Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-09-12 / 208. szám
Midőn azonban elismerjük, hogy a pálya építkezése előtt mozgások a talajban létezhettek és esetekben léteztek is, ki kell hogy emeljük, hogy ezek legritkábban vannak működésben akkor, midőn a pálya építkezése kezdődik, miután az ezek folytán létrejött új terrain configuratio következtében az egyensúly helyreállott és a pálya építkezése alatt és után előforduló csuszamlások okait, majd kizárólag ezen egyensúlyt újonnan megzavaró bevágások és töltésekben véljük fellelni. Tárgyaljuk először a bevágásokat. Egészséges talajban is létesült bevágások, ha ezek nem a kellő, ti. az anyagnak megfelelő lejtékekkel állíttatnak elő, idővel kisebb-nagyobb anyagomlásoknak színhelyei lesznek. Ha azonban nemcsak a lejtékek szomszédságában lévő anyag, hanem ennek háta mögött lévő hegység maga adja az impulzust a mozgásra, ez magától értetődik, intenzívebb is lesz, és ilyen esetben az egyensúly helyreállítására vagy túlságos menedékes fejtékeket kell alkalmazni — ami nagyobb esésben fekvő terraieumban óriási földtömegek mozgását igényelné, — vagy erős támfalat kell létesíteni, mely a talaj nyomásának ellentálljon, vagy amint leggyakrabban tettünk, magából a bemetszés oldalából, ennek mesterséges szilárdítása által, egy támpontot készíteni, mely nemcsak hogy önmagában nem fog mozogni, de képes lesz ellentállani a háta megött lévő anyag nyomásának. Ezen utóbbi ezélt a következő eszközökkel véltük rendesen elérni: A bevágás körül ennek lejtőitől bizonyos távolságban, egy egész az impermeabilis anyagig hatoló szivár-árkot létesítettünk. Ezen szivár-árok a permeabilis rétegeken jövő vizet felfogván, ennek beszivárgását a szivárárok és a bevágás fejtéke közti részben meggátolja, úgy,hogy képzelhető, miszerint ez a már benne létező nedvességet úgy evaporatio, úgy mint az átszivárgás által elvesztvén, idővel egy szilárd, kellő ,ellenállással bíró tömeget képezne. Sajnos azonban, hogy ez a legritkább esetben várható be. Ugyanis vasútépítéseinknél bevett rohamos építési modor, lehetetlenné teszi, hogy hosszabban várjunk a létesített óvszerek működésére, és így a jelen esetben is, a bevágások kivitele ha nem is egyenlő mérvben, de mégis előhalad a szivárárok elhaladásával, úgy, hogy a félig kész bevágás fejtéke és szivár árok közti anyag, ha némileg javult is eredeti állapotával szemben, még mindig nem bír a kellő szilárdsággal, úgy a maga, mint a reá nehezedő súly ellenállására, hogy ezen ellenállási képességet elősegítsük, alkalmaztunk kisebb-nagyobb számban kereszt-szivar-árkokat, amelyek vagy a bevágási szabványárok fenekétől, vagy még ennél is mélyebben kiindulván, függélyesen a pálya irányával kötik össze a bevágás lejtőket a körülmenő szivar-árokkal. Ezek működése kézzelfogható, egyrészt a szilárdítandó tömegtől a nedvességet eltávolítják, maguk pedig, mint szilárd testrészek, az egész tömeg ellenállási képességét közvetlen nagyobbítják, és azt szétosztva, az egyes részekben esetleg előforduló mozgásokat localizálják. A fejtékek alsó végén pedig rendesen egy alacsony, de mély alapzattal és nagy méretekkel biró támfalat alkalmaztunk, melynek czélja meggátolni, hogy az előbb említett intézkedések teljes bevégezte, vagy működése előtt, vagy ezeknek elégtelensége folytán előfordulható kisebb kikagylózások a rejtékekben a pályatestig terjednek és ezáltal a forgalmat meggátolják, amely az építési időszak rövidsége folytán rendesen életbe léptettették a biztosítási és más munkálatok teljes befejezése előtt. Több szaktársunk a