Kolozsvár, 1887. július-december (1. évfolyam, 152-305. szám)
1887-07-12 / 161. szám
Kolozsvár, 1887. 131 hétre kinyomatnak, de azokat épen azok nem veszik észre, a kikért szerkesztetnek. Kereskedőink pillanatnyi előnyöket keresnek s a nyugoti czikkek ide terelésével inkább a társadalom divat-szenvedélyét növelik, semhogy keleti kereskedelmünk fejlesztésével annak vagyoni erősítését mozdítanák elő. Iparosaink pedig inkább kivándorolnak. Nagyon kezd terjedni az „ubi bene, ibi patria“ elve. A kormány valóban igen üdvös és következményeiben messzeható munkát végez, midőn keleti kereskedelmünk érdekében mozgalmat indít meg. Értjük ez alatt azt a tervet, melyben az első lépés a kereskedelmi minisztériumban Matlekovics államtitkár elnöklete alatt tartott szakértekezlet volt, hol egy úszó áruminta-kiállítás iránt fejeztettek ki óhajok. Hajókra berendezett kiállítás volna ez mindazon czikkekből, melyekben exportképesek vagyunk. E hajók járnák be aztán a keleti kikötőket, hogy ott piaczokat szerezzenek. Hát kezdetnek mindenesetre ez is elég s ezt megtették a nyugati államok is. Itt azonban valami állandóbb szervezetre van szükség, amit bizonyára e mozgalom is contemplál. Mindenekelőtt egy kiviteli egyesület alakítására volna szükség, melynek egyetlen és speciális feladata azon módok és eszközök kitalálása és alkalmazása legyen, melyek keleti kereskedelmünket előmozdítják. Ez gondoskodnék aztán arról, hogy az állam kezdeményezése mellé a kereskedői és iparos osztály öntevékenységét megnyerje, a kelet főbb pontjait kereskedelmi utazókkal és alkalmas bizományosokkal hálózza be, a keleti szükségletekről itthon minden tekintetben tájékozást nyújtson, kiviteli bankot alapítson , tengerészetünk fejlesztésének feltételei felől gondolkozzék. Szóval, ez képezné az organikus összeköttetést érdekeink és czéljaink között. És mindezekkel meglehetősen sietnünk kell, mert kivitelünk a keletre szemmel láthatólag hanyatlik; azért mindenfelől Németország, Anglia, Francziaország foglalják el előlünk. És ebben, a pillanatnyi anyagi vesztességen kívül, az a hátrány is megvan, hogy ez elterelt forgalom az ízlést is annyira átalakítja, hogy mostani fejlettségünk mellett kétszeresen nehéz lesz az egyszer elvesztett posstiókat visszahódítani. Most még a monarchia forgalma maradványaiban is dominál kelet nem egy piaczán. Siessünk, míg itt is háttérbe nem szoríthatunk. Most már, a keleti vasúti csatlakozások részbeni létesítésével, a közlekedési helyrajzi fekvésünk a nyugati államok fölött több előnyt biztosít számunkra. A kormány munkálatba vette a Vaskapu szabályozásának kérdését is, mely által épen az olcsóbb viziót könnyíttetnék meg, de a tarifabizottság addig is jól tenné, ha a keleti szállítás lehető megkönnyítésének módozatairól gondoskodnék. Minden tényezőnek közre kell munkálnia keleti kereskedelmünk biztosítása végett. Mert ha mi beérjük azzal, hogy piaczul szolgáljunk nyugatnak, s nem törekszünk arra, hogy viszont nyomuljunk mi is kelet felé, minden gazdasági önállóságunk elvész s még arra se leszünk képesek, hogy másoknak fogyasztói legyünk. A belföldi és keleti piaczok meghódítása reánk nézve egymást kiegészítő két fő feltétel, melyek nélkül közgazdasági