Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-09-11 / 207. szám
re nézve az olcsó és könnyű szállítás meg adások figyelmeztetik a szemlélőt ezekre, még nagyobb fontossággal bír, mint a személy- ha az economia szempontjának igen hódol forgalomnál, nagyobb előmenetel biztosan révan, a szükséges intézkedéseket kellő mérsmelhető. Ezek folytán, eltekintve ezen vasútben mindenhol meg nem teszi és ennek foly kisebb-nagyobb fontosságától, mint kiegészítő része a létező magy. államvasutaknak, meggyőződésem szerint, igazolt ennek létrejötte a locális forgalom, ipar és kereskedés szempontjából. A brassó-tömösi vasút építése az 1876. évi XXXIV. törvényczikkel rendeltetett el, és eltérve az eddig nagyobb vasútépítéseinknél majd kizárólag alkalmazott általános rendszertől, létesítése egységárak mellett határoztatott el. Az ezen alapon tartott nyilvános árlejtés folytán az építési szerződés úgy al-, magas és felépítményi munkálatokra nézve — kivévén a felépítmény vas alkatrészeit — Gregersen és Bandeson ismert belföldi vállalkozó czéggel köttetett meg 1876. jan. 20-án, kik a vállalat fővezetésével Stroraszky Sándor tisztelt honfi és tagtársunkat bízták meg, a felépítményi vasrészeket az állam közvetlen szerezte be, és pedig leginkább diósgyőri saját gyárából. Tisztelt tagtársak előtt igen ismeretesek lesznek azon indokok, melyek egyrészt az átalányösszegek szerinti, másrészt az egységárak szerinti kivitelek mellett hozatnak fel, ezért nem is ismétlem ezeket, de mint az egységárak rendszerének híve, szemben az átalányrendszerrel, azon reményt merem kifejezni, hogy ezen vasút építése körül tett tapasztalatok hathatós indokok lesznek az egységárak rendszerének szilárdítására, sőt hogy ezen után tovább haladván, az ezen pályához hasonló építéseknél, ahol gyakran a siker attól függ, hogy a munkálatok, még momentán nagyobb áldozatok mellett is, lehető rövid időszakok alatt és csakis száraz időjárás mellett létesíttessenek, hol több, a munkák elején előre nem látott és nem is látható események bekövetkezése folytán a megtett dispositiókon változtatni kell, mondom, reméljemá, hogy ily esetekben a nézetem szerint legczélszerűbb rendszert, a régió építkezést fogjuk életbe léptethetni. Vasutunk hossza a brassói állomás végétől a határszélig 25 kil. 200 mt, végpontjai pedig 461 mt. magassági különbségben feküsznek egymástól, Brassón 564 50 mt., a határszélen pedig 1025 50 mt. lévén respective magasságuk a tenger színe felett. Ezen magassági különbség legyőzésére 25%a minimális emelkedés alkalmaztatott, miután a más kisebb emelkedésekkel tanulmányozott vonalak aránytalanul nagyobb építkezési kört tán előbb vagy utóbb egyes pontokon új mozgások következnek be, az ódium kizárólag őtet illeti. Hasonlítható az ilyen építkezéssel foglalkozó mérnök a gyakorló orvoshoz, miután mind a kettő által kezelt betegnél a baj eredeti oka a szem elől el van fedve, de azon különbséggel, hogy míg az orvost a természet segíti a betegséget előidéző ok eltávolításánál, a mérnök kénytelen mesterséges eszközökkel az ellene működő természet erejét paralizálni. De úgy, mint az orvos gyógykezelése megállapítása előtt, a betegség symptomáit megvizsgálja és ennek diagnosisát készíti el, úgy kell, hogy a mérnök is az okokat vizsgálja és ezekkel ismerkedjék