Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-11-26 / 271. szám
Él IV. áron feltűnést kívánván kelteni, hosszúra nyújtott beszédben gyanusitgatott minden irányban Eötvös Loránd báró miniszter vervvel előadott beszédben cáfolta meg Polónyi gyanusitgatásait, mintha az alapítványi bérletek kortesjutalmakra használtatnának fel. Perczel Dezső Polónyi által provokáltatván, személyes kérdésben nyilatkozott. Berzeviczy Albert csak röviden konstatálta, hogy Polónyi nem tudta bebizonyítani vádjait. Délután fél három órára járt az idő, midőn Veszter Imre a Kossuth Ferencz közutazgatásai dolgában interpellácziót akart intézni a miniszterelnökhöz. Az ellenzék könnyen értheczélzatból éktelenül zajongani kezdett s az interpelláczió elhalasztását követelte. A nagy zajban Bánffy Dezső báró elnök kénytelen volt öt perczre felfüggeszteni az ülést. A szünet után az elnök bejelentette, hogy V e sz ter az idő előrehaladottsága miatt nem kívánja ma megtartani interpelláczióját. Ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. m IJIt fi :irf ([4,1 | fii: P| II :Ií tftf: I melylyel a nép körülvette. Hanem, ha valaki minden áron segítségre szorult, dolgoztatta és megkerestette vele, becsületes módon, azt, amire szüksége volt. Azért is, amidőn megjelent egy kunyhóban, öröm kiáltással fogadták! Még a csecsemők is ismerték, és feléje nyújtották kis karjaikat. Justh Zsigmond igyekezett a szeretet hatalmával, még azon kaszt szenvedélyt is gyengíteni, melyet mi talán Ázsiából is hoztunk, amelyet aztán a német bureaucratia még inkább kifejlesztett bennünk és még gyűlöletesebbé tette azt hazánkban. Ott is, a gazdák, kik néha dúsgazdag emberek, teljesen lenézték azelőtt a dohánytermelőket, a gányokat, a gúnyok viszont lenézték az egyszerű napszámosokat, a napszámosok is találtak olyanokat, kiket lenézhessenek, lenézték a falu végére letelepedett czigányokat vagy más kóbor embereket. Miután Justh egyforma barátsággal fogadott mindenkit, mind eljöttek az előadásokra, a tánczra, és kissé barátságosabban néztek egymásra, de azért nem keveredtek össze! Idővel talán ez is megtörtént volna? Mert a Justh Zsigmond Magyarországában az a másik csoda is megtörtént, hogy ott nem volt a művészet erőszakkal természetellenesen kidobva az életből, hanem a mi isteni törvényünk szerint magát az életet képezte, annak nemesebb, magasabb aspiratióját, folytonos törekvését az eszmény felé . A művészet nem a gazdagoknak vagy egyes kiváltságosoknak az előjoga, vagy szórakozása, maga a magasabb rendű élet az, az teremti meg a rokonszenvet, a lelkesedést, melylyel a mi emberiségünk folyvást emelkedik az erkölcsi nagyság, az erkölcsi-szellemi érettség magaslatára mind feljebb és feljebb ! Mig sejtelemmel kezd bírni az életnek összhangzatos egységéről s egészéről ! Ily magaslatra jutott volt Justh Zsigmond és erre fele segítette fel a körülötte élő gyár népét. ma Kolozsvár, 1894. Nyílt levelek. — Moldován Gergely uj röpirata. — Kolozsvár, nov. 26. (I.) Említettük már, hogy Moldován Gergely dr. a kolozsvári egyetem érdemes professora, ki eddig is több röpiratot irt, a nemzetiségi agitáczió ellen, ezúttal újból síkra száll és pedig az izgatások boszorkánykonyhája , a liga ellen. Az általunk közölt mutatványból is meggyőződhetett arról az olvasó, hogy Moldován dr. e röpiratában hazafias érzésének egész hevével támadta meg a ligát s annak embereit, működésükkel együtt. Kíméletlen őszinteséggel mondja e nemzetközi agitátorok szemébe üzelmeket, melyekről lerántja a leplet. Moldován Gergely maga is román és annál jobban fáj neki az a szédelgés, melyet a néppel űznek. A néppel, melyet