lábfal helyett, ezt bizonyos tekintetben helyettesítendő, és azon czélból, hogy a pálya tengelyéhez függélyes kereszt-szivar árkokat nagyobb mélységben lehessen létesíteni,nagyobb mélységű szivarárkokat alkalmaznak a bevágások szabványárkai alatt. Ezt azonban azon tapasztalatok folytán, amelyeket tettünk, nem tudom teljesen czélszerűnek találni. Ugyanis a szivarárkok jeles tulajdonságaik mellett, azon hátránnyal bírnak, hogy kivitelük alatt minden dúczolás daczára, kissebb-nagyobb mértékben összenyomulnak, ha pedig a nyomás egy oldalról igen egyenetlen, amely nyomás igen fokozódik azon csekély mozgás folytán, amely a szivárárok oldalainak engedése által az anyagban előidéztetett, mint előfordul a szóban lévő esetben, a kissebb tömeg nem fog ellenállni a nagyobb nyomásnak, és így a pályatengely elnyomásának veszélye nagyobbittatik, míg a lábfalakat egy részt gyorsabban lehetvén elkészíteni, kevesebb ideje van a nyomás működésének a duczolásra, másrészt méreteiknél fogva, képesek az esetleg nyilvánuló nyomások ellenállására. A fenntebb előadott eljárást alkalmaztuk leggyakrabban vonalunkon lévő bevágásoknál, kivételt képezvén, hol a speciális viszonyok folytán oltóbbnak és egyszersmind elégségesnek látszott fejtékek és támfalak alkalmazása. vabb hírről is valók értesülve. Volt a ki állította, hogy Petőfi mint fogoly Miklós czár elébe került, ki miután megtudta, hogy kivel van dolga, a nagy költőt gazdagon megjutalmazva szabadon bocsátotta. A honvéd sírdombnak nem a mostani, hanem a 20—25 év előtti állapotáról van szó. A helyi viszonyok az után és falu között, azon idő óta annyira változtak, hogy Kőváry László közelebbi itt jártában nem kapott egy egész rétet, mely a csata nagyobb vendéglőnk minden szobáját. — utáni időkben megvolt. — És igaza van, a előjelekből ítélve, úgy hisszük, hogy az élelem drágasága felett sem lesz senkinek panasza. A készülődésre vonatkozólag registrálhatom, hogy a megalakult osztályok körében lázas tevékenység indult meg, alkusznak a térség felett, tervezgetik a berendezést, értekeznek, gy üléseznek. És most igen szívesen említek föl olyan dolgot, melynek elmaradása a rendezők nem kis sajnálatát idézte volna elő s a tárlat sikerének csökkentésére szolgált volna. T. i. gr. Schweinitz Gyula ur a tőle már megszokott jóakaratu és eredményt termő tevékenységét távlatunk érdekében is megsarkantyuzta. — A végrehajtó bizottság fejével közvetlen érintkezésbe léve magát s közli nemcsak egészséges eszméit, de fáradságának tényleges eredményeit is. Vajha a főurak körében sokan fognák fel hivatásukat úgy, mint a nemes gróf. — Különben ha körültekintünk, igen örvendetes számú mágnást találunk, kik hazánk jólétének emelése tekintetéből tettvágygyal és erővel sorompóra léptek. — Itt megemlítem hogy Teleki Sándor úr (szántszándékba nem írtam grófot) angol krumplit jelentet be, de reméljük hogy francziásan pezsgő kedélyével, a németként a tudomány iránt fogékony lelkével, a művészetek iránt, mint helleni lelkesedő szellemével, valódi magyar zamata gondolkozásával, a minden szépnek és jónak igaz hű szeretője, személyesen fogja szerencséltetni tárlatunkat, annyival inkább, mert eddig sem idegenkedett városunktól a bizonyára csak azért nem használta kedves, humoros tollát eddig, hogy ezt ezután annyival jobban megtehesse. — Mert én szentül hiszem, hogy tekintetes szeresztő úr szerkesztői kötelességeiből kifolyólag mindent el fog követni, hogy székesfehérvári tudósitóját becses lapja minden olvasójának nagy élvezetére a deési tárlatra is megnyerje hason minőségben. Deésen, 