Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-07-26 / 169. szám
Az újonnan javaslatba hozott szabadalom, lajstromozási illeték mellőztessék. Felvétetett azon fentárás, hogy a pénz- és áruszállítmányok tarifáját, továbbá a távirdailletéket mindenik fél, a benső forgalom számára önállóan állapítsa meg. 7. Állíttassék fel egy időnkint összeülő, szakférfiak által megerősítendő vámértekezlet. — Néhány pont még további tárgyalások számára van fentartva. Továbbá 8. elhatároztatott, hogy a függő államadósságok (államjegyek)-nek a két fél közti feloszlása a kiegyezési műbe fölveendő, és 9. sürgetendő a közös activák felosztási arányának megállapítása A közös részvénytársulatok és szövetkezetekről szóló előterjesztésen csak azon lényeges módosítás történt, hogy ez takarékpénztárakra nem alkalmazható. E változtatások a vám- és kereskedelmi ügyekben kiküldött reichszatbbeli bizottságtól erednek. A bankügybeni kiküldött albizottság a bankszabályzaton a következő lényegesebb változtatásokat tartja eszközlendőknek: 1. A fölállítandó bank ne osztrák-magyar banktársulat, hanem osztrák-magyar banknak neveztessék. 2. A bankközgyűlésének határozatképessége ne 50, hanem 100 részvényes jelenlététől tétessék függővé. 3. Az osztrák-magyar bank igazgató és főtanácsosai más bankhoz ne tartozhassanak. 4. A bécsi és budapesti alkormányzókat De az uralkodó nevezze ki, hanem a főtanácsosok válaszszák. 5. Az alkormányzók ne kapjanak 10,000ért évi fizetést, hanem ingyen végezzék teendőiket. 6 A főtanács végrehajtó bizottsága köteles ellenőrizni a jegyek bankszerű fedeztetését. 7. Kormányt váltók csak a főtanács ülésének határozata folytán escomptáltathatnak. — A bank jelzálogosztályának alapszabályai említésreméltó változtatást nem szenvedtek. A czukor- és pálinkaadó ügyében kiküldött albizottság, tárgyalásait nyilvánosan folytatván, határozatai ismeretesek. Muszka atrocitások. Egy egész sor angol levelező távirata van előttünk, melyek vérlázító részleteket beszélnek el a keresztény kannibálok iszonyatosságairól, így jelenti aStandard* levelezője, júl. 18-tól Sumlából. A bjelinai muzulmán lakosok az oroszok közeledtére a mecsetbe menekültek, s követet küldtek a parancsnokhoz, jelentve, hogy oltalma alá kívánnak jutni. Az orosz tiszt erre azt felelte, hogy meg kell lakolniok a múlt évben történtekért, s fölgyújtatta a mecsetet, melybe három egyénen kívül, valamennyi mozlim beégett. Ma, — jelenti ugyanezen levelező más napról, — sok újonnan érkezett menekültet látogattam meg, kik a bulgáriai falvakból s főleg azon 200 szerencsétlen egyének közt valók, kik Ebeliből és Erdivánból a török hadsereghez indultak. Ötvennél többet megöltek a kozákok, mintegy 70-en megmenekültek, a többieket visszakergették. Egy nyolctagú családból 6, egy öt tagúból 3 személyt öltek meg. Ezek közt láttam egy asszonyt, kinek testén és fején öt lándzsaseb volt. Egy másiknak tíz lándzsa- és kardsebe volt. Egy hat éves leánynak a fején egy kardvágás van, egy másiknak szintén fején két lándzsa-szurába, egy harmadiknak, tizenkét éves, lándzsa-szúrása testén. A látvány igen szomorú volt. Számos ily menekült van Balgrádban, Eszkraumában s más városokban és falvakban. A kozákok megtámadták Bulbuller (Medzsidje