meg, mielőtt rajtuk segíthetne A csuszamlásokról eddig kevés íratott, és legalább azon művek, melyeket alkalmam volt német nyelven olvasni, leginkább concret eseteknek chronológiai és statisztikai leírásai voltak, anélkül, hogy az okok kutatására a kellő súly fektetve lett volna, hol pedig a tett intézkedések következményeire nézve nézetek fejeztettek ki, ezek amenynyiben alkalmam volt a tárgyalt építkezésekkel megismerkedni, legkevésbé sem igazoltattak a beállott események által. A franczia szakirodalom azonban, bár e téren menynyiségileg ugyan nem igen kiterjedt, de úgy ezen, mint majd minden más gyakorlati műszaki ágban, a legtöbb felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek, különösen pedig „Bruère“. „Traité de consolidation des Talus, Routes canaun et chemies de fer“ műve nagy értékkel bír az ilyen munkálatokkal foglalkozó mérnökre nézve, és bár társaimmal együtt tett tapasztalataink több ízben nem egyeznek meg az általa felállítottakkal, de sok esetben ajánlott eszközeit igen jó sikerrel alkalmaztuk. — Ezen munkájában előadja a külön föltevéseket, melyek a c-tuszamlások és omlások eredeti okaira nézve léteznek és azon rendszereket, illetőleg eszközöket, amelyek ezen mozgások ellensúlyozására alkalmaztattak. Bármennyire tanulmányos lenne őt és szaktársait a csuszamlások eredete, indító okok, keletkezési módok, és az alkalmazott óv- és gyógyeszközökről tett érdekes okoskodásaikban követni; bármennyire hasznosnak vélném ezeket — viszonyaink szem előtt tartásával — az ez után mondandók felvilágosítása és indokolása végett a tisztelt tagtársak előtt részletesen taglalni; ezt, teségeket tüntettek fel, és amint magától ér- kintettel az idő rövidségére, jelenleg nem tetődik, sokkal nagyobb hosszakra terjedtek , tehetem, és csupán egy pár szóval említem id. az íveknél alkalmazott legkisebb sugár, f fel azon fundamentális axiómákat, melyeket más hegyi vasutainkhoz hasonlólag, 275 méter, több kiváló franczia szaktársaink állítottak A vonalat, építkezési nehézségeit ille fel e kérdések közül főleg, három részre lehet osztani: az első, mely Brassótól 7 kilométer távolságra terjed, egy könnyű pálya jellegével bír, a második, mely innen a 16 és fél kilométerig tér- ijed, egy középnehézségű építkezésnek mond- Albánia és az albánok, ható, még az utolsó circa 8-800 kbnti. hosszú rész a határszélig úgy az eredetileg tervezett munkák nagy kiterjedésére nézve, mint azon kedvezőtlen talajviszonyok folytán, amelyek közt ezeket keresztül kellett vinni, a legnagyobb építkezési nehézségekkel bíró pályák közé lehet sorolni. A most említett első két szakasz csak mindennap előforduló viszonyok közt létesülvén, ezekről részletesen nem szólok és átmegyek a határszéltől 8,800 mtr. hosszra terjedő vonalszakasz építkezésére. A talaj, melyen a vonal ezen része mozog, csekély hosszak kivételével ugyanaz, mely a magy. állam keleti vasút igen ismert Kolozsvár Kocsárd és Erked Rákos vonalszakaszok egyes részein fordul elő; t. i. az 1 -1 *. méter mélységig terjedő termőföld alatt egy sárga agyag találtatik, mely magában tűrhető nagy mennyiségű homokot, tartalmaz, azonban igen változó mélységekig terjed, ez alatt fordul elő a szintén homokkal vegyült kék agyag, mely nagyobb mélységekben kőhez hasonló keménységű, tökéletes rétegzetes