fejlődésre nem számíthatunk. A „Keresztény Magvető“ május júniusi füzete megjelent a következő tartalommal Nagy-Ernyei Kelemen Benő élete. (Képpel.) — Kor- és jellemrajz. Jakab Elek. — Főpásztori beszéd. Ferencz József. — Egyháztörténelmi adatok : CX. Feljegyzések Kénosi Tőzsér János életéről. CXI. Dzoni Fosztó István nemzetségi leszármazása. Közli Csegezy László. — Külföldi levelezés: I. Párisi levél. Gharruaud D. II. Angolországi levél. Gordon Sándor. Egyházi élet: I. Levél Budapestről. Derzsi Károly. II. Bölöni unitárius ekkla 1886. évi számadása. F. Z.— Irodalmi értesítő. Különfélék. Aranykönyv. —A füzetet Ajtai K. Albert nyomdája állította ki, a szokott ízléssel. A dandy. Ez a czime egy most megjelent csinos füzetnek, írója álnév alatt adta ki s a könyvecske tartalma már előbb megjelent a „M. Salon“ban. A könyv gavallérkodás vázlatszerü ügyes leírása s gyakorlott tollra vall. Sok megfigyelés eredménye az s egyes megjegyzései jellemzetesen találók. Hanem azért nem hiányzik a túlhajtás se. Azoknak a franczia könyveknek a mintájára van írva, melyek tisztán egy ötletet tartalmaznak, ügyesen feldíszítve, könnyű irállyal előadva. A kiállítás elég csinos és számos rajz van benne. A füzet néhány derült pillanatot tud szerezni az olvasónak s olcsósága is ajánlatossá teszi. Ára 60 kr. Az „Ország Világ“ jul. 10 iki (28.) száma a következő érdekes tartalommal jelent meg : Justh Zsigmond Andrássy Aladár gr. homonnai kastélyáról, melynek egyes termeit e szám sikerült reprodukcziókban mutatja be, leírást közöl ; Karlovszky Endre, az ismert költő lendületes költeményben („Álom“) szólal meg hallgatása után. A költemény után Abonyi Árpád „Ferencz ur“ czimü elbeszélése következik. Május a pánkotai zenekarról ír „Twistek“ czim alatt. Guy de Maupassant-tól „Bohó ötlet“ czimü rajz olvasható. Váczy János dr. Aranynak Tompával való barátságáról elmélkedik. Kovács Zsigmond, a közelebb elhunyt veszprémi püspök arczképéhez Névtelen ír nekrológot. Buday Béla e számban fejezi be „Tudós“ czimü novelláját. A képek sorában helyet foglal el Mórádéi Arthur „Szembekötősdi“-je, mely művészi erős humor alkotása, — továbbá Geibel K. „Aratás“ cz. rajza. Végül Székely Huszár szokott heti krónikája s rovatok egészítik ki az egyes szám tartalmát. Állatkínzás és állatvédelem, irta Thewrewk Árpád Ez után megjelent füzet czímének megfelelően ismerteti az e téren eddig elért s a még elérendő eredményeket, Angliában, Németországban, Ausztriában és minálunk. Érdekes fejtegetéseit mindenki figyelemmel fogja elolvasni s nagyon sok tétele — majd mindenik — találkozni fog a művelt közönség helyeslésével. A füzet javasolja, hogy az állatok védelme s főleg a kínzásról való leszoktatás már az iskolában oltassék bele az ifjú kedélybe, ami csakugyan legjobb s a tételes törvény mellett is a leghathatósabb módja a kegyetlenségek megszüntetésének. Az országos színész iskola 1886/7-ki évkönyve a XXII. tanfolyamról megjelent. Az évkönyv díszes kiállításban 30 oldalra terjed , tartalmazza az év fontosabb eseményeiről szóló jelentést, a beiatások eredményét, a növendékek névsorát, az ösztöndíjak stb. elosztását — a növendékek nyilvános szerepléséről szóló tudósítást, a tananyag kimutatását, az