Magyar Rendőr, 1970. július-december (24. évfolyam, 26-52. szám)

1970-09-17 / 37. szám

A BIT BMIt A vezető­ség választó taggyűlések időszakában felkeres­tük az MSZMP BM Bizottság árvák munkatársát s három közbeeső pártbizottsági titkárt és felkértük őket, hogy nyi­latkozataikban értékeljék a területükhöz tartozó pártszer­vezetek taggyűléseinek tapasztalatait. A NYILATKOZATOKAT AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLTÜK: Elismerés illeti a pártvezetőségeket Dr. Magyar Kálmán rendőr alezredes, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága politikai munkatársa.­­ A BM Pártbizottság 1970. május 3-i határozata rögzítette a vezetőségvá­­■lasztássa­ kapcsolatos tennivalókat. Ennek­­során figyelembe vettük, hogy számot kell adnunk a IX. kongresszus határozatai vég­rehajtásának tapasztalatairól. Emellett is­mertetni kell a kongresszusi irányelveket és a szervezet­iszabályzat-tervezetet, s egyben összegyűjteni az észrevételeket. Fontos feladatnak tartottuk, hogy bizto­sítsuk a feltételeket is a vezetőség újra­választásának eredményes lebonyolításá­hoz. A politikai előkészítést a legfontosabb határozataink maradéktalan végrehajtá­sának a szolgálatába állítottuk. A pártve­zetőségek jól sikerült egyéni beszélgeté­seket folytattak a párttagsággal. Megha­tároztuk a skáderkiiválasztó­i mu­nka felada­tait, s a szervezeti előkészítő munka segí­tésére különböző bizottságokat szervez­tünk. A beszámoló taggyűlések kiegyensúlyo­zott, kedvező politikai légikörben zajlot­tak le. Igen aktívak voltak, és a tagság több mint 80 százaléka részt vett rajtuk. A beszámoló taggyűléseket eredményesen irányították, segítették a pártvezetőségek és a közbeeső pártbizottságok. A vezető­ségek beszámolóinak elkészítésénél érez­hetően erősödött a kollektív munkastílus, amelyet az egyidejűleg megoldásra váró többféle fontos feladat kifejezetten szük­ségessé is tett. A legtöbb beszámoló foglalkozott a párttagság eszmei-politikai nevelésének eredményeivel; a pártcsoportok tevékeny­ségével; az állomány erkölcsi és fegyelmi helyzetével; a szakmai tevékenység párt­politikai eszközökkel történő segítésével; a parancsnokok és a pártszervezetek együtt­működésével. Az elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy párttagságunk sikeresnek, eredmé­nyesnek értékelte az eltelt két évet. Elis­meréssel beszéltek a pártvezetőségek munkájáról s az elvtársi kollektívák ki­alakításáért végzett tevékenységéről. Még­isok az elején vagyunk a vezető­ségválasztó taggyűléseknek, azonban már most megállapíthatjuk, hogy pártszerveze­­tein­k jól megszervezték a kongresszusi irányelvek és a szervezetiszabályzat-terve­­zet tanulmányozását A pártcsoport-viták és a már megtartott vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai arról tanúskod­nak, hogy párttagságunk alaposan meg­ismerte, megvitatta a kongresszusi anya­gokat. Párttagságunk egyöntetű véleménye, hogy a IX. kongresszus helyesen határoz­ta meg a népünk előtt álló feladatokat, s eredményesen valósította meg a kong­resszus határozatait. A Központi Bizottság értékelését reálisnak tartják: hűen tükrö­zi a végzett munkát, annak eredményeit, egyben világos célokat tűz ki a jövőre nézve és őszintén feltárja a hiányosságo­kat is. Az irányelvekkel való egyetértés mellett elmondották, hogy a kongresszusi beszá­molóban olyan kérdések kiemelését, tel­jesebb kifejtését tartják szükségesnek, amelyek a társadalmi-gazdasági életünk­ben előforduló lazoságak, helyenként ész­lelhető szocialista-ellenes tendenciák fel­számolásával kapcsolatosak - fejezte be nyilatkozatát dr. Magyar Kálmán elvtárs. " Pártbizottságunk területén a X. párt­­kongresszus irányelvei és a szervezeti sza­bályzat módosítási javaslatainak vitái év­­tek a lezajlott vezetőségválasztó taggyű­lések középpontjában. Az alapszervezetek vezetőségei az MSZMP X. kongresszusára való felkészülés jegyében adtak számot az elmúlt két év munkájáról, s ennek értel­mében határozták meg feladataikat. Az elmúlt két év munkáját értékelő, il­letve a vezetőséget újraválasztó taggyű­léseink aktívak voltak. A végzett munka elemzése során az elvtársak nagy politi­kai felelősségérzetről és hozzáértésről tet­tek tanúságot. Jellemző az is, hogy több