Magyar Rendőr, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
MUNKAHELY és KÖRNYEZET Ismeretes, hogy az emberre milyen hatást gyakorol munkahelyének rendje. Javíthatja közérzetét, ha az tiszta, gondozott, és kedvetlenül befolyásolhatja, ha elhanyagolt. Hasonló hatást vált ki a helyiséget felkereső állampolgárokból is . Nincs ez másként a belügyi szervek esetében sem. Igaz, hogy az épület külső állapota, felszerelése, korszerűsítése elsősorban az anyagi- pénzügyi lehetőségektől függ. De hogy a körlet, a hivatali, irodai helyiség meddig új, vagy éppen használható, s mennyire vonzó vagy rideg az a helyi vezetők igényén, s főként azokon múlik, akik benne dolgoznak. Tolna megyei utunkon több ilyen példával találkoztunk. Tatarozásra érett a helyiség. Addig is Keszthelyi Ferencné K. II. osztályú főtiszt és Tomolik Teréz nyilvántartó virággal enyhíti a szoba rideg hangulatát Elmúlt már a tél, itt a tavasz. A lilaakác-sort metszik szorgalmasan a paksi vízirendészeti őrs tagjai . (Fotó: Beke Béla) Zsombok Pál rendőr főtörzsőrmester, Decs körzeti megbízottja munka közben otthonosan berendezett irodájában Hajnalodott, a nyolc órás mozgóőrszem-szolgálat a vége felé közeledett. Arany István tizedes, aki Zalaegerszeg központjában a Marx és a Széchenyi téren teljesített szolgálatot már arra gondolt, hogy nemsokára letelik a szolgálat és hazautazhat családjához a 13 km-re levő Nagykapornak községbe, ahonnan naponta jár be a városba. Hideg volt az éjjel, fárasztó a szolgálat. Az Arany Bárány bárjából az utolsó vendégek szállingóztak kifelé, többségük emelkedett hangulatban. Az őrszem most őket figyelte. Jó ilyenkor figyelemmel kísérni a forgalmat, mert nemegyszer kellett már megakadályozni ittas vezetést, intézkedni garázda személyekkel és magukról megfeledkező részegekről. Résen kell lenni. Felfigyelt az ismeretlen, arra haladó AC—HC 65. forgalmi rendszámú nyugatnémet Opel személygépkocsira. Az oldalán sérülést látott. Elhatározta, hogy megállítja. Gyorsan a templom elé sietett, ahonnan újbóli megjelenését várta. Hamarosan csakugyan felbukkant, mire határozott „állj”! jelzést adott. A kocsi megállt és az őrszem a gépjármű és a vezető okmányait kérte. A „pasport és dokumentum” szóra kinyújtották az ablakon keresztül a gépjármű okmányait, de útlevelet sehogy sem akartak felmutatni és magyarul sem akartak megszólalni. No, nem baj gondolta Arany tizedes, hisz a szálló portása tud németül. A két „külföldit” kiszállította a gépkocsiból és a szálló halljába kísérte. Megkérte a portást, hogy tolmácsolja kérdéseit a „külföldiek”-nek. Azok azonban a német beszédet sem értették meg. Arany tizedesben ekkor felötlött — biztosan gépkocsi tolvajok lehetnek! — Telefonon jelentést tett a kapitányságnak és segítséget kért. A „külföldiek” most már váratlanul megértették a magyar beszédet. Hanyatt-homlok menekülve kiugrottak az ajtón és gépkocsiba ülve menekülni igyekeztek. Arany tizedes azonban a közben odaérkező Horváth József szakaszvezetővel és a gépkocsizó járőrrel megkezdte az üldözést. A Somogyi Bacsó térnél elfogták a kocsit és a csoport 4 tagját előállították a kapitányságra. Kiderült, hogy a „külföldiek” mind magyar állampolgárok, a kocsit Budapestről lopták és már egy hete a Dunántúl különböző helyein jelennek meg. A kiruccanás Zalaegerszegen véget ért... Az ellopott kocsit a Zalaegerszegi Városi és Járási Rendőrkapitányságon tulajdonosa, Vessilios Dangelikes görög állampolgár átvette, és meleg szavakkal mondott köszönetet rendőrségünknek azért, hogy elfogtuk a tolvajokat és megkerült a kocsija. Kik voltak a „külföldiek”? A gépkocsit Vatai János soproni lakos vezette, neki volt jogosítványa. Büntetett előéletű. Ittas vezetés, közveszélyes munkakerülés miatt és tiltott határátlépés előkészületének bűntette miatt állt már bíróság előtt. Csak az érthetetlen, hogy az illetékesek miért nem vonták be tőle a gépjárművezetői jogosítványát? Társai: Burka Ferenc veszprémi, Német Zsigmond és Darvas Zsigmond Mihály oroszlányi lakosok Budapesten csapódtak Vataihoz. Dr. Horváth László r. alezredes közrendvédelmi alosztályvezető A mozgó bűnözők által elvitt Opel gyártmányú külföldi gépkocsi Mostoha körülmények ellenére A főépület: műemlék. 1825- ben épült, s a sallangmentes nemzeti klasszicizmus egyik nemesen egyszerű alkotása. Érthető követelmény tehát a gondos, stílusos műemléki jelleg biztosítása. A paksi kapitányság beosztottjai kellőképpen megértik ezt, bár a hoszszan elhúzódó és a belső tatarozást is megkövetelő munkálatok miatt nehéz ellátni a szolgálati feladataikat, elvégezni napi teendőiket. — Tavaly ősszel megtörtént a főépület állványozása — tájékoztat a kapitányság vezetője, dr. Dajka Miklós rendőr őrnagy — s azóta a tatarozás miatt a legnagyobb zsúfoltság közepette dolgozunk. Több szoba állományát vontuk össze, vagy éppen költöztettünk, ahogyan azt a lehetőségeink megengedték. Tapasztalataink szerint is úrrá lettek a mostoha körülményeken. Pedig tartósan egy szobába kényszerültek több helyiség dolgozói. Így hozták létre például a parancsnoki szobát. Az ügyfