Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-02-14 / 36. szám
XVI. évfolyam. 36-dik szám. Kolozsvárt, 1882. kedd, február 14. SZERKESZTŐSÉG: KÜLTORDA-UTCZA, NYOMDAÉPÜLET. {(értelenüil beköldötT költemények nem közöltetnek. j,i«nálk*11 • a kásiratok nem adatnék viasra. Otk bérmentes levelek fogadtatnak el. KIADÓHIVATAL: KÜLTORDA-UTCZA, A NYOMDAÉPÜLET ELŐFIZETÉSI DÍJ: egén évre . . . 18 fit. I évnegyedre . 4 írt —ár félévre.................8 ■ I egy héra . . 1 , 60 . Hirdetési díj: petit iora 6 kr.—Bélyegilleték: minden hirdetés atka 80 kr. — Nyílttéri sora 86 kr. id . TARCZA. A számüzöttek országa. k minden oroszok czárját népe tudjalevőleg ,atyu8“-nak szokta nevezni. Ez nem épen atyáskodó kormánya ezrenkint küldi alattvalóit, gyermekeit Szibériába, hogy szoczialistikus és nihilisztikua eszméktől felpezsdült vérüket kieséselentse. És Szibéria erre nagyon is alama a terrénum, hiszen oly dermesztő !ál fut onnét, hogy biztos itthonunkban,t°l a muszka kancsuka hatalomkörétől, hideg borzongás fut végig a legnagyobb Piculás hőségben is, ha csak hallunk, olvasunk is valamit Szibériáról, az erosi igazságszolgáltatás e purgatóriumáról, mely Európa közvetlen szomszédságban, ettől csak az Uralhegység által elfasztva, végig nyúlik egész Ázsián, aut északi részét elfoglalva, úgy, hogy míg nyugati határai mindenütt Európát érintik. Velét csak a 65 kilométer szélességű Behring szoros választja el Amerika tömegétől. Ez óriási földtömeg 121 m millió kilométernyi kiterjedésű, tehát jóval nagyobb mint égés. Európa, de korántsem oly változatos, és általán véve hasonlulatlanul hidegebb földrészünknél, melynek csak csekély része bir Szibériai éghajlat, azon része t. i. az Orosz birodalomnak, 1116 g az Ural-Balli hegyháttól északra féltáv, melyne*t legjelentékenyebb városa rcangelik; ez Európa legszomorubb vidék;az év nagyobb részében hólepel falva a vé-gtelennek látszó síkságot, meg az északi szél akadálytalanul végig■ » talaj majdnem mindig állandóan be van fagyva, melyet nyáron is csak falkaszinó zuzmók takarnak. E kietlen vidék Tundra nevet visel. És igy néz ki legnagyobb részben Szibéria is, melyet délfelől hatalmas hegyihátak zárnak el Ázsia tömegétől és a melegebb légáramoktól, észak felől pedig a jeges óczeán felé lejtősödve nyitva áll a hideg szelek fagyasztó befolyásának. Csalódnék különben, aki azt hinné, hogy egész Szibéria ilyen hideg-rideg vidékekből áll, mert orosz írók beszélnek „szibériai Olaszországról” is; ez nyugati Szibériának legdélibb fekvésű része, a Balkasch — Saisan — és Issik-kul tavak vidékén, a chinai határ hosszában, ott, hol a kozák előőrsök évről-évre előbbre tolják állomásaikat és terjeszkednek a mennyei birodalom rovására. Nebolssin orosz író maga beszéli, hogy azon helyen, hol ma Kopál orosz város fekszik, a negyvenes években egy kozák piquet állomásozott, később több telepítvényes költözködött ide, a sátrakból állandó lakházak lettek . Kopál a legjelentékenyebb kereskedelmi városok egyikévé fejlődött, a kozák előőrsök pedig egy pár száz kilométernyire előbbre nyomultak, s azóta talán egy második vagy harmadik orosz várost alapítottak a chinai birodalomban, így nyomulnak délfelé is, ahol már legnagyobb részben hatalmukba kerítették Khivát, Kokaut és Bokhárát és hogy mily jó indulatű szomszédai az angoloknak, mutatják az Afghanistánban lejátszott véres események. Szibéria két, nagyságra lényegesen különböző és