Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-10-19 / 239. szám
XI. évfolyam. 239-dik szám Kolozsvárit, 1877. péntek, október 19. ESTI KIADÁS. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre.......................................16 frt. — kr. Félévre.................................. 8 . — , Egy negyedre...................................4 . — , Egy hónapra....................................1960 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LÍCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Homokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasáboson garnondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegillaték külön számítunk. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLAMOK: Hirffltérbe soronként 1 tel. KOLOZSVÁR, OKT. 18. Az orosz főhadiszállásróllást biztosítanak. Ignatuff teljes joggal lett kegyveszetté; ő nem democra, nem is pánszláv, hanem közönséges henczgő és kérkedő ember, a ki fecsegésével kifárasztotta a cárt. Midőn rézbeteg lett, szivein felhasználták ez alkalmat, hogy ha küldjék. Czerkovsky az egész környezetben a legye ki, hogy Kotzebue gróf vagy herczeg fogja Miklós nagyhercze foglalni. Kotzebue gróf, czikkiró szerint tűnő katona s mint vezérkari főnök igen jó , . . . ... szobratokat tenne, főleg, ha visszabirná ál- hadsereg és egész Oroszország iszonyú al a° L ,__,__potáról Komolyabb forradalom egyébként nem fenyegeti a czárt, ha haza székesebb" ember, ki a vörös kereszt főveze- lánuk a hozzá megkívántatok áldozatokkal a forradalmi bizottságok, nrnSztését tudta magának megszerezni, csakhogy fölérőnek. A második czél rokonszenveinek számban évek óta léteznek, a török biroda • / M v8* i . |? • 1 .. bn? a hadseregnél maradhasson, ámbár semmi látszott, de ez nem egyedül Oroszországtól lomban is állítottak ügynökségeket és iránya .Waterland , lapja * ‘rendki dolga sincs ő és Milyulin urai a helyzetnek, és esetleges győzelmeitől függött. A mi végzettságokat. Ezek működését a görög IfiTSkM,kiszumörve azon hitből indul ők ellenzik a czár hazautalását s iokább, de a szláv egységet illeti, azt a sokat emle-imány is védi; minthogy mindez nem vui eraenes. a Kozremeny Bariatinszky oda viszik a dolgot, hogy a búbánat és kergetett pánszlávizmust, azt épen a hazafiui elég, Görögországban fegyveres csapatokat „ helyét el- serüség megölje, semhogy Pétervárra vissza érzet nevében, a hazaszeretet nevében utat alakítanak s küldenek át a határon 3,AI ik,‘" I sitottuk vissza minden érzelmünkkel és gon-i E panaszok felsorolása után a portaddlatunkkal, felkéri az angol kabinetet, hogy befolyó-Valami gonosz moszkvai varázsló gon sával bírja reá az athéni kormányt, hogy adolta ki a sutban, az emberiség elleni elkeseredésében, e pánszlávizmust, és közénk kitérve kikerüljön befolyásuk alól. Otthon a mérsékelt miniszterek felvilágosítanák őt a lenyulitani a hadvezénylet egységét s kizárná .szón pofáról. Komolyabb forradalom egyébiránt - • * ’ ----ft\r% nnrvof 1 « n,&v f h .1 n Q *7 Q U}6J)De. K PN * tisztán politikai befolyásokat,a melyek a had - - . . , D , járat eddig, sikertelenségét okozták. Arra jelenségek forduhatnak elő Kiewben vagy csempészte e Pandoraszelenczét. ' __ .. ... •• U A„nlrn íknn rl .1 nnm D.í I Alíní í TT 'Tot^r.'