Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-10-19 / 239. szám

XI. évfolyam. 239-dik szám Kolozsvárit, 1877. péntek, október 19. ESTI KIADÁS. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre.......................................16 frt. — kr. Félévre.................................. 8 . — , Egy negyedre...................................4 . — , Egy hónapra....................................1­9­60 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A L­YCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LÍCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Homokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasáboson garnondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegillaték külön számítunk. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLAMOK: Hirffltérbe soronként 1 tel. KOLOZSVÁR, OKT. 18. Az orosz főhadiszállásról­lást biztosítanak. Ignatu­ff teljes joggal lett kegyvesz­etté; ő nem democr­a, nem is pánszláv, hanem közönséges hencz­gő és kér­kedő ember, a ki fecsegésével kifárasztotta a c­árt. Midőn rézbeteg lett, szivein felhasz­nálták ez alkalmat, hogy h­­a küldjék. Czerkovsky az egész környezetben a legye ki, hogy Kotzebue gróf vagy herczeg fogja Miklós nagyhercze foglalni. Kotzebue gróf, czikkiró szerint tűnő katona s mint vezérkari főnök igen jó , . . . ... szobratokat tenne, főleg, ha visszabirná ál- hadsereg és egész Oroszország iszonyú al a­° L ,__,__potáról Komolyabb forradalom egyébk­ént nem fenyegeti a czárt, ha haza székesebb" ember, ki a vörös kereszt főveze-­ lánuk a hozzá megkívántatok áldozatokkal­­ a forradalmi bizottságok, nrnSz­tését tudta magának megszerezni, csakhogy fölérőnek. A második czél rokonszenveinek számban évek óta léteznek, a török biroda • / M v8* i . |? • 1 .. bn? a hadseregnél maradhasson, ámbár semmi látszott, de ez nem egyedül Oroszországtól lomban is állítottak ügynökségeket és iránya .Waterland , lapja * ‘rendki dolga sincs ő és Milyulin urai a helyzetnek­­, és esetleges győzelmeitől függött. A mi vég­zettságokat. Ezek működését a görög IfiTSkM,kiszu­mörve azon hitből indul ők ellenzik a czár hazautalását s iokább, de a szláv egységet illeti, azt a sokat emle-i­mány is védi; minthogy mindez nem vui eraenes. a Kozremeny Bariatinszky oda viszik a dolgot, hogy a búbánat és ker­getett pánszlávizmust, azt épen a hazafiui­­ elég, Görögországban fegyveres csapatokat „ helyét el-­ serüség megölje, semhogy Pétervárra vissza érzet nevében, a hazaszeretet nevében utat alakítanak s küldenek át a határon 3­­,AI ik,‘" I sitottuk vissza minden érzelmünkkel és gon-­i E panaszok felsorolása után a porta­ddlatunkkal,­­ felkéri az angol kabinetet, hogy befolyó-Valami gonosz moszkvai varázsló gon­ sával bírja reá az athéni kormányt, hogy a­dolta ki a sutban, az emberiség elleni elke­seredésében, e pánszlávizmust, és közénk ki­­térve kikerüljön befolyásuk alól. Otthon a mérsékelt minis­zterek felvilágosítanák őt a lenyu­litani a hadvezénylet egységét s kizárná .szón pofáról. Komolyabb forradalom egyébiránt - • * ’ ----ft\r% nnrvof 1 « n,&v f h .1 n Q *7 Q U}6J)De. K PN­ * tisztán politikai befolyásokat,a melyek a had - - . . , D , járat eddig, sikertelenségét okozták. Arra je­lenségek fordu­hatnak elő Kiewben vagy csempészte e Pandoraszelenczét. ' __ .. ... •• U A„nlrn íknn rl .1 nnm D.