természeti viszonyaiban is egymástól eltérő részre osztatik, ezek: Nyugati Szibéria az Irtisch és Ob folyam vidékein, Keleti-Szibéria (10,2 □ km.) a Feniusei és Lena folyam vidékein. Nyugati-Szibériában csak a toboriki kerület északi része lakatlan zord vidék, mig többi része lakható, földmivelésre és Tarom tenyésztésre alkalmas; a semipolalinski kerület egészen meleg vidék, itt már tevékkel találkozunk, a kirgizek pusztáját gyorslábú antilopok száguldják be, s a hegyek rejtekeiben tigrisek hűsölnek, kipihenve az éjjeli vadászat fáradalmait, az éghajlat azonban itt is egészen continentális jellegű : forró nyarak váltakoznak rendkívül hideg telekkel, a tél rendszerint november elején kezdődik, a sűrűn eső hópelyhek az egész vidéket fehér takaróval vonják be, mely csak márczius elején kezd olvadni, s öt hónapon keresztül a legjobb szápat kínálkozik mindenfelé. Januárban és decemberben valóságos grönlandi hideg dermeszt meg minden életet. Ilyenkor csak az elszórt helységek közelében venni észre némi életjelt, különben az egész beláthatatlan puszta kihalt, néma, hacsak farkas-orditás vagy a hózivatart előidéző északi szél velet hasogató fütyülése nem zavarja meg a csendet, és jaj minden élőlénynek, melyet e zivatar szabadban, oltalom nélkül talál; egész csordák és ménesek mennek ilyenkor tönkre, futás közben egyes mélyedésekbe esnek, hol a hó temeti el vagy az éhség és kimerültség öli meg őket, vagy szétszóródnak, hogy a farkasok martalékaivá legyenek. Csak a kirgiz és tunguz hallgatja egykedvűen a tovaszáguldó zivatart; ismeri jól, hiszen bölcsődala is e szélvész fütyülése volt. Kelet-Szibéria még hidegebb, még zordosabb; az északi részeken nyáron is majdnem minden éjjel fagy; a Jeges-tengerbe szakadó nagy folyamok , ez Ob, a Lena, a Jenissei-torkolatoknál csak hat hétre (június végétől augusztus elejéig) veszítik el jégtakarójukat, s épen ezért nemzetgazdászati és kereskedelmi tekintetben sohasem fognak jelentőségre vergődhetni, jóllehet az orosz kormány, ki ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése február 11-én. Elnök: Péchy Tamás. Ordódy Pál közlekedési miniszter két törvényjavaslatot nyújt be: a) a szegedi szab. kir. város területéneszközlendő kisajátításokról szóló 1879. 19. t. sz. érvényének meghosszabbitásáról és b) az állami biztositást igénybe vevő csekély jövedelmezőségű vasutakról. A napirend előtt Herman Ottó emel szót. Reményét fejezi ki, hogy — miután a philloxera bizottság megállapodásairól szóló 1880. évi I. és II. törvényczikk csak ideiglenesen két évre szólt, s az már letelt, — a közgazdasági miniszter e figyelmeztetést elégnek veszi arra, hogy a ház elé terjessze az uj törvényjavaslatot. Következett a napirend első tárgya, az indítvány és interpellációs könyvben foglaltak felolvasása. Iványi Dánielnek egy határozati javaslata van beírva a színházakra és egyéb nyilvános mulató helyekre gyakorlandó törvényes felügyelet tárgyában, mely így hangzik: »Tekintve, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken levő némely színházban, nem különben más nyilvános mulató helyeken a jó erkölcsökkel meg nem egyező színdarabok, dalok és mutatványok adatnak elő, felhívja a képviselőház a kormányt, hogy ezen visszaéléseknek a törvények értelmében és korlátai között leendő megszüntetése iránt intézkedjék, amenynyiben pedig külön törvény alkotásának szüksége forogna fenn, ez iránt javaslatot vált az Ob folyón és annak mellékvizein nagy költséggel gőzhajó-közlekedést tart fen. — Kelet-Szibériához tartozik némileg Kamcsatka és az Amur folyam vidéke, mely utóbbit 1847-ben kezdte kutatói és az orosz birodalom számára elfoglalni Murawjew Milkó , Klet-Szibéria akkori kormányzója. 