mellett) falu lakosait, s 11 asszonyt és gyermeket öltek meg. Néhányan megmenekültek, a többieket visszakergették az oroszok közé. Az oroszok felgyújtottták Hirzovát és a Dobrudzsában több várost. A „Daily Telegraph“ levelezője a következőket jelenti: Sumla, jul. 19. Ma újabb ebeki menekülteket láttam. Egynek mély vágás volt a ítélték el, de mielőtt egészen kitöltötte volna, megőrült. — Mint őrültet hozta bátyja az atyai házba egy komor őszi éjjelen — s mint őrült élt nála harminc évig. Bodmer Frigyes nem akarta hinni ez iszonyú hirt, s gyorsan visszatért, hogy cáfolhatlan módon győződjék meg Margit bűnéről vagy ártatlanságáról. — A mint megérkezett, anyja még azt is megsuga neki, hogy mi ösztönözte Margitot e bűntényre. Ugyanja , megtörte hűségét, s egy méltatlant ajándékozott meg vonzalmával, kivel szökni akart. — Egy vad kétségbeesett fájdalom kezdett Frigyesen ezen időtől fogva hatalmaskodni. — Elhagyta szülőföldjét, beutazott idegen világrészeket s csak évek múlva tért vissza. — Anyja kivonatára egy nővel kelt egybe, kit ő választott számára. — Azonban ezen frigy nagyon rövid ideig tartott, mert neje meghalt s egy fiút hagyott hátra, ő önhittségének megbüntetője lett. — az istenben való erős bizalom, az ő igazságénak, hatalmának és jóságának elismerése elválaszthatón a halhatatlanságban való hivéstől. — Frigyes, most erősen meg van erről győződve és nem óhajt többé a szellemek világába bepillantani. Valahányszor az öreg sírásó, testvére sírján a szép fehér márvány keresztet szem Póka Dezső, minden, mit érte tehetett, ki miatta oly sokat szenvedett, szettnek hitt ékszert. Ezen esemény után Margitot fogházba vitték , könyörgött, esdett, és hogy ő ártatlan, s hogy nem ,________________----------került ez ékszer oda, de nem hittek neki, mindketten a temetőbe mentek és fölkeresék mert a látszat nagyon ellene volt. — Kór az őrült sírját. — Egészen ellenkező érzés—a.a-.A- ----:i- —n-*^- *■* - I • • - ■* * ‘ " gyermeket és 2 öreg embert olvastam meg Egy öt éves leány borzasztó látvány volt, a szó szoros értelmében lándzsadöfésekkel és kardvágásokkal lévén borítva. Egy 2 éves gyermek fején és testén két seb volt. Egy öreg asszonynak golyósebe, egy másiknak három kardvágása volt. Négy másik gyermek, 12 éven aluli, szintén siralmasan össze volt sebezve. Mindezek Albanovából,Ruscsuk szomszédságából valók. Azt mondják, hogy sok más asszonyt és gyermeket megöltek, s csak ők maradtak életben. Láttam anyátlanul ide hozott leánykákat és fiukat. A sebesültek folyvást érkeznek ide. Hir szerint az áldozatok száma több százra rúg. Egy balváni ember az egyetlen, ki falujából élve maradt, a többieket a kozákok, fegyvereiket elszedvén, megölték. Az idevaló muzulmánokat ez nagy izgalomba ejtette. ATimes levelezője ezt jelenti: Sumla, jul. 17. Kikérdeztem hat sebesült asszonyt, kikkel a kozákok Szisztova közelében kegyetlenül bántak; megtudtam tőlök, hogy a kozákok nőket és gyermekek inthetik, arról másolatot vehenek s az itéleti 48 óra alatt eredeti kiadványban kiadandó. Ha az ítélet valamely félnek meg nem jelenése alatt hozatott, annak írásban kézhonsttpult 40.