minőséget vesz fel. Ezen talajok igen szomorú nevezetességre vergődtek mindenhol, hol ezeken át vasutak épültek, de különösen hazánkban játszottak ezek nagy szerepet, hol újabban létesült vasutaink azon részén, melyek a dél és a keleti Kárpátokat érintik, egyes szakaszok ezen talajon át vezettetnek. És ha újabb vasúti vállalataink pénzügyi calamitásai egészen más okokból is eredtek, de ezen kalamitások mérvei kétségen kívül nagyobbodtak, és az említett talaj által előidézett váratlan építési nehézségek által. Ugyanis ezen talajban a mozgó vasutak mind ki vannak téve az úgynevezett földcsuszamlásoknak, a készült vagy készülőfélben levő töltések úgy magukban, mint az altajjal együtt, mozgásnak indulnak, magukkal rántván az alattuk lévő műtárgyakat, kiemelt bevágások pedig beomolnak, úgy, hogy eltekintve a nagy költségek-A jelen pillanatban, melyben a Görögország és Törökország közti határok szabályozása az európai kabineteket mozgásba hozta és egy darab albániai föld átengedése a görög királyságnak igen élénken fejtegettetik, egy Albániáról és az albánokról ép most megjelent röpirat különös érdekkel bir. Szerzője, Wassa effendi, ideiglenes sajtóigazgató Konstantinápolyban s mint albániai, keresztény és történelmileg és philológiailag nagy műveltségű ember jelentékeny tekintélyt igényelhet. Először is szenvedélytől egészen ment kritikában történelmileg mutatja ki az albán és a görög faj különbségét, azután igen érdekesen írja le a joggyakorlatot Albániában. „Az Albániában folytatott élet egészen primitiv és patriarchális. Minden ciánnak megvan feje és vénei, kik közösen uralkodnak és a régi használat és szokások szerint, melyek a fantom lánt jogán szemet-szemért, fogatfogért, alapszanak, gyakorolnak jogot. A cánok fejei és vénei állásaikat örökösödés által nyerik. De ez az állás, ami jogot illeti, egyátalán nem részesül előnyben. A fő és a vének a közjog és magánjog kérdéseiben ép úgy büntethetők, mint bármely közönséges albániai s ugyanazon törvényeknek vannak alávetve; oly főnök, a ki öl, megöletik, ezzel minden meg van mondva. A ki gyilkol, a meggyilkolt utódaitól maga is megöletik, ha a gyilkos maga nem található, föllelhető atyja, fia, testvére, rokona. Sőt, ha maga a gyilkos és családja ki tudja magát vonni a vendetta alól, az illető csak valamely más tagja öletik meg. Aki lop, rabol, annak a rablást kétszeresen kell megtéríteni , s azonkívül büntetést fizet, mely a főnöknek és a véneknek jut, az a férfi, aki a rablásnál megöletik, becstelenül hal meg. Házas asszony megraboltatása egyenlő a gyilkossággal, a megsértett férjnek vagy rokonának a rablót vagy egyik rokonát meg kellői, melyekbe a megrongált építmények helyölnie , reállitása kerül, a vonzók forgalomba lépte- Oly menyasszony, ki mással kel össze, tése nagy mérvben késleltetik, a már megnyílt pályákon pedig az üzlet gyakran szünetelni kénytelen, sőt ha bizonyos óvintézkedések nem léteznek, biztosan lehet várni, hogy ezen mozgások következményeikkel együtt, újra be fognak állani. Ezért is szembetűnő, hogy az óvintézkedések alkalmazásánál nem kell a csúszások bekövetkezését bevárni, de lehetőleg a munkák elhaladásához képest ezeket alkalmazni. De miben álljanak az elhagyott vőlegényt feljogosítja, hogy atyját, testvérét, nagybátyját vagy rokonát