Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-07-29 / 172. szám

Kolozsvárit, 59-ik szám­. REGGELI KIADÁS: ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : Egész évre . . . . 16 írt — kr. Félévre..................8 „ — „ Egy negyedre ... 4 „ — „ Egy hóra .... 1 , 50 , SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A licetuci nyomda Központi irodá­jában, főtér, gróf Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Háromszor hanábozott garmond zor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr helyek­ille­­ték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTTÉR Soronként vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK Hirfüzérbe soronként 1 írt. Kolozsvár, jul. 28.1877. II. Polgár" eredeti táviratai. (Éjjel érkeztek.) Cettinje, jul. 27. Ma reggel Niksics bombázása minden oldalról megkezdetett.­­ Az utóbbi napokban elfoglalt niksicsi elővédmüveket a mon­tenegróiak szétrobbantják. London, jul. 27. Az „Ag. Reut­­teril jelentése szerint, Sulejman pasa Kara-Bunarnál megveretett, 10 ágyút vesztet et s visszavonult Drinápolyba. Az oroszok a philippopoli és dri­­nápolyi utakon egész Chaskoi ig nyo­multak előre s megszálták Jambolit. A második orosz hadosztály kö­rülzárolta Szilisztriát. Több konzul konstantinápolyi nagykövetjéhez fordult, hogy Cavalla, Burgas és Gallipoliban hadihajók küldessenek, a musulmánok nagy iz­gatottsága miatt. Az oroszok öt vasúti hidat rom­boltak szét Gallipoli és Philippopo­­lis közt. Erzerumból jelentik július 26- ról. Ma az oroszok 8 lovasezreddel és 8 ágyúval kémszemlére jöttek 4000 yard­ra Mukhtár pasa hadállásai felé. Egy török gyalogdandár rögtön előnyomult; pár ágyúlövés után az oroszok visszavo­nultak, mert a karsi helyőrség csapata kirohanást tett, hogy elvágja az oroszok visszavonulási útját. Az oroszok Zaimba akartak gyülekezni, de az ott állomásozó lovasságuk, sátrait hátrahagyva, már is visszavonult. A tábort Djamus Lidachba és Alexandropolba szállították. A „N. W. Tagblatt“ jelentése: Me­­hemet Ali az új főparancsnok jul. 21-én éjjel Namik pasa kíséretében ide érkezett; a főparancsnok a legnagyobb teljhata­lommal van felruházva és lelkesedéssel fogadtatott. Nagy változás van bekövet­kezőben. Tirnova mellett Sziatarikában a mohamedán lakosságot bezárták a me­csetbe és ott elevenen megégették. Júl. 21-én Szelami pasa Djerlicza mellett volt, az oroszok előőrse Szilisztria mel­lett állott, nagy ütközet várható.­­ A „Polit. Corr.“-nek jelentik Bu­karestből jul. 25-ről. A 4-ik oláh had­testnek átkelése ma éjjel történt meg. Általánosan hírlik, hogy orosz-oláh egyez­mény alapján, Károly fejedelem a had­sereg többi részével átmegy Nikápolyba. Az egyezmény, melynek létezését külön­ben a kormány tagadja, lehangolta a la­kosságot. A marhavész több kerületben kiütött. (Most csak az a kérdés, hogy ez a két dolog úgy függ-e össze, mint ok és okozat. Szerk.) Az oroszok két­­szersült­ készlete az esőzések által sokat szenvedett, ♦ Ak-Bunár mellett a török főha­diszállásról. Pénteken reggel az oroszok megtámadták a törökök jobb szárnyát, melyet Izmail pasa vezényel. Három órán át heves csata folyt Jeni-Klárnál. Az el­lenség megveretett s visszavonulni volt kénytelen. A csata azonban megújult, mert a muszkák hat ezer főnyi segítsé­get kaptak. Most tehát