1879. szeptember 10-én. Havas Gyula. (Vége köv.) (Folyt. köv.) A kolozsvári lóversenyekről. Őszinte és igaz nézetek Erdélyből. (Folytatás.) A lóversenyhez négy elkerülhetetlen kellék szükséges. Mindenekelőtt kell verseny egylet. Ama hazafiaknak, kik a mostani egyletet teremtették, egy része fájdalom már nincs többé, a többieknek figyelme és tevékenysége, egyéb elfoglaltatások által lévén igénybe véve, az új versenyegylet létrehozatalánál reájuk számítni többé nem lehet. Anem isolált véleményen levők pedig aligha képesek lesznek arra.“ Második kellék egy versenytér. Hogy Kolozsvárit versenyeink beszüntetése után többé versenytér és a szükséges épületeket előteremteni a lehetetlenségek közé tartozik, úgy hiszem, kellőleg kimutattam. Harmadszor kellenek díjak. Az államdíjak megszűntével — mert azokról ideiglenesen való lemondás, végmegszünéssel azonos , melyek minden meetingnél a központot képezik, mely körül csoportosulnak a többi dijak, amazok nélkül, bármily gazdagon dotált magándijak sem képesek a versenyeket fentartani. Negyedik tényező a versenyló. Még akkor is, ha spirituális éltévé, conserválni le-és tenyész anyagot, se sokat érnénk vele. Mint minden e földön, úgy a telivér is tökéletesedik, és ha e czéltól csakugyan oly távol állunk, mint azt czikkire véli, nem helytállásra, de kettőzött léptekkel való haladásra van szükség. A conserválás e módját még nem sikerülvén a tudománynak feltalálni: a versenyek megszüntének elmaradhatatlan következménye lenne az erdélyi lótenyésztés rohamos visszamenetele, és rövid időn eleste. Elvtünk van képe a jövőnek, melyet czikkíró tervének keresztülvitele teremtene. Nem szépítettem azt — igaz, de nem is használtam a valónál sötétebb színeket . Hogy nem ez, amit elérni óhajt, azt perczig sem kétlem, ha telivér erdélyi és hozzá sportman is. Czikkirónak még csak egy kitételére óhajtok felelni. Igyekezzünk, úgymond, viszszahódítani azt, mi egy idő óta oly rohamosan indul a decadencenak: kitartó, erős és minden körülményekben biztosan használható erdélyi paripáinkat. Ez, ha jól vettem ki, más szavakkal (Vége.) ő benjárt S.Szentgyörgyön, be akart állani huszárnak, de mert a mértéket nem ütötte, nem vették be. Elment innét Kézdi- Vásárhelyre, onnan is elutasították. — így járt Csik Szeredában és Udvarhelyen, s mikor idáig jött, a remény végpontján állott hogy czélja nem sikerül, ezért lépett fel ellenem az irtára módon s kijelentette, hogy ha be nem vettem volna, nem ugyan engemet, de magát előttem bizonyosan főbelőtte volna, mert nem tudta volna túlélni azon idenne a meglevő versenyszégyent, hogy volt tanuló társai közül ő legyen egyedül az, ki huszár nem tud lenni. Végig harczolt. Forradalom végeztével mint Ugyvéd élt Hidvégen, most nem tudom hol lehet. — Kicsi huszár volt nagy lovon, és nagy bátorsággal szivében. 1849. elején K. Horváth János elfoglalta a székbeni kormánybiztosi hivatalt. Majdnem első teendőjének tartotta elrendelni a sorozást, egyelőre 17—28 évesekig. Ugron János elnöklete alatt kezdette meg a bizottság a sorozást. Azon fiuk, kiket február elején soroztam volt be, már márcz. 