í I Al­íní í T­T 'Tot^r.'ínO I níTIT bío ÚVQn/liil/ 6 m AlwIaH O A azonban Kotzebue grófnak nincs elég tekin­­télye, hogy Miklós nagyherczeg helyét elfog­lalja . A­mi Bab­atinszky herczeget illeti, ez nagy katonai tehetsége daczára inkább politikus, a jeleti rendszer ellensége, ki tisz­tán tanácsadói szerepre sohasem vállalkoz­nék, hanem csak a fővezetést venné át. E mellett mindig ellensége volt Milyutin had­ügyminiszternek és pártjának, a hadügymi­niszter democrata, messze­menő liberális, pánszláv, Aksakov és C­erkovsky szellemé­ben, ő erőszakolta a háborút s fogadtatott el oly hadi tervet, mely egészen figyelmen kívül hagyta a hadtudomány szabályait. Bul­gáriában a pánszláv tanokkal akart kísérle­tet tenni. Hogy kivonja a czárt a pétervári mérsékelt befolyások alól, Bolkín orvos se­gélyével a harcztérre csalta, hol csak az ő bizalmas emberei környezik s gyakran eltit­kolják előtte az igazságot. Az ót környező pánszlávok lehetetlenné teszik, hogy szive jóságát kövesse s valahogy békét kössön. Ily módon tették tönkre Nepokolsiczky és Gór csakoff urak befolyását a a legkomolyabb kérdéseket ama párt szellemében dönti­­ik el, mely Oroszországra nem kevésbbé veszé­lyes, mint Európára. Miklós nagyherczeg de­rék ember, de járatlan a katonai tudomá­nyokban s a politikában, a danai átkelés ol­csó sikere egészen megzavarta fejét s most azt hiszi, hogy ép oly könnyűséggel juthat el KoDB a Dinapolyig. A czár környezetében nincs senki, a­ki meg merté neki az igazat mondani. Ezért a főhadiszállás önfejűen ra­gaszkodik hozzá, hogy az elkövetett li­bákat folytassák s a telet Bulgáriában töltsék, a nélkül, hogy az élelmezést s a visszavonu Moszkvában, de nem Pétervárott. H­­atérése egy kis ajándék, nem lenne valami örvendetes, de tisz­elettel vagytok, földetek fogadnák. Mod különben csak Pétervárra mehet, mert Moszkva panszláv város, Odes­sa bombázásnak van kitéve, Kiev forradal­már, Varsóban az éghajlat kedvezőtlen. Egészben véve czikkíró azt hiszi, hogy a jelen válságos állapot mindaddig fenmarad, míg az orosz hadsereget gyökeres catastropha nem éri, vagy míg a czár a fő­hadiszállásról haza nem utazik, semlegesség kötelességeit pontosan teljesítse. „Különben — mondja a jegyzék — a porta azon kényszerűségben látná magát helyezve, hogy tovább ne félrendszabályokra szorítkozzék, hanem oda mérje a csapást, a­hová a vég­ből szükséges, hogy a bajt gyökerestül ki­irtsa.* E jegyzéket a londoni kabinet athéni­­ követe által megküldötte a görög külügymi titek fölösleges vézeteket.* És a porosz par­­niszternek több megjegyzés kíséretében, ti tartomány (Pommeránia) és szláv Szilé­t Ezekben az angol kormány sajnálatát fejezi ziaban (Slonszk), szlávok laknak, az Etbá­­ki, hogy Görögországot válságos utón látja nál, (Labs) Csehországban, Morvaországban, haladni. A helyett, hogy belügyeivel foglal­ Boszniában és Bulgáriában — csupi szlávok, koznék s pénzügyeit rendbe hozná, olyan A küzdelem eltart néhány száz évig, de az­ agitatiókra adja magé, melyek ellenkezően kor sem lesz haszon belőle, mert végtére is az ország érdekével s a keleti válságot s a­­vagy Németország germanizálja a szlávokat, lyosbitani képesek. Görögország ne feledje el vagy a szlávok rasszifikálják Németországot. — mondja az angol cabinet — hogy pénz- A panszláv egység ez ideáját — nyíltan ki-­ügyi helyzete épen nem kielégítő s hogy a mondva — nem tehetjük magunkévá, dacá- védhatalmaknak amaz egész összeggel adósa ra Komjabov, Pogodin, Zatkov, Akszakov és maradt, melyet neki a görög külföldi állam- a ki fenhordja minden más urak tekintélyének. A jelen há- adósság törlesztésére előlegeztek. A londoni Fenhordják azok, ború legszerencsésebb eredménye gyanánt te- kormány tehát figyelmezteti a görögöt, ve- Írniuk, ha rémévé tett a porta ellen; 2. a török tartományokban görög önkényteseket toborzanak, a­mi a nem­zetközi joggal ellenkezik ; 3. a görög sajtó keresztes háborút hirdet a porta ellen, mit az athéni kormány nemcsak megtűr, hanem gatartásáért a kormány nem felelős. Minden bajnak oka általában a porta, melynek rosz kormányzata kelti fel az elégtelenséget. Gö­rögország is főleg a török rablóbandák miatt kén­ytelen nagy hadsereget tartani. Tricupis úr azután igen rosz néven ve­szi, hogy a porta Angliánál panaszolta be Görögországot, s nem közvetlenül Athénbe fordult. Végül hasonlókép rész néven veszi Angliától, hogy eszébe meri juttatni azon csekélységet, hogy adósa maradt az idegen államoknak a kölcsönzött tőkével és a kama­tokkal. A görögök nézete szerint ennek is a porta az oka, szóval Athénben nem akarnak A hadüzenetnél czéljaink lehettek: 1. Valamily anyagi előnyök szerzése, a tenger­szorosoknak, Örményország egy részének el­­foglalásat stb. 2. A törökországi keresztények sorsának javítása, megszüntetvén az ottani----------------------- ---------- —„ . .. kitöréseket és mozgalmakat. 3. A pánszláv formaszerű­en inspirál. Ennek hatása a török a józan tanácsra hallgatni, egyesülés eszméje. Az első czél elérését nem tartományokban mindenütt mutatkozott. 4., ------­............................melyek Görögör-Itt van mondotta­i. „Ti sokan nagy terjedelmű, otthon sérthetetlenek vagytok és senki sem árthat nektek, mily jót fogtok cselekedni, és meg fogtok hízni ; menjetek tehát és keres­étek föl a szlávok határait — ebben majd elvesz Egész terjedelmében közölhetjük a tö­rök külügyminiszter, Server pasa jegyzékét több hatalmasságnak azon reclamatiójára, hogy a törökök roszszul bánnak az orosz foglyokkal és sebesültekkel. Szerverpasaaporta külföld képviselőihez. Konstantinápoly, szept. 12.(okt. 1.) 1877. a genfi conventiót aláirt hatalmak leg­közelebb azon rosz­bánásmódra figyelmez­tették a portát, melyben az orosz hadsereg foglyai és sebesültjei állítólag részesülnek. Ámbár a császári kormány teljesen meg van győződve arról, hogy az ottomán hadse­regben a fegyelem és humanitás szelleme uralkodik, mindazonáltal nem habozott a hadtest parancsnokokat úgy Európában mint Ázsiában újra és sürgetőleg arra inteni,hogy az ellenséges foglyokkal és sebesültekkel szemben szigorúan alkalmazkodjanak a hadi törvényekhez. E megintés következtében a császári hadsereg parancsnokaitól a következő infor­­mációk érkeztek a magas portához. A legszigorúbb büntetés terhe alatt tilt­va van foglyokat megölni, vagy a sebesült ellenfélnek megadni a kegyelemdöfést. A pa­rancsnokok kettőzött erélylyel vigyáznak,­­ „ hogy e pont lelkiismeretesen megtartassák, a kik ellenezték, s lehorgasztják, a kik sür intjük, ha a pánszlávizmus, mely Európa gye fontolóra a porta panaszait s a követ- Hogy mennyire kíméljük a sebesült el*­gették.