alapszervezetben éles viták alakultak ki a jelölő bizottságok személyi javaslatai felett. Az újraválasztásra javasolt vezetőségi tagokat alapos mérlegelésnek vetették alá - kiemelve érdemeiket, de ugyanakkor határozottan bírálva hiányosságaikat. Alaposan megnézték, hogy kiket vonjanak be friss erőkként, akik erősíthetik az alap­szervezetek vezetőségeit. Úgy gondolom, hogy ezek a viták hasznosak és egészsé­gesek voltak, mert valóban a hiányossá­gok felszámolására és a feladatok jó megoldására képes vezetőségek megte­remtése érdekében folytak. Fejlődik a politika iránti fogékonyság A taggyűlések tapasztalatai azt is bi­zonyítják, hogy az elmúlt két évben párt­tagságunk politikailag és ideológialag egyaránt igen sokat fejlődött Elmondha­tom, hogy az elmúlt években elmélyült az elvtársak politikai érzéke, s az új iránti fogékonyság is. Értik és helyeslik, hogy amikor pártunk Központi Bizottsága na­pirendre tűzi társadalmunknak a szocia­lizmus építéséből fakadó és a szocializ­mus építését előrevivő problémáit, azt a marxizmus-len­inizmus alapján állva s a körülményeinket figyelembe véve válaszol­ja meg. Sokat fejlődött tagságunk a nem­zetközi kommunista mozgalom, a nemzet­közi osztályharc kérdéseinek helyes meg­ítélésében is. A pártszervezet politikai nevelőmunkája alapvetően abban jut kifejezésre, hogy a csoportfőnökség kommunistái maradékta­lanul eleget tesznek a szakmai felada­toknak. Igyekeztünk elősegíteni, hogy az egyes feladatok megoldása még jobban igazodjon a párt politikájához. Ennek érdekében el kellett érni, hogy ■naprakészen ismerjük a területünket érin­tő párthatározatokat Hogy csak egyet említsek: nagyon fontos kérdés annak a megértetése, ami a Központi Bizottság novemberi határozatában is aláhúzottan szerepel, hogy a politikai bűnüldöző szer­vek bűnüldözéssel, nem pedig hibás, té- e­vés stb. nézetekkel vagy „politika-csiná­­lással” foglalkozzanak. Elmondhatjuk, eb­ben a vonatkozásban nagyot léptünk előre. Természetes viszont, hogy hiányossá­gaink még változatlanul vannak. Az elkö­vetkezendő négy évben is­­lesz tehát, mit csinálnunk , nem ülhetünk a babérain­­kon. Fontos tanulság, hogy eddig is csak akkor tudtunk elérni eredményeket, ami­kor a parancsnokok és a pártszervezetek közös erőfeszítéseket tettek. Lényeges te­hát, hogy a követendő út ezután is ez le­gyen! — fejezte be nyilatkozatát Szigetvári Árpád e­lvtárs. Szigetvári Árpád rendőr alezredes, cso­­portfőnökségi pártbizottsági titkár: Osszuk meg a parancsnoki gondokat! Dr. Pikter Tamás rendőr alezredes, a BM ORFK Pártbizottságának titkára: - A küldöttértekezletre készülve, párt­­szervezeteink kiemelten foglalkoztak a szocialista demokratizmus párt- és állami területen való továbbfejlesztésének kérdé­seivel. Arra hívjuk fel pártszervezeteink figyelmét, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a szakkérdésekben való politizálás­ra, s a pártfórumokon gyakrabban vitas­sák meg a munkával összefüggő kérdése­ket. Területünkön nagyon jó tapasztala­taink vannak ezen a téren. Az elmúlt időben pártszervezeteink - többek között — olyan kérdésekkel foglal­koztak, mint a gazdasági reform hatása a rendőri munkára, a fegyelem, a munka­erkölcs, a munkamorál helyzete, az egysé­gek éves tevékenysége, a jogpolitikai el­vek érvényesülése, a közlekedési helyzet alakulása és feladatai, a káderpolitikai határozat érvényesülése stb. A kiragadott témák vitái jól segítették egyrészt az állo­mány tisztánlátását, de lehetőséget adtak arra is, hogy a munkával összefüggő meg­látásaikat, elképzeléseiket és javaslatai­kat felvessék, hogy ezek nyomán nyílt vi­tában reagáljunk a helytelen elképzelé­sekre. Van még néhány olyan pártszerveze­tünk is, ahol félve nyúlnak a szakkérdé­sekhez — még pártpolitikai oldalról is. Úgy vélekednek, hogy az ilyen irányú munka nem a pártszervezet feladata. Mi és a párttagság zöme is vitatkozunk ez­zel a véleménnyel, hiszen a kongresszusi irányelvekben meghatározott szocialista demokratizmus légköre csakis úgy erősöd­het, ha ennek szükségessége mindenki számára világossá és érthetővé válik. A kérdés másik oldala, hogy a parancs­nokok is jobban igényeljék a pártszerve­zetek ilyen irányú segítségét. Többször felhívtuk már a figyelmüket