13-án rohammal bevették Szebent, holott ezen újonczok némelyike még a puska töltését sem tanulta meg, sőt volt egy kedei fiú, ki puskája első töltését nem merte kilőni, mert másodszor megtölteni nem tudta volna. Ezért 28 kisebb nagyobb csatában részt vett, s szuronynyal csodákat miveit ugyan, de pusa ki a nevezett urat WW, az szavaiban káját az első töltéssel hozta haza, annyival kevésbé kételkedhek, mert a jár- Soroztunk s mindig soroztunk. Többpaüvek nagy bőségével rendelkezik, Győri-szer átnéztük már az azelőtt megvizsgáltakat, Deési kiállítás. .. kérdés volt olyan, mely a kiállításunk iránt érdeklődőket aggodalomban tartotta , a szállítás és szállásolás. — Megszűnhet minden legkisebb aggodalom, mert e kérdések is a legjobban vannak megoldva. — Kibédi Biasini Domokos úr nagyvállalkozóval személyesen érintkeztem és a végrehajtó bizottság nevében azon írásbeli megállapodásra jöttem vele, miszerint Kolozsvártól kiindulólag annyi kocsit bocsát a vendégek rendelkezésére, a mennyire szükség leend. — S ki a nevezett urat :-----! kocsiján 2 osztály van, az elsőnek ára eddig s besoroztunk mindenkit 36 éves koráig, ha 3 frt 60 kr., a 2 iknak 2 frt 90 kr volt szerházas volt is, de magtalan, mélyenként Kolozsvártól Deésig vagy vissza. Mikor azt hittem, hogy nem tudna után A tárlat alkalmával az első ára leend 2 1 vatu senki 10 legényt kapui katonának, egész frt 50 kr, a másodiké 2 frt 25 kr. A jelent- járásomban, elősunoyog az én kedves barákezésnél (jelentkezési iroda a Biasini szállótóm Feleki Miklós, s alig néhány nap alatt dában) tour és retour jegyet kell váltani és összetoboroz egy századra való legénységet, megjelölni azon időt, mely alatt a jegyet érvényben kívánja tartatni. — Ez persze a tárlat tartamának idejéig, t. i. legfelebb 8 napig lehet érvényes. — Egyébiránt vállalkozó úr határozottan kijelenté, miszerint őt nem nyerészkedési vágy, de tárlatunk iránti őszinte érdeklődése vezérli. Fenn mintegy hangsúlyozni kívántam, hogy a kiindulás Kolozsvártól lesz, azért tanácsos lesz vendégeinknek csak e városig használni a vaspályát, mert ha ezt Apahidáig tennék, nem bizonyos, hogy itt kocsira találnak. Kénytelen voltam erre részletesen kiterjedni, mert majdnem mindennap érkezik kiállítási titkárunkhoz felvilágosításért, meg Csábító szavaival maga után vitte azokat, kik bizottságunk által családi okokból a sorozás alól felmentettek, s elcsábított több gyermekű apákat. Ezen eredmény feletti örömben nálam egy éjjel jó nagyot mulattunk, s akkor tanított ő és Laczkó egy nótára — a Gott erhalté dallamára, — szövege Laczkó által lévén szerkesztve — kárpótlásul a toborzott század legénységért. Ezen kis kitérés után kijelentem, hogy az elől megirt okokból, nincs okom másítani azon állításomon is, hogy Petőfi 1849. jul. 30-31. közötti éjjet itt nálunk Varga Zsigmondnál töltötte. A Manassis históriákon nem volt semkeresés. Bovánkovics úr ugyan igen szívesen mi okom megdöbbenni, miután én ilyesmi és roppant készséggel felel meg a rain- gyantásról már az 50 es években hallottam, dentnen nyilatkozó óhajoknak, de tekintve, is ez, és ehez hasonlók, már 20 év előtt bizhogy a titkár segédszemélyzetével olyannyi lapilag tárgyalva valának. Tudja jól ezt, ki rá igénybe van véve, hogy a reggeli 5 óra ezen kutatásokat figyelemmel kisérte őt már íróasztalánál találja s azt csak késői^M^- r “-------- ‘50“' ■ Én a Manasses által állitottnál még nafestve hagyja el, tehát igen kívánatos volna, ha mennél szélesebb körben vennék tudomásul a fentieket, valamint azt, hogy elszállásolás rendezésére fölkért Deés városi rendőrfőkapitány Vékony Ferencz úr a legnagyobb buzgalommal tesz elvállalt feladatának eleget, s amint értesültem, már eddig 200-nál több személyre van gratis lakás előjegyezve, mert ezt a polgárok a legnagyobb előzékenységgel ajánlják föl. — S igy lakás tekintetében sem lesz hiány, a mitől pedig, úgy látszik sokan tartanak, mert már jó előre — bizonyára helyes előrelátással — lefoglalták egyik mert azon rét eltűnt Miként