bolondítanak. És mikor a röpiratbója a liga elnökének Urecheának ezt lobbantja szemére, sorai tele vannak az igazság melegével a szívből fakadó érzés tüzével Urechea a liga elnökébe jár, azokból származik, kik „rob“-nak (rab) nevezték el a népet, melynek fia Moldován. A nép pedig „hernyó“nak nevezte el az őket szívó nemzetietlen gőgös bojárokat „hernyók“ — mondja Moldován — a kik megrágtak minden zöld ágat, hogy az én őseim e miatt megőrölt fahéjon és kukoricza csutkákon rágódtak. „De — mondja önérzettel a szerző — az én őseim így is ezen a hitvány ételen, rabszolgák gyanánt is megtartották a bojárok számára a román nemzetiséget, a nyelvet, a szokást, amiket önök akkor megvetettek, s amelyekkel ma annyira büszkélkednek; — önök pedig a jólétben elárulták és feladták mindazokat a szlávnak, a görögnek, amiért mi ma önöket egyáltalában meg nem dicsérhetjük. Láthatja tehát uram — folytatja — hogy a századok viharai folytán őseim szenvedése révén van bennem valami, ami önből hiányzik, az elpusztíthatatlan szeretet a nép iránt, a melyből tá adtam. Én megértem és átérzem a barázdában elhangzó dalt, mert hallatára önkéntelenül megrezdül szívemben a fájdalom, és megértem a felszálló sóhajt, mire ön egészen hidegen marad. Ön a népet mozgó semminek, falapnak tekinti, amelyre fel kell hágni, hogy magasabb legyen, én pedig önt le szeretném onnan ütni, hogy közönséges legyen, mint én, hogy megsemmisüljön, hogy léha, könynyelmű játékkal veszedelmet többé ne hozhasson a sokat szenvedett népre. Én a keserves munkával megszerzett vagyon birtokossaként bölcsen, józanon és mérsékelten dolgoznék, hogy a vagyont biztosítsam és megnöveljem az utódok számára, ön az öröklött vagyon pazarló örököseként azzal könnyelműen bánik el, azt hazárd játékokba fekteti, hogy holnap mindnyájunkat ismét koldussá tehessen. Ez az ami arra késztet, hogy önnel egy után ne haladjak. Láthatja, uram, hogy jogom van szólani és joga van a szédelgő politika elnöke, képviselője ellen fellépni minden románnak, aki szereti népét és félti annak jövőjét. Ha önnek, egyetemi tanár létére, szabad a politizáló Liga élén állani, nekem szabad önt és tényeit megbírálni, sőt kötelességem, mert önnek könnyű játszani, de a népnek nem; ön gazdag, a nép szegény; ön két kézzel szórja a nemzet pénzét, az ön népe koldus ; ön holnap mint bojár, könnyen orosz, vagy görög lehet ismét, de a népnek románnak kell maradni mindig. Moldován nem akar most sem egy utón haladni és bojárok ez ivadékával, ki állítólag a nép, a román nép érdekében küzd — szenynyes eszközökkel. „A mi útjaink soha se találkozhatnak“, — mondja határozottan. „És nem találkozhatnak azért, mert én a sokat szenvedett román nép érdekében becsületes politikát szeretnék megteremteni, önök pedig azt hirdetik, hogy a politikában a becsületnek, a tisztességnek nincs helye; a nemzetért minden meg van engedve: a hazudozás, a rágalom, a történelem világos adatainak meghamisítása, a nyilvánvaló tények letagadása és be nem ismerése semminek, ami az ellenfél-ben erény. Én, mint tanár kívánom, hogy a nemzet ifjúsága tanuljon; ön az ifjúságot politikai kalandorságra használja fel; én a fiatal tizenhat éves román nemzeti állam jövőjét a kultúrában fedezem fel és követelem, hogy a nemzet a saját államában minden erejét a nemzeti kultúra fejlesztésére összpontosítsa; ön külföldi elégületlen kapzsi szédelgők szavai után indulva, a nemzet idegeit ezek szolgálatában sorvasztja el. Követelem, hogy a román nép kulturális téren becsületes munkával győzze le, ha vannak, vetélytársait, ön a nyelveskedéssel, a szóval és rágalmakkal akar győzedelmeskedni.