megölje. A házasságtörés halállal büntettetik; a férjnek jogában áll a házasságtörőt megölni,ha nejével találja, vagy különben, ha a házasságtörés kétségtelen. E törvények valláskülönbség nélkül mindenkire nézve egyenlők. Ha egy muzulmán keresztyént megöl, akkor a megölt canjabeli valamelyik muzulmán kényszerítve van, mint a halott rokona, a muzulmánt ezen óvintézkedések, úgy, hogy míg egyrészt megölni, a ki gyilkolt és megfordítva, ha az építmények, és különösen a forgalom biztonságának és állandóságának meg legyen felelve, másrészt felesleges terhek ne rohassanak a vasutat építő kincstárra, vagy társulatra. Ezen problémát kell hogy vesse fel magának az építő mérnök, és ennek megoldására mások és maga tapasztalatait segítségül hívja. Érdekes, de háládatlan feladat mert egy építkezés teljes befejezése után a nehézségek le lévén győzve, csak a nagy kiegy keresztyén öl meg muzulmánt. A vendég szent, a vendégszeretet kötelességei semmi ürügy alatt sem sérthetők meg. Az, a ki vendégét megsérti, vagy megöli, meg van becstelenítve, a csán kiűzi magából és senkinek se lehet többé dolga családjával. Ez a gyalázat örök és vér se törülhet le. Az, ki másnak a vendégét öli meg, ennek „negyvenszer vérével* tartozik, melyet a vendégszeretet ciánjának joga van követelni a vendégszeretetet megsértett ciánjától (Folyt. köv.) A férfi, ki asszonyt öl meg, becstelen ése engedjen meg a szives olvasó egy kis kitóbecstelenség családjának minden tagjára hárést, hogy vázolhassam — ha hiányosan is romlik, asszonygyilkosoknak nevezik őket. — a honvéd-sorozás alkalmával személyes élet • Minden családnak ép úgy meg van a maga észleleteimet. — Azért teszem most, mert A régi állvány még akár 20 évig fa feje, mint minden ciánnak, s ez mindig , alig remélhetem, hogy azt elmondhatnom ked- tartható gondos ápolás évi javiul e család legidősebbje. A ház legidősb asszonya vező alkalom nyílhatnék, már pedig van ab, tál, melyek költségéig a nézőhelyek bevi. a háztartás élén áll és s a családok igen nagjban némi érdekes, s ezért kár lenne, ha az életből fedeztetnek.Kis forrás kiapadtával, ilgyök, vannak 100 -120 főből álló családok A férfiak végrehajtják a főnök parancsait, s ez minden és mindenki fölött ellenmondás nélkül rendelkezik. Vak engedelmességgel követik őt, mert tekintélye határtalan. A háztartás vezetőnője ugyanezt a hatalmat gyakorolja az asszonyokkal és leányokkal szemben. Ha egy család valamely tagjának panasza van egy másik ellen, a ház feje ítél, büntet, engesztel a körülményekhez képest. A főnök ítélete ellen fölkelni megbecstelenítő dolog, az albániai mérsékelt és szerény étkezéssel megelégszik. Málé, sajt és tej közönséges tápszerre vizet iszik; bort és pálinkát csak csekély adagokban. Ruházata könnyű, hideggel és forrósággal nem törődik ; fáradalmakat és nélkülözéseket stoikus egykedvűséggel visel el. Szeretetében, gyűlöletében nem ismer határokat; sem örömét, se fájdalmát nem iparkodik eltitkolni. A puska és a gatagan az albániaiak kedvencz fegyverei; mindenekelőtt a puska az ő társa, elválaszthatatlan barátja. Nagy gyöngédséggel ápolja és szereti, fegyvereire esküszik, mint istenére és becsületére. Szép fegyverek büszkeségét, dicső Mégis Petőfi. Sz.-Keresztur, 1879. szept. 