órarendet s legvégül a tájékozást a jövő tanévre nézve. Tanítványa volt az iskolának a drámai szakon 33 nő és 14 férfi, az operán 13 nő, 2 férfi. HÍREK, Kolozsvár, júl. 12. — A belga főkonzul Kolozsvártt Dückers Gyula budapesti belga főkonzul, aki — mint említettük — magyarországi tanulmányatát jelenleg az erdélyi részekben folytatja és most Brassóban és környékén időzik, levélben tudatta a helybeli kereskedelmi és iparkamara elnökségével, hogy Kolozsvárt is óhajtja megismerni és e végből a napokban ide érkezik. A főkonzul különösen az itteni ipari és kereskedelmi viszonyokat fogja tanulmányozni. Városunkban való időzése alatt Sigmond Dezső, a kamara elnöke fogja kalauzolni. — Sorozást felülvizsgáló katonai bizottság érkezett tegnap este városunkba, Wattek tábornok vezetése mellett. Ma reggel továbbutazott a bizottság Deózsre, honnan több a hadtest kerületébe eső megyei székhelyet látogatnak meg, hogy felülvizsgálják az idei sorozás eredményét. Kolozsvárról Augeé őrnagy hozzá csatlakozott a „sorozást felülvizsgáló mozgó bizottságihoz. — Díszes esküvő tartatott ma délelőtt városunkban. Kappel György nagyváradi állami főreáliskolai tanár vette nőül Újhegyi Ilonát, Újhegyi Béla csendőrőrnagy leányát. Az esketési szertartás délelőtti V*12 órakor folyt le az őrnagy belközéputczai lakásán. Tanuk voltak : gróf Schulenburg János tábornok, Skrobanek Nándor alezredes, Báji Patay András csendőr alezredes és Szelesztey Károly csendőrszázados; ott voltak még a család tagjain kívül: a helyi csndőrtiszti kar és a család több ismerőse. Az esketést Grátz Mór ágostai hitvallású lelkész végezte, hatásos beszédet intézvén, magyar nyelven, az uj házaspárhoz Esküvő után ebéd következett, melyen az esküvőn jelen voltak mind részt vettek és melynek folyamán számos felköszöntőt mondottak az ifjú párra, a szülőkre stb. A fiatal pár az esti vonattal Nagyváradra utazott, az indóházhoz a násznép is kikisérte a fiatal nőt és férjét, kiknek mi is tartós boldogságot kívánunk. — Mély álomban alszik a templom körüli épületek ügye. Mintha elfáradt volna abban a nagy zajban, melyet ő maga okozott darab ideig. Ez ügy húsvétkor kezdett szenderegni, amikor Maetzur egy minden igényeket kielégítő tervezet elkészítésére vállalkozott. A tervezet nagyjában elkészült, Maetzur megbizatott, hogy dolgozza ki részletesebben és ekkor bűvös mély kábulat szállta meg az épületek ügyének váraiért küzdő lovagokat, kővé dermedt minden fegyverük ... mélységes csend és hallgatás veszi körül az egész dolgot. A templom körüli kidőlt-bedőlt falról repedezik a mész, a vakolat, aljában kövér gombák sütkéreznek a napon. Olyan szép, olyan melancholikus ez a kép ott, a város közepén ! — Színészeink tegnap délután visszaérkeztek Deésről. Legközelebbi vendégszereplésük valószínűleg Tordán lesz. Maros-Vásárhelyre később fognak kirándulást tenni, mert most, mint onnan írják, augusztus második feléig nincs is semmi kilátás nagyobb műpártolásra, mivel a műpártoló közönség száma nagyon leapadt, sokan távoztak és távoznak fürdőre. Dancz Lajos színtársulata is közelebbről kénytelen volt pártolás hiánya miatt Nagy-Enyedre távozni. E körülményre színészeinket táviratilag is figyelmeztette a marosvásárhelyi színpártoló-egylet