láthatta, Petőfi kevés különbséggel csak olyan öltözetet hordott azon napon, mint én. Ha akartam volna, sem állott módomban Kemény Simont utánozni, mert mig én lovamat rendbe hoztam, s mint gyakorlatlan lovas arra felülhettem, Petőfi addig már elment volt, s hihetően a fogadó udvarán hagyott szekeréhez tartott. A falu között áthaladtamban én őt nem láttam, csakis a Kis Báni útnak az országijába szögellése táján lévő dombról vissza nézve véltem őt egy futó alakban megösmerni . Ha való az, amit b. Heydte beszélt, akkor aligha csalódtam. Végre tudatom azt is, hogy Horváth Ambrus valódi vagy költött névaláírással a Honban megjelent s 1848—9 ki honvéd informatiója után készült közleményre észrevételeimet már megtettem, s azok nemsokára való megjelenését remélem. A mit itt meg nem írtam, azt feltalálhatja ott a szives olvasó, vagy ha a mit vár ott sem találná, ha türelme lesz, meg fogja találni a dr. Dus Adolf ur közremunkálásával nemsokára megjelenő recapitulatióban. Azon a fig-emberrel pedig, ki az 1848—9-ki honvéd köpenye alatt rejtőzik, ezúttal mindenkorra — végeztem. Lengyel József azt teszi, hogy a most Erdélyben nevelt lovak rosszabbak a régieknél, fía czikkiró csakugyan nem iszlálva áll be vételirányon, úgy megbízói, kiknek véleményét tolmácsolja, alig lehetnek mások, mint Sárga Péter és Kornhauser. Tenyésztőtől , ki régen is az volt , ilyesmit nem hallani. Czikkiró a kolozsvári versenyek első éveit említvén, hihetőleg az akkori és a mostani versenyzők közt tesz hasonlatot. Bármily előnytelenül it is az ki régi jó pajtásaimra, ki kell mondanom, hogy ha lehetséges volna az első évek nagy díjainak nyerteseit az utóbbi időkben az apróbb díjakra pályázó lovakkal szembe kiállítani, amazok biztosan rövidebbet húznának. A mostani államdíj nyertesekkel pedig Handicap nem volna képes őket egybehozni. Kimondom ezt bátran, nem vonok le általa semmit az akkori tulajdonosok és tenyésztők érdemeiből. Nehezebb volt az akkori viszonyok közt azokat a lovakat nevelni, mint ma Nemzeti vagy Derby nyertest. Nagyobb volt az értém, ha az elismerés nem is. — De hát mióta is szokta követni nálunk elismerés az érdemet ? ők megtették a magukét és még többet is. Leküzdve a kezdet nehézségeit, elegyengették az utat, melyen biztosan haladhat az elkényelmesedett uj nem,odók. Nem kisebbítem ez által az akkori derék versenylovakat sem. Eclipse-ről a labu- sok ma is azt hiszik, hogy ló még azóta nem volt, mely őtet felülmúlhatná , és ha ma futna , egy Selling-Plater megverné. Ha talán egyszersmind a kolozsvári versenyek életbe lépte előtti állatok dicséretére zeng az ének, nem arrogálom magamnak, hogy e felől véleményt mondjak. Hivatkozom egyszerűen ama tenyészekre, kik ezelőtt 30—40 évvel azok voltak, és utóbbi időkig azzal foglalkoztak. De felesleges magunkat ily naiv kérdéssel nevetségessé tenni; elég érthető válasz az, hogy az erdélyi tenyésztők se készek a keresztezéshez megszerezni azt, amire ma már a lótenyésztésben legelmaradottabb államok is törekednek: az angol telivért! És ha hoszszas tapasztalás után csakugyan meg lettek volna győződve az úgynevezett régi erdélyi faj előnyéről, bizonyára nem hagyták volna kiveszni e fajt akkor, mikor még lehetséges lett volna azt az utókor számára fentartani. Hogy a helyzeről tisztább fogalommal legyünk, szükségesnek látom itt felemlíteni ama körülményt, hogy 1848 előtt pár évvel, oly magas fokon állott Erdély a főnemegkésnek, mint a birodalom bármely más tartománya; ez bármily különösen hangzik is, nem üres kérkedés; adatokkal bebizonyítható tény. És hogy azt elérte, egyedül a pesti első versenyeknek és az azok következtében megindult telivér importatiónak köszönhette. Mégis Petőfi, Sz.