“ A 12 levélre osztott röpirat elsejében, mely bevezetés gyanánt elmondja igen szépen és lendületesen ezeket, még egy igen fontos és érdekes, jellemző tényt konstatál Moldován. Azt, hogy a ligát és embereit Catargiu és bojár kormányos nemcsak támogatja, de uszítja is a magyarok ellen az európai hajszában. A rendbontó elemeknek csinált ez által egy medret kifelé, hogy ő bent tetszése szerint uralkodjék. „Ám, — úgymond — ha megdicsérem Catargiut azon ügyességéért, hogy saját államának kártékony vizeit a szomszéd államok földére vezette, meg kell rónom külügyi képviseletünket, mely a maga élhetetlenségében a világon páratlanul áll, mert a világon ma egyetlen külügyi képviselet tűri a maga ügyébe való beavatkozást s ez a mienk. Moldován nem okolja a román nemzetet magát csak annak e félrevezetőit. A román nemzet, Románia ifjú államalkotója olyan ,mint a gyermek, fejét egyik falból a másikba üti, míg jóvá megtanul. Szeleskedhetik, nagyobat, mert tele van ábrándokkal, mint az ifjú, ki lerázván magáról az iskolai port, azt hiszi, hogy körülötte forog a világ, ő a földteke központja. Moldován veszedelmet lát magára Romániára nézve ez izgatásokban. Nem e megbocsátható kétszelgés miatt. Egészen más az, melyért a röpirat írója, igen helyes érdekkel aggódik a szomszéd fiatal állam sorsa miatt. „A veszedelmet — mondja — abban látom, hogy ön és társai nagyzolásuk közben elvesztik a moralitás himporát, hogy játék közben kanóczokkal kezdik gyújtogatnia szomszédházak fedelét, hogy elvesztik az erkölcsi egyensúlyt, az erény és a bűn iránti érzéket; a tisztesség és a becsület, a megengedett és a meg nem engedett dolgok közti határvonalat összezavarják ; hogy komoly munka helyett megszoknak egy könnyelmű kalandor életet, szóval abban, hogy önök az életet vétkezve kezdik meg, ami Catargia személyes czéljainak s uralkodásának használhat, de a nemzetnek nem. A veszedelmet abban látom, hogy önök a czivilizáczió keleti apostolainak hirdetik magukat s nyűgöt felé vad gyűlölet üszkével felperzselni törekednek a czivilizátió eredményeit. Polgárháborút, hazaárulást, hűtlenséget hirdetnek a czivilizátió nevében minek folytán sajtójukon már is a delirium tremens csalhatatlan jelei mutatkoznak, hogy a komoly munkára máris képtelen ; önökön pedig erőt vett egy bizonyos őrjöngés, hogy képtelenek a gondolkodásra és a helyes ítélet megalkotására.“ Erős szavak ezek — de az aki ismeri a viszonyokat, aki olvassa állandóan a romániai sajtó bontott lapjait, az kénytelen így írni. Az igazat írja Moldován s ha erősen, ha helyenként nyersen ír, nem ő az oka, hanem azok, kik erre kényszeritették, akiknek midőn a magjáról írnak, szitok és égő gyűlölet minden szavuk. JE? Törvényjavaslat a magánbiztositási vállalatokról. Budapest, nov. 26. Beck Hugó dr. kúriai bíró immár elkészítette a biztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslatot, mely a megokolással együtt most jelent meg. A javaslat hat fejezetre oszlik és 43 szakaszból áll. A javaslat fontosabb pontjai ezek : A biztosítási vállalatok kötelesek a biz t tosítási ügylet minden főágára nézve külön-külön legalább 300.000 forint tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni. Az életbiztosítási KOLOZSVÁR díjtartalék csak belföldön és következő módon helyezhető el: a) belföldi állampapírokban és állami kamatbiztosítást élvező belföldi vállatok elsőbbségi kötvényeiben; b) a budapesti börzén jegyzett belföldi záloglevelekbben ; c) a vállalat életbiztosítási kötvényeire adott kézi zálogkölcsönökben Az életbiztosítási díjtartalék a vállalat minden egyébb vagyonától elkülönítve kezelendő és