6-án. (Folytatás.) szóljana is a kutatáshoz, ha az férfi, már a tárgy méltóságáért is, neve teljes kiírásával álljon jót azért, amit mond. Az 1848—9-ki forradalom ezen jellemóriásai nemcsak a csatákban, hanem a közéletben is azt találták magukhoz méltónak, ha nyilt sisakkal szemben támadnak, vagy védekeznek. Ezért méltó gyanú fér ahoz, hogy a „Kelet* 200-201. sz. közlemény írója az 1848—9-ki honvédnek csak köpenyegét használja, hogy kilétét eltakarja. Ezopus oroszlánbőrbe takaródzott fülessét is elárulta hangja. Itt is már a közlemény bevezetéseként szolgáló plücsök-czirpeléshez hasonló nóta elárulja azt, hogy a „Csiplik Csupluk“ czímű versemény szellemes írója bújt apójának — a forradalom alatt — nem nagyon megviselt honvéd köpönyege alá, és onnan bírálgatja — nagy bátran — megbízhatóságomat. Hogy más is ismerje — legalább leírásból — az ellenem támadott hét svábnak ezen egyikét, megmondom, hogy ki legyen ő. Egy szétrobbantott tanítótestületből származott hozzánk nem sok idő előtt — a tanító szükség idejében— ezen ember morzsa. Felőle a székely azt tartja: gyermeknek igen nagy, embernek igen gyermek. Érettségi bizonyítás és hat heti utazási qualificatióval lett hozzánk küldve, s jobban követeli a tanár czímet, mint akár egy Virchov vagy Bleraschli. Azon rövid idő folytán, mióta nálunk él, összetűzése volt már minden rendű, rangú, nemű és korú emberrel, elkezdve a bábaasszonytól fel a fanig. Lovagias elégtétel adása, vagy kérdezésére már képtelennek volt nyilvánítva. Időközi sérelmeit nálunk a kir. járásbíróság 5 forinttal szokta fokozgatni stb. Nem az ő felszólalásáért — mert ő azon C. D. E. betűk egyike, kivel ezen lapok hasábjain már egyszer végeztem volt, — hanem a tárgy méltósága és az olvasó közönség iránti figyelemből szóba állok, nem Télle, hanem felvetett állításaival. Ezen homunculus, úgy látszik, csak a „Hon” tárczájában megjelent kivonatot olvasta a Petőfi-kutatás történelméből. Hamis idézetei erre látszanak mutatni. A kutatás végeredménye nem egyes részletekből, hanem az egésznek komoly !a Mióta adja vissza a czápa martalékát ? A kolozsvári lóversenyekről. (Folytatás.) Iségót képezik. Szerző munkáját azzal a kijelentéssel zárja be, hogy az albániaiak a szultán alatt Ha cikkiró úr tanumányozta volna a műegyesítve maradnak, mindenekelőtt pedig gyakorazági versenyek történetét, tudhatná, s semmit sem akarnak tudni egyes tartomány- hogy volt még Pesten egy dij- a többi részek annexiójáról az előttük idegen és nem dijakra erdélyiek által történt adakozásokat rokonszenves Görögországhoz. s nem említve erdélyi hazafiaktól, Erdellyi dij név alatt. — Depositum volt ez is, ha nem is kötvényszerü; visszaadta e azt Pest Erdélynek, mikor ott a versenyek életbe léptek? Vissza, mint a czápa az elnyelt kis aranyhalat ! Beolvadt az a Nemzeti díjba. — Mit panaszkodtok! . . . hisz nyitva áll az erdélyi lovaknak is. — Nyitva ép oly nyitva, mint az Észak-német- vagy Angol-Györfi Pető a forradalom alatt a 12-ik Derby zászlóaljban százados, most nyug. kir. tör- Czikkiró, ki mint látszik, politikával is vényszéki elnök — volt az, ki a B. P. most szokott foglalkozni, tudhatná minő débatteországos képviselőt — ki a Petőfi kutatás-oknak vannak kitéve évente az államdijak a kor levele alá nevének csak kezdőbetűjét ir- költségvetés megszavazásánál; és hogy már ta volt ki — teljes