Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)
1877-02-14 / 36. szám
ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Félévre..............................................8, — „ Egy negyedre...................................4 , — „ Egy hónapra...................................1960 , POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasábozott garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték kdön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLAMOK: Hírfűzérbe Boronként 1 Irt. KULOMÁK, FEBRUÁR 13. A válságról. Az irányadó köröktől távol, közvetlen értesítéseik nélkül, bajos a jelen válság bonyolult kérdésében véleményt kockáztatni, s ha ezt teszem, teszem inkább azon szükség érzetében, hogy épen az irányadó körök és képviselőink hallják, tudják, minő benyomást gyakorolt az a Királyhágón túl eső hazarész szabadelvű honfiaira. A válságot előidézett tényezők közül kettőre el voltunk készülve. Tudjuk, hogy a nemzeti bank körül csoportosuló, Lajtán túli pénzhatalmasságok önzése szélsőségekig el fog menni, pénzügyi kizárólagos hatalmak megőrzése kedvéért. És tudjuk, hogy a lemondott kormány, bárha kész lesz, a külpolitikai helyzet okozta államérdek kényszere alatt, messzemenő engedékenységet tanúsítani, már létező jogok feladására semmi sem lesz képes őt reábízni. De megvallom, nem hittük a Lajtán túli kormány és parlamentről, hogy ők annyira elámitassák a nemzeti bank emberei által magukat, hogy összetéveszszék, nem is a nemzeti bank részvényeseinek, hanem a nemzeti bank irányadó köreinek érdekeit, a monarchia Lajtán túli részének érdekeivel. És be kell vallanom, igen fájdalmasan érintett, látni miként sikerült felsége urunk és királyunk szilárd, nemes hazafi keblében kételyeket támasztani, Magyarország pénzügyi függetlenné tételének időszerűsége iránt. — Nem célom e kérdéseket fejtegetni, csak megemlítem a tényezőket, melyek a válságra befolyással voltak. Ma ott állunk, hogy a szabadelvű magyar kormány, mivel a Lajtán túli kormány, a nemzeti bank vezéregyéniségei befolyásolása alól menekülni nem volt képes, s azok szemüvegén keresztül látta a monarchia, kormányára bizott feleinek pénzügyi érdekeit, mivel ő felsége a király az engedékenységben a szélső határig elment magyar kormánynak, a független magyar bank felállítását megengedni nem tartá időszerűnek, az, parliamentben levő nagy többsége dacára, visszalépett, a képviselőház többségének élénk tapsai között. Mi lesz ezen természetellenes fejlemény eredménye ? Mit rejt méhében a jövő ? Magyarország parlamentje kisebbségének és többségének kitűnőségei részint már meghallgattak, részint nyilatkozni fognak. És eddig nem vállalkozott senki és nem fog vállalkozni senki, az engedékenységben túl menni a volt kormány engedékenysége határain. Mert tudja minden államférfia e hazának, hogy engedékenyebb alkut törvénynyé emelni, sem ezen, sem újból választott parlamentekben képes nem lesz. Maga a Lajthán túli kormány is érzi ezt, midőn kinyilatkoztatja, hogy az alkudozást csak szabadelvű magyar kormánynyal folytatja, s ha más pártból alakult kormány bízatnék meg Magyarországon az alkudozással, ő is visszalép. Mi lesz tehát ? A pénz zsarnok és uralkodni vágyó, de rendet, zavartalan politikai viszonyokat szeret. Zavart viszonyok közt megszűnik keresett lenni, jövedelmezősége fennakad, és a kényszerhelyzet zsarnokoskodik ő felette is. Tehát ha látja túlkövetelései zavaró hatását, engedni fog. Engedni fog, mégpedig annak, akiben biztosítékot lát, hogy a megkötött alkut törvénynyé emeltetni a parlamentben képes és a politikai helyzetnek biztos állandóságot szerezni képesség, erély és népszerűséggel rendelkezik. Hogy ki ezen államférfiú, az olvasóra bízom felfedezését. De bárki legyen is az, a volt kormányelnök, vagy a szabadelvű párt