§. A 125. éb 126 §§ helyett: Az ítélet kihirdetése alkalmával a biró a nem jogtudó feleket fölebbviteli jogokra figyelmeztetni, velük a törvénynek a fölebbvitel l___J l-t • • ' * * I------—i « ivmcujuciv 21 luitrvDVUeléli, szomorúan rázza fejét és mélyen felső beadására és határidejére vonatkozó intéz* hajt: késő, — nagyon késő. — Nagy váltó kedéseit megismertetni s azt, hogy ez megmás történt vele, most teljes lelkéből óhajtja, történt, a jegyzőkönyvben röviden megjegyezhogy mihamarább mentenék fel hivatalától, ni köteles, tűnt fel szeme előtt. Elbizakodva erejében, tán nem kételkedett, hogy még e vakmerő rohama közben is oil/nvíUtl f^ 11 __ w ----— W luiouJU BUiGUCU . sikerülni fog áldozatát fojtó karjai közt meg-Mi lengyelek, most éljük életünk legtartanta, de megrémült a gondolattól, bálba szomorúbb óráit, s bár lengyel vér nem pa- az általa veszélylyel fenyegetettek valamen takzik, minden örömünk meg van mérgezve. Jyike fegyveres kezét találja nyújtani az el- Gonosz ellenségünk, miután feldúlta nyomottnak, hogy azt felszabadítsa, hogy" nemzeti államunkat s nyomorba taszította s a rabszolgaság várába visszatérő hadainak ____ j népünket, miután felzavarta társadalmi bel-latia» oum« • c-'-* • •• a par maffia lesvén azon néző- j A fölebbviteli bíróságok határozatai viszonyainkat és üldözőbe vette szivünk minhogy maga is egy magja beérkeztük után három nap alatt a székh«- üph ■ -nek, melyet oly hosszasan müvelt. J. N. Heynrich8 után: __nap alatt a székhelyen lakó feleknek vagy képviselőknek meghirdetendők s ugyanezen határidő alatt a helyben nem lakóknak kézbesités végett elkül- „ _____au utóha sem dendök, hitt, lábbal taposta lelkiismeretünket. _ Sommás ügyekben a biró az ítélet jog- Oroszország ma becsületünket támadja meg, erőre emelkedése után az eskületételt ha becsületünktől akar megfosztani „lengyel testvérsegélyző egylet“ ^____ , vuuvguiow UJlUUjai lö httI ííro*r»úl «» 1-----------* * kihirdeti. Ha a bíró az eset bonyodalma miatt azonnal ítéletet mm hozhat, azt elhalasztja, de tartozik azonnal az ítélet kihirdetésére három napnál tovább nem terjedhető határnapot kitűzni. Midőn megkeresés folytán teljesíttetett a bizonyítási eljárás, az erről fölvett jegyvAbKniTM L/.A-1»*-*«* .. a. Z — °............. ,~0j uuuepeiy jelentőségéhez illő hangúin. 1VU, „guMua naeuveaeu,. jzókönyv beérkezte után 3 nap alatt a biró itéle latot csak emelte a „budapesti dalkör,“ mely ""esküdött ugyan. Egy napon, mielőtt a várost, — már tét hozni s azt további 3 nap aatt a hely- válogatott darabok művészi előadása által sem tudja miaént teljesen”helyrejött fiával, — elhagyta volna, beli felek- vagy ügyvédnek kihatni . ................» nem KiBob «ni»5 1 --:----11 “ * l o — ** ^ --------— ‘*,VMI vagy ügyvédnek kihirdetni a fokozta az ünneplő közönség lelkesedését helyben nem lakóknak pedig kézbesítésre- Majd társas vacsorához ült a jelenvoltak nagy gett elküldeni köteles. ríma,D ́ ’ J‘be,áramai a legnagyobb előzékenységgel fogadó egyleti tagok. Az ünnepélyt Rácz Pál nemzeti zenekara nyitotta meg. A lengyel és magyar hymnuszok s több ismerős darab eljátszása után gyakorta kitörő tapsviharral jutalmazta a zenekart a lelkesedett közönség. Az ünnepély jelentőségéhez illő hangúszép lengyel beszédben a magyar test- -*-o ! 