kizárólag a biztosítottak igényeinek kielégítésére fordítandó- A biztosítási vállalatok kötelesek az évi tiszta nyereségnek legalább 10°/0-át nyereségtartalék képzésére fordítani. A külföldi vállatok a kimutatott biztosítási alapot, díjtartalékot, belföldön kötelesek elhelyezni. A külföldi vállalatok a belföldön kötött ügyletek után alkotott és a fent leírt módon elhelyezett díjtartalékot a magy. kir. állampénztárban kötelesek deponálni. Ez a letéteményezés minden hó utolsó napján teljesítendő. A magánbiztosítási vállalatok fölötti felügyelet és ellenőzés gyakorlására a kereskedelmi minisztériumban állami biztosítási hivatal állíttatik föl. Jelen törvény életbe léptetése után minden biztosítási vállalat köteles: a) hat hónapon belül a biztosítási alapot kimutatni; b) egy éven belül a nyereségi tartalék megalkotását megkezdeni; c) tizennyolc hónapon belül a jelen törvény életbeléptéig megkötött és még érvényben lévő biztosítási ügyletek díjtartalékét e törvény intézkedéseinek megfelelően átalakítani, kimutatni és elhelyezni. Valamennyi kimutatás és bejelentés az állami biztositó hivatalnál teljesítendő. Turistaság Hunyadvármegyében. — Az E. K. E. hunyadvármegyei osztályának újra alakulása. — Déva, nov. 25. A turistasági szempontból legérdekesebb vármegyében ma alakult újra az Erdélyrészi Kárpát Egyesület hunyadvármegyei osztálya. A közgyűlés a városháza gyűlés termében folyt le a tagok élénk érdeklődése mellett. Elnökölt Jósika Lajos báró, jegyzett Szentirmay Alajos. Jelen voltak: Szentkereszthy György báró főispán, Hollaki Arthur alispán, Réthy Lajos kir. tanfelügyelő, Sághy Kálmán kir. erdőfelügyelő, Terbocs Bertalan főerdész, Téglás Gábor főreáliskolai igazgató, Issekutz Antal polgármester, Boga Károly képzőintézeti igazgató, Bogdán Géza kir. alerdőfelügyelő, Kun Róbert szerkesztő, Mailand Oszkár, Tóth Ferencz tanárok, Apáthy Árpád dr. árvaszéki elnök, Csulay Lajos, Fiuna János, Fekete Károly megyei aljegyzők, Biró József főispán titkár, László Zsigmond nyug.tanár, Vályi Nagy Ferencz erdész, Ajtay Aladár dr. ügyvéd, Ivánfi Dezső, Csulay Sándor, Schwartz Zsigmond stb. A központ képviseletében Radnóti főtitkár jelent meg. Elnök az ülést megnyitván jelzi, hogy a mai közgyűlés hivatva van a központ és osztály között felmerült differencziát elenyésztetni. A központ szintén képviselve van és igy a dolgok kiegyenlítése lehetséges lesz. Kimenti végül Feilitzsch Arthur báró társelnököt, akit a betegsége tartott vissza a megjelenéstől és aki a közgyűlésnek üdvözletét küldi. Ezután Boga Károly osztálytitkár számolt be a lefolyt év munkásságáról. Rendezett az osztály két kirándulást és egy Kárpát-estélyt. Trtott 4 válaszmányi gyűlést. A Koc .4- ra vezető gyalogút kijavítását elrendelték, több hasznos intézkedéseket tett. Fájdalommal jelenti végül Majland Gyula jegyzőnek elhunytát. A közgyűlés a jelentést tudomásul véve az elhunyt jegyző halála felett részvétet jegyzőkönyvében örökíti meg. Jósika Lajos báró elnök bejelenti ezután a tisztikar és választmány lemondását, melyet a közgyűlés elfogadván, a tanácskozást Jósika Lajos báró korelnöksége alatt tovább folytatja. Az ügyrend megválasztásának kérdése adatván elé, hosszabb vita keletkezett az osztálypótlék és tagdíj beszedés tételeinél. A központ kiküldöttje ismerteti a központnak e tekintetben követett eljárását, javasolja, hogy az osztály területére nézve is fogattassék el az 1 ft osztálypótlék és a pénzbeszedésre nézve a központi intézkedés. Hozzászóltak az indítványhoz Hollaki Arthur, Téglás Gábor, Réthy Lajos, Sághy Kálmán és végül egyhangúlag elfogadták, hogy 1895-től kezdve