a török lovasság vonult vissza, de jó rendben, a főhad­testhez. Egy elrejtett török üteg leplez­tetek le, mely egy lövéssel 38 kozákot leterített. A muszkák még nagyobb se­gítséget kaptak s most nyilván a török jobb szárny főhadteste ellen készülnek támadást intézni és nagy csatát lehet várni. Bukarest, jul. 26. A Nikápolyba bevonult románok nem találnak ott fe­délre, mivel a vár és a város egészen el van pusztítva, és a szabadban kell tá­­borozniok. Bukarestben nyomott a han­gulat, mert Oroszország kényszeríti a ro­mánokat a részvételre. Sumla, jul. 26. Ozmán pasa ül­dözés közben Vina mellett elvett egy ágyút az oroszoktól, egy másikat Plev­­nánál. A Szurancsik folyó mellett a cser­keszek győztek az orosz hadosztály el­len, ez utóbbiak elfutottak, 50 lovat hagyva hátra. London, júl. 26. John Bright teg­nap Bradfordban a keleti kérdésről be­szédet mondott, melyben helytelenít min­den kísérletet Oroszországot meggátolni a Konstantinápoly elleni előnyomulásban; ez igazságtalan eljárás volna és csak meghoszszabbítaná a háborút. Angolor­szág azonfelül szövetségesek nélkül áll; az efféle fellépés európai coalitiót idéz­hetne fel, mely megalázná Angolországot.­­ A hús­kereskedők évi lakomáján, mely tegnap a cityben tartatott, Hartington marquis szólt a keleti kérdésről és szin­te tiltakozott Angolország elhamarkodott beavatkozása ellen. Angolország tartsa fenn a szigorú és szenvedélytelen semle­gességet. Táviratok a háborúról. Bécs, júl. 26. A „Fremdenblatt“ vezérczikke a budapesti népgyűlésről con­­statálja a Magyarországon beállott kijóza­nodást és azt mondja, hogy a kegyetlen hadviselési mód felkeltette az európai hatalmak figyelmét. A zöld zászló kibon­tása esetére, mi vallásháborúra és a ke­resztények kifosztására vezet, általános európai diplomatiai actió áll készülön. A vallási szabályok értelmében a zöld zász­ló kibontásával határozatlan moratórium van egybekötve. Bécs, jul. 26. A „N. fr. Presse“ jelentése: Zágrábi magánosok és hirla­pok a triesti és isztriai comité által alá­irt és titkos betűkkel irt, Fiuméból jul. hóról keltezett fölhívást kaptak. Ebben fölhívják a triesztieket, hogy szabadítsák föl magukat az idegen uralom alól. A fölhívés indítványozza, hogy erre egyet­értőig napot határozzanak. A helyzet Szerbiában. A „Pol. Corr.“ belgrádi levelezője szerint az új pótválasztások eredménye megerősítette a Risztics kormány állását. Minthogy az most erős többséggel ren­delkezik, úgy valószínűleg minden tervét valósíthatni fogja. A főbaj a pénzügyi helyzet, emelni kell a vámokat, s a fel­­­adót, s két millió arany erejéig kölcsönt kell kötni. E kölcönre forognak fenn ajánlatok, de az illető bankárok zálogul a nagy kincstári erdőségeket és bányákat kívánják. Minthogy a szkupstina nyolcz tized része a háborúpárt híveiből áll, igen természetes, hogy a hadi események­re vonatkozólag megadta a kormánynak az absolutóriumot. Ezenkívül Risztics kí­­vonatára felhatalmazta a kormányt, hogy minden intézkedést megtehessen, hogy Szerbia érdekei a keleti kérdés jövendő­beli phasissaiban megóvassanak. A szerb­­montenegrói viszonyok ismét szívélyesebb alakot öltenek. Milán néhány orvost, 200 sebesült számára mindenféle szert s két­ezer aranyat fog ajándékul küldeni Cet­­tinjébe. Belgrádba is orosz főconsult vár-

Next