1 véresülésre emelt poharat. Végtelenül sajnálom uraim, hogy elismerésül azon tiszteletért, melyben önök e szép ünnepélyre szóló megbízásukkal részesítettek, nem szólhatok az öröm hangján önökhöz. De ez már a mi sorsunk honfitárcáim, mi, amugye az. Nyom. Nyomatott K. Papp Miklós gésaajtóján Kolozsvárt*. esküi Lengyelországban.. mint önök tudják, tárnapot hivatalból tűzi ki, a ha. w * ,ft nem változott meg semmi. Oroszország éppenn köteles fél más bíróság terüle estUgy elitél és üldöz minden lengyel törekvést kik avagy huzamosan tartózkodik, Vere3i 9 és úgy boszut áll minden hazafias igyekekfi kitétele végett a helybíróságherért, mint ezelőtt, és úgy ránk erőszakol meg-jogerejű ítélet, hatályával bír. A perfelvételi határnapon a illítőleg az ügyvéd általi megjelenés végett 3apra kitűzött újabb határnapig alperes szmélyesen, ügyvédi képviselet nélkül is köthet bírói egyezséget. 42. §. A 126. §. helyett: Ha többen vannak az alperesek s nem közös elleniratot adak be, szabadságában al felperesnek mindenik elleniratra együtt vagy külön válaszolni. Ha együttes válasziratot akar adni, ezt az előbb beadott ellenirat átvételekor, vagy ha ez az 1868. LIV. tez. 132. értelmében kézbesitetett, a legközelebbi pertári megjelenés alkalmával kinyilatkoztatni köteles, mely nyilatkozat a perfölvételi jegyzőkönyvben megjegyeztetik. A közös válaszirat benyújtására szól fején, egy másiknak — asszony volt — karkintetéből joga van a bírónak azon halfajáról egy kardcsapás lemetszette a húst. A tókat, feleket, ügyvédeikkel vagy megbizottseb gernyedezett s féreg nyüzsgött benne, fáikkal, kik a tárgyalást zavarják, s annak mikor ide érkezett. Egy 12 éves leány karján méltóságát sértik, azon figyelmeztetéssel rendlándzsaseb; egy erdvandii asszony testvnére utasítani, hogy ismétlés esetében a törlándzsaseb; egy 7 éves leány tejen mély vény teljes szigorát fogja alkalmazni, és ha lándzsa-szúrás. — Elbeszélve ezután a ,San ezen rendreutaszás nem használ, az engedard“ fentebbi táviratában említett tényeket, detlen hallgatókat a tárgyalási teremből kiigy folytatja : utasíthatja a feleket, ügyvédeiket vagy meg-Ujabb áldozatát láttam az orosz el bízottjaikat pedig esetről-esetre 100 írtig bertelenségnek , egy tiz hónapos gyermekre terjedhető pénzbírságban elmarasztalhatja, tet jén kardvágást láttam, melyen az agyvelő a tárgyalást is rövid időre, az engedetlen fél kicsorgott, a gyermek karján és lábán ezen vagy ügyvéd, avagy megbízott költségére elkivül lándzsa szuras volt, a haldokló gyér halaszthatja, s a felet ügyvéd, vagy más ügyinek anyjának fején kardvágás van, mely véd rendelésére utasíthatja, azonban csak a bőrt fejtette le hajastól. Egy Ha a rendzavarás a büntető törvények 10 éves leánynak széles Bebe van fején, egy súlya alá eső cselekedetből áll, a bíróság a asszonynak mély lándzsa szúrás hátában ; egy tárgyalás felfüggesztése mellett az esetről 8 éves gyermeknek 3 kardvágása fején s egy külön jegyzőkönyvet vegyen fel, a azt a bünlándzsa-sebe vállán; egy 10 éves leány a tető eljárás megindítása végett a kir. ügyészszó szoros értelmében be van bonitva kardhoz tegye át. vágásokkal és lándzsa-szúrásokkal; egy asz- Ezenában foglalt jogosítványok megszony koponyája kardcsapástól van betörve., illetik azon bírót is, ki a tárgyalási termen A ,Manchester