— tx „Br Vj.* erre azt mondja, hogy rémévé tett bennünket, és részünkre a ki- kezményeket, melyekre azok vezethetnek. kenfél életét, azt kórházaink bizonyítják ,­­iz ott mindnyájan lehorgasztott fővel járnak, merüld és gyöngeség örökös oka lesz, gyö­­g barátságos figyelmeztetésre Tricupis legjobban, melyekben nagy számmal és ép oly görög külügyminiszter hosszú litanitával le­­gondosan ápoltatnak, mint saját katonáink, lest, melyben kifejti, hogy Görögország füg- Tudomására hozván ezt azon kormány­­getlen állam és szervezheti véderejét, a mint nak, melynél ön a magas portát képviseli, neki tetszik. Az izgatások és toborzások nem tegye hozzá, hogy a császári kormány a­ba­n görög kormánytól indulnak ki. A sajtó ba­­rátságos hatalmak e lépése miatt panaszt nem kéréstől ki fog irtatni társadalmunkból. albi­kor­volt Érdekes vallomások. A „Brzsevszki,a Vjedom.* Szuvorin el­len polemizálva, érdekesen fejti ki az oko­­tat, melyek Oroszországot a háborúra vezet­hették. Szuvorin azt mond­a, hogy Oroszor­szágban kétféle ember van a fejét s a ki lehorgasztja, S a­kik ellenezték a háborút, azok legjobban, é­s azután azt fejtegeti, hogy az orosz ha­dak legfényesebb tettei után nem lehetett volna valamely lényeges ere­dményt várni. Törökország nem önálló állam, s a keleti kérdés megoldása nem a török kormánytól függ. Törökország egy diplomatiai combina­­tio — mint a gyönge Belgium is — egy lánczszem, melyet eddig szükségesnek tar­tottak az európai egyensúly lánczában, és Törökországot tehát támogatni fogják mind­addig, míg más, jobb combinatiót nem talál­nak Ezután így magyarázza a háború okait az orosz börze-lap : A török görög viszonyok folyton szenvedélyesbb jelleget öltenek. Szerver pasa török külügymainiszter a lon­doni török nagykövethez újabb jegyzéket in­tézett, mely Derby lorddal is közölve jön. E jegyzékben a porta öt főpontban foglalja össze panaszait Görögország ellen. E pana­szok következők :­­ A görög kormány hó­napok óta folyó hadikészületei s a görög sajtó és titkos bizottságok Üzelmei világosan tanussták Görögország ellenséges szándékait —------ ------------------------­ Lapunk mai számához van mellékelve a „Hölgyfutár“ 42­­.­ száma. TARCZA, BOJTORJÁNOK. TELEKI SÁNDORTÓL. II. Mindenek előtt meg kell nyugtatnom tisztelt olvasóimat, hogy a minapi vasúti, rám várandó szerencsétlenségtől. Szerencsé­sen megmenekültem, épen hoztam haza ráp fogamat, ott van benne az ólom rendü­let­­lenül, s a Gorcsakoff szájában nincsen sem­mi keresni valóm. A rendőrség irányomban igen tezteségesen viselte magát. Kérem ezt tudomásul venni. De a „szék­el­y“-lázadás, össze­esküvés, felkelés, forradalom, betörés és r­ billió folyvást tart, s mint a múltkor mondám: azon selyem-bársony zöld-szin reményben ringatom magamat, — hiába én optimista vagyok — hogyha isten is úgy társadalmat fenekében felforga­ja, s százeze­­akarja, nemsokára el lesz nyomva végképen e­zekre mentek