a párt- és ál­lami demokrácia olyan irányú szélesítésé­re, hogy fontos szakkérdésekben a döntés előtt többet tanácskozzanak a párttag­sággal, kérjék fel jobban véleményüket és javaslataikat a munkát alapvetően meg­határozó intézkedéseikhez. Azt szeretnénk ezzel elérni, hogy a parancsnoki gondo­kat jobban megosszák az egész párttag­sággal, és így a beosztott kommunistá­kat felelőssé tegyék a feladatok megol­dásában is. Nem tartjuk helyesnek azt, ha a beosz­tottak kezdeményezését nem fogadják szí­vesen, vagy egyenesen visszautasítják azokat. Az ilyen szemlélet ugyanis arra nevel, hogy ,nem érdemes gondolkodni, úgyis a parancsnok a legokosabb". A de­mokratikus légkör fejlesztése azért is in­dokolt, mert feladataink megoldására nin­csenek kész receptjeink, s nem biztos az, hogy egy-egy okos ember minden kérdés­ben jól tud dönteni. Meg kell mondanunk azt is, hogy a munkával összefüggő napirendek mindig hasznosak és aktívak és segítették a munka egyszerűsítésére való törekvésein­ket, valamint a bürökráciamentes, kultu­rált ügyintézést - fejezte be nyilatkozatát Pikter Tamás elvtárs. Megnövekedett a párttagság aktivitása Gillich László rendőr alezredes, a BM Anyagi és Pénzügyi Főcsoportfőnökség Pártbizottságának titkára. " A pártunk X. kongresszusára való felkészülés jelenlegi szakaszában már van miről beszámolni. Pártszervezetünkben már a vezetőségválasztásokkal kapcsola­tos feladatok is lassan befejeződnek, a fő figyelem a csúcs küldött értekezletek és a pártértekezletek felé irányul. Kitűzött feladataink teljesítése­­ a fo­lyamatos szakmai és pártpolitikai munka továbbjavítása; a vezetőségek számadása a végzett munkáról; tanácskozás a párt­­tagsággal; a KB novemberi határozatá­nak végrehajtása stb. — a főcsoportfő­nökségünk területén lelkesedő, fenndvágyó légkört váltott fel. Ezt igyekezett kiaknázni a pártbizottság és a szakmai vezetés, amikor közös levélben fordult a személyi állományhoz azzal a céllal, hogy a kezde­ményezőkészséget konkrét megoldásra vá­ró szakmai témák felé irányítsa. A közös levél el is érte a célját: állományunk 138 javaslatot tett a munka továbbjavítása, fejlesztése érdekében. A javaslatok egy ré­sze már szerepel is a második féléves munkatervekben. Párttagságunk aktivitása nem lanyhult az augusztusi és a szeptemberi taggyű­léseken, valamint a kongresszusi irányel­veket és a szervezeti szabályzattervezetet vitató pártcsoport-értekezleteken sem. Az augusztusi taggyűléseken a jelenlevők 38 százaléka felszólalt. Örvendetes, hogy az eddig nem nagy aktivitást­­tanúsító női párttagjaink is felszólaltak (a megjelen­tek' 20°/6-a). A beszámolókban és a fel­szóla­lásokban nemcsak dicséret hangzott el. Sok bírálat érte a pártcsoportok munkáját. Többek között hiányolták a bizalmi öntevékeny­séget, valamint a pártonkívüliekkel való gyakoribb közös tanácskozást. A kritikai észrevételekből kijutott a szo­cialista brigádoknak is. A brigádok sok­irányú eredményes munkájának kiemelése mellett jó néhány negatív jelenségre mu­tattak rá. — esetenként a munkafelajárulások nem késztetik nagyobb erőkifejtésre a brigád­­tagokat; — a jelenlegi kiértékelési rendszer le­hetőséget biztosít a látszat­eredményekre; — egyes brigádoknál előtérbe került az anyagias szemlélet vagy a mennyiség mellett a minőségi tényezők hanyagolása. A pártvezetőségek újjáválasztá­sában örvendetes jelenség az, hogy a nők jelen­tőségüknek - és számarányuknak - meg­felelően tettek megválasztva. „Megtört a jég” az olyan alapszervezetekben is (pl. a pénzügyi csoportfőnökségnél), ahol ez­­ideig bizonyos ellenállás mutatkozott a női vezetőségi tagok ellen. A taggyűlések és pártcsoport-értekezle­­tek tapasztalatait most dolgozzuk fel- Ezek ismeretében magabiztosabban készíthet­jük el a pártértekezlet beszámoló jelenté­sét. Természetesen sok felvetődött kérdés­ben kell állást fog­lalnunk, és számos, az állományunkat foglalkoztató kérdést kell még megfogalmaznunk. Feladatunkat felelősséggel végezzük és ugyanígy adünk számot a pártértekezlet­­nek. Jelenthetjük, hogy állományunk egyetért pártunk politikájával és kész azért újabb és újabb feladatokat végre­hajtani — fejezte be nyilatkozatát Gillich László elvtárs. FÁBIAN SÁNDOR «KONGRESSZUS jele

Next