Guardian* távirata igy kívül végez valamely hivatalos eljárást, hangzik : 35. §. A felek közmegegyezéssel a som-Sumla, jul. 17. Láttam a kozákok ál más per tárgyalására kitűzött határnapot áldozatait, kiket felszedtek és Rasgradba hoz halasztani vannak jogosítva. Ily elhajszáltak. A sebesülteket, kórház nem lévén, ma-nak ugyanazon ügyben többször is van helye, gázházakba osztották szét. 14 asszonyt és Valamelyik fél kérelmére a bíró a tárgyalást az ellenfél ellenzése daczára elhiaszthatja akkor, ha kérelmét indokoltnak találja. Ha az előző tárgyalás a felek közmegegyezésével halasztatik el, az újabban kitűzött határnap a bírói illetőség vagy érdekelt . . .ség tárgyábani kifogás szempontjából első dagáló határnap a legutóbbi else Dirat beadása tárnapnak tekintetik. nak napjától vagy az ennek beadására Inta-Ha a tárgyalás a kitűzött határnapon jött, da elmulasztott határnaptól számíttatik, be nem fejeztetik, hivatalbóli elhalasztásnak A válaszirat beadásának határnapjáról a korán helye. rabbi elleniratot adott alperesek, a pertárnok E halasztások esetében az újabb ha- által végzésileg értesittetnek. tárnap kitűzését tárgyazó végzés jegyzőkönyv 43. §. A 139. §. helyett: Ha a fél az beigtattatik, s a feleknek szóval adatik 1803. LIV. t. ez. 138. §. szerint, vagy az eltudtállentél beleegyezésével meghosszabbított ha-Ujabb idézés nem szükséges, téridőben sem nyújtaná be az ellenbeszédet, 36. §. A 121. § helyett: Ha a bírói választ, vagy viszontválaszt, újabb halasztószemle, vagy szakértők általi bizonyítás özüksért folyamodhatik. E végre a pertánok hűsége forog fenn, a bíró a szemlét, illetőleg jön jegyzőkönyvet nyit, melyre indokolt két szakértők általi bizonyítást az 1868. LIV. telmet a folyamodó, ellenindokait vagy észt. ez. 212. és következő §§-nak szabályai revételeit pedig az ellenfél még az mp be szerint teljesítse. A szakértők lelete és az igazja, ugyanazon alkalommal a felek által a szak- A jegyzőkönyvet az előiratokka együtt értők véleményére előterjeszthető észrevéte a perlárnok az előadó bírónak, enek aka 1*1» a ««..XI ------------L- * * 11 ‘ - ' ket lemészároltak. Vonakodtam hinni* ez eszelek a perről fölvett jegyzőkönyvbe igtat dályoztatása esetében az elnök által kire veszett barbárságról szóló híreket, de most itatnak, lelendő bírónak rövid uton adja át. E kér igazaknak találom azokat. Ha a per tárgya 200 írt összeget vagy dél fölött a tvszék azonnal határoz s végző-Ugyanezen lapnak egy másik, igen ér - , értéket meg nem halad, a szakértő bizonyisét a perfölvételi jegyzőkönyvbe igtatja. Az dekes távirata igy hangzik: tássál a biró jogosítva van csupán egy álta- iratok legfölebb 24 óra alatt a pertárnoknak Páris, jul. 19. Suvaloff gróf, megüt közl a kinevezett szakértőt alkalmazni, visszaadatnak s a felek a tuszéki határozatre az orosz atrocitások hivei által gyakor- 37. A §. 