1856. okt. 31-én megjelent egy ukáz, mely elrendelte, hogy Kamcsatka az Amur vidékkel nagyobbittassék „Keletszibériai partvidék* elnevezés alatt, a kormányzó székhelyéül Nikolajevsk jelöltetvén ki. China hosszas alkudozások után 1858- ban mondott le ezen területről, mely alkalommal Murawjew grófi rangra emeltetett „Amurszki* előnévvel. Az Amur vidékének birtoka rendkívüli fontossággal bír az oroszokra nézve Keletszibéria birtokait illetőleg, melyek Chinából és Kaliforniából sokkal jobban és olcsóbban láthatók el minden szükségessel, mint eddig Európából. Az Amur vidék továbbá termelő tartomány, jóllehet a continentális éghajlat itt is hátráltatja a tenyészetet, amennyiben a tavaszi fagyok még június közepén túl is semmivé teszik a legszebben díszlő gabnaföldeket, de az eső sokkal bővebben öntözi, mint Szibéria bármely más vidékét, erdőségei kifogyhatatlan mennyiségű tüzelőanyagot és a legkitűnőbb épületfát szolgáltatják, mely erdőkben még százezrei is tanyáznak a vadászható állatoknak ; legelői kitűnők, vizes halakban gazdagok, a föld belsejében pedig nagy kiterjedésű kőszéntelepeket fedeztek fel. De itt is, mint egész Szibériában, hiányzik a munkás kéz, a kozák őrségen és a mindinkább fogyó tunguzokon kívül alig találunk más lakosságot. Oroszország maga is oly gyér népességű, hogy innét aligha lesz az Amur vidék egyhamar gyarmatosítható, azért is kísérleteket terjesszen elő. Beadják Irányi Dániel, Somsich Pál, Törs Kálmán, Kaszap Bertalan, Isaák Dezső, Papszász György, Vidlicskay József, Tassy Béla, Náray Imre, Csanády Sándor, Kada Elek, Hollósy Károly, Hegedűs Sándor, Miehl Jakab, Popovics Vazul, Bende Imre, Uzovics Pál, Bubics Zsigmond, Gödi Károly, Wahrmann Mór, Harkányi Frigyes, Szögyény László, Szontagh Pál, Lánczy Gyula, Jókai Mór. A csütörtöki ülés napirendjére tüzetik ki. Az interpellációs könyvben a következő bejegyzés van: Febr. 11. Szederkényi Nándor a dolgozóházak ügyében az igazságügyminiszterhez; febr. 11. Ugron Gábor a mozgósított tartalékosok családjainak segélyezése tárgyában a honvédelmi miniszterhez. Következett a napirend második tárgya : az igazságügyminiszteri költségvetés részletes tárgyalásának folytatása. A telekkönyvezésnél felszólaló Burbach Péter előadó , határozati javaslatot terjeszt be a pénzügyi bizottság nevében. Az országos fegyintézetek és kerületi börtönök czíme alatt előfordul az elbocsátott szegény foglyok segélyezésére és a felállítandó javító intézet alapja javára befolyt 94,391 frtnyi összeg, melyre nézve a pénzügyi bizottság azt indítványozza, hogy az jövőre önálló rovat gyanánt vetessék fel, ép úgy a közvetítő intézeti alap. A ház elfogadja. A beruházásoknál, börtönátalakításokra szükségelt költségeknél felszólal Lázár Ádám s a marosvásárhelyi kir. táblai épületre előirányzott 6000 forintnyi összegre felvilágosítást kér az igazságügy minisztertől, hogy határozati javaslatát indokolhassa. Pauler Tivadar igazságügyminiszter a marosvásárhelyi khr. tábla épületének helyreállítására megjegyzi, hogy az igen rosz állapotban van, s ennek helyreállítása múlhatlanul szükséges. Elfogadásra ajánlja a tételt. Lázár Ádám reméli, hogy a költségek