az osztály is 1 fő osztály pótlékot vet ki, s erről a tagokat értesíteni fogjuk Következett ezután a tisztikar és választmány megválasztása és pedig a következőképen: tiszteleti elnök Szentkereszty György báró főispán, elnök Jósika Lajos báró, ügyvezető alelnök Hollaky Arthur, titkár Csulay Lajos, jegyzők Finna János és Török Béla, pénztáros, Knopf Árpád, ellenőr Issekuz Antal, jogtanácsos, Farkas Béla dr., számvizsgáló Paudy István dr., osztályorvos Mócz Miklós dr., választmányi tagok: Kuun Géza gróf, Buda Ádám, Fáy Béla, Kocza Gyula, Biró József, Sándor József, Pietsch Lajos, Tolnai János, Szász Iván dr., Sólyom-Fekete Ferencz, Lukács József, Mailand Oszkár, Téglás Gábor, Boga Károly, Szinte Gábor, Pogány Béla, Réthy Lajos, Kun Róbert, Lázár György, Szentirmay Alajos, Ács Sándor, Pietsch Sándor, Török Árpád, Buda Károly, Borda Labbáss, Goró Ferencz, Fodor Gyula, Beke Károly, Miklós Lajos, Tallatschek Ferencz, Barcsay Béla, Goró Ede, Krasznay Olivér, ifj. Lázár Farkas, Bogdán Géza, Sághy Kálmán, Terbócs Bertalan, Acker Frigyes, dr. Fekete Károly, Danila György, Lelkés József, dr. Apáthy Árpád. A közgyűlés felhatalmazást adott az elnökségnek, hogy a vidéki ügyvivőségeket szervezze. A „Kolozsvári Dalkör“ estélye. Akik nem győzték bevárni a farsangot, eljöttek a Dalkör estélyére, hogy kitánczolhassák magukat. Természetes, hogy túlságosan sokan nem akadtak, kik máris előleget szedjenek a farsangból, vagy talán úgyis mondhatnék, hogy túlságosan sok papa nem akadt, ki hajlandó volt máris megkezdeni a lánya farsangoltatását. Másrészről az is épen olyan természetes, hogy aki ott volt, pompásan mulatott egytől-egyig. Ugyannyira, hogy ezúttal még azt a közhelyet sem lehet alkalmazni: „Tisztelet a kivételeknek“, mert a jó mulatásban senki sem volt kivétel. Fesztelen jókedv jellemezte ezt az estét. A toilettek egyszerűek és csinosak voltak. A tánczmulatságot hangverseny előzte meg a következő műsorral: 1. Fohász. Férfi kar, Huber Károlytól, zongora és harmonium kísérettel. Előadja a „Kolozsvári Dalkör“, zongorán kíséri Kacsóh Pongrácz, harmoniumon Meskó Aladár. 2. Magán-Quarte 11. a) Éji varázs, Storch M.-től. b) Mulat a betyár, Szentirmay Elemértől. Előadja: Giischik Gyula, Káhle János, Szilágyi Ferencz, Kerekes István. 3. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szövegét írta: Váradi Antal. Zenéjét szerző: Kun László. Előadja Farkas Sándor. Kisérik: Csiszár Viktória, k. a. (zongora), Csiszár Auguszta k. a. (czimbalom), Balázs Árpád (hegedű). 4. Eredeti népdalfüzér. Pályadíjnyertes mű Lányi Ernőtől. Elődja a „Kolozsvári Dalkör“. 5. Daár-borda I. Hárn Mártontól. Előadja a „Kolozsvári Dalkör“. Mind az öt pont szépen sikerült , a férfi kar által előadott „Fohász“-t pedig különös dicsérettel kell kiemelnünk A jelenvolt szép asszonyok meg szép lányok közül sikerült feljegyeznünk a következőket: Asszonyok: Szivér Elemérné, Kerekes Istvánná, Giischik Gyuláné, Csiszár Károlyné, Ács Ferenczné, Csipkés Albertné, Kabdebó Istvánná, özv. Birinyiné, özv. Perszina Józsefné, Szilágyi Ferenczné, Kondász Ferenczné, Régeni Györgyné, Magyarosy Gyuláné, Papp Gáborné (Szeghalom), özv. Csíki Lázárné, Schillinger Adolfné, Nozula Győzőné stb. Leányok: Botlik Aranka, Tárczy Zsuzsika, Vasaló Ilona, Csiszár Auguszta és Viktória, Ács Erzsike, Virágháti Juliska, Feszt Irén, Csipkés Mariska, Kovács nővérek, Kabdebó Irénke, K. Pap Erzsi, Birinyi Janka, Perszina Leontin, Bábolnay nővérek, Vizi Gizella, Lázár Katinka és Sarolta, Petrán nővérek stb. az összeget a város kabalapataki erdeje eladásából befolyó két évi részlet fedezni fogja fs első évi részletet