Magyar Rendőr, 1970. július-december (24. évfolyam, 26-52. szám)
1970-09-17 / 37. szám
A BIT BMIt A vezetőség választó taggyűlések időszakában felkerestük az MSZMP BM Bizottság árvák munkatársát s három közbeeső pártbizottsági titkárt és felkértük őket, hogy nyilatkozataikban értékeljék a területükhöz tartozó pártszervezetek taggyűléseinek tapasztalatait. A NYILATKOZATOKAT AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLTÜK: Elismerés illeti a pártvezetőségeket Dr. Magyar Kálmán rendőr alezredes, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága politikai munkatársa. A BM Pártbizottság 1970. május 3-i határozata rögzítette a vezetőségvá■lasztássa kapcsolatos tennivalókat. Enneksorán figyelembe vettük, hogy számot kell adnunk a IX. kongresszus határozatai végrehajtásának tapasztalatairól. Emellett ismertetni kell a kongresszusi irányelveket és a szervezetiszabályzat-tervezetet, s egyben összegyűjteni az észrevételeket. Fontos feladatnak tartottuk, hogy biztosítsuk a feltételeket is a vezetőség újraválasztásának eredményes lebonyolításához. A politikai előkészítést a legfontosabb határozataink maradéktalan végrehajtásának a szolgálatába állítottuk. A pártvezetőségek jól sikerült egyéni beszélgetéseket folytattak a párttagsággal. Meghatároztuk a skáderkiiválasztói munka feladatait, s a szervezeti előkészítő munka segítésére különböző bizottságokat szerveztünk. A beszámoló taggyűlések kiegyensúlyozott, kedvező politikai légikörben zajlottak le. Igen aktívak voltak, és a tagság több mint 80 százaléka részt vett rajtuk. A beszámoló taggyűléseket eredményesen irányították, segítették a pártvezetőségek és a közbeeső pártbizottságok. A vezetőségek beszámolóinak elkészítésénél érezhetően erősödött a kollektív munkastílus, amelyet az egyidejűleg megoldásra váró többféle fontos feladat kifejezetten szükségessé is tett. A legtöbb beszámoló foglalkozott a párttagság eszmei-politikai nevelésének eredményeivel; a pártcsoportok tevékenységével; az állomány erkölcsi és fegyelmi helyzetével; a szakmai tevékenység pártpolitikai eszközökkel történő segítésével; a parancsnokok és a pártszervezetek együttműködésével. Az elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy párttagságunk sikeresnek, eredményesnek értékelte az eltelt két évet. Elismeréssel beszéltek a pártvezetőségek munkájáról s az elvtársi kollektívák kialakításáért végzett tevékenységéről. Mégisok az elején vagyunk a vezetőségválasztó taggyűléseknek, azonban már most megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink jól megszervezték a kongresszusi irányelvek és a szervezetiszabályzat-tervezet tanulmányozását A pártcsoport-viták és a már megtartott vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy párttagságunk alaposan megismerte, megvitatta a kongresszusi anyagokat. Párttagságunk egyöntetű véleménye, hogy a IX. kongresszus helyesen határozta meg a népünk előtt álló feladatokat, s eredményesen valósította meg a kongresszus határozatait. A Központi Bizottság értékelését reálisnak tartják: hűen tükrözi a végzett munkát, annak eredményeit, egyben világos célokat tűz ki a jövőre nézve és őszintén feltárja a hiányosságokat is. Az irányelvekkel való egyetértés mellett elmondották, hogy a kongresszusi beszámolóban olyan kérdések kiemelését, teljesebb kifejtését tartják szükségesnek, amelyek a társadalmi-gazdasági életünkben előforduló lazoságak, helyenként észlelhető szocialista-ellenes tendenciák felszámolásával kapcsolatosak - fejezte be nyilatkozatát dr. Magyar Kálmán elvtárs. " Pártbizottságunk területén a X. pártkongresszus irányelvei és a szervezeti szabályzat módosítási javaslatainak vitái évtek a lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések középpontjában. Az alapszervezetek vezetőségei az MSZMP X. kongresszusára való felkészülés jegyében adtak számot az elmúlt két év munkájáról, s ennek értelmében határozták meg feladataikat. Az elmúlt két év munkáját értékelő, illetve a vezetőséget újraválasztó taggyűléseink aktívak voltak. A végzett munka elemzése során az elvtársak nagy politikai felelősségérzetről és hozzáértésről tettek tanúságot. Jellemző az is, hogy több alapszervezetben