nem fognak sokra rúgni, s mostan felemlíti, hogy a választásoknál azzal ijesztgeti a kormánypárt a választókat, hogy ha nem szavaznak a kormánypárti jelöltre, onnan elszállítják a királyi táblát, de bárhogyan történjék is a kir. táblák decentralizácziója, Marosvásárhelyen okvetlenül lenni kell törvényszéknek. A bíróságok elhelyezése is rossz s ha már Szegeden új épület emeltetik, Marosvásárhelyen is amaz 5 helyen elhelyezett bíróságoknak is czélszerű lenne egy épületet emelni. Épen azért a következő határozati javaslatot nyújtja be: ,A marosvásárhelyi kir. tábla főépületének helyreállítására előirányzott 5195 főt ezúttal elfogadtatok és az igazságügyminiszter utasíttatik, hogy az ugyanazon terjedelmű és alkalmas területen elhelyezendő ottani első folyamodású bíróság mindegyik osztálya, a járásbíróság, tesz a kormány előnyös feltételek mellett chinai kivándorlókat telepíteni ide, de ezen kísérlet is aligha fog czélhoz vezetni, mert a chinai ha szükség által kényszerítve ki is vándorol hazájából, állandóan soha sem telepedik meg az idegen földön, hanem ismét visszatér hazájába, mihelyt annyit szerzett, hogy abból otthon tisztességesen megélhet. Szibériában a földmivelés meglehetősen el van hanyagolva, jóllehet helyenkint a legjobb termőföldet találhatni, az éjszaki szélesség 72° alatt már nem tenyésznek sem a fák, sem a cserjék; innét észak felé csak zuzmókat és mohokat találhatni, az iramszarvasok e szegényes takarmányát. Ott ahol fák tenyésznek, több százezer kilométernyi területet borítanak el az erdők, melyeknek fája legnagyobbrészt használatlanul rothad el, vagy lesz a gondatlan fuvarosok és megszökött fegyenczek által gyújtott tüzek martalékává. A szibériai erdőégések nem ritkák, és a legnagyobbszerű jelenségek közé sorozhatók. A Kaspi tenger partvidékein sóspuszták terülnek el, s több napi járó földön sem lehet fát találni.A földmivelés leginkább a folyamok mentén virágzik, hol a gabna 15—17 magot is ad, és trágyázás nélkül is terem 6-8 évig. Leginkább termesztenek búzát és rozsot, kölest és tatárkát (hajdinát) ; nem termesztik a zabot és kolompárt; jelentékeny még a len- és kendertermesztés is; a kertművelés el van hanyagolva, gyümölcsfák a téli nagy hideg miatt nem élhetnek meg, ámbár nyáron meg oly forróság van, hogy az aratást rendesen éjjel végzik el. A földmivelésnél sokkal jelentékenyebb a baromtenyésztés. Igavonásra és teherhordásra északon az iramszarvast, délen a tevét és ökröt, középen a lovat használják ; szarvasmarha és juh nagy menynyiségben legel a gazdag réteken, félig királyi ügyészség, börtönök, úgy a kir. főügyészség számára emelendő állami épületek iránt, tekintettel a jelenlegi 9000 frt évi bérösszegre, a különböző, többnyire alkalmatlan helyiségekért beható tanulmányozást kezdvén, ez érdemben szakértő tervezeti és részletes költségelőirányzat kíséretében mielőbb megfelelő törvényjavaslatot terjesszen be.