Az értekezlet azon-ban abban állapodott meg, hogy a felügyelet gyakorlásának joga az illető helyiségek tulajdonjoga szerint határozassák meg. Az értekezlett megállapodásai a kormány által kidolgozandó végrehajtási utasításba fognak felvétetni. Belföld. A főispáni értekezlet. Szept. 16. A főispánok ma d. u. 4 órakor Tisza Kálmán meghívása folytán az új közigazgatási szervezés ügyében értekezletre gyűltek össze. Mindössze 48 főispán jelent meg, köztök Ráth Károly, a főváros főpolgármestere. A belügyminisztérium részéről Kemény Gábor államtitkár, Lukács és Novák miniszteri tanácsosok vettek részt az értekezleten, mely 4 órától */49-ik tartott Az értekezletről a „Pesti Napló” értesülése nyomán a következő részleteket közölhetjük : A miniszterelnök üdvözölvén a megjelenteket, röviden körvonalazta a közigazgatás új szervezése folytán szükséges teendőknek kiváló horderejét, s jelenti, hogy a kormány részletes utasítást dolgozott ki, mely határozottan körvonalazza a főispánok új hatáskörét, a közigazgatási bizottságok ügyrendjét, valamint a főispánok és közigazgatási bizottságok, valamint ezek és az egyes minisztériumok közötti érintkezést kimerítőleg szabályozza. Kemény Gábor államtitkár felolvasván a munkálatot, mely a fegyelmi eljárásra vonatkozólag is foglal magában intézkedéseket, hosszabb eszmecsere fejlődött ki annak egyes pontjai felett. Különösen három kérdés felett folyt behatóbb tanácskozás. Ezek egyike a közmunkaügy volt, melynél számosan hangsúlyozták azon visszás körülményt, hogy több helyütt a kormány nem rendelkezvén állami közegekkel, s a megye saját hatáskörében intézkedvén, a felügyelet és ellenőrzés csak nagy nehézséggel gyakorolható, a közvetlen befolyás pedig az állam részéről az építési teendőkre majdnem lehetetlen. Tisza Kálmán erre kijelente, hogy a közlekedési minisztérium kebelében hosszabb idő óta folytak tárgyalások a közmunkát szabályozó törvényjavaslat tárgyában, mely javaslat azóta már a minisztertanács által is jóváhagyatott, eddig azonban az országgyűlés elé azért nem terjesztette, mert a kormány be akarta várni a közigazgatás reformjára vonatkozó javaslat törvényerőre emelkedését és életbeléptetését E törvényjavaslat e visszás körülmény megszüntetéséről gondoskodik. Míg azonban e javaslat törvényerőn emelkedhetik, az értekezlet tagjai abban állapodtak meg, hogy ott, hol államérnöki hivatal szervezve nincs, a közmunka és közlekedési miniszter fog a főispán javaslata alapján egy ez által kijelölendő törvényhatósági mérnököt kinevezni, ki mint a kormány hivatalnoka fog különösen az útépítési ügyekben működni s a közigazgatási bizottságban a kormány képviselőjeként fog állásánál fogva szerepelni A posta és távirdaügy volt a második kérdés, mely szintén hoszabb ideig foglalkoztatta az értekezletet. Felhozatott, hogy a közigazgatási bizottságok működése ezen ügyekben majdnem illusorius, ha az administratív teendők, úgy mint eddig, kizárólag az illető kormányhivatalok bőrébe fognak A szegedi kiállítás. — Saját tudósításunk. — Budapest, szept. 15-én. Gazdasági és iparüzleti gépek és eszközök. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak 19 millió hold szántóföldjéhez 2 millió jó ekére van szüksége, és hogy jelenleg alig 540.000 jó éidekénk van használatban s a többi része oly faertékből áll, melyekkel nem csak hogy nem lehet kellő mélyen és egyenlően művelni a földet, de tömérdek aprólékos javítással, bajjal, késedelemmel s igy idő és utznkaerő vesztegetésével jár ; ha további ügyelembe veszszük, hogy gazdaságainkban a vetőgépek száma alig volt a mult évben 7000, a csapógépeké 3500, az arató és kaszáló gépesé alig 2000, ha ott az 600 — 10000 és ezen felüli holdan