a város a mészárszékek sajátitására fordította. De Geranda Antonina felolvasás Szépszámú, nagyrészben előkelő hölgyközönség gyűlt egybe szombaton délután 5 órakor a városház közgyűlési termében, hogy meghallgatte Gerando Antonina úrhölgynek a felsőhányiskola kitűnő igazgatónőjének felovasását Justh Zsigmondnak arról az ideális viszonyáról melyben a szenttornyai néppel állott. A felolvasást, melyet lapunk mai tárczájában közlünk, a közönség a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta meg. A meleg hang, melylyel a felolvasó, ki személyes ismerőse volt Justhnak, e korán sírba szállt költői lélek egyes jellemvonásairól beszélt, mélyen meghatotta ahallgatóságot. Felolvasása végén De Gerando Antonia út hölgy Francois Coppée-nak, a kiváló franczia költőnek J u s th rirt megemlékezését olvasta fel. Az élvezetes előadást a közönség lelkes tapssal fogadta. Telefon kimutatás tűzjelzésre berendezve Praktikus kimutatást készített a városi tűzoltósági és állami telefon hálózatról Ruszkó István e. t. e. titkár Egy táblázatba kinyomtatta a város beosztását tűzjelzésre, a tűzoltó-egylet telefon állomásait, valamint az állami hálózat 250 állomását A táblázat alján, hogy közhasználatúvá tegye a kimutatást, az államvasutak kolozsvári menetrendjét is kitüntette. A titkár a telefonhálózat táblázatos kimutatásával a városi tűzbiztonságnak kívánt hasznos szolgálatot tenni, s felhívja a közönséget, hogy a házánál vagy szomszédjában felmerülő tüzet haladéktalanul jelentheti a közelebbi telefon állomáson, mert amióta a belváros 2—3 emeletes házai felépültek, a tűzoltó őrtorony elől egész utczák és városrészek el vannak fedve. Így tehát a kimutatás azokban az épületekben is kifüggesztendő, ahol telefon állomás nincsen. Aki ily kimutatáshoz óhajt jutni, forduljon az „Ellenzék“ nyomdájához. A szebeni román gyűlésre vonatkozólag Mocsonyi Sándor nyílt levelet tesz közzé a temesvári „Dreptatea“ utolsó számában, amelyben azt tanácsolja a rendezőnek, hogy halasszák el az egybehívást Egyebek közt azt is felhozza, hogy Nagyszeben távol esik a román nép tömegétől, s ott a gyűlés inkább csak lokális jelleggel fog bírni.Ő nem nyerheti meg az egész román nép képviseletének jelentőségét. Sorait azzal végzi, hogy a „Sietség elrontja a munkát.“ A kolozsvári honvéd-egylet tisztviselői A kolozsvári honvéd-egylet tegnapi közgyűlésén választmányát így alakította meg: Elnök: Szabó Sámuel. Alelnökök : Nagy Lajos, Biró József. Pénztárnok: Mamicza János. Választmányi tagok : Albach Géza, Szigethy Miklós, Finály Henrik dr., Münster Ede, Nedorosztek János, Czakó József, Spalier Károly, Szucsáky Imre, Bay János, Nagy Pál, Kálmán Antal, Persián Gerő. Az iparos segédmunkások részére e hó 25-én igen érdekes előadást tartott Kovács János unit. főgymn. tanár. Az ő megszokott folyékony modorával, bő ismereteivel állandóan lekötötte a nagy számmal összegyűlt iparos ifjúságot, kiknek soraiban több tekintélyes mester is megjelent. A népszerű tanár „Magyarország történelmi és művelődési viszonya az Anjou-család uralkodása korában és az ipar akkori fejlettsége“ czím alatt tanulságos előadást tartott, reámutatott a Róbert Károly és Nagy Lajos királyok alatt a magyar iparosok által kifejtett és igen elterjedt iparművészetre, az olasz és német iparosoktól eltanult és magas fokra fejlesztett ipari működésre, történeti adatokkal támogatta, hogy a magyar ipar és kereskedelem a 14. században mily előrehaladt és gazdag volt. A körülbelül egy őrs hosszat tartó előadást azzal a hazafias buzdítással zárta be, hogy mai iparosaink is igyekezzenek a rendelkezésükre álló minden eszközt