más kitűnősége, kormányalkotásra megbízatást csak úgy fogadhat el, ha tekintettel a parliament és ország, válság által keltett reményeiben gyökerező hangulatára, a májusi stipulatiók feltételeit tekintheti követelései minimumának és ezen feltételek ki nem eszközölhetése esetére szabad kezet nyer Magyarország jogait független magyar bankra nézve érvényre juttathatni. Zeykó József had habozni egy magyar kormánynak sem. És Tisza nem habozott. Nemcsak a paritás fontos elve okozta bukását, bár ez is elég arra, hogy ne engedjen, bármi következzék be, de az igazgatóságok hatáskörében és hitelfogalmunk összegére nézve is tetemes eltérés volt még a két kormány között, és ha az első pontban az ellenállást parancsoló alkotmányunk alapeszméje és hazánk méltósága; a többiben az engedékenység még jobban megszorította volna a májusi stipulátiókban kikötött hitelforgalmat és annak önállóságát , tehát az ország valódi érdekeit. E lemondás bizonyítja a határpontot, melyen túl a Tisza-kormány nem mehet és tényleg cáfolja meg azt a sok rágalmat, melyet az ellenzék különböző árnyalatai szórtak reá, hogy a hatalom birtokáért képes mindent feláldozni. Most megnyílt a tér, versenyezni lehet a hatalom birtokáért; mindenki felmehet a trónhoz és elmondhatja, hogy akarja az országot megmenteni; ha meg nem hallgattatik, vagy terve kivihetetlennek bizonyul be: ennek Tisza és pártja oka nem lesz, ez lelépett a hatalomról ; az uralkodó és nemzet rendelkezzenek azzal. Ez a lecske. Sőt talán egyebet is lehet abból tanulni. Veszedelmes fegyvernek bizonyult az ellenzék rágalmazási taktikája; veszedelmesnek az országra és nemcsak a kormányra nézve. A nép követelései túlcsigáztatnak, a kormányzásra kedve mindenkinek igen rövid idő alatt elmúlik, az osztrákok teljesen félrevezettetnek dolgaink állására nézve, és mindennek tetemes része van nemcsak a mostani kormányválságban, hanem belállapotainkban általában. És, hogy ez az országnak nem használ, az kétségtelen. Ausztria is részesült egy kis lecskében. Most már megijedtek az osztrákok , kiabálnak, hogy nekik Sennyey nem kell, mert azzal együtt jó Schmerling vagy Hohenwart is; hangsúlyozzák, hogy az oszták alkotmányhű párt solidaritásban van a magyar szabadelvű párttal ; követelik, hogy most már tegyen valamit az osztrák párt is; mert tudva van, hogy a kabinet ellenállása most már nem a bank, hanem az osztrák parlamenti pártok részéről volt incitálva. Mindez szép dolog, csak hogy „post festa“ van. Ha mindezeket az érzelmeket osztják , akkor miért hagyták a dolgokat ennyire menni ? Azt hiszik, hogy olyan könnyű visszatérni? . . . A korona kezébe van letéve az elhatározás. Abba mi bele nem szólhatunk. Védjük állásunkat és jogainkat, kötelezettnek tartjuk a Tisza-kabinetet addig elmenni, meddig szavát leköté. De ez sem tart végtelenig. Ha jól vagyok értesülve : azon perezben, melyben egy új kabinet veszi a kiegyezést kezébe, akár sikerül ez neki, akár nem, akár bukik meg egy-két hét alatt vagy később — a Tisza-kabinet mostani obligójából is feloldottnak tekinti magát, mert az efféle kötelezettség a válság elkerülésére szorítkozik, amely perezben ezt más akarja elintézni, abban a perezben nem létezőknek tekinthetők a concessiók. Sőt az ország most is elfogadhatja ez álláspontot, mert Tisza és 7 társa bírt annyi tapintattal, hogy legutóbbi concessioira nem kötelezett senkit: a pártok nem nyilatkoztak, az ország a kötelezettségekbe bevonva nem volt, a szabadelvű párt csak a májusi stipulatiokat vállalta el, miután ezeket meg nem tárták, ezek alól is feloldatott. A válság meg van, Tisza elégtételt szerzett magának az ellenzékkel szemben és reméljük, az ország is megadja azt neki! H. S TÁRCZA.I A sziget-épitő virágállatok. Dr. Entz Gézától. fel elolvasta a kol. természettudományi társulat jan. 