elnöksége. Tordára azonban a társulat tagjai meghívást is kaptak és idevaló kirándulásuk ténnyé fog válni, ha kedvező előjelek mutatkoznak. Később aztán Maros Vásárhelyt is fognak néhány előadást tartani. Részünkről a társulatot a tordai és marosvásárhelyi műpártoló közönség szives figyelmébe ajánljuk. — A király Ischlben a lehető legegyszerűbb életmódot folytatja Már reggel 4 órakor fölkel, hosszabb sétát tesz, fél 8 órakor reggelizik s aztán a három órai ebédig országos ügyeket intéz el. Délelőtt semmit sem szokott enni, csak nagy hőségben iszik egy pohár sört. Ebédre három tál étel van, — leves, sóba főtt és sült — s legfőlebb fagylalt járul még hozzá. Bort hoznak föl az asztalra, de a király hozzá sem nyúl. Ebéd után vagy valami kirándulás, vagy fogadás van kitűzve. Nyolcz órakor tdea, hideg vacsorával s kilencz órakor visszavonul, így fog még egy pár napig itt élni s aztán a havasokra megy zergevadászatra. — Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter tegnapelőtt délután pár heti tartózkodásra Karlsbadba utazott. Amíg a miniszter távol lesz, Gromon Dezső államtitkár fogja a minisztérium ügyeit vezetni. — Rendőri hírek A monostor utczában egy élőfát sértett meghajtás közben egy kocsis. A rendőrség szigorúan meg fogja büntetni. — Lopás. 11 frtot loptak el egy györgyfalvi utczai lakostól, a ki tolvajnak egy vizhordót gyanít. Nyomozat foly. Az éjjel a néma csöndet csak néhány éjjeli muzsika zavarta meg. Éjfélkor, a szellemek órájában, lovas őrjárat patkó kopogása közben lépdelt be a városházára Rusz Péter tétlenséggel foglalkozó egyén. Innen barátságos csendes éjjeli szállást kapott a policziától, mely az ilyen csellengőket vendégszeretően fogadja, el nem engedi, ha akarnak is menni, de mint a mesebeli vendégfogadóknak, úgy a policziának is szeszélyei vannak vendégeivel szemben. Seperteti velük az utczákat. Rusz Péter is seper. — A trónörökös galicziai utjából Magyarország felé vette utazását s 12-én ma érkezett Mármaros-Szigetre. A trónörökös 10-én este 10 órakor a luczinai ménes megszemlélése végett Kirlibabába érkezett. A trónörökös 21 ki 9 órán át tartó útja, mely alatt 147 kilométernyi utat tett meg, valóságos diadalmenethez hasonlított. Valamennyi község, melyet uraztában érintett, lelkesen fogadta s mindenütt fényes diadalkapuk voltak felállítva, hol a hatóságok, papság, tanuló ifjúság és nagy közönség gyűlt egybe. A trónörökös reggel 4 órakor utazott el Kirlibabából. A határon szintén nagyszerű diadalkapu volt felállítva, hol a tartományi főnök és a tartománygyűlés elnöke ismételten köszönetet mondva a magas látogatásért, búcsúztak el a trónörököstől, ki, miután Lónyay János mármaros megyei főispánt fogadta, az egybegyült tömeg nagy lelkesedése közepett tovább utazott. — Mármaros- Szigetre Klaudy udv. tanácsos, udvari úti marsall, érkezett, hogy Rudolf trónörökös továbbutazása ügyében személyesen megtegye a szükséges intézkedéseket. — Az újonnan épült udvari várópavillon, mely kizárólag honi termékekből kiváló ízléssel és igen praktikusan van berendezve, fog az udvar és a kíséret megszálló helyéül szolgálni. A pavilion nagy várótermében fog a trónörökös vacsoráink . A legújabb hírek szerint Rudolf ma reggel fél 8 órakor érkezett meg különvonattal M.