volna a conspiratio áldozatai ~a­z obré-peroleur-ok, a tömlöczök A foj­toga­tók _ etrangleur -­e ek-‘ mélységes fenekei rothadóak a szalmán, s­z­á­j­a, a m­­é­r­e­g­k­e­v­e­r­ő­k titkos társai* nemsokára a m­­e­llencziás uraink egy gával egyesült, 8 meg akartak gyilkolni min Pár hun­g brr* Borbálával szolgál- den profapust széles nagy Indiában kike hatnnk bécsi­­ exellencziájoknak. két társulathoz nem tartoztak Nem látom át, hogy ha í khedive Ezen iszonyu hit hallatára ind­án­­„„ hippopotamust, giraffit, alligátort és krokodi- jobb tollú munkatársát I­ndiába mene­ttette JUH nndi­ét a schönbrunni állatáért diszité- ki a havrei kikö­őböl már el is indult s Hue, mint gyöngéd érzelmeinek oda lapuló egészen hiteles és érdekes adatokat lát mni tanúbizonyságát,­­ miért ne küldhetnének deni, alatollat fog kül­d­“•B­íuk Távsürgönyöket koholt Cilcuttóból ; a dányt a siculícS o e8£ pár dl3ZPél befogott összeesküvők száma ezerekre ment simába aV mAelD8,belii cos.s­ s hogy a vádoltak a törvényszék ! 3 Rnji “-«hTSgSKj* diBZI éaérd ? I 'CS SZámm . Ennek olyan „uiaUiKU3 neve van de azért c ami v o­r állat,­­ mint Corn’eUietí mondja: un tmmontie animal qui ce n­o­u­r 11 d­e­s g­la­n­ds, de ezek kiváló képen haricska puliszkán hizlalódnak. Azon megnyugtató hírt haltam­­és fai fel, mintha a bécsi cabinet a monakói udvarral ve tárcza csikkekben börlendi a monstre és a szent-laarinoi respublikával jegyzék- per tárgyalásait, s kétszáz nyolczvan ezer váltásban volnl, egy véd és dacz szövetség példányban fogja ezután lapját nyomatni eszközlésére, a székely támadás elnyomására Hajlott a nép a „Kis lap“ szerkesztő- Hi ez valósul, akkor igazán : ségéhez, s mázsa számra vették a lapot.. Az összeesküvők feje, a fojtogatók főnöke volt s hib­ák Fere­ngheanak. A vád­o­t bűnösök töredelm­ien vallot­tak, csak Ferenghea hallgatott makacsul, hangtalanul, mint a hal a vádlottak padján még a nevét sem akarta megmondani. Ez igy tartott hetekig — a tárcza czikkek többnyire igy végződtek: Ferenghea hallgat. Egy r­égel a pilisiak arra ébredtek fel, hogy az utczák falai tele voltait ragaszt­va roppant magasságú veres plakátokkal, colosz betűkkel volt nyomtatva. Kis Újság Ferenghen beszélt ! A székely összeesküvésben Mihály úr megszólalt. Tehát nincsen benne. Azért hágták a miskolczi kiházas itó nyugtat meg ve­ a megdöbbentő néma szavát, mely szinte' — Mit tudom én ! arra készteti, hogy leboruljon ez ember — De hát csakugyan ? Nincsen elé s valljon be mindent, szivednek egyetlen szava sem, mely — Balázs bátyám, hallgasson meg felém hajlana, mely azt mondaná neked, engem. Az istent hívom bizonyságul, hogy nem vagyok akkora bűnös, mint a mekkorának tart. Ha elmentem, megtud majd mindent. Mentői messzibbre leszek, annál jobb lesz mind a hármunkra néz­ve ... . — Szégyeld magad, hogy egy faj­talan asszony hálóját összecsapni enged­ted a fejed fölött! Szegő most már a meglepetés áma­­dalma, lazával tekintett Sajgóra, na, m­i Mit beszél ez az ember ? — beáll asz Ez az ő ítélete Judit asszony felől ? n­e­k ! Bátyám mondja ezeket felőle ?