13-án tartott term. estélyén.) (Folyt, és vége.) Valamint a növényvilág a forró égöv alatt fejleszti ki teljes pompáját, éri el tenyészésének egész nagyszerűségét, úgy a virágállatok óriási telepeket alkotó képviselői, a kőkorallok is tőlünk oly távol fekvő forró égövi tengerekben élnek s építik bámulatos falaikat, zátonyaikat; hol a tengervíz középhő®ier,se'se 27—29" C. és soha sem száll 20° l. alá, ott építenek szakadatlanul a tengerek ezen fáradhatlan munkásai a legmélyebb apaly színétől mintegy 20 ölnyi mélységig, melyen alul már csak egyes képviselőik élhetnek, mert igen nagy mélységek a kőkorallokra nézve ép oly lakhatlanok, mint iszapos partok, nagy folyamok tengerbe szakadása körül gyakran széles területen kevert vizű öblök, s alacsony hőmérsékű víz. A kőkoralloknak földünk tengereiben való elterjedése a szerint élesen korlátozott, hatájukat egy öv képezi, mely az egyenlítőtől mintegy 28 szélességi fokig terjed az északi és déli féltekén, s ettől eltérés csupán oly helyes-udvaorv méloszjaival szemben, az Atlantioceán északi szélességének 32' 15" alatt fekszenek, a meleg öböláramnak (Golfstrom) köszönik létrejöttöket. Egyébiránt a kőkorallok elterjedésén még okvetlenül más eddig ismeretlen tényezők is korlátozólag hatnak : így az Atlanti óceánban Afrika és Délamerika partjai között nincsenek korallzátonyok és szigetek, nincsenek továbbá Délamerika nyugati partjai körül, bár ezen tájak forró égöv alatti részei a korallok tenyészésére igen alkalmasaknak látszanak, míg ellenben az Indiai- és Csendes tenger, valamit a mexikói öböl a kőkorallok tulajdonképi hazáját képezik s itt lépnek fel építményeik egész elragadó nagyszerűségekben. A kőkorallok által épített zátonyoknak három főalakja ismeretes s ezek a szegélyvagy partzátonyok, sáncz-, vagy csatornazátonyok és öbölzátonyok, vagy Atollok. A szegély- vagy partzátonyok (Saumriffe) közvetlenül a szárazföld partjaihoz építvék s a szárazföldet a tenger felé egyre növelik, mint ezt Florida félszigetnél s egyéb már említett példa felemlitésénél már kiemeltük. Hol a partok, például iszaposságoknál fogva, korallok közvetlen megtelepedésére nem alkalmasak, s a tenger a partoktól egy vagy több mértföld távolságban nem túlságos mély, ily viszonyok között a korallok előszeretettel a parttal párhuzamosan futó zátonyokat építenek, — ezek a sáncz,vagy csatornazátonyok (Barrier,Damm, Kanal-Riffe), melyek mintegy védőfalat képeznek a szárazföld körül, mely sigerrészlet húzódik el, mely a hajók számára biztos révet szolgáltat. A legóriásibb ily sánczátony az, mely mint már említem, Ausztrália északi partjai hosszában húzódik. A Csendestenger korallövében számtalan ily sánczzátony környez egy vagy több kisebb szigetet s miután a zátonynak egyes pontjai lassanként a vizből kibukkannak, felületén egyes szigetek képződnek s igy állanak elő azon sajátságos szigetcsoportok, melyek egy vagy több középponti sziget körül számtalan körben helyezett apró sziget által vannak mintegy körülrajozva, mely utóbbiak végre egy-két kapu által áttört szigetkoszorúkba egyesülhetnek. Ha az ily korall-zátonyokon fejlődött szigetraj, vagy szigetkoszorú tengeréből, mely egy örökké nyugodt tükrű öblöt képez, a középpontisziget hiányzik, ez esetben a zátonyt szigeteivel együtt öbölzátonynak (Lagunenriff), vagy egy általánosan elfogadott maledivi szót használva, Atollnak nevezzük. Ilyen Atollokból áll a maledivi szigetcsoport, ilyen Atollok a csendes tenger számos apró szigetei. Ezen meglepő koszorú alakú szigetcsoportok keletkezésének megmagyarázásával számtalan búvár foglalkozott . Darwin elméletének felállításáig legelterjedtebb volt azon vélekedés, mely szerint a korallok elsülyedt tűzhányó hegyek krátereinek szegélyéről építették fel az Atollokat; ha azonban tekintetbe vesszük, hogy ily