birtokaink száma 9924, ha mindezt figyelembe veszszük , akkor jogosítva érezzük magunkat, hogy a szegedi kiállításon a legtöbb figyelmet a gazdasági gépgyártásra fordítsunk , mert ennek haladásában az első lépést látjuk nemcsak az általános jólét felemelésére és az ipar felvirágzásához, hanem állami viszonyaink megszilárdulására is. A fentebb előhozott számokban ránk nézve egy igen szégyenítő körülmény rejlik,r a külföldön már egy 20 —30 holdos birtokban már találhatók kisebb gazdasági gépek, nálunk pedig az 600 holdnál többel bíró gazdáknak alig alagos része van kellő gépekkel ellátva. Egy jó gép pedig 3—5 év alatti reá fordított költséget visszapótolja az Utal, mert a jól mivelt föld 1792 annyi termést ad, mint a rosz szerszámokkal mivelt föld; és e mellett a vetésnél '/* menyiségü mag megtakartna ik ; továbbá a cséplésnél is mennyi munkaerő takaríttatik meg, nem tekintve azt, hogy a cséplés tökéletesen s tisztán eszközöltetik stb. Ha tehát van iparág, melynek nállunk virágoznia kellene, akkor az elsőnek a gazdasági gépiparnak kell annak lenni, és csak akkor fogjuk mondhatni, hogy „van iparunk”, ha a 15 holdas földmives a mostani faeke helyett vasekéket fog használni és ha a legkisebb falunak községi költségen szerzett vető-, cséplő- és egyéb gazdasági gépei lesznek. Ez eszmével mentünk mi a 13-ik csoport mezőgazdasági gépek és eszközök megvizsgálására. De be kell vallanunk, hogy ezen hazánkra nézve oly nagy fontosságú iparág a kiállításon igen szegényesen jelentkeztet. Efféle czikkek csak 12 czég által vannak kiállítva, ezek közül pedig nagyban e czikkek gyártásával csak 4 czég foglalkozik. A budapesti mezőgazdasági gyár Strobl Danis és Kollerich cég különbféle rendszer szerint készült ekéket, vető-, arató és cséplőgépeket, járgányokat, rostákat, szecska- és répavágókat, kukoriczamorzsolókat, szénapréseket, borsajtókat, boronákat stb. állított ki. Egyes darabok, mint pl. a kaszálógép, kettős működésű borsajtó, egy buzatisztitó, mely készülékkel van ellátva, mely a kitisztitot gabonát a zsákba szórja, szintúgy vannak ekék, melyek egyszerű készülékkel bírnak s mégis a legjobb szántást lehet azokkal eszközölni, ezen ekék szilárdak, könnyük és csinosak; ezen, a vasból készített ekék aczélkéssel birnan — mindezek különös figyelemre méltók, s a kiállító cég régtől fogva ismert jó hírnevének teljesen megfelelnek. Csak az sajnálatos, hogy valamint általában a többi gyár, úgy ezen czég sem állította ki évi forgalmának adatait. — Gubitz László budapesti gépgyáros vert vasekéket aczél szántó vassal, mélyítő, töltögető ekéket, s még több kisebb s nagyobb gazdasági gépeket állít ki. E gyárban készített ekék egész Magyarországban régtől fogva mint kitűnők ismertetnek s e gyárak sajátszerűségét képezik. A m. földm ipar és keresk. minisztérium a mezőhegyesi m- kir. álladalmi ménes-intézetben készült ekéket s boronákat állít ki; sajnálatunkra, adatokra nem találtunk arra nézve, mily terjedelemben foly ott a gyártás; mert ha nem foly a gyártás nagyban, akkor az ott készült ekék, melyek bár úgy a systemát, mint a kivitelt illetőleg, kitünők, igen sokba kerülnek s minden esetre bármely hazai gyárban olcsóbban a bizonyosan és oly jó minőségben megszerezhetők. A vidéki gyárakból első helyen kiemelendő a mosonyi gazdasági gépgyár Kühne Ede czég alatt. A kiállított 8 különféle vetőgép általános tetszésre talált, és egy kísér Iet, mely szept. 