éles viták alakultak ki a jelölő bizottságok személyi javaslatai felett. Az újraválasztásra javasolt vezetőségi tagokat alapos mérlegelésnek vetették alá - kiemelve érdemeiket, de ugyanakkor határozottan bírálva hiányosságaikat. Alaposan megnézték, hogy kiket vonjanak be friss erőkként, akik erősíthetik az alapszervezetek vezetőségeit. Úgy gondolom, hogy ezek a viták hasznosak és egészségesek voltak, mert valóban a hiányosságok felszámolására és a feladatok jó megoldására képes vezetőségek megteremtése érdekében folytak. Fejlődik a politika iránti fogékonyság A taggyűlések tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy az elmúlt két évben párttagságunk politikailag és ideológialag egyaránt igen sokat fejlődött Elmondhatom, hogy az elmúlt években elmélyült az elvtársak politikai érzéke, s az új iránti fogékonyság is. Értik és helyeslik, hogy amikor pártunk Központi Bizottsága napirendre tűzi társadalmunknak a szocializmus építéséből fakadó és a szocializmus építését előrevivő problémáit, azt a marxizmus-leninizmus alapján állva s a körülményeinket figyelembe véve válaszolja meg. Sokat fejlődött tagságunk a nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzetközi osztályharc kérdéseinek helyes megítélésében is. A pártszervezet politikai nevelőmunkája alapvetően abban jut kifejezésre, hogy a csoportfőnökség kommunistái maradéktalanul eleget tesznek a szakmai feladatoknak. Igyekeztünk elősegíteni, hogy az egyes feladatok megoldása még jobban igazodjon a párt politikájához. Ennek érdekében el kellett érni, hogy ■naprakészen ismerjük a területünket érintő párthatározatokat Hogy csak egyet említsek: nagyon fontos kérdés annak a megértetése, ami a Központi Bizottság novemberi határozatában is aláhúzottan szerepel, hogy a politikai bűnüldöző szervek bűnüldözéssel, nem pedig hibás, té- evés stb. nézetekkel vagy „politika-csinálással” foglalkozzanak. Elmondhatjuk, ebben a vonatkozásban nagyot léptünk előre. Természetes viszont, hogy hiányosságaink még változatlanul vannak. Az elkövetkezendő négy évben islesz tehát, mit csinálnunk , nem ülhetünk a babérainkon. Fontos tanulság, hogy eddig is csak akkor tudtunk elérni eredményeket, amikor a parancsnokok és a pártszervezetek közös erőfeszítéseket tettek. Lényeges tehát, hogy a követendő út ezután is ez legyen! — fejezte be nyilatkozatát Szigetvári Árpád elvtárs. Szigetvári Árpád rendőr alezredes, csoportfőnökségi pártbizottsági titkár: Osszuk meg a parancsnoki gondokat! Dr. Pikter Tamás rendőr alezredes, a BM ORFK Pártbizottságának titkára: - A küldöttértekezletre készülve, pártszervezeteink kiemelten foglalkoztak a szocialista demokratizmus párt- és állami területen való továbbfejlesztésének kérdéseivel. Arra hívjuk fel pártszervezeteink figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a szakkérdésekben való politizálásra, s a pártfórumokon gyakrabban vitassák meg a munkával összefüggő kérdéseket. Területünkön nagyon jó tapasztalataink vannak ezen a téren. Az elmúlt időben pártszervezeteink - többek között — olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a gazdasági reform hatása a rendőri munkára, a fegyelem, a munkaerkölcs, a munkamorál helyzete, az egységek éves tevékenysége, a jogpolitikai elvek érvényesülése, a közlekedési helyzet alakulása és feladatai, a káderpolitikai határozat érvényesülése stb. A kiragadott témák vitái jól segítették egyrészt az állomány tisztánlátását, de lehetőséget adtak arra is, hogy a munkával összefüggő meglátásaikat, elképzeléseiket és javaslataikat felvessék, hogy ezek nyomán nyílt vitában reagáljunk a helytelen elképzelésekre. Van még néhány olyan pártszervezetünk is, ahol félve nyúlnak a szakkérdésekhez — még pártpolitikai oldalról is. Úgy vélekednek, hogy az ilyen irányú munka nem a pártszervezet feladata. Mi és a párttagság zöme is vitatkozunk ezzel a véleménnyel, hiszen a kongresszusi irányelvekben meghatározott szocialista demokratizmus légköre csakis úgy erősödhet, ha ennek szükségessége mindenki számára világossá és érthetővé válik. A kérdés másik oldala, hogy a parancsnokok is jobban igényeljék a pártszervezetek ilyen irányú segítségét. Többször felhívtuk