és módot felhasználni, hogy a régi jó idők fénye és dicsősége újból feltámadjon. Dr. Haler Károly a rendező bizottság és a hallgatóság nevében köszönetet mond az előadónak és meghívja az érdeklődőket a következő vasárnapi előadásra, amikor dr. Finály Henrik fog beszélni a fényűzésről és annak hatásáról az iparra. Jó mentség. — Nos vádlott, kapaci- t tálja a vizsgálóbíró az előtte álló delinquenst, s beismeri-e a tett elkövetését ? — A világ minden kincséért sem; határozottan tagadom! — felel magátalkodott bajnoksággal a felszólított. — Mi haszna tagadja ? Négy tanú látta. — Nem tesz semmit. Én akár ezeret állítok ide, aki nem látta. Kötő estély. A szombaton este Grátz Mórnc ág. hitv. ev. lelkésznő lakásán az egyház szegényei javára rendezett kötő estély a szokott kedélyességgel folyt le. Hogy a jelen voltak jól mulattak, azt mutatja már azon körülmény is, hogy a társaság csak fél egy órakor oszlott el. Az anyagi siker minden eddigi sikert felülmúlt, amennyiben az Alb Ottóné által a szegények javára adományozott 10 írttal és egy tréfás tombola jövedelmével együtt 50 frt gyült be. Öreg honvédek gyűlése A megyeház közgyűlési termében nagy számban gyültek össze tegnap d. u. az öreg honvédek a rendes évi közgyűlésükre. Szabó Samu elnök megnyitójában utalt az egylet több irányú működésére, melyet a 48—40-es honvédek ellátása érdekében teljesített. Felemlítette az egylet lefolyt évi halottait s ezek között melegen emlékezett meg Inczédy ezredes érdemeiről, ki 10 éven át, magára hagyatva, nagy odaadással végezte az egylet segélyezési ügyeit , vezette annak irodáját. A választmányi jelentés feltárta Kolozsvár, nov 26. Végül Radnóthi Dezső főtitkár indítványára a lelépett tisztikarnak a közgyűlés köszönetet szavzott buzgóságáért, ezzel a gyűlés véget ért. HÍREK. 26. Kolozsvár, név Mütanrendőri bejárás. Ma délelőtt 10 órakor tartatott meg a közúti vasút uj szárnyvonalának mütanrendőri bejárása. Az uj szárnyvonal a Szent Péter templom megállóhelyétől a minoriták gőzmalmáig terjed, s nagy részben kisajátított területen van építve. A bizottság tagjai voltak : Képessy Árpád miniszteri titkár, ki a miniszter megbízásából jelent meg, továbbá: Sigmond Dezső orsz. képviselő, Lovrich miniszteri fogalmazó, Teleky László gróf, Nagy Mór városi tanácsos, Fekete N. Béla, városi jegyző, Szabó Gyula városi főjegyző, Péterffy Zsigmond, Reménnyi vasúti igazgató, Hartmann főmérnök, Deák Pál főkapitány, Bakk Lajos nagyiparos, Póczy Mihály főmérnök, Sárkány Lajos tanár és a kolozsvári sajtó képviselői. A bejárás alkalmával észleltettek ugyan némi jelentéktelen és könnyen pótolható hiányok , de egészben véve a bizottság meg volt a munkálattal elégedve. Ki kell emelnünk, hogy Képessy min. titkár kiváló szakértelemmel és gondossággal vezette a bejárást.— Visszatérőben a bizottság Sigmond Dezső képviselő meghívására megtekintette a Sigmond-ctég szeszgyárának moslékszárító berendezését. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a szárított moslék melynek protein tartalma igen jelentékeny, jelenleg drágább a búzánál , a kukorica árához pedig úgy viszonylik mint nyolcz az öthöz . A bizottság tiszteletére ma délben 2 órakor a központi szállóban a vasút igazgatósága fényes ebédet adott. A marterődítések, Kolozsvár város a kabalapataki erdő eladásából befolyó jövedelmét mart erődítési munkálatok végzésére határozta fordítani. E határozatát a belügyminiszter jóváhagyta, s így a napokban már ki fogja írni az az árlejtést. A Tanács költséggel a Szamos vihető lesz, s ezt város e munkálatokra reméli, hogy 65.000 frt martok kiépítése keresztül November 26.