122. §. helyett. Ha megkere- tudomásul vétele végett az elhalasztatni kért lett benyomáson, Bürgős táviratot küldött séf folytán hallgattatnak ki a tanuk, vagy határnaptól 48 óra múlva a pertárban idézés Gorcsakoff herczegnek, kérve őt, hogy a főbb szakértők, az 1868 LIV. t. sz. 198. illető nélkül megjelenői kötelesek, külföldi levelezők számára eszközöljön ki leg 214. §- nak szabályai alkalmazandók. Ez Ha a tvszék a halasztást negtagadja, a minden könnyebbségeket arra nézve, hogy esetben a per bírósága végzésben megálló perirat beadására naptárilag megjelölendő , meglátogathassák azon bulgáriai helyeket, a pitja azon kérdéseket, melyekre tanuk ki- nap határidőt tűz, hol a hírek szerint ezen kihágások elkövet- hallgatandók, illetőleg a szakértők vélemé jegyzőkönyvileg kért halasztás esetében tettek, úgy hogy a levelezők vizsgálódása igye kiveendő. Ezenkívül a tanuk és szakéta túszok legfölebb 30 napi halasztást adhatnak írásba foglalt és aláírt eredményét azok a felek által szóval előterjesztett, vagy Ha az ellenfél a halasztásba beleegyezett, orosz főhadiszállás neki (Suvaloff grófnak) a megkeresett bírósághoz írásban beküldött vagy meg nem jelent, avagy s halasztási kéközzététel végett azonnal táviratilag meg- s kérdésekre is kihallgatandók.relemre észrevételt nem tesz, a halasztás küldhesse. A felek ezen esetben a tanuk valló meg nem tagadható ugyan, de 30 napnál ------------- mására és szakértők véleményére vonatkozó hosszabb határidő ez esetben sem adható. A mitroll- észrevételeiket csupán a bizonyítási eljárás 44. §. A 140. §. helyet : A jegyzőkönyvet I C110. 1/0,1 Letol 110V Ciki felvételére a megkért sett biró által kitűzött vileg kért halasztás előtt a feleknek joguk (Folytatás.) határnapon terjeszthetik elő, s e végből ban áll a végirat és ellen végirat kivételével újabb határidő akkor sem tűzetik, ha e felek egymásnak többszöri, egyenkint azonban leg 33. §. Azon személyekkel, kiknek nyel- a kitűzött bizonyitás felvételi határnapra meg feljebb 30 napra terjedhető haszlasztást ennét a bíró nem érti, a tárgyalás tolmácshoz- nem jelezt ekgedni, mi a percsomóban mindannyiszor felvetitése mellett történik. ... 38 §. A 124. §. helyett: A birónak jegyzendő. i ura megesketni, hogy jogában áll a per folyamában az Ítélet ho- Egy-egy periratnál öszszesen 90 napa vele közölteket híven fogja átfordítani. A zataa elölt bármikor a felek között egyez- nál hoszszabb időre terjedő halasztásokat tárgyalási jegyzőkönyvet a tolmács előtt fel-1 gégét megkísérlem, s e végből a czél hatá- közmegegyezéssel sem lehet adni, olvasni és vele aláíratni kell. Hozott megjelölésével a feleket külön, az Hasonló módon kell a süket, néma vagy ügyvéd által képviselt feist személyesen is süket-néma személyekkel tárgyalni. Ha azon megidéztetheti. A meg nem jelenés ez esetban ezekkel írás közvetítésével lehet tár-; de a joghátrányt maga után nem vongyalni, akkor a tárgyalás írás segedelmével | D.i,„.ni .___ Ha az egyezség sikerül, jegyzőkönyvbe történik. A felvett jegyzőkönyvet ők maguk ( Etetik s a biró s felek által aláiratik. A A'ooaa^sz «t ovassák el és aláírásukkal megerősítik. 