Atolloknak hosza sok 100 földrajzi mértföldet is elér, már ezen egy körülmény maga elégséges arra, hogy az egész hypothesist megingassa, minig azíZbi afrrwermii kráterek nem képger Atollok külső partjain közvetlenül csaknem feneketlen 100 - 500 öl mélységű, míg a körülzárt öböl sekély, alig néhány öl mélységű ? Fennebb azt állítottuk, hogy a kökőrallok csak mintegy 20 ölnyi mélységig képesek élni ; az atollok falának mélyéből felemelt töredékek pedig kétségtelenné tették, hogy az egész Atollfal korallmészből áll, habár nagy mélységekben e korallok mind elhaltak. Darwin, ki föld körüli útjában a Csendestengeri korallszigeteket különös beható tanulmányozásának tárgyává téve, egy mai nap már általánosan elfogadott elméletet állított fel, mely az Atollok keletkezésére nézve mindenben kielégítő magyarázatot ad. Bizonyos állat - és növényföldrajzi s geológiai adatok csaknem kétségtelenné teszik, hogy igen hosszú idő, évezredek, vagy talán évmilliók előtt ott, hol jelenleg a csendes tenger hullámai zajlanak, kiterjedt szárazföld volt, melyen a jelenlegi szigetfajok övének megfelelő hatalmas hegylánczolat húzódott nyugat-keleti irányban. Ezen szárazföld lassan kint sülyedésnek indult, valószínűleg azon időszakban, midőn Délamerika a tengerből kiemelkedni kezdett számlálatlan évezred alatt mind mélyebb és mélyebbre sülyedt a szárazföld, míg végre csak egyes ormai maradtak a tenger színe felett, ezek a csendestenger azon apró szigetei, melyek nem koralloknak vagy későbbi vulkáni kitöréseknek köszönik létöket, s melyek mindegyikéből egy-egy kúpos hegy, az elsülyedt szárazföld bérczeinek legmagasabb orma, emelkedik ki. Az elsülyedt szárazföldből fen-korallok telepedtek s pertek, — de a sziget egyre sülyedt, s a korallok egyre folytatták munkájokat, felebb és felebb épitve, még pedig leggyorsabban a szegélyzátony külső szélein építettek, melyeket a zátonyon megtörő hullámok legjobban csapkodtak: az őszes észlelők tapasztalata ugyanis azt bizonyítja, hogy az ily hullámcsapdosásnak folytonosan kitett helyek a korallok tenyésztésére legalkalmasabb tanyát képeznek. A tengerfenék s vele együtt a sziget sülyedése a koralloknak pedig építése kis idő közökre nézve ugyan észrevétlenül, de azért szakadatlanul folytatódván, a sziget hajdani partjaira szokott zátony lassankint a mindinkább kisebbedő szigettől látszólag eltávozott, s a szegélyzátonyból sánczzátony képződött. Egy lépéssel tovább, és a sánczzátony által környezett sziget legmagasabb csúcsát is elnyelik a habok, a sánezzátony már most Atollá változott, melynek falai a fenék sülyedésével mélyen leszállanak azon szintái alá, melyen a korallok élni képesek, miután pedig a korallok az elsülyedt sziget felületén is megtelepszenek, s felfelé építenek, ebből magyarázható a lagunának az Atollon kívül fekvő óceánéhoz képest csekély mélysége. Darwin geniális elmélete még egyrészt teljes világot vet a Korall-szigetek képződésére, másrészt egy nagyszerűsége által elragadó drámai képet tár fel előttünk földünknek élettörténetéből, egy képet, melyben a szárazföld harczot viv az elnyeléssel fenyegető tengerrel, és a természet a győzelmes óceán hullámaiból kiemelkedő sírhalmokkal jelöli a rágtusában elsülyedt szárazföld ormait, s mosolygó pálmaligeteket varázsol a sírokra, melyeknek pmoléagnála Tisza lemondása. A lemondás elfogadtatott. Meglepte az országot, megcáfolta az ellenzéket és megijeszte az osztrákokat e tény. Nálunk a jó akaratú ellenzék szerette komédiának hirdetni a kormány ellenállását és Bécsben e rágalmakat készpénznek vették, figyelmeztette Tisza az illetőket, ne makacskodjanak, mert rosz lesz a vége. Megtörtént. Most az ellenzék megijedt saját kívánságának teljesülésétől, mert azt csak nem hiszi senki el, hogy ez is komédia. A fejedelemmel játszani nem lehet és az országot válságnak, melynek vége mindig, de főleg most beláthatatlan, kitenni nem szabad Azonban, mikor az ország megaláztatásáról van szó, szintén nem szó Bécsből. Bécs, febr. 11. Ghyczy Kálmán, Szlávy József és Bittó István ma délután 2 órakor megérkeztek. 