-Keresztur, 1879. szept. 6-án. Imre Sándor beszámoló beszéde (a kolozsvári t. egyetem szept. 11-ii megnyitási ünnepélyén.) Nagytekintetü egyetemi közgyűlés! Tisztelt közönség! Midőn az egy év előtt rám bízott hivatalt, e kir. tud. egyetem rectorságát, t. utódom kezeibe átadom, kötelességem az egyetem ez évi történetét röviden ismertetni, a benne előfordult változatokat elsorolni, hogy előhaladásunk és hiányaink az egyetemi összes körök és a t. közönség előtt ismerve legyenek. I. Az egyetem hivatalos személyzetére tartozó adatok közt első helyen gyászos eseményeket kell említenem. Ily gyászos esemény dr. Máchik Bé-lának, a belgyógyászat ny. r. tanárának, az egyetem 1873/4 évi rectorának, a ritka tudományos készületéért egyetemünk díszének, emberiségéért, szelíd nemes lelkéért a nagyobb közönség köztisztelete tárgyának gyászos halála. Már a tanév kezdetén hanyatló egészsége helyreállítása végett hat havi szabadságot nyert, utóbb ismét ugyanannyit. Tanszéke ideiglenesen helyettesre dr. Büchler Ignácz tanársegéd- és magántanárra bízatott. De meghosszabbított szabadságideje még le sem telt, midőn ezen egyetemet s a hazai tudományosságot érzékenyen sújtó, de mindnyájunkat, kiket ismervén tiszteltük, lesújtó nagy veszteség a leghosszabb életre méltó férfi 40 ik évében bekövetkezett. Egyetemünk, igyekezett az elhunyt kartárs iránt kegyeletét kifejezni. Megbíztuk Budapestet időző kartájunkat Szamosi János tanárt, hogy az elhunyt felett fájdalmunkat síri beszédben kifejezze s sirhalmát koszorúkkal diszesitse. Mi pedig örökre fogjuk szivünkben hordozni a tisztelt és derék kartárs emlékezetét , Nmrgy miniszter úr rendeletében intézkedett, hogy e tanszék pályázat útján minél előbb betöltessék. Fájdalommal emlékezünk meg dr. Mina János kartársunkról, az állatjárványtana és állatrendészet ny. r. rendkiv. tanáról, szakbeli érdemeiért koronás aranyérdemkereszt tulajdonosáról, ki folyó évi febr. elején elborult elmével szállíttatott Budapestre, egyelőre 6 havi szabadságidőt nyerve. Tanszékének betöltése iránt az intézkedés utóbb fog bekövetkezni. Ide tartozik megemlítnem, hogy a néhéz ifja Ferencz elhunyta által megürült leiró és térboncttani tanszékre dr. Török Aurél, addig az élet- és szövettan ny.r. tanára helyeztetett át, saját kivonatára, — helyébe pedig az élet- és szövettan , dr. Kun Nándor neveztetett Lj3l1*l évi dor? it hivatalos esküjét múlt évi decz. 17 Vj 11 hieille, működését meg is kezdette. Torma Káról egyet, ny a budapesti egyetem régiség, /8 . H tanszékére tétetvén át, az első félév volt egyetemről eltávozott; miután a 2‘11i évben dr. Vályi Gábor helyes főhelyébe a közjog ny. r. tanárává dr . Wener Gusztáv u.szebeni jogacad . 1,11111 neveztetett ki, ki előadásait a mn,i a most tanévvel kezdi meg. Már a múlt tanév elején kezdeti» ködését dr. Fabinyi Rudolf a vegytan ^ tanára, ki ugyan a tájon a középiskoL^' nárképezde tanárává és a t. vizsga ^ lság tagjává is lett. Szamosi János ugr tanár, tanár, pezdei igazgató ez intézet vezetésével toti három évre is megbizatott. A tanév végén dr. Sz i 1a 3 a bölcs, kar felterjesztése alapját. „ a sémi nyelvekből tartandó nyilvános elavásokra felhatalmazta. 