-Szigetről Kőbányára és onnét a váltóvágányon át az osztrákmagyar államvaspálya pályaházába érve, 8 óra 15 percztor a futárvonaltal ment tovább Bécsbe, illetőleg Laxenburgba. — Földrengés. Aradon és környékén tegnapelőtt földrengés volt. A rázkódást hajnali négy órakor vették észre s két másodperczig tartott. Aradon erős lökést éreztek , csak az alvók riadtak fel álmukból, de a környéken, hol nagyobbára vályogból épültek a házak, nagyobb szerencsétlenségtől tartanak. Részletes jelentések még hiányoznak. — Halálos végű pisztolypárbaj. Azon párbajról, melyet tegnap egyik táviratunk jelentett, a következő részleteket adjuk : A Nagyváradtól nem messze fekvő Nyüved községben vasárnap reggel Komlóssy György volt árvaszéki jegyző és Mandel Béla gazdász pisztolypárbajt vívtak. Az előbbinek Rigó Ferenc, volt országgyűlési képviselő és Kunyhassy János ügyvéd, az utóbbinak Gyalokay Sándor járásbírósági aljegyző és Schmiedt Ede hadnagy segédkeztek. Orvosok voltak : dr. Altmann Jakab és dr. Vári Szabó Béla. A párbaj Rigó Ferencz kertjében ment végbe, a következő feltételek mellett: 25 lépés távolság, 5—5 lépés avance szál, háromszori golyóváltással. Ki volt kötve, hogy ha a golyóváltásoknak eredménye nem lesz, a párbajt karddal folytatják teljes végkimerülésig. A feltételeket az tette különösen súlyossá, hogy a párbajhoz vontcsövű pisztolyokat használtak. A felek az adott jelre mindketten igénybe vették az 5 lépés avance-ot , így mindössze 15 lépés távolságból egyszerre sütötték el fegyverüket. A lövések eldördülte után Mandel kissé megtántorodott, Komlóssy pedig nagyot kiáltva a földre rogyott. Az orvosok előszaladtak és konstatálták, hogy Mandelnek a golyó esek a czipőjét horzsolta, Komlóssy ellenben halálra lőn sebezve. A golyó jobb oldalán ment be s bal lapoczkáján jött ki. A szerencsétlen ember kínosan hörgött és vért köpött, amiből az orvosok megtudták, hogy a tüdeje is megsérült. Mandel megilletődve dobta el pisztolyát, e szavakat mondván: „Igazán nem akartam.“ Komlóssi alig pár percz múlva ott a helyszínen kiadta lelkét, mire Mandel segédeivel együtt visszahajtatott a városba, hol a végzetes párbaj híre villámgyorsan elterjedt. Az okot sokan tudták, mert Mandel és Komlóssy többek jelenlétében tűztek össze. Komlóssy a bihari választáson bizalmi férfi volt s e minőségben támadt vitája Mandellel, a mely oly kölcsönös sértegetéssé fajult, hogy a segédek kénytelenek voltak a legszigorúbb föltételeket megállapítani. Komlóssy a megyei árvaszéki nőknek, Komlóssy Antalnak a fia volt, körüln belül 33 éves, tehetséges, művelt fiatal emb ' Ellenfele, Mandel Béla 23 éves gazdász, féje apja Mandel Jakab Derecskén földbirtokos ** — A sülyedő városból, Zugból érkzett legújabb jelentések szerint ott az utt’ napokban újból számos házrész beomlott és V házak kezdtek összzeroskadni, melyek atasztrófa alkalmával sértetlenek maradtak a eltakarító munkálatokat az azokkal összektött nagy veszély miatt be kellett szüntet. Miután a fenyegetett házakból a holmi ns részét megmentették, azokat még tulajdonosa elől is elzárták. Erős katonai kordon veszi körül az egész városrészt, melyet veszélynek tartanak. A szakértők