nevén nevezte meg a do, nem egyszer hajszálon függött azok sorsa, jogra vonatkozó levelében. így is évről-évre csipkedik a sttarmeisterek Talán épen általa lett kimondva ugyanazt a hitvány néhány ezer frankot. Kezdakkor, hogy bármily rendű vagy rangú egyénünk csak mi magunk olyanokat írni szaklapba, hogy feleslegesek Erdélyben a versenyek, nem kell nekünk államdíj, adjunk csak ily sípot a jó urak szájába, hatalmas trombita lesz abból, melytől összeomlanak Jericho falai ! Ha czikkiró Erdély javát akarta, rosz időt választott közleményére Ha azonban az erdélyi lótenyésztést akarja tönkre juttatni, soha jobbkor, mostanikor a feledhetlen emlékű K. Wenckheim Béla nincs többé. A magyarországi versenyügy sokat vesztett benne; az erdélyi — lélek—mindent ő volt az, ki leyális, nyilt jelleménél fogva az erdélyiekkel mindig rokonszenvezett. Igazságszeretete nem engedte, hogy a szegény elnyomatott Erdélytől elvegyék a kegyelemképen adott kis alamizsnát is, mely nem egyéb, mint véres verejtékének, melylyel a testvér hazát hizlalja, egy csöppje ! Mi fog történni az erdélyi lovaregylettel ? Talán ezt is az ország szivébe helyezzük el? Tágas szive van az országnak, azt jól tudom , elfér oda az is. De mi lesz majd a versenypálya és hozzátartozó épületekkel ? ami — régente volt, pompás bivalylegelő. Mis ha sikerülne is valamely találmány által megőrizni a több évi gondozás által körülményekhez mérve tűrhető puhaságára tett pályát a marha csordák taposása általi megkeményedéstől, és valahogy conserválni lehetne az épületeket költség nélkül addig, míg erőt gyűjtünk, a mi, tekintve czikkíró által leírt sizalmas állapotunkat, nem egyhamar fog bekövetkezni — mind e geniális találmányok kárba mennének. Nyilvánosságra kell hoznom azt, mit még eddig csak kevesen tudtak, és amit soha el sem árulok, ha czikkízó belügyeink szellőztetése által, e veszedelmes térre nem szorít. Kolozsvár kommunitásában ugyanis utóbbi időkben nagy számmal voltak a lóversenyek ellenségei, és mellesleg mondva, kérdéses czikkhez hasonlók, szaklapba írva, állítólagosan erdélyi sprotsman tollából, nem fognak késni azok számát, csak növelni. Többeknek szemét már rég sérti, hogy a város legszebb bivaly-legelője, a futtatásokra használtassák ; ezt rész néven venni nem is lehet oly valakitől, ki nem lévén tisztában a lóversenyek czéljával, nem tudhatja azt, hogy egy állam lótenyésztésének emelésére elkerülhetlen kellék a lóverseny. Csakis lovagias érzelmű tanulmányozása után elbírálható csak. Harminczerék polgármesterünk Simon Elek úr, és n éve, hogy foly a kutatás, 20 év óta az Ogil- többi hasonló felvilágosodott szellemű, s a vánosan történhetett, korral haladni tudó communitás-tagnak kö-Legalább 20-féle versre fordult meg a szönhető, hogy a versenytér, mint ilyen tó főváros és vidék lapjaiban, melyhez hozzá továbbra is bérbe lett adva az egyletnek, az vultak nagy Magyarország minden részeiből, aránylag mérsékelt bér mellett. Ki Kolozssőt Párisból is, vár környékét ismeri, tudhatja, hogy ez az De szóljunk a dologhoz egyetlen hely, hol egy angol mértföldnyi kört Varga Zsigmond fiai közül csak egyikt lehet találni sima felülettel. Amna perestől volt honvéd. Vidékünkről ő és Szőcs Márton fogva, hogy a kolozsvári versenyek megszüntelenleg kir. ügyész szerelték fel