Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-07-26 / 169. szám

Kolozsvárit. 56-ik szám. REGGELI KIADÁS: ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK Egész évre . . . . 16 trt — kr. Félévre . . . . . 8 . — * Egy negyedre . . . 4 . Egy hóra . .. . 1 , 50 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A lyceumi nyomda központi irodá­jában, főtér, gróf Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Háromszor hasábozott garraond tor­­ra, vagy annak területe 6 kr. Blinden fürdetés után 30 kr bélyegille­­ték külön íz­ám it­tátik Nagy hirdetéseknél kedvezmények. 1877. szerda, Julius 25.­­ NYILTTÉR Soronként vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK Hirfű­zérbe soronként 1 írt. Kolozsvár, jul. 25.1877. Az orosz fővezér a következő jelen­tést intézte Szt.-Pétervárra a Balkán át­törését illetőleg: „Tirnovo, jul. 4. (16.) Gurko tá­bornok jun. 30-án (jul. 12.) indult el Tirnovóból minden fegyvernemből össze­állított hadoszlop élén s jul. 1-én (13.) átnyomult a Balkánon. Miután jul. 2-án (14) megvert egy török zászlóaljat, mely a Khankidi mellett levő szoros kijá­rat előtt volt felállítva, a hadoszlop je­lenleg Kasanlik felé nyomul az ellen há­ta mögé, mely a Sipka-szorost tartja meg­szállva. Két szotnya-kozák egész Jeni-Zág­­ráig hatolt s Orsozare város mellett el­rombolták a Novi-Zágra és Slivno közötti távirdavonalat. Július 3-kán (15.) kozákjaink a ba­­sikozukokkal és cserkeszekkel, kiket há­rom zászlóalj török gyalogság támogatott, összecsapott. Az ellen csak addig tartot­ta elfoglalva állásait, míg Kasanból a dragonyosok megérkeztek négy ágyúval együtt. Ennek láttára a törökök megfu­tottak. Elfoglaltunk egy zászlót és szá­mos fegyvert. Az összes török lakosság Drinápoly felé menekül.“ * A Plevna melletti csatáról jelentik, hogy Osman pasa 19-én este Plevna fe­lé nyomultában találkozott a sokkal na­gyobb számú orosz haderővel, mely Plev­­nát elfoglalva tarta. A harcz másnap délután 4 óráig folyt. Osman pasa az oroszok valamennyi hadállásait Plevna előtt elfoglalta. * Rasgrad környékén 19-ike óta ki­sebb összecsapások történnek. E napon Popkoi mellett két­ezer basibuzuk és cserkesz hősiesen küzdött az oroszok el­len , csak miután ezek visszavezetésük után, tetemes erősítést kaptak, vonultak a basibuzukok és cserkeszek vissza Hai­­darkoi felé. Eszef pasa Obreknik felé nyomult előre, e helységet megszállotta , abban hatvannégy asszony és gyermek holttestét találta fel. Táviratok a háborúról. Páris, jul. 23. A ‘„Temps“ sür­gönye jelenti, hogy Kréta szigetén fel­kelés ütött ki. Bukarest, jul. 23. (A .Deutsche Ztg.­ tudósítójától.) Megbízható értesü­lések szerint a Balkánon átkelt kozákok­nak és bolgároknak addig, mig a vár­négyszög vitadt és mig az orosz sereg szárnyainak eshetőleges megtámadását paralysálni nem lehet, csak az lesz a hivatásuk, hogy Bolgárország fellázíttas­­sék és a muzulmánok kiirtassanak. A román lapok panaszkodnak, hogy az oro­szok román parasztokkal szemben erő­szakoskodásokat és kegyetlenkedéseket visznek végbe. Az oroszok Nikápoly be­vételénél óriási veszteségeket szenvedtek. Csaftonkoff hg. dandára majdnem meg­semmisült. Itt nagyon félnek, hogy Ausz­­tria-Magyarország ac­ióba lép. Zára, jul. 22. A „Pol. Corr.