­­ A fiú arcza kigyuladt — Talán bizony érzékenyen szed ? — De hát kiről beszél ? — Ne tarts bolondnak fiú. Mindent tudok. Thuzné faluszerte hirdeti. — Mit? — Hogy feleségül veszed. Csak e szavaknál eszmélt Andris. Ez az ember tehát nem Judit asszonyról beszél, — azt hitte, hogy bírája előtt áll, ki szivébe lát, ki felismerte legtitko­sabb gondolatát. A fiúnak majd kicsordult a köny a szeméből. Azt mondják, minden léha kényelmü ember érzékeny. — Hia tudná, bátyám, milyen jól esnek szavai! — Dehogy ? ! hát isten neki, te érd be vele. Mikor — Jobb ma, — Hova ? E szavak gyöngéd jóságán keresz­tül tört az a kérlelhetlen igazság is, mely viszhangra kel lelkében e szavak­ra : beállasz semminek ! — Nos, fiam ? Látom, hogy küzkö­­dől önmagaddal. Ha megtudtam az utat találni szivedig, — ne csapd be ridegen előttem ajtaját. Szeretlek, mintha test­véred. — Jobban, szeretlek, mintha édes­apád volnék. — És én mégis megyek! E szavak erős elhatározással voltak mondva. És aztán utána tette : — Áldja meg kendteket az isten ezer áldásával! — Gondolja, mintha meghaltam volna, — felejtsenek el örökre ! Mint a kinek csordultig van a szi­ve s attól fél, hogy a következő percz­­ben kiömlik tartalma, — Andris sietett véget vetni e jelenetnek. Felkapta százét s indulni akart. Na, ha úgy van, szerezted magadnak, akarsz menni? mint holnap ! Székely bánja! E hir, ha való, annyiban is igen fontos, hogy az első eset, midőn két monarch­­us nagy hatalom, egy respublikával lép véd és dacz szövetségre. Hiába, haladunk. Míg e sorokat írom, a helyzet változott, a veszedelem kisebb mi­t, s a lázadás nagyon sokat veszt fontosságából; mondásom igazsá­gának bebizonyítására legyen elég az, hogy a tegnap esti tőzsdén Európa minden város­­éban, amin kol ezi ki­házasító tár­sulat adt­iái búgtak. A párisi „Kis Újság” szerkesztője igen élelmes ember volt, előfizetőkre tartott hajtó vadászatot, kigondolt egy nagyszerű humbugot, hirdette lapjában, hogy Indi­ákban egy irtóztam borzadalmas összeeskü-­­ egylet actia, annyira — s ez vést fedeztek fel, mely ha ki nem derül, a­z engem is. . . . . előtt tel ! megjelenhessenek, egy uj tör­vényszéki helyiséget kellett rögtönözni. Ang­­­liából hajó számra küldte a védő és vádló ügyvédeket. Végre állttólagos levelezője megérkezett Calcuttába, s kap a az első utas­­ás , _s falragaszokkal hirdette, hogy holnaptól kezd előtt­ is Lázár Adjunk hálát az egek urának ! Lázár Mihály ur nincsen benne. Lázár Mihály ur megszólalt. Farenghen beszélt! REGÉNY. Irta.: JÓNÁS. III. Egy elszalasztott szó (Folytatás.) szegű meghatottan állott jóltevője Érezte a kínos lelkiismeretnek azt hogy velem igazságtalanul bánsz. Mit vétettünk ellened ? Judit is úgy szeret. — Talán jobban is szeretnek, mint megérdemelném. — Hányszor beszéltünk a te sor­sodról. Nem is gondolnád, milyen jó szándékkal viseltetünk hozzád, — és ime­ beállasz kóborlónak, elzüllött em­ber lesz belőled, kinek nincsen nyugo­dáztűzhelye, nincsen édes ottho­­nincsen béke a lelkében, szive üres, semminek és senki­e szavakra. Server pasa jegyzéke, emel, meg lévén győződve jó szándékaikról; de ön a császári hadsereg becsülete érde­kében csak az igazságot tartozik consta­­tálni. Ez őszinte és legális felvilágosítások kapcsában tudomására kell önnek hoznom, miképen tartja szem előtt az ellenség a nem­­­zetközi conventiókat s a humanitás törvé­nyeit.

Next