ínO I níTIT bío ÚVQn/liil/ 6 m AlwIaH O A azonban Kotzebue grófnak nincs elég tekintélye, hogy Miklós nagyherczeg helyét elfoglalja . Ami Babatinszky herczeget illeti, ez nagy katonai tehetsége daczára inkább politikus, a jeleti rendszer ellensége, ki tisztán tanácsadói szerepre sohasem vállalkoznék, hanem csak a fővezetést venné át. E mellett mindig ellensége volt Milyutin hadügyminiszternek és pártjának, a hadügyminiszter democrata, messzemenő liberális, pánszláv, Aksakov és Cerkovsky szellemében, ő erőszakolta a háborút s fogadtatott el oly hadi tervet, mely egészen figyelmen kívül hagyta a hadtudomány szabályait. Bulgáriában a pánszláv tanokkal akart kísérletet tenni. Hogy kivonja a czárt a pétervári mérsékelt befolyások alól, Bolkín orvos segélyével a harcztérre csalta, hol csak az ő bizalmas emberei környezik s gyakran eltitkolják előtte az igazságot. Az ót környező pánszlávok lehetetlenné teszik, hogy szive jóságát kövesse s valahogy békét kössön. Ily módon tették tönkre Nepokolsiczky és Gór csakoff urak befolyását a a legkomolyabb kérdéseket ama párt szellemében döntiik el, mely Oroszországra nem kevésbbé veszélyes, mint Európára. Miklós nagyherczeg derék ember, de járatlan a katonai tudományokban s a politikában, a danai átkelés olcsó sikere egészen megzavarta fejét s most azt hiszi, hogy ép oly könnyűséggel juthat el KoDB a Dinapolyig. A czár környezetében nincs senki, aki meg merté neki az igazat mondani. Ezért a főhadiszállás önfejűen ragaszkodik hozzá, hogy az elkövetett libákat folytassák s a telet Bulgáriában töltsék, a nélkül, hogy az élelmezést s a visszavonu Moszkvában, de nem Pétervárott. Hatérése egy kis ajándék, nem lenne valami örvendetes, de tiszelettel vagytok, földetek fogadnák. Mod különben csak Pétervárra mehet, mert Moszkva panszláv város, Odessa bombázásnak van kitéve, Kiev forradalmár, Varsóban az éghajlat kedvezőtlen. Egészben véve czikkíró azt hiszi, hogy a jelen válságos állapot mindaddig fenmarad, míg az orosz hadsereget gyökeres catastropha nem éri, vagy míg a czár a főhadiszállásról haza nem utazik, semlegesség kötelességeit pontosan teljesítse. „Különben — mondja a jegyzék — a porta azon kényszerűségben látná magát helyezve, hogy tovább ne félrendszabályokra szorítkozzék, hanem oda mérje a csapást, ahová a végből szükséges, hogy a bajt gyökerestül kiirtsa.* E jegyzéket a londoni kabinet athéni követe által megküldötte a görög külügymi titek fölösleges vézeteket.* És a porosz parniszternek több megjegyzés kíséretében, ti tartomány (Pommeránia) és szláv Szilét Ezekben az angol kormány sajnálatát fejezi ziaban (Slonszk), szlávok laknak, az Etbáki, hogy Görögországot válságos utón látja nál, (Labs) Csehországban, Morvaországban, haladni. A helyett, hogy belügyeivel foglal Boszniában és Bulgáriában — csupi szlávok, koznék s pénzügyeit rendbe hozná, olyan A küzdelem eltart néhány száz évig, de az agitatiókra adja magé, melyek ellenkezően kor sem lesz haszon belőle, mert végtére is az ország érdekével s a keleti válságot s avagy Németország germanizálja a szlávokat, lyosbitani képesek. Görögország ne feledje el vagy a szlávok rasszifikálják Németországot. — mondja az angol cabinet — hogy pénz- A panszláv egység ez ideáját — nyíltan ki-ügyi helyzete épen nem kielégítő s hogy a mondva — nem tehetjük magunkévá, dacá- védhatalmaknak amaz egész összeggel adósa ra Komjabov, Pogodin, Zatkov, Akszakov és maradt, melyet neki a görög külföldi állam- a ki fenhordja minden más urak tekintélyének. A jelen há- adósság törlesztésére előlegeztek. A londoni Fenhordják azok, ború legszerencsésebb eredménye gyanánt te- kormány tehát figyelmezteti a görögöt, ve- Írniuk, ha rémévé tett a porta ellen; 2. a török tartományokban görög önkényteseket toborzanak, ami a nemzetközi joggal ellenkezik ; 3. a görög sajtó keresztes háborút hirdet a porta ellen, mit az athéni kormány nemcsak megtűr, hanem gatartásáért a kormány nem felelős. Minden bajnak oka általában a porta, melynek rosz kormányzata kelti fel az elégtelenséget. Görögország is főleg a török rablóbandák miatt kénytelen nagy hadsereget tartani. Tricupis úr azután igen rosz néven veszi, hogy a porta Angliánál panaszolta be Görögországot, s nem közvetlenül Athénbe fordult. Végül hasonlókép rész néven veszi Angliától, hogy eszébe meri juttatni azon csekélységet, hogy adósa maradt az idegen államoknak a kölcsönzött tőkével és a kamatokkal. A görögök nézete szerint ennek is a porta az oka, szóval Athénben nem akarnak A hadüzenetnél czéljaink lehettek: 1. Valamily anyagi előnyök szerzése, a tengerszorosoknak, Örményország egy részének elfoglalásat stb. 2. A törökországi keresztények sorsának javítása, megszüntetvén az ottani----------------------- ---------- —„ . .. kitöréseket és mozgalmakat. 