1 .A. 6 falséi Dr. Ajtai Sándor h ny. tanár 1 törvényszéki orvostani előadásáért" bertol! díjösszeggel (164 frt.) jutalmaztatott valaamint Vályi Gábor is a közjogbeli HTL előadásáért (mindkét félévről). Dr. Kolozsvári Sándor és Dévári Kelemen nevére a hazai levéltárban teendő kutatások végett egyenként 4° frtot engedélyezett a Nagyméltóságú ministér ur. Felméri Lajos ny. r. tanárnak a angol iskolaügy és tanügyi irodalom tanul aranyozása végett félévi utazásra 800 fennadatott. Dr. Géber Ede r. k. tanárt ő felejge f. é. ápril 29-dikén kelt legfelsőbb elhatárolása által ny. r. tanárrá nevezte ki. Dr. Brundt József és dr. Törik Aurél ny. r. tanárok f. é. aug. elsejétől fogva évtizedes pótlék élvezetére léptek elő Dr. Ab Antal ny. r. tanárt a az.-udvarhelyi és u.-váradi reáliskolákhoz, érett vizsgálatokra a nörgy miniszter úr ez évben is kiküldte. Itt lesz helye megemlítnem, hogy tisztelt társunkat , dr. Brassai Sámuelt, a egyetem megválasztott rectorát, a haza és külföld természettudósai részéről, ritkámén tiszteltetés érte. T. i. mintegy 80 szaktudás Európa manden országából tisztelte meg üdvözlő iratál, fényképével, annak az érdekes eseménynynek 40 éves fordulónapja melyen néhai Endlicher István, nagyérdemü növénytudós, egy új-hollandi növényt t. kartársunk nevével jelelt meg. a raegusi telő fénykép-album, a szaktudósok arcképes gyűjteménye folyó évi aug. 5 év adatott át, magánkörben, a megtisztelttel legszorosabb, legrégibb kapcsolatban álló testületek képviselői jelenlétében. De a magánüünneplés oka és tárgya minket is mélyebbet érdekel, mintsem itt elhallgathattuk volna Ugyanez évben Imre Sándor bölcs, kartnár a m. tud. academia rendes tagjává választatott. Az egyetem volt növendékei közül uszási ösztöndíjt kaptak : dr. Dezső Béla 1200 dr. Boros Gábor, dr. Kiss Mór és Vályi Gyula félévenként 500 írtjával. Egyetemi magántanárságra bocsátatat nyertek: Dr. Büchler Ignácz a kopogtatás és hallgatódzástanból, dr. Góth Manót szülészeti rantétanból, dr. Kiss Mór a római örökösödési jogból, — dr. Schilling Lajos a római történelemből, — Melka Vincze a rajzból. Egyetemi magántanitóink Durer Jzsef franczia, Kovács János angol nyel tanító az 1877/8 tanév másodfelére 100, 1878/9 tanév első felére 108 írtjával jullomdist nyertek. Gélei József gyorsírás méltó 1877/8 tanév másodfelére hasonlóul 10 forintot. Tanársegédekké lettek ez év folytában az orvosi karnál dr. Ráczkövi Sámuel boneztan, dr. Vajna Vilmos bőrén bújj' kórtani, dr. Filipán Emil kórboneztani, Vékony Albert szemészeti tanszékek ure lett. — Végül a szerencsétlenül elhunyt dr. Farczádi N. Imre helyébe élettani intézeti tanársegéddé lett Krausz Ignácz»11'gorló orvostudor. Az államorvostani ints tüdővészben elhalt tanársegéde dr. Alber Árpád helye eddig betöltetlen. A mathern, természetűd, karkan rés Vilmos természettani, dr. Primácz György ásvány- és földtani, Koch fere vegytani tanszékeknél. 11. A működő tanerők száma a lefolytben ilyképen állott: ...jó A jogi karban 12 nyr. tanár, 10,0 összesen 13, 4. Az orvosi karban 9 nyr. tanár, 1 10., kívüli, 1 helyettes, 2 magántanár, 1 segéd, 2 ösztöndíjas, 2 ösztöndijtalan növendék, összesesen 27. , 3 A bölcsészeti karban 11 nyí. tag magántanitó, összesesen 14. Ral. Ide kell még számítanunk dr. B .1 8 a i Sámuelt, ki e karnál a szarszkrita nyilvános tanítására már évek óta jog° tett s e tárgyat elő is adta több . A term. mennyiség karban 8 DJ B nár, 1 magántanár, 5 tanársegéd 03 tizennégy. Összesen 68 tanitó egyén. Az elsorolt tanárok és elő' „„ OIOU1UIL inuaiuK tanító *1 a lefolyt tanév első felére ily bz*uiU adásokat hirdettek :23 térff* gy»k2. 1. A jog- és államtud. karbanból hetenkénti 94 előadási órát. ^ 2. Az orvosiban 29 tárgyból a glajlatokkal együtt hét, 122 órát. (a 10 ^tani és kórvegytani gyakorlatokat számítva.)