11-én Szegeden egy ny vetőgéppel történt, megmutatta, hogy ez pontosan működik, járása könnyű és berendezése igen egyszerű, úgy, hogy az azzali bánásmódot bárki is azonnal felfoghatja. Egy más rendszerű szórva vető gép, mely a magot se szétveti anélkül, hogy ezt egyszersmind ae földdel be is fedje, ez nem éppen ajánlható mert minden esetre többet elpazarol. vetőgép azonban Moscoy vidékén olcsósága túl igen keresett, s a szabad kéz általi ve ellenben nagy előnnyel bir a gyárnak szabadalma van egy előbb említett gépre mely önműködve a magot lefekteti és betakarja, miáltal a madarak ellen a vető meg van védve és a mag ép oly mélységbe fektetik, mint a talaj azt kívánja A gép oly készülékkel van ellátva, hog azt minden talajra lehet igazítani. A többi kiállított tárgyak kivitele igen solid, valamennyi a legújabb módszer szerint va berendezve. E gyár évenkint 200 — 400 vetőgépet elárusít s 300 munkást tart. Paócs István gazdasági eszköz gyáros Hódmező-Vásárhelyen többféle vasekóket, vasboronákat, egy kukoncza-ütő gépe (saját találmánya) állít ki. Ezen még kezdetén levő, de a rágzó gyárnak évi termelése 700—800 darab különféle gépekre megy. Piacza Hódmezővásárhely környéke. A csermelyvölgyi gazdasági gép gyár Kassán, sorba és szórva vető gépese állít ki, az uóbbiak, mint látszik, az ottan környéken olcsóságuk miatt még igen keresettek, ámbár nem takarékosak, mint a sorbavető gépek E gyár még ezen kívül mindenféle, a gazdaságnál használni szakot gépeket állít ki, melyek egy amerikai szacska vágón kívül mind ott készíttetnek, s mg működésről tesznek tanuságot. Mayer Étsok gazdasági gégyára Szombathelyen, cséplőgépet, kézi és lóerőre szecskavágot, kukoriczamorzsolót s még több eszközöket— mód kifme kivitelben állít ki E gyár évi termelése igen jelentékeny, piaczi Austria s Magyarország Polgár Péter gépgyáros Makón, több féle sorvető gépeket, kukoriczamorzsolót, fogas boronát állít ki Bokor Nándor gazdaági gépész Nagy Czenken, szintén sorvető-gépeket, ekeket e répavágó-gépkét. Lenzik Miksa gazd. gépgyáros Miskolczon, szab. szóró, szelelő, választó-rostál borsajtót és vasekéket, a technikai ipartelep Kisszálláson egy 17 soros vetőgépet és egy csalógépet. — Borostyánt Viktor Debreczenből rostákat és morzsolókat Tóti Sándor Hódmezővásárhelyen többféle vaseké állitnak ki, mely tárgyak általában mind czélszerüek és sokban vannak dolgozva. Habár az elősoroltak után örvendetesen, győződjünk meg arról, hogy a gazdasági gépgyártás nemcsak a fővárosban, de vidéken is gyökeret vert, és ha a kiállítótt tárgyak nemcsak hogy szerkezetre nézve mndián igénynek megfelelnek, de arra nézve is a külföldiekkel versenyeztetnek s egyesekben azokat túl is haladják , mégis be kell ismernünk, hogy mindez igen kevés. Jól tudjuk, hogy ennek csak gazda közönségünk az oka, mert ha ez nagy igényekkel lépne fel, a gyárak nálunk csakhamar megháromszorosodnának ; azt hisszük pedig, hogy a gőzgépeken kívül a házi ipar a gazdasági gépen több saját úgy minőségre, mint mennyiségre nézve képes előállítani. Ez iparágban van iparunk, de nincs fogyasztásunk. A régi híres gyárak kénytelenek a munkaerőt leszállítani , s ez oly országban történik, hol a gazdasági gép-szükszükségletnek alig van 6°/„-ja fedezve , és a bajon sem a kormány, sem az általános viszonyok megváltása, hanem egyedül egy segíthető ezen egy: az iskolamester SPORT. „Kisbér” veresége. A doncasteri St. Leger versenyen, mely f. hó 13 án az első doncasteri verseny századik évfordulóján ment végbe, „Kisbéri szintén részt vett. A verseny előtt az volt a hír, hogy Osborne helyett, ki eddig mindig győzelemre vezette, más jockey fogja magálol. Ez elkedvetlenítette azokat, kik „Kisbérire fogadtak. De azután mégis Osborne maradt a nyeregben. Az idei nagy hőség igen mgviselte a Kisbér”t, két héttel a verseny előtt nem is tudott vágtatni. Azóta teljesen helyreállt ugyan, kedden reggel ott volt a trainingen és a legszebben futott. De sokan már ekkor is teljesen bíztak a John Dawson-féle istállóból való „Petrarch“-ban, mely az ascoti Derby versenyen kudarcot vallott, de azóta kitűnő trainingben részesült. A versenyen a nagy St. Leger díjért kilenc ló vett részt: „Hellenist* vezetett, utána „Cae sar®, „A1 Heart* és „Petrarch* egy vonalban és csak azután következett „Kisbér.