már a figyelmüket a párt- és állami demokrácia olyan irányú szélesítésére, hogy fontos szakkérdésekben a döntés előtt többet tanácskozzanak a párttagsággal, kérjék fel jobban véleményüket és javaslataikat a munkát alapvetően meghatározó intézkedéseikhez. Azt szeretnénk ezzel elérni, hogy a parancsnoki gondokat jobban megosszák az egész párttagsággal, és így a beosztott kommunistákat felelőssé tegyék a feladatok megoldásában is. Nem tartjuk helyesnek azt, ha a beosztottak kezdeményezését nem fogadják szívesen, vagy egyenesen visszautasítják azokat. Az ilyen szemlélet ugyanis arra nevel, hogy ,nem érdemes gondolkodni, úgyis a parancsnok a legokosabb". A demokratikus légkör fejlesztése azért is indokolt, mert feladataink megoldására nincsenek kész receptjeink, s nem biztos az, hogy egy-egy okos ember minden kérdésben jól tud dönteni. Meg kell mondanunk azt is, hogy a munkával összefüggő napirendek mindig hasznosak és aktívak és segítették a munka egyszerűsítésére való törekvéseinket, valamint a bürökráciamentes, kulturált ügyintézést - fejezte be nyilatkozatát Pikter Tamás elvtárs. Megnövekedett a párttagság aktivitása Gillich László rendőr alezredes, a BM Anyagi és Pénzügyi Főcsoportfőnökség Pártbizottságának titkára. " A pártunk X. kongresszusára való felkészülés jelenlegi szakaszában már van miről beszámolni. Pártszervezetünkben már a vezetőségválasztásokkal kapcsolatos feladatok is lassan befejeződnek, a fő figyelem a csúcs küldött értekezletek és a pártértekezletek felé irányul. Kitűzött feladataink teljesítése a folyamatos szakmai és pártpolitikai munka továbbjavítása; a vezetőségek számadása a végzett munkáról; tanácskozás a párttagsággal; a KB novemberi határozatának végrehajtása stb. — a főcsoportfőnökségünk területén lelkesedő, fenndvágyó légkört váltott fel. Ezt igyekezett kiaknázni a pártbizottság és a szakmai vezetés, amikor közös levélben fordult a személyi állományhoz azzal a céllal, hogy a kezdeményezőkészséget konkrét megoldásra váró szakmai témák felé irányítsa. A közös levél el is érte a célját: állományunk 138 javaslatot tett a munka továbbjavítása, fejlesztése érdekében. A javaslatok egy része már szerepel is a második féléves munkatervekben. Párttagságunk aktivitása nem lanyhult az augusztusi és a szeptemberi taggyűléseken, valamint a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzattervezetet vitató pártcsoport-értekezleteken sem. Az augusztusi taggyűléseken a jelenlevők 38 százaléka felszólalt. Örvendetes, hogy az eddig nem nagy aktivitásttanúsító női párttagjaink is felszólaltak (a megjelentek' 20°/6-a). A beszámolókban és a felszólalásokban nemcsak dicséret hangzott el. Sok bírálat érte a pártcsoportok munkáját. Többek között hiányolták a bizalmi öntevékenységet, valamint a pártonkívüliekkel való gyakoribb közös tanácskozást. A kritikai észrevételekből kijutott a szocialista brigádoknak is. A brigádok sokirányú eredményes munkájának kiemelése mellett jó néhány negatív jelenségre mutattak rá. — esetenként a munkafelajárulások nem késztetik nagyobb erőkifejtésre a brigádtagokat; — a jelenlegi kiértékelési rendszer lehetőséget biztosít a látszateredményekre; — egyes brigádoknál előtérbe került az anyagias szemlélet vagy a mennyiség mellett a minőségi tényezők hanyagolása. A pártvezetőségek újjáválasztásában örvendetes jelenség az, hogy a nők jelentőségüknek - és számarányuknak - megfelelően tettek megválasztva. „Megtört a jég” az olyan alapszervezetekben is (pl. a pénzügyi csoportfőnökségnél), ahol ezideig bizonyos ellenállás mutatkozott a női vezetőségi tagok ellen. A taggyűlések és pártcsoport-értekezletek tapasztalatait most dolgozzuk fel- Ezek ismeretében magabiztosabban készíthetjük el a pártértekezlet beszámoló jelentését. Természetesen sok felvetődött kérdésben kell állást foglalnunk, és számos, az állományunkat foglalkoztató kérdést kell még megfogalmaznunk. Feladatunkat felelősséggel végezzük és ugyanígy adünk számot a pártértekezletnek. Jelenthetjük, hogy állományunk egyetért pártunk politikájával és kész azért újabb és újabb feladatokat végrehajtani — fejezte be nyilatkozatát Gillich László elvtárs. FÁBIAN SÁNDOR «KONGRESSZUS jele