3. A pánszláv formaszerűen inspirál. Ennek hatása a török a józan tanácsra hallgatni, egyesülés eszméje. Az első czél elérését nem tartományokban mindenütt mutatkozott. 4., ------............................melyek Görögör-Itt van mondottai. „Ti sokan nagy terjedelmű, otthon sérthetetlenek vagytok és senki sem árthat nektek, mily jót fogtok cselekedni, és meg fogtok hízni ; menjetek tehát és keresétek föl a szlávok határait — ebben majd elvesz Egész terjedelmében közölhetjük a török külügyminiszter, Server pasa jegyzékét több hatalmasságnak azon reclamatiójára, hogy a törökök roszszul bánnak az orosz foglyokkal és sebesültekkel. Szerverpasaaporta külföld képviselőihez. Konstantinápoly, szept. 12.(okt. 1.) 1877. a genfi conventiót aláirt hatalmak legközelebb azon roszbánásmódra figyelmeztették a portát, melyben az orosz hadsereg foglyai és sebesültjei állítólag részesülnek. Ámbár a császári kormány teljesen meg van győződve arról, hogy az ottomán hadseregben a fegyelem és humanitás szelleme uralkodik, mindazonáltal nem habozott a hadtest parancsnokokat úgy Európában mint Ázsiában újra és sürgetőleg arra inteni,hogy az ellenséges foglyokkal és sebesültekkel szemben szigorúan alkalmazkodjanak a hadi törvényekhez. E megintés következtében a császári hadsereg parancsnokaitól a következő információk érkeztek a magas portához. A legszigorúbb büntetés terhe alatt tiltva van foglyokat megölni, vagy a sebesült ellenfélnek megadni a kegyelemdöfést. A parancsnokok kettőzött erélylyel vigyáznak, „ hogy e pont lelkiismeretesen megtartassák, a kik ellenezték, s lehorgasztják, a kik sür intjük, ha a pánszlávizmus, mely Európa gye fontolóra a porta panaszait s a követ- Hogy mennyire kíméljük a sebesült el*gették.— tx „Br Vj.* erre azt mondja, hogy rémévé tett bennünket, és részünkre a ki- kezményeket, melyekre azok vezethetnek. kenfél életét, azt kórházaink bizonyítják ,iz ott mindnyájan lehorgasztott fővel járnak, merüld és gyöngeség örökös oka lesz, gyög barátságos figyelmeztetésre Tricupis legjobban, melyekben nagy számmal és ép oly görög külügyminiszter hosszú litanitával legondosan ápoltatnak, mint saját katonáink, lest, melyben kifejti, hogy Görögország füg- Tudomására hozván ezt azon kormánygetlen állam és szervezheti véderejét, a mint nak, melynél ön a magas portát képviseli, neki tetszik. Az izgatások és toborzások nem tegye hozzá, hogy a császári kormány aban görög kormánytól indulnak ki. A sajtó barátságos hatalmak e lépése miatt panaszt nem kéréstől ki fog irtatni társadalmunkból. albikorvolt Érdekes vallomások. A „Brzsevszki,a Vjedom.* Szuvorin ellen polemizálva, érdekesen fejti ki az okotat, melyek Oroszországot a háborúra vezethették. Szuvorin azt monda, hogy Oroszországban kétféle ember van a fejét s a ki lehorgasztja, S akik ellenezték a háborút, azok legjobban, és azután azt fejtegeti, hogy az orosz hadak legfényesebb tettei után nem lehetett volna valamely lényeges eredményt várni. Törökország nem önálló állam, s a keleti kérdés megoldása nem a török kormánytól függ. Törökország egy diplomatiai combinatio — mint a gyönge Belgium is — egy lánczszem, melyet eddig szükségesnek tartottak az európai egyensúly lánczában, és Törökországot tehát támogatni fogják mindaddig, míg más, jobb combinatiót nem találnak Ezután így magyarázza a háború okait az orosz