* Knöpfer Vilmos visszautasítja Lázár azon állítását, hogy korfelfogásokra haszoáltatott volna fel a marosvásárhelyi kir. tábla eltétele, vagy megmaradása az ottani szabadelvű párt által. Mutatja ezt az is, hogy Lázár épen e kerületet képviseli, hol a kir. tábla van, és hol tömegesen laknak a kir tábla tisztviselői. Lázár Ádám személyes kérdésben szólal föl. Ő a hírlapokból és a párt embereitől tudja, hogy ily értelmű plakátok voltak kifüggesztve, hogy ha nem kormánypárti képviselő választatik, elviszik Marosvásárhelyről a kir. táblát. Pauler Tivadar igazságügyminiszter kéri, hogy miután a beruházásokra a szükséges összeg már meg van állapítva, a jövőre szükségesekre nézve pedig annak idejében tájékoztatni fogja. Kéri a határozati javaslat elvetését. A többség nem fogadja el a határozati javaslatot. Ezután az igazságügyminiszter költségvetése elfogadtatott. Következett a vallás- és közoktatási költségvetés tárgyalása. Zichy Ágost gr. előadó: a központi igazgatásnál párhuzamot von a múlt és jelen évi költségvetés közt, s végül ajánlja a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadásra. (Helyeslés.) Hermann Ottó a fősúlyt a népnevelésre fekteti, de ezen a téren is csak kapkodást és tervtelenséget lát, mint a közoktatási kormányzat egész működésében. Ez a tervtelenség nyilvánul a középiskolai rendszerben, s az újra benyújtott középiskolai törvényjavaslatban is. A tanárvizsgáló bizottságok működéséről hoszszasabban szól; előfordulnak esetek — úgymond — hogy a kétszer bukottat még egyszer vizsgára bocsátják, amire külföldön nincs példa, s így nevelik a tanárproletariátust. Szól ezután az egyetemről, s helytelennek találja, hogy egyes tanárok több tanítványt fogadnak el, mint amennyi a tanterembe befér. Kérdi, hogy miért nem állít fel a miniszter több magántanári tanszéket, ha ennyi a tanuló. Ami a természettudományokat illeti, a kolozsvári egyetem, melylyel pedig a miniszter félkegyelműleg bánik, máris több írót és állattani tudóst bocsátott világgá, mint a pesti hasonló kathedra egész létezése óta. Végül a következő határozati javaslatot nyújtja be : »Utasítsa a ház a vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy a magy. kir. budapesti tudományos egyetemen a beiratkozások ügyét haladéktalanul vizsgálja meg, tegyen intézkedést aziránt, hogy a tanpénzek, ha egy vad állapotban,s Szibériában az emberek vagyoni állapotát nem pénzek, hanem marhaállományuk szerint becsülik. A nyersbőr, gyapjú és fagygyu jelentékeny kiviteli czikkek , a tejnek és sajtnak alig van értéke. Szibéria prémer állatokban rendkívül gazdag, melyeknek vadászása igen sok embernek egyedül kenyérkeresete némely vidéken a lakosok az adót is prémekben fizetik. Legnagyobb gazdagságát Szibériának ércztelepei képezik. Az ural, Altai és Stanovói hegylánczok a föld leggazdagabb leshelyeit képezik. Az Altai hegységben legjelentékenyebb bányavárosok Kolywan, Smetnogorsk, Barnaul, Krakow; a Stanovói hegyekben Nerzsinszk és Petrovszk érdemelnek említést. 1871-ben a szibériai összes aranybányák 2400 pad, vagyis 38,400 kilogram tiszta aranyat szolgáltattak ; a nyugatszibériai bányák nagyrészt koronajavak, míg keleti Szibériában az aranymosás magánosok által is űzetik és mintegy 25000 embert foglalkoztat. Az aranyon kívül még nagy mennyiségben előfordul ezüst, platina, réz, ón, ólom, vas és só, gyémántot és mindenféle drágaköveket is lehet itt találni. Kolyvsnban mintegy 300 munkás jaspis és porpyr vázák készítésével foglalkozik. Még meg kell említenünk azon elefántcsontot is, melyet a Lena partjain befagyott őskori mammuth szolgáltat. Ezen Európánál jóval nagyobb terület igen gyér népességű, mert lakóinak összes száma 31/1 millió, tehát kevesebb mint Németalföldnek, és csak egyötödrésze a magyar birodalom lakosságának. E lakosságnak jelentékeny részét (21/1 millió) teszik az oroszok és ezeknek utódaik a szibériaiak, kik Nyugat-Szibériában, a Tobolsk és Irkuszk közti