“-nek távirják . A montenegróiak tegnap reggel óta lövöldözik Niksitz várát. Konstantinápoly, jul. 23. Az „Agence Havas“ jelenti: Mondják, hogy az oroszok a csötörtökön vívott khedire­­ri ütközet következtében a határig vo­nultak vissza. Moukhtár pasa ismét elő­re tolta táborát; Karsz városával a táv­irati összeköttetés ismét helyre van ál­lítva. Új ütközeteket nem jelentenek sem a Balkánból, sem Kis-Ázsiából. Redif pasa és Abdul Kerim pasa ide érkezett. Bukarest, jul 23. A zloboziai orosz ütegek borzasztó tüzelést kezdtek Ruszcsuk ellen; a török hadsereget látni lehet, a­mint mozdulatlanul áll Ruszcsuk és a dombok közt. London, júl. 23. A „Morning Post“ jelenti: A kormány elhatározta, hogy a középtengeri hajóhad legénysé­gét tetemesen szaporítani fogja. A „Stan­dard“ írja : A hírek Gallipoli megszál­lásáról, felette túlzottak; a kormány el­határozta, hogy a máltai és gibraltári hely­őrségek haladéktalanul megerősíttetnek. Az ország remélhetőleg egészen helyesel­ni fogja e lépést és a hatalmak, melyek Angolország fellépésére vártak, e rend­szabályt úgy fogják tekinteni, mint újabb kijelentését azon elhatározásnak, hogy a kiszabott politikától semmi esetre sem állanak el. Oroszországnak ez intés lesz, hogy Angolország békeszeretetének téves eszméjére ne alapítson nagyravágyó szá­mításokat. Az „Euphrates“ csütörtökön 1500 emberrel Máltába megy, a „Cro­codile“ és „Malabra“ mielőbb követik ugyancsak 150 emberrel. Asszonynak és gyermeknek nem szabad az ezredekkel menniök. A keleti helyzetről a félhivatalos osztrák „Montagsre­vue“ a következőket írja : Nem lehet elégszer kijelenteni, hogy Európa érdekkörét nem a hadi esemé­nyek, hanem kizárólag a jövendő béke határozványai érintik. Európa elhatáro­zásánál a hadi események csak annyiban jönnek tekintetbe, a­mennyiben a béke­föltételeknek való praejudikálás veszélyét magukban foglalják. S valóban ez az utóbbi álláspont az, melyről az angol sajtó tekintettel a leg­újabb eseményekre, sürgetni kezdi Anglia parallel­ actióját, akár a hajóhadnak a tengerszorosokba küldése, akár Gallipo­­lis megszállása által. A mellett ünnepé­lyes alakban kijelentik, hogy nem a tö­rök érdekeket tartják szem előtt, de igen­is az angol érdekeket. S a konstantiná­polyi tudósítások annyiban mindenesetre megegyeznek, hogy a porta bármi ilyen actióhoz nehezen adná meg beleegyezé­sét. De Anglia közvéleménye azon ítélet­ből indul ki, hogy Oroszország katonai diadalaival könnyen támaszt új politikai czélzatokat s azon szerény czélpontok, melyeket a pétervári kabinet a háború­nak kezdetben tulajdonított, sokkal kiha­­tóbb és mindenekelőtt destructivebb irány­zattal cseréltethetnek föl. Oroszország a török ellen visel háborút, nem Európa ellen, de az angol sajtó elővigyázónak látszik lenni, hogy Európát mindenesetre biztosítsa, hogy Anglia Törökországot nem védelmezheti vagy nem akarja védelmez­ni. Törökország nem védelmezése ügyé­ben a gladstonismus teljes győzelmet ara­tott. Az angol-európai érdekek védelmé­re vonatkozólag az ellenirányzat meg fog­ja tartani túlsúlyát. Azon tényben, ha az angol kormány az említett értelemben valamely gyakor­lati actiót akarna indítani, alig lehetne veszélyt látni a háború localizálására vo­natkozólag. Ezzel Anglia átalában a ga­­rantiák kérdését vetné fel egészen úgy, mint Oroszország fölvette, csak hogy el­lenkező irányban és ellenkező czélokkal. Ha Oroszországnak anyagi biztosítékok kellettek a keleti kérdés megoldását sa­ját érdekeinek megfelelőleg előkészíteni.

Next