34. §. A csend és rend fentartása teni, Margit, kit anyja, mint tulajdon gyermek I Kevés időre ezután meghalt anyja is, két tartott, egy gonosztevő, egy tetten kaki halálos ágyán vallá meg neki, hogy Marpott tolvaj volt. Kit ártatlan, mert ő volt az, ki az ékszert Egy értékes gyémánt ékszer, a család annak szekrényébe rejte, hogy ezen módon egy ereklyéjé, mesés módon eltűnt. — Azon akadályozza meg azon egybekelést, mely kenai házmotozások tétettek, s hogy senki még vély szivének elviselhetlen lett volna, közel se juthasson, a házi asszony minden kulcsait a rendőrnek adta át, — s cse- * * *lédjeivek is hasonlót tenni parancsolt. — A hosszas kutatás után végre Margit fiókos Frigyes atyja az örök nyugalomra is szekrényének fenekén, ruhadarabok és fehér elkisérte Margit földi maradványait, sírját neműek között elrejtve megtalálták az elve-t pedig egy szép sírkővel ékesité. — ez volt __»4-.1- LUi. ti----4-(Folyt. köv.) biró és felek által aláírt egyezség jogerejű | Ítélet hatályával bir. ____-..MVJ'W.JV IWUUC* 39. a tárgyalás berekesztése után, s mert Budapesten a polgári lövölde helyiségeiba külön bizonyitási eljárás vált szükségesben. Már az ünnepély kezdetén déiu ám 4 sé, erek befejezte után a biró azonnal ité- órakor gyülekezett a közönség úgy annyira életet hoz, abban a vesztes félnek kötelezett- hnav már a, ——jajt' e hó 22-én d. u. kedélyes ünnepélyt rende---------ez a polgári lövölde helyiségeiünnepély kezdetén délu áui 4 uiinul gyülekezett a közönség ugy an ___kötelezett- hogy már az esteli órákban a főváros minsége teljesítésére legfölebb 8 napi határidőigen rangú köreiből megjelentek; alig voltak tűz, s ítéletét a feleknek azonnal szóval képesek elhelyezni a vendégeiket mindjárt a 41 § 132 §. után következő uj * :lg_ aDfelvé‘ 82 iskolában, és Rendítellírásban a perUHvételi b,1*rDgI “gS.1 n ’&'8ál,a'ásb‘” általi eldöntéséig, j g on'on jegy^* Igenhez intézett imában is; épen • bírót *• lógatja a testvért testvér ellen ép^ tímáltatik és utóbb/ által az iratukkal nehezíti mindenben életmódunkat és kenyér együgy’ ha az irak már előzőleg pe- keresetünket, épen úgy fenyiti a reánk. Észleltek azok nélkül a túszékhez muszakolt vallás szertartásainak elhanyagolását terjesztettek, azaz mint előbb, és mégis sok keserű gúnytatta ti pe. kötött birói egezség daczára annak, hogy hazánk és nemze- ' ■ ■ tünk sorsában nem változott semmi, Szt.Pétervárott mégis az oroszok és lengyelek közti egyetértésről, barátságról mernek beszélni ! Az orosz félhivatalos lapok névtelen jelentéseket hoznak, melyek elmondják, hogy a lengyelek felhagytak függetlenségi törekvéseikkel s jó barátságban akarnak élni Oroszországgal — csak maradhassanak békében s e jelentésekre válaszul hintán névtelen czikkek jelennek meg ugyanazon lapokban, és hirdetik, hogy : igenis nem kell a lengyeleket többé zaklatni, miután már belátták eddigi tévedéseiket és lemondanak eddigi törekvéseikről. Más, de ugyanezen országban megjelenő lapok, mely országban a szabad siónak nincs kelete, s a mongol fegyelem uralkodik, s más lapok bátorságot vesznek maguknak ellenük nyilatkozni e véleménynek és ellenök a hűtlen lengyeleknek ; mások ismét azt tanácsolják, hogy próbára kell tenni a lengyeleket és így nagy zajt ütnek minden igaz ok nélkül, mialatt a lengyel földön uralkodó zsarnokság csendben, de szakadatlanul folytatja elnyomó munkáját. De Európa meglepetve hallja e zajt és szeretné tudni, mit jelent ez? Az orosz kormány felhasználja az alkalmat s igyekszik elhitetni mindazokkal, kik nem ismerik tapasztalásból a muszkák eljárását, hogy csakugyan van vajmi a dologban: zajt üt tehát belőle a küföldön is, híreket terjeszt bizonyos tábornokok (rendőrfőnökök !) kirándulásairól, kik bizonyos lengyelekkel alkudozásokat folyatnak a külföldön, — mintha otthon nem találnának eleget ! Mindennnemű hangos nyilatkozatban az hangzik, hogy „a lengyelek lemondanak, bocsnatot kérnek, — kell hogy lemondjanak.