magokat— népek — habár, mint czikkiró azt lehetsé ex propriis — a lótól kezdve az utolsó gom- gennek hiszi, csak ideiglenesen is — a fenn big és csattig, így küzdötték végig ember- említett versenyellenes párt azonnal kimenséggel a forradalom minden csatáit. — Ezen idaná e pályatér cassálását, és annak bivalyderék fiú két kisebb testvére akkor csakis legelőre átalakítását, és annak is maradna 10—12 éves lehetett. Ilyen koruakat pedig s az örök időkre, nem vettek be honvédnek. Ilát az állvány és a többi épületek. Igaz, hogy a kor nem mindig volt mérv- várjon csak úgy magoktól nőttek azok ott kiadó, mert példát tudok rá, hogy p. o. Hen a földből, mint a gomba ? Régen történt már, tér Antal szeben megyei jegyző alig haladta sokan elfeledtek, legtöbben nem tudják azok meg ugyan a 15 évet, de fejlettsége miatt eredetét. Elmondom, jól esik a mai érdekazt, hogy mennyi idős, elhallgathatta, s lelke- s hajhászó, és a mai nemes sportból is ízlesedésből ily ifjan kezdettel küzdötte végig ízét csináló időben ilyesmit hallani. A kolozsa forradalom harczait. . Ivari versenyek első éveiben, a nyertes lovak Mert a forradalmi lelkesedést jellemzi, erdélyi tulajdonosai, nyereményeiket az egy- így angol hitszónok beszéd, magyar unitáriusokhoz. (Német nyelven mondotta Chalmers Audra« bridgei unieáriua pap, Kolomárt az unitiri»«Splomiban, 1879. szept. 8 kn* (Folytatás.) Majd közvetlenebbül hitsoraous 102 unitáriusokhoz intézi szent leczkéje intési Beszédének eme részéből a következők idézzük. Ez ország unitárius egyházainak k válóan szép feladat jutott abban, hogy tartsák azt a koronát, amelyet e vallás tiitói, védelmezői és terjesztői a múlt hím küzdelmeiben szereztek meg. Nem fogom nektek, kedves barátim és szeretett testv?reim megnevezni azokat a férfiakat, am oly időben léptek a szellemi előhaladás ki dózerére, s lobogtatták rajta merészen a kis had vizsgálódás zászlaját, mikor erre a kor szellem s a közvélekedés még nem igen bítorithati. De annyit legalább hálás kegyeelettel emlithetek fel róluk én is, hogy nagyon fáradságos és önfeláldozó munkára vállalkoztak. Feladatuk ugyanis nem volt kevesebb, mint a vallás bemohosodott s már a korhadozó fájának friss és életképes hatasaik a pusztán formaszerü isteni tisztelet (Formeldienst) száraz talajáról a szabad hit és szabad vizsgálódás termékeny mezején ültetni át; különösen pedig arra hatni, hol az emberek üdve ne hittételektől, hanem nz ő telkeiknek istennel való közösségétől lé tessék függővé. Akik ezért munkáltak, küzdöttek, szenvedtek és vérzettek , azok voltak a valós reformátorok. Ők tették a keresztény tant,a kereszténység tudományát és a keresztényi nevelést szabaddá. És ezt a szabadságot, ezt a jogot kell nekünk mint szent megtartanunk, tovább harczolva érte, ta kell, a hitnek és meggyőződésnek néma harczát. De mi az unitárius egyház törekvést rendeltetése ?