* Utóbb „Kisbér“ előre tört, átvette a vezetést; zajos kiáltások fogadták a kedvenczet melyre legtöbb fogadás történt. De az örvendők csakhamar elhallgattak, „Kisbér* küzködni kezdett, .Petrarch*, .Wild Tommy* elhagyták; Perarch nyakhosszal, „Julius Caesar* hat lóhosszal utána jött, „Kisbér* rész negyedik volt, hat lóhosszal maradt el „Julius Caesarától. A győztes lovat nem fogadta nagy „cheer”, mert mindenki csak azon csodálkozott, hogy „Kisbér“ oly erős vereséget szenvedett. A lapok gr. Mikó Imréről. A tegnap este és ma reggel érkezett lapok kivétel nélkül meleg szavakban adnak kifejezést a gyásznak, mely hazánkat gr . Mikó Imre halála által érte. Mindannyian magasztalólag szólnak a megboldogult nagy férfiú érdemeiről, melyeket kiváltképp az erdélyi hazarész körül szerzett, s ezekért méltán kivívta magának az „Erdély Széchenyi“-je nevet. A lapok nyilatkozatai közül néhányat kivonatban közlünk. A „Pesti Napló* mély meghatottsággal ír “súlyos vereségről, úgy esti mint reggeli lapjában. Valóban sajnáljuk, hogy szép czikkeit egész terjedelmükben át nem vehetjük, de lapunk szűk tere nem engedi , sgy meg kell elégednünk reggeli czikkének kivonatolásával: „Egy fényes nevű, magyar főnemesi család felforditott czimere áll a kolozsvári gyász ravatal mellett, melyen annyi hazafiul érdet és jeles tehetség porhüvelye nyugszik, de ritva virággal és babérral. Közel és távolról özönével érkeznek a résztvétiratok , a babérkoszorúk. Államférfiak és tudósok politikusok és gazdák, az úri osztály és pórnép sajgó szívvel állják körül a férfiú tetemeit, aki döntő részt vett minden neme és dicső alkotásban, amely az erdélyi haza részben egy negyedszázad óta létesült, s ki, utolsó családjában, balhatlausta emlékezetét A gróf Mikó-család kihalt; az utols gróf Mikó tettei, működése s az általa a hazának tett szolgálatok mint példányképe élni fógnak örökké a míg tart a magya művelődés és az ősök fényes példáin lelkesedni tudnak a hálás unokák. „A harangok kongása, a sülét lobogó s a bánatos házafiui szó hirdetik az erdélyi azarész s ezzel együtesen az égés Magyarország gyászát; s a kit siratun és gyászolunk, annak élete hirdeti nekünk, hogy mint kell működni a hazáért mint kell a haza érdekében elfoglalni és érvényesiteni a vezérszerepet amaz Osztálynak, melyet fényes név s a nagy ősök emléke kiváló sulylyal ruházott fel a politika életben és nagy befolyással a magyar társadalom terén .... „Gróf Mikó Imre oly példányképp mi nőket mi csak néhány nagynevű főurban üt runk, de a minőket az angol államférfiak fényes sorában nem egyet csodál s az alkotmányos élet legszebb akkjának tekint Európa. . . „Működése a legszorosban egybeforr a erdélyi hazarész minden művelődési mozzanata s magyar irodalunk oly sokagyérdekü momentumával. Történelmi és politika irodalmunkban maradandó nyomok hirdeti emlékezetét A jelentőségre számot tarthat! magyar művek kiadása körül a Maecepá volt, mint kívüle kevesen D. mindenek felett Erdély birta szereteét. A nagy-enyed és a seps-szentgyörgyi iskolák, a kolozsvári gazdasági és muzeum-egylet, a kolozsvári szinház és muzeum, mindezek csak legfőbb kimagasló pontjai működésének, melyei örökre hirdetni fogják műveit szellemét, songymérvű áldozatkézségét, mely párját csal Erdély nagynevű, lánglelkü fejedelmei sorában birja.