útvonalon és a bányavárosokban élnek, mint földmivelők fuvarosok, mesteremberek és bányamunká k Ellenzéki fogások, Budapest, febr. 11 Kis dolgogra adta magát a méreti ellenzék, mióta a nagyadiók“kit felhagyni kénytelen len, úgy látni,, hogy most már nem akar külpolitikai actiókat indítványozni, nem akar belpolitikai nagy reformokat létrehoz- és és épen azáltal, hogy ezeket mind elejti, igazolja azt a gyanút, hogy ezeket nem tekinti czélnak, melyre minden körülmények közt törekedni kell, hanem eszköznek, melyek segedelmével remélte a Tisza-kormányt megbuktatni és miután ezek segítségével nem sikerült, eldobja azokat, mint haszontalan eszközöket és keres másokat, anélkül, hogy azok természetére, hasznosságára nézve valami válogatós lenne, így a delegációban, ahelyett, hogy a külpolitikát bírálta volna, vagy a boszniai kormányzat szervezetére nézve mondott volna irányeszméket (mert ezt várták volna meg az olyan önzetlen reform-emberektől), egész erejét, főleg bizottsági tárgyalásban, arra fordítá e párt, hogy bebizonyítsa, miszerint ellentét van Andrássy és Szlávy, Szlávy és Tisza felfogása között. Hiába nyilatkoztak maguk az illetők, hogy ez az ellentét nem létezik, jobban akarták tudni a mások gondolatját és intenzióját — és ez által elérték azt, hogy Szlávy a nyilvános ülésben volt kénytelen felfogásuk által tiltakozni, azonosítani magát a megszállás politikájával és helyeselni Andrássy politikáját. Márpedig, a ki tudja, hogy milyen nagy reményeket fűztek, csak kevés idővel ezelőtt is, a mérsékelt ellenzéken ahoz, hogy ha nekik nem sikerül alulról megbuktatni Tiszát, majd megbuktatják őt Szlávy által felülről, az érezni fogja, hogy milyen halálos csapás volt ez a mérsékelt ellenzékre nézve. E pártnak végzete épen az, hogy saját taktikája által idézi elő mindig az ilyen csapásokat önmagára, így, mikor az úgynevezett „nagy actio“ megindult volt, azt hitték volt a mérsékelt ellenzéken, hogy az „állami közigazgatás“ jelszava által szétrobbantják a kormánypártot, és e helyett önmagukat robbantották szét; mikor a korruptió-vádakkal felléptek, azt hitték, hogy elválasztják Tiszától pártját, holott épen a személyes támadások által szilárdították meg a kapcsolatot köztük és igy jártak minden taktikai fogásukkal. — Mert mindenki észre veszi, hogy nem egyebek ezek, mint eszközök náluk, melyek segítségével személyes gyűlöletüknek és ambitiójuknak kielégítést akarnak szerezni. Legközelebbről is egy ilyen fogáshoz folyamodtak. A vidéki törvényszékek és járásbíróságok személyzetének kérvényeiről volt szó, melyekben lakbérilletményeiknek, az 1871 - ki törvény megváltoztatásával, a fővárosi megfelelő bírák és ügyészek lakpénzével egyenlővé tételét kérik. A pénzügyi bizottság sem zárkózott el e kérvény alapos és méltányos volta elől; kiemelte jelentésében a vidéki birák súlyos anyagi helyzetét, és csak az 1882-dik évről vélte a 260 ezer forintnyi költségemelkedéssel járó kérést elhalasztani. Mikor aztán a képviselőházban az ügy tárgyalás alá került, arra még az ellenzék részéről sem létetett indítvány, hogy már 1882- re teljesíttessék a kérés, hanem Hódosy csak annyit indítványozott, hogy a kérvények adassanak ki tanulmányozás végett az igazságyminiszternek, további eljárás czéljából. Éhez Pauner maga azonnal csatlakozott. A kormánypárt kész volt elfogadni. De Szilágyi Dezsőben felkelt a régi mamia, újra azt akarta erőnek erejével bizonyítani, hogy