3 és 4 óra közt megjelentek a királynál, hol nem kormányalakításra, hanem Csak véleményük nyilvánítására szóllíttattak föl Holnap még itt maradnak. Tisza Kálmán holnap szinte feljön, s valószínűleg felhívják Gorovét is, mint a szabadelvű párt elnökét. Wenckheim ma este érkezik ide. Sennyey még itt marad néhány napig. Az osztrák képviselőköröknek napról napra nő az aggodalmuk. Báró Sennyeyt a király pénteken fogadta , a helyzet iránt kihallgatta. A báró ez alkalommal akkép nyilatkozott, hogy a jelen országgyűlésen lehetetlen kivinni oly egyességet, mely kevesebbet akarna, mint amire Tisza törekszik. A király mindazáltal értésére adta azon kívánságát, hogy Sennyey kísértené meg az új kormány alakítását. Sennyey engedélyt kért a királytól, hogy mielőtt nyilatkoznék, mindenekelőtt Bécsben tudomást szerezhessen magának a helyzetről. E czélra a péntek és szombat közti időt használta föl. Szombaton Sennyey ismét fogadtatott a király által, ekkor kijelentette, miszerint nincs azon helyzetben, hogy a kormány alakítását elvállalhassa Erre a király azon megbízással bocsátotta el Sennyeyt, hogy még maradjon Bécsben egyideig. (Eds.) A keleti kérdés: Midhat bukásának okairól még mindig újabb változatú hírek érkeznek. Egy londoni lap távirata szerint a szultán kihallgatáson fogadva gróf Zichy Józsefet, ennek kijelenté, hogy Midhat nem valamely öszeesküvésben való részvétele miatt száműzetett, hanem mert a rendőrfőnök 4 jelentéséből kitűnt, hogy Midhát vigyázatlan és illetlen hangon nyilatkozott a szultánról. a szultán magyarázta Zichy grófnak, hogy az alkotmány kétélű fegyver, s hogy azt Midhát pasa uralkodója ellen használta, s hogy Midhát a hivatalokat részrehajlóan, mind saját pártja embereivel tölti be. A szultán határozott kívonatát fejezte ki arra nézve, mikép közhírré tétessék, hogy Midhát nem azzal van vádolva, mintha ellene árulást készített volna elő. Az említett lap arról értesült, hogy a szultánnak egy kérvény fog előterjesztetni, hogy ha Midhát pasa valamiben csakugyan vétket követett el, indíttassék ellene per az alkotmánynak megfelelőleg. Edhem pasa egy hírlapíróval folytatott beszélgetésében újból hangsúlyozta, hogy a nagyvezér állásának megváltozása csupán személyes okoknak tulajdonítható s a török kormány politikája e tekintetben is a régi marad. Az új nagyvezér nézetei nagymértékben békés természetűek, s nemcsak az alkotmány kivitelét, de annak kibővítését is ígérte. Egy Konstantinápolyból jött jelentés újabb válság híréről szól. Az ulemák közül többen kétségbevonják azon fetvának törvényességét, melylyel Abdul Hamid a trónra jutott Állítólag Murad is egészséges már, mig Hamid epilepsiában szenved. A mire a törvény nem kötelez. A balázsfalvi g. kath. érsek kiadta az iskola szervezési munkálatot. A g. cath. főpap sietett az uj törvények szellemében nyújtani felekezeti iskolái részére egy oly munkálatot, mely alkalmas legyen a fejlődésre. Egyúttal felhívta papságát, hogy szigorú felelőség terhe alatt iparkodjék az iskolákat oly karba helyezni, hogy a törvény rendelkezéseinek megfeleljenek. Az iskolaszervezési munkálat törvényes alapra van fektetve. A tantárgyak ugyanazok, melyeket a törvény tanításra körül ir. A tanórák úgy vannak beosztva, amint a törvény rendeli. A szükséges iskolai naplók s más nyomtatványok mind megfelelnek a törvény rendelkezéseinek. úgy látszik, hogy az érsek iparkodott egy egészséges szervezési munkálatot alkotni, mindenben a fennálló törvényt véve irányadóul. Igen helyesen. A g. kiath érsek az állam intézményei