* Az „Ellenőr* necro’ogjából a következő sorokat veszszük át. „Magyarországnak egyik kiváló,Erdélynek ez ideit legérdemesebb élet is legáldásosabb emlékű fit hunyt el benne ... Ha a derék hadat legtalálóbban akarjuk jellemezni, akkor azt kell mondanunk, hogy nagy ész világa lobbant el benne nagy műveltséggel , de még nagyobb szív szűnt meg dobogni keblében, gazdag szeretettel. Hitben erős, áldozatkészségten pa az, mint Erdély legelső fejedelmei voltak. Méltó, hogy élete emlékezetben maradjon.“ A „Nemzeti Hírlap” így emlékezik meg gr. Mikó Imréről : „Gróf Mikó Imre, hosszas halálküzdelmek után ma reggel 8 órakor jobb létre szenderfilt. Habár nem váratlanul ért a gyászhír, mely halálát jelenti, mélyen érezzük legjobbjaink egyikének veszteségét Mikó Imre az aristokratia eszményképe vala Tetőtől talpig hazafi, európai miveltségü s nagy vagyonú férfiú: egész életét a közügynek, hazájának szentelte. Azon előkelő társadalmi helyzetel, melybe születése juttatta, ő csak kötelességeket vont le magának, s azt csak eszközül használta e kötelességek teljesítésére . Eszével, tudományával, az irodalmat és a politikát, jellemével s buzgalmával polgártársait és hazáját szolgálta több mint félszázadon keresztül. Minden téren első, hol tenni, áldozni, munkálkodni kellett, méltán megérdemlé a díszes epithetont, melylyel kora felruháza: „Erdély Széchenyije • Egy nemzet áldása kiséri sírjába Nyugodjanak békében porai !* A „Kelet Népe" többek közt igy ír: „A nagy szív, mely oly melegen tudott érezni, mely a hazát oly forrón tudta szeretni, nem dobog többé A nemes lélek, mely tetteinek lelkesítő példáiban egy félszázadon át ragyogott a nemzet hű fiai előtt bátorítva az erőseket, erősítve a gyöngéket, nem hordja többé a hazafias nehéz gondok édes terhét! Megszűnt minden fájdalma, hogy bennünk támadjon föl az , gyászolni benne Erdély Széchenyijét„Gróf Mikó Imre hosszas és kínos betegség után, melynek stádiumát szívszorongva kisérte az egész nemzet, ma reggel 8 órakor Kolozsvárt kilehelte lelkét. Elmúlása sokban hasonló volt a Deák Ferenczével A gyógyulatlan betegséget mindenki ismeré, — remélni senki sem tudott, mindenki el volt készülve a legroszabbra, halála mégis mintha váratlanul jönne, mintegy fájdalmas csalódás értelmét kelti fel bennünk. — Nemcsak Erdély, hanem egész Magyarország gyászt ölt halála fölött,* • mely jelenleg a magyar tn* ‡ van letéve Öt darabtL * l n 554; 565; 761 és 770 » darab egy ezer forintos ij 13,094; 13,095; l3)096 M is 13,099; 13,100 és 13 u/, 13-09] ; 60,000 */, hatvanezer forint8?1 a levelekben. Q átérti, s- E záloglevelekben W* is esetére, hagyományozom a rev. ref. középtanodának ann a len tulajdonául, mindaddig • ^ 1 mint ilyen fennáll, a kümigró mellett: n'etk^ 1) A fenn elősorolt zárn, k lom után legott átmennek a * f r gyi tanoda tulajdonába ugy, p‘‘- 1 megjelölt egész tőke, letétem?,brdélyi ev. ref. egyházkerület?1^ k tanács levéltárában levő ellen,- 11 i- szekrényben elhelyezendő és ? z az egyházkerületi pénztárnoko k adandó, s csak is kamatai ? 1 sepsi-szentgyörgyi tanoda has? alabb meghatározott módozat sT 2. A 60,000 0. é. f.t nS levelek kamatjából évenként egy ezer ötszáz 0. é. fzt, vagy „ ,i névértékű záloglevelek 5*/ T? - sok félévi egyenlő részletben a 2 szt-györgyi tanodának. E 30000 - tékű záloglevelek •/,*„ valamint nyom másik felet tevő 30,000 0 névértékű záloglevelek 5'/,*/ kandig félévenként magyar földhitel joglevelek vásároltassanak és ezekhez csatoltatván, kamatjaik 7 tőkéjével hasonló módon ke mind iddig, mig a 30,000 osztr. névértékű záloglevelek 10/ , a másik 30,000 0. é. névértékű . velek 5kamatjainak össze »tozása következtében, egész alapigínyira növekszik, hogy az azt tevelek értéke, tőzsdei közép árfull 100,000 forintra, vagy