börze-lap : A török görög viszonyok folyton szenvedélyesbb jelleget öltenek. Szerver pasa török külügymainiszter a londoni török nagykövethez újabb jegyzéket intézett, mely Derby lorddal is közölve jön. E jegyzékben a porta öt főpontban foglalja össze panaszait Görögország ellen. E panaszok következők : A görög kormány hónapok óta folyó hadikészületei s a görög sajtó és titkos bizottságok Üzelmei világosan tanussták Görögország ellenséges szándékait —------ ------------------------ Lapunk mai számához van mellékelve a „Hölgyfutár“ 42. száma. TARCZA, BOJTORJÁNOK. TELEKI SÁNDORTÓL. II. Mindenek előtt meg kell nyugtatnom tisztelt olvasóimat, hogy a minapi vasúti, rám várandó szerencsétlenségtől. Szerencsésen megmenekültem, épen hoztam haza ráp fogamat, ott van benne az ólom rendületlenül, s a Gorcsakoff szájában nincsen semmi keresni valóm. A rendőrség irányomban igen tezteségesen viselte magát. Kérem ezt tudomásul venni. De a „székely“-lázadás, összeesküvés, felkelés, forradalom, betörés és r billió folyvást tart, s mint a múltkor mondám: azon selyem-bársony zöld-szin reményben ringatom magamat, — hiába én optimista vagyok — hogyha isten is úgy társadalmat fenekében felforgaja, s százezeakarja, nemsokára el lesz nyomva végképen ezekre mentek volna a conspiratio áldozatai ~az obré-peroleur-ok, a tömlöczök A fojtogatók _ etrangleur -e ek-‘ mélységes fenekei rothadóak a szalmán, szája, a méregkeverők titkos társai* nemsokára a mellencziás uraink egy gával egyesült, 8 meg akartak gyilkolni min Pár hung brr* Borbálával szolgál- den profapust széles nagy Indiában kike hatnnk bécsi exellencziájoknak. két társulathoz nem tartoztak Nem látom át, hogy ha í khedive Ezen iszonyu hit hallatára indán„„ hippopotamust, giraffit, alligátort és krokodi- jobb tollú munkatársát Indiába menettette JUH nndiét a schönbrunni állatáért diszité- ki a havrei kiköőböl már el is indult s Hue, mint gyöngéd érzelmeinek oda lapuló egészen hiteles és érdekes adatokat lát mni tanúbizonyságát, miért ne küldhetnének deni, alatollat fog küld“•Bíuk Távsürgönyöket koholt Cilcuttóból ; a dányt a siculícS o e8£ pár dl3ZPél befogott összeesküvők száma ezerekre ment simába aV mAelD8,belii cos.s s hogy a vádoltak a törvényszék ! 3 Rnji “-«hTSgSKj* diBZI éaérd ? I 'CS SZámm . Ennek olyan „uiaUiKU3 neve van de azért c ami v or állat, mint Corn’eUietí mondja: un tmmontie animal qui ce nour 11 des glands, de ezek kiváló képen haricska puliszkán hizlalódnak. Azon megnyugtató hírt haltamés fai fel, mintha a bécsi cabinet a monakói udvarral ve tárcza csikkekben börlendi a monstre és a szent-laarinoi respublikával jegyzék- per tárgyalásait, s kétszáz nyolczvan ezer váltásban volnl, egy véd és dacz szövetség példányban fogja ezután lapját nyomatni eszközlésére, a székely támadás elnyomására Hajlott a nép a „Kis lap“ szerkesztő- Hi ez valósul, akkor igazán : ségéhez, s mázsa számra vették a lapot.. Az összeesküvők feje, a fojtogatók főnöke volt s hibák Ferengheanak. A vádot bűnösök töredelmien vallottak, csak Ferenghea hallgatott makacsul, hangtalanul, mint a hal a vádlottak padján még a nevét sem akarta megmondani. Ez igy tartott hetekig — a tárcza czikkek többnyire igy végződtek: Ferenghea hallgat. Egy régel a pilisiak arra ébredtek fel, hogy az utczák falai tele voltait ragasztva roppant magasságú veres plakátokkal, colosz betűkkel volt nyomtatva. Kis Újság Ferenghen beszélt ! A székely összeesküvésben Mihály úr megszólalt. Tehát nincsen benne. Azért hágták a miskolczi kiházas itó nyugtat meg ve a megdöbbentő néma szavát, mely szinte' — Mit tudom én ! arra készteti, hogy leboruljon ez ember — De hát csakugyan ? Nincsen elé s valljon be mindent, szivednek egyetlen szava sem, mely — Balázs bátyám, hallgasson meg felém hajlana, mely azt mondaná