“ S vájjon mire való ez az egész szemfényvesztés? Mi érezzük hanámfiai, mi tudjuk, hogy mire: arra, hogy besározza szeplőtlenül megóvott nemzeti becsületünket, hogy oly színben tüntessen fel a világ előtt, mint akik hitelenek lettünk önmagunkhoz, múltunkhoz és törekvéseinkhez, s ezáltal méltatlanok a közbizalomra. Ők merészelnek bennünket hitetleneknek rágalmazni Kibékülés a lengyelekkel ! A lengyel soha sem vágyódik hasznot szerezni másnak rovására; a lengyel sohasem fog segédkezet nyitani arra, hogy nem mondom sebesültek, hanem még élő nemzetek kivégzéséhe járuljon, a lengyel sohasem lesz ellensége valamely nemzet jó törekvéseinek, mely az emberi szabadság és haladás igényei szerint kíván létezni, a lengyel nem fog senki vagyonához nyúlni, nem fog segédkezet utulni a rabszolgaság terjesztésére, a lengyel sohasem fog hódításra menni a Hűfőldre. Valamint a folyam bármily szorongatott legyen is medrében, nem vész mocsárokba, sem forrásához visszatorlódni nem fog, hogy ellenkező eséssel folyjon le, úgy nem fogja a lengyel soha természetét megváltoztatni, és nem volna rá képes még ha akarná sem, sőt, ha kényszerittetnék is arra. A lengyel nemzet életfolyama a nyugati civilisalió magas forrásából ered, vagyis az emberi méltóság s a nemzeti szabály forrásaiból, és semmi önkény által nem változtatható át uráli pusztító áramlattá. Kibékülés a lengyelekkel . . Nagyszerű jeles dologi A világ mindenesetre lelkesedéssel fogná üdvözölni, mert a lengyelekkel való kibékülés — azaz mindenekelőtt felhagyás minden ingerléssel, felforgatással, hódítással, vagyis lemondás a küdő hódításokról és belső zsarnokságról, a szabadság megadása saját népeinek — annyi volna mint a czár birodalmának teljes megnyitása az emberi haladás vívmányai előtti íme az általános feltételek, melyek alatt egyedül lehetne szó Oroszország kibéküléséről a lengyelekkel. E nélkül szólni róla, hazugság, bántalmazás még akkor is, ha nem folyna vér s nem ömlenének könyek Lengyelországban, mint ahogy ömlenek naponként. Sok haszontalan kegyetlenséget követett el már rajtunk Oroszország, puszán azért, hogy gyötörjön, vagy hogy zsarnoki kedvét töltse rajtunk ; de ez utolsónak forrása az önérdek. Az agyaglábú óriás lelkét midőn uj hóditó hadjáratára indult, melyben oly könynyen összeütközhek Európa többi államainak sértett érdekeivel, remegés fogta el. Lengyelország véres alakja ijesztő rémként _ _ ____ . .ua.mdu uaaain»“ útját elállja ! Ezért kellett az áldozatról el* „ »cuenzivuuk min-t hitetni. — -den nemes gerjedelmét, miután megfosztott, nyelvünktől, midőn ránk erőszakolta saját vallását és oly érzelmek nyilvánítására kényszeritett, melyek valódiságában maga sem hill. lAKhol tftn/-nU . Ud aiuuz&lTUl c‘* hitetni, hogy az nem áldozat többé, hand bűntárs. De e gyalázatos terv önmagában ősz* szedői, könnyű valamely nagy hatalomn8*4' bántalmazni egy nemzetet, mely megfoszí tott a gyalázat megtorlására kellő eszközök* től. De a világ ismer bennünket, tudja, hogy mi nem lehetünk a zsarnokságra hódít»