megállapították, hogy a föld mozgása tegnap megszűnt. Ez azonban nem zárja ki, hogy még sok rozzant, alapjától ré* ben megfosztott ház be fog dőlni. Az új partépítések egy részének beomlásától is megfel,,,tős biztossággal lehet tartani. Konstatálták hogy tizenegy ember lelte halálát a katasztrófánál; nem hiszik, hogy a szerencsétlenül jártak,névsora utólag nagyobbnak fog mutatkozni \ főbeomlás szerencsére csak akkor következett be, midin a leginkább veszélyeztetett helyet már el voltak zárva ; egy fél órával korábban száz és száz ember veszett volna oda. A hullák közül eddig egyet se hozhattak felszínre minthogy azok valószínűleg a tó fenekén feküsznek, a roppant romhalmaz közt Egész Svájcz versenyez, hogy a szerencsétlen városon segitsen s máris nagy se tekt be. — Az árviz levezetése A tisza-maroczugi árviztenger a jövő héten teljes erővel megindul vissza a Tiszába. A holt tiszai fok át,vágásával hétfőn reggelre teljesen elkészülnek s megkezdik ott is az árviz levezetését. A Tisza vizszine mintegy 20 czentméterrel alacsonyabb itt, mint az árvíz színe, a vizehát a mintegy 35 méter széles átvágáson nagy eséssel fog visszaömleni a Tiszába. — A német császárné a czigányok közt. Auguszta német császárné, ki most tudvalevőleg Koblenzben időzik, a napokban kirándulás alkalmával egy vándor czigánycsapatra balkánt. A jól értesült purdék természetesen siettek lojális bukfenczekkel környékezni a császárné kocsiját s fáradságuk nem is veszett kárba. A császárné megállította kocsiját, odahivatta a vajdát és a csapat öregeit s rövid „cercle“ után aranyokkal ajándékozta meg mindnyáját. Az apraja ezüst pénzt kapott, a melyet a császárné olyan ügyességgel szórt közéjük, mintha csak végzett földbirtokos lenne Magyarországon. — Koburg herczeg és neje Lujza herczegnő a londoni ünnepségekről visszatérve,rövid ideig Bécsben tartózkodtak, honnan tegnap Ostendebe utaztak. E tengeri fürdőben a herczegi pár e hó végéig marad. Augusztus elején a belga királyi pár meghívására nyolcz napi tartózkodásra Brüsszelbe mennek, innen pedig hazatérnek Magyarországba s hosszabb ideig fognak szent-antali kastélyukban tartózkodni. A herczegi pár gyermekei is nevelőikkel tegnap Szent-Antalra érkeztek és ott fogják szüleiket bevárni. — A két milliós bosniai sikkasztás. Mint értesítettük, Serajevóban egy nagy bünper van folyamatban csaló kincstári liferánsok ellen, a kir. ügyész Baruch Dánielre, a sikkasztás vezetőjére a legszigorúbb büntetést kérte, mert a súlyosító körülmények tulnyomóak s mert ő volt az, ki a többi vádlottakat is bajba hozta. — Pöltzel dr. kincstári ügyész a kincstár kártérítési igényét okolta meg, a vádlottak elitéltetését kérte, mondván, hogy a törvényszék feladata lesz megállapítani, hogy hol szűnik meg az üzletember s hol kezdődik a szélhámos. Rotkopf dr. védőügyvéd Barnek Dániel felmentését kérte. Szerinte a vádlott nem követett el csalást s legfőlebb polgári úton vonható felelősségre. Baruch Dániel nem tett egyebet, mint ami ma az egész kereskedelmi- és üzletvilágban szokásban van; ha őt megbüntetik, akkor büntetést érdemel az a kereskedő is, aki belföldi portékát franczia vagy angol portéka gyanánt elad. A többi védők is felmentést kértek. Végül arra kérték a védők a törvényszéket, hogy az ítélet meghozataláig , illetőleg ennek jogerőre emelkedéséig helyezze szabad lábra a vádlottakat. Az ügyész ellenezte a szabad lábra helyezést, kivált Baruch Dánielét, ki ellen tizenkét újabb feljelentés érkezett. A törvényszék a védők kívánságához képest határozott, mivel azonban az ügyész ezt megfelebbezte, a vádlottak a felek- IRODALOM és MŰVÉSZET. „Olasz-magyar szótár.