neked, engem. Az istent hívom bizonyságul, hogy nem vagyok akkora bűnös, mint a mekkorának tart. Ha elmentem, megtud majd mindent. Mentői messzibbre leszek, annál jobb lesz mind a hármunkra nézve ... . — Szégyeld magad, hogy egy fajtalan asszony hálóját összecsapni engedted a fejed fölött! Szegő most már a meglepetés ámadalma, lazával tekintett Sajgóra, na, mi Mit beszél ez az ember ? — beáll asz Ez az ő ítélete Judit asszony felől ? nek ! Bátyám mondja ezeket felőle ? A fiú arcza kigyuladt — Talán bizony érzékenyen szed ? — De hát kiről beszél ? — Ne tarts bolondnak fiú. Mindent tudok. Thuzné faluszerte hirdeti. — Mit? — Hogy feleségül veszed. Csak e szavaknál eszmélt Andris. Ez az ember tehát nem Judit asszonyról beszél, — azt hitte, hogy bírája előtt áll, ki szivébe lát, ki felismerte legtitkosabb gondolatát. A fiúnak majd kicsordult a köny a szeméből. Azt mondják, minden léha kényelmü ember érzékeny. — Hia tudná, bátyám, milyen jól esnek szavai! — Dehogy ? ! hát isten neki, te érd be vele. Mikor — Jobb ma, — Hova ? E szavak gyöngéd jóságán keresztül tört az a kérlelhetlen igazság is, mely viszhangra kel lelkében e szavakra : beállasz semminek ! — Nos, fiam ? Látom, hogy küzködől önmagaddal. Ha megtudtam az utat találni szivedig, — ne csapd be ridegen előttem ajtaját. Szeretlek, mintha testvéred. — Jobban, szeretlek, mintha édesapád volnék. — És én mégis megyek! E szavak erős elhatározással voltak mondva. És aztán utána tette : — Áldja meg kendteket az isten ezer áldásával! — Gondolja, mintha meghaltam volna, — felejtsenek el örökre ! Mint a kinek csordultig van a szive s attól fél, hogy a következő perczben kiömlik tartalma, — Andris sietett véget vetni e jelenetnek. Felkapta százét s indulni akart. Na, ha úgy van, szerezted magadnak, akarsz menni? mint holnap ! Székely bánja! E hir, ha való, annyiban is igen fontos, hogy az első eset, midőn két monarchus nagy hatalom, egy respublikával lép véd és dacz szövetségre. Hiába, haladunk. Míg e sorokat írom, a helyzet változott, a veszedelem kisebb mit, s a lázadás nagyon sokat veszt fontosságából; mondásom igazságának bebizonyítására legyen elég az, hogy a tegnap esti tőzsdén Európa minden városéban, amin kol ezi kiházasító társulat adtiái búgtak. A párisi „Kis Újság” szerkesztője igen élelmes ember volt, előfizetőkre tartott hajtó vadászatot, kigondolt egy nagyszerű humbugot, hirdette lapjában, hogy Indiákban egy irtóztam borzadalmas összeeskü- egylet actia, annyira — s ez vést fedeztek fel, mely ha ki nem derül, az engem is. . . . . előtt tel ! megjelenhessenek, egy uj törvényszéki helyiséget kellett rögtönözni. Angliából hajó számra küldte a védő és vádló ügyvédeket. Végre állttólagos levelezője megérkezett Calcuttába, s kap a az első utasás , _s falragaszokkal hirdette, hogy holnaptól kezd előtt is Lázár Adjunk hálát az egek urának ! Lázár Mihály ur nincsen benne. Lázár Mihály ur megszólalt. Farenghen beszélt! REGÉNY. Irta.: JÓNÁS. III. Egy elszalasztott szó (Folytatás.) szegű meghatottan állott jóltevője Érezte a kínos lelkiismeretnek azt hogy velem igazságtalanul bánsz. Mit vétettünk ellened ? Judit is úgy szeret. — Talán jobban is szeretnek, mint megérdemelném. — Hányszor beszéltünk a te sorsodról. Nem is gondolnád, milyen jó szándékkal viseltetünk hozzád, — és ime beállasz kóborlónak, elzüllött ember lesz belőled, kinek nincsen nyugodáztűzhelye, nincsen édes otthonincsen béke a lelkében, szive üres, semminek és senkie szavakra. Server pasa jegyzéke, emel, meg lévén győződve jó szándékaikról; de ön a császári hadsereg becsülete érdekében csak az igazságot tartozik constatálni. Ez őszinte és legális felvilágosítások kapcsában tudomására kell önnek hoznom, miképen tartja szem előtt az ellenség a nemzetközi conventiókat s a humanitás törvényeit.