az akkor f levő pénznemben, ennek megfel , emelkedend. A mikor az egész tő matai a tanoda haználatába bocsát. A megmaradt Vs“",, kanta p oly százdék tőkévé alakíttassák, « szetett kamatozás útján folyvást - mig 100,000 forintra gyarapodt összegre felgyarapodott 'tartalék. - 47% kamatja a sepsi szt györgyi a megjelölt czélokra, félévenként a megmaradt 1'/1% kamatokból tőke alakítandó, mely ha hasonló L sztra gyarapodott, ennek is 400 • tanoda használatába bocsátandó, 1 dott °10 kamatok újból tartalék-t kutatván — és igy tovább. Meg kívánom azonban jegye 6-ik pont alatti intézkedésem, az lék-tőke 100.000 forintra emelki csak is a tartalék-tőkékre alk azaz: a tanoda eredeti alapítvány/1 kamatját élvezze és a szenv tartalék-tőkékből pótoltassák. 4. Az eképben tartott kamat lamint a kisorsolás eshetősége kor netán beváltandó záloglevelek áz záloglevelekben leendő elhelyezési felkérem és megbízom az erdei egyházkerület állandó igazgatóját ennek szervezete változása esetébe a jó tanács helyébe állítandó koratületet. Az évenkénti kamatokból maradó azon részlet, amely egytős záloglevél árfolyamát fel nem takarékpénztárilag lévén kamatozni a következő félévi kamatokhoz ad együtt záloglevéllé változtattathat is 5. ) Bizalomteljesen felkérem ígi egyházkerület állandó igazgató hogy valamint a kezelése alattimról, úgy ez alapítványom tőkéjére matjai által évenként történt szap, mind az egyházkerületi közgyűlés sepsi-szentgyörgyi tanoda előljárósiként részletesen értesíteni kegyest 6. ) Ha előre nem látható váll keztében a jelenben folyó pénz érzékeny csökkenést szenvedne, akko ványonunak az értékcsökkenés uj része kamatozzon a többször nevezda szükségei fedezésére; másik [a mindaddig összetett kamatozás útja puttassék, mik az értékcsökkenéstében szenvedett kár ki leend pót°. 7. ) Úgy a halálom után segepsi-szentgyörgyi tanodának alapítva kamataiból fizetendő évenkénti 1500 , mint az összetett kamatozás követi 100,000 frt. értékig felszaporodanc és alakulandó tartalék tőkék merlezaléka kamatai, a sepsi-szentgyörgyi tanodában, tanári fizetésekre és a szerént tanczélokra fordítandók, másokból évenkint mennyi fordittasári fizetésekre, mennyi tanczélokra , tatározását az illető tanoda elöljáró*sességére bizom, az egyházkormányzó testület főfelügyeleti jogaia mellett. De. .. 8) az ellen határozottan *' logy ezen alapítványom kamatai, »nen és ürügy alatt, a sepsi-szeptgref. tanodán kivül — mig bi - ármily más intézetre fordittassana-9) Ha pedig előre nem látna, kok, változások, következtében *yörgyi ev. ref. tanoda, melynek j hossza során nemcsak fenm*radása garapodását, virágzását lelke®«® ^ i remélem — megszűnnék: van egy Sepsi-Szent-Györgyön zékely árvaház alapáu ^ i e székely árvaház főkompany ’ ^ji f. ref egyházkerület az idő igányzó testülete kezében .«14 . eshetőségre, a nevezett “r raegbi*®* lsével, felállításával ezennel . Ikiismeretes gondozására fe tv4r*: 10) Azon nem rend elt ide»«E s most oly szilárd alapokon állí fel intézet akár megszűnnek. ( Gr. Mikó Imre végrendeletei. Végrendelet a sepsi-szentgyörgyi ev. ref. tanoda javára. (Gr. Mikó Imre sajátkezű írása egészen). Életem egyik fő törekvése odairányult, hogy forrón szeretett szülőföldemen a közműveltség és vallásos érzület emelésére, székely harámfiai szellemi fejlődésén, és így közvetve anyagi jólléte öregbítésére is, hozhassak bármi csekély áldozatot. Midőn azért, az események ujóbbi fordulata megszokott és kedvessé vált magályom nyugalmából, életem alkonyán ismét úsodort, itt elfoglalt állomásaim jövedelmét, im. három évig folytatott miniszteri hivaalom után járt fizetésemet és képviselői naidijaimat félretéve, egy kis tőkét gyűjtöttem. . .