___ Minő szolgálatot akar ő tenni a vallásnak, s az emberiségnek ? E kérdéseim egész határozottsággal felelhetem, hogy a egyház nem a maga külső hatalmit tekint czélnak; nem egy papi kaszt érdekei szolgálatára rendeltetett, hanem isten országi terjesztésére alapíttatott. Istennek ajánlja fel szolgálatát, neki szenteli erőit. Nincs egyért törekvése, nincs más czélja, minthogy isten igéje s az isteni szellem terjedésének útat nyisson az emberek szívébe. Ezért igyekszik a kereszténységet a jelen kor kultúrái fejlődésével összhangzatba hozni; s ezért óhajtaná minden keresztény társulatoknak testvéries egyesülését oly hitelvek alapján, melyek nem a traditiokból, hanem a föld hígosodás szülte benső meggyőződésből fakadnak. Ezért a mig egyfelől határozott*» tiltakozik mindaz ellen, a mi isten gyermekei szent szabadságát veszélyezteti, s * ® a lelkiismeret szentségét megtámadja, T*? sérti; addig másfelöl minden időben irtózott és irtózik attól, hogy az egyenetlenséget* és gyűlölségnek gyújtó fáklyáját dobja odt a hol igaz testvériségnek , örök békének kellene uralkodnia. Tovább haladva beszédében, * személyéről nyilatkozott a szónok az tan** riusok értelmében. Kimondá, hogy az unitárius egyháznak nem czélja határozottan (srimulázott tant hirdetni Jézus személyérel Senkire se akarunk mi ily tant ráerőszakolni — monda —mivel meggyőződésünk, hár a kényszer a lelkiekben nem egyesit, hanem épen elszakaszt, eltávolít. Aztán hivatkozót arra, hogy a mint a bibliában is nagyon künböző felfogások találhatók, gyakran és nem közvetlenül egymás mellett is, Kristusról, úgy lehet ez közöttünk , általában keresztény társulatok között is. A mi mink' illet, nekünk unitáriusoknak nem az»* ségig eszményített raythologiai Jézus *e ’ hanem igenis példányképünk és mester az a Krisztus, a kit mi mint húsúnkból !* húst és vérünkből való vért felfoghatunk ■ megérthetünk, a kinek szívverését szivetben érezzük; a kivel együtt virrasztatttun és imádkozhatunk, küzdhetünk és sze°vIÄ1, hetünk, s a kivel még a kísértések, “J“0*, tetések és meggyaláztatások közepett együtt terjeszthetjük a szeretet, igaz a^i szabadság országát e földön. Ebben v mi szent vallásunknak az a fensége* gj nája, a melyet tőlünk el nem vitathatna , nem rabolhatnak. . ^ S hogy ezt ott láthattam ragy°gülytf|t Örök egyszerű templomai tornyán, c* 0. utazásomnak egyik legédesebb öröme. » léletökre meghatottság közt jutott esze^e. a kevés szóval is sokat jelentő felirat, i lyet Németország egyik protestáns te v^. ma homlokzatáról e szavakban olva«0*^ ^ „fixemplum religionis, non structur*^^ önök templomai sem az építészet 10 hanem a vallásos buzgóság s a hitn. . erős ragaszkodás példányképei, ’ke-Híveik száma csekély, vallásos cz0*Ja! . bfi* vés alappal rendelkeznek; de hiány»1 ,Dg)j ven pótolja az, hogy kevéssel meg ^,1 elégedni, és hogy a mi kevesök van, szent czéljukra hiven sáfárkodnak. , Di|Tartsák meg továbbra is e *■( y katl Legyenek, mint voltak, a jézust** • leinek ajándékozták; ez összegekéi a állvány. Le a kalappal urake fgjfz , épület egy uj állványhoz ?leztetnek. E köztudomásra nem jutna. I óv ala,t összeomlana a gazdátlan Legelső sorozásom volt a nálunk ala-1 Honnan remélt czikkbó a pénzt kult Kossuth vagy Mátyás huszároké. Egy napon furcsa meglepetésben részesültem. Beáillt hozzám Háromszékről Babos György ügyvéd. Kezében egy nyereg, pisztoly. Anélkül, hogy — mint régi ismerős — köszöntene, első szava is ez volt: ha be nem soroz huszárnak, menten főbe lövöm. Ha csak ez a baj — mondom — inne itt a felvételi jegy, siessen a felvételi irodába. Egy szót sem szólott, hanem elrohant, s csak félóra múltán került vissza s magyarázta ki velem szembeni eljárását. Lengyel József. (Vége köv.)