ellentét van Pauler nyilatkozatában, hogy ő nem csatlakozhatik a pénzügyi bizottság jelentéséhez akkor, mikor a Hodosy határozati javaslatát elfogadó, holott maga az indítványozó azt mondá, hogy ellentét a kettő között nincs. Szilágyi erőszakolta az ellentétet, és ahelyett, hogy az egymás után való szavazást, az együttes elfogadást lehetővé tette volna, hogy így a bíráknak is megadassék a kívánt biztosíték arra nézve, hogy jövőre lesz javítva helyzetükön , meg akarta a pénzügyi bizottság javaslatát buktatni. Ilyen erőszakos provocatióval szemben, a kormánypárt egyebet nem tehetett, minthogy az ellentétesnek állított határozati javaslatot elvesse és így Szilágyi taktikáját kijátsza. Már most kérdjük: használ-e ez valamely pártnak, vagy magának az ügynek ? Komoly, higgadt politikusokhoz méltó eljárás-e az, mihez Szilágyi folyamodott ? Ha komolyan akart a bírák helyzetén javítani, mozdította volna elő Hodosy határozati javaslatát és ne helyezte volna azt ellentétbe a kormánynyal. Azonban ha el is érte azt, hogy a kormánypárt visszaverte taktikai fogását, azt nem fogja megakadályozni (mert ez volt czélja) hogy ez a kormány meg ne tegyen minden lehetőt a bírói kar helyzetének javítására. Hanem hát a mérsékelt ellenzék vezérszónoka nem erre gondolt, hanem csak arra, hogy személyeskedjék. Ilyen most nálunk a nagy politika! & DELEGATIOK HATÁROZATAI. A hivatalos lap közli: a császári és Apostoli királyi Felsége, a magyar delegációnak következő határozatát legkegyelmesebben szentesíteni méltóztatott. A magyar országot bizottság határozata 8 millió frtoyi rendkívüli hadiszükséglet tárgyában, azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállott területen kitört mozgalom leküzdésére szükségesek lettek. I. czikk: A közös ministeriumnak azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállott területen kitört mozgalom leküzdésére szükségesek lettek, 8 millió forintnyi összeg, mint rendkívüli hadiszükséglet, engedélyeztetik. II. czikk. A fenemlített közösen fedezendő rendkívüli hadiszükséglet összege 8.000,000 frt, melyből a magyar kincstár terhére mindenekelőtt levonandó két százalék 160 000 frttal ; a fennmaradó összegből, 7,840,000 frt, mely a törvény értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által fedezendő 70 százalék 5 488,000 frtot, és a magyar korona országaira eső 30 százalék 2.352,000 frtot, tesz. III. czikk. Ezen összegnek elszámolása a megszállott területen létező parancsnokságok, hadcsapatok és intézetek részére 1882 ik évre megszavazott hitelekkel együttesen és a megfelelő czimek alatt történik. Kelt Bécsben, 1882. évi február hó 5-én. A bizottság elnöke Dr. Haynad Lajos, s. k. bibornok, kalocsai és bácsi érsek A bizottság jegyzője Baross Gábor, s. k. 590. sz. A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés és a birodalmi tanács részéről kiküldött és Általunk folyó évi január hó 28-dik napjára rendkívüli ülésszakra Bécsbe egybehívott bizottságoknak, 8 millió forintnyi rendkívüli hadiszükséglet tárgyában azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállott területen kitört mozgalom leküzdésére szükségesek lettek, hozott fentebbi határozatot, közös minisztériumunk előterjesztése folytán, az 1867. évi XII. t. sz. értelmében ezennel jóváhagyjuk és megerősítjük. Kelt Bécsben, 1882. évi február hó 6-án. (P. H) Ferencz József, s. k. Kálnoky, s. k. Byrandt, s. k. altábornagy. Szlávy József, s. k.