“ Igazán hézagpótló könyv az, mely most jelent meg Fiuméban. Ezt a szótárt csakhamar követni fogja egy magyarolasz szótár. A teljes 2 kötetű munka megrendelhető Donáth Imre polg. isk. tanárnál Fiuméban 3 frtért, ami nagyon olcsó ár ezért a hasznos munkáért. Az olasz nyelv barátai, ismerősei figyelmébe ajánljuk e művet. KOLOZSVÁR Julia 312. A bomba. — Elbeszélés. — írta: CHARLEY. Francziából: Gyalui Farkas. 8) (Vége.) Ebben a pillanatban a legközelebb álló őr komor intő szava hangzott: — Vigyázz, bomba jön! Amint felnéztem, csakugyan láttam fejünk felett felénk haladó ilyen löveget, melyet az általa szórt szikrákból ismertem meg. A bomba lassan-lassan felénk emelkedett. Lázas remegő kéz ragadta meg vállaimat és ugyane pillanatban a rémülettől remegő hang nyöszörögte fülembe: Martha meghalt . . . mondom, meghalt! Egészen elváltozott, mindennek vége! Márk volt az, aki semmivel sem törődött, ami körülötte történt. Vigyázz, itt a bomba! ismételte az őr szava most már sokkal erősebben ... Vigyázz ! . . . Felénk jön ! . . . éles Ebben a pillanatban a levegőt mintegy füttyszóval hasította keresztül a nehéz tömeg, mely előttem három méternyire csapott félig a földbe fúródott, melyből jókora menyet kivájt és egész porfelhőt kavart fel. Mindenki a földre vetette magát. Én odalapultam a sánczoldalhoz. Márk reá sem hallgatott, nem látott, nem hallott semmit, kezeiben szorongatta félig önkívületi állapotban azt a medaillont. Ugyane pillanatban hirtelen láng vakította el szemeinket és óriási robbanás rázta meg füleinket. A bomba darabjai szerteszéjjel szóródtak mindenfelé, súrolták arczunkat, testünket. Mikor a por és a füst oszlani kezdtek, Márkot vértócsában fürödni láttam, testének felső része és jobb karja roncsokká voltak zúzva. Feléje közeledtem. Meghalt. Különösen az első seb volt borzasztó. A bomba nem vitt el több áldozatot. Mig azzal foglalkoztam, hogy megadjam a végtisztességet szeretett főnökömnek, ifjúságom vezérének és társamnak, aki borzasztó halállal múlt ki szemeim előtt, azon is igyekeztem,hogy a hús és csontdarabok között, melyek jobb karjából megmaradtak, nem lehetne-e megtalálni a miniatűr kép valami kis darabját, mert a medaillont jobb kezében tartotta, mikor a bomba érte. Minden keresés hasztalan volt. Az a borzasz p er , amely izzó, porrá tépte szaggatta, SkaxV Zt“a,t és,csontjait, a kis elefántcsont darabkát is porrá zúzta. Az ezredorvos, aki kérésemre segédkezett e szomorú keresésnél, egy-egy kis darabkát volt képes a szétzúzott izmok közt megtalálni. Olyan kicsik voltak e képdarabkák, hogy nem győződhettem meg arról, elváltozott-e az arcz színe, vagy nem. Kegyelettel összeszedtem e kis darabkákat, melyek el voltak vérezve és betettem őket szerencsétlen barátom koporsójába. Másnap reggel volt Dormoy százados temetése, a hadtest összes tisztjeinek és több szomszédos hadtest tisztjeinek részvéte mellett. A százados holttestét abba a nagy temetőbe helyezték el, mely annyi sok bátor franczia katona hulláját fogadta magába és mely — fájdalom — oly rohamosan nőttön- a nőtt minden nap. Még egy kötelességem volt hátra. Tudatnom kellett az esetet a Márk családjával és özvegyével — — mert azt nem is képzeltem, hogy tényleg igaz legyen az, amit barátom képzelt. Elgondoltam, hogy mekkora nagy szomorúságot fog okozni ez a hír, melyet én tudatok velük. írtam tehát Besongonba és Sordayshoz. De tizenkét nap múlva e levél elküldése után már levelet kaptam Sordaystól, aki tudatta velem, hogy leánya szívbaj következtében támadt roham folytán augusztus 8-kán éjféli tizenkét és egy óra között meghalt. Megbízott azzal, hogy ezt a szomorú hírt lassan és óvatosan tudassam Márkkal. Ugyanazon a napon, ugyanabban az órában halt meg Márk. Mondhatom bátran, hogy ugyanazon pillanatban hagyták el a földi életet mindketten, így tehát Márk nem csalatkozott. Az a titokteljes sejtelem, mely láttatni engedte neki, hogy neje súlyosan beteg és köze van ahoz, hogy utolsó sóhaját lehelje, nem volt hazug. Mártha maga is kétségkívül érezte azt, hogy közeledik végső órája annak a férfiúnak, akit oly forrón szeret. Ugyanabban a pillanatban, amikor Márk a halálos csapást kapta a bombától, vert utolsót a Márta szive is és mikor férje élettelenül összerogyott, akkor hagyta el az ő lelke is testét. Sajátságos és megmagyarázhatatlan rejtély! Ez a két leány, akik egymást mély, igaz érzelemmel szerették, nem szűntek meg, daczára a nagy távolságnak egymással, folytonos összeköttetésben lenni. Látták, majdnem hallották egymást. Meglehet, hogy Márta talán csak képzelete által ruházta fel olyan természet feletti szereppel azt a képet, de hogy sejtelme való volt, az bebizonyult. Hogyan lehetett megmagyarázni ezt a tüneményt ? Megmagyarázni és miért megmagyarázni? Ugyan adta-e ember valaha igazi teljes magyarázatát a természet egyetlen tüneményének is, melyek mindennap szemei előtt vannak? Ideti Nem lévén képes arra, hogy a dolgok orsvégokait kikutassa ez ideig, csak az általuk létrehozott hatásokat vagy eredményeket magyarázza. Azt meg tudja mondani, hogy egy búzaszemben mennyi bzéD, mennyi keményítő éss egyéb anyag van. De azt az erőt, mely e kis földbe esett magocskából kicsiráztatja a nagy növényt, ezt megnevezni, megmagyarázni nem tudja, erre nem képes. Ha egyszer szétdarabolta, hogy szerkezetét megismerje, többé nem képes ugyanazon elemekből is helyreállítani. Daczára a nagy haladásnak, melylyel a tudomány megy, még mindig hátra maradtunk. Meg lesz engedve valaha a tudomány* nak, hogy eloszlassa azt a homályt, mely miin két körülvesz ? Nevezetesen pedig azon tüneményeket melyek az agy működését, a lélek tevékenységét illetik (amelyek felderítését megkísértették újabb időben, csekély, de annyira érdekes eredménnyel), fogja-e valaha megvilágítani a tudomány fáklyája. Ezt csak ő tudja, a ki az emberi értelmet teremtette és a ki megvonta a föld határait, melyeken belől is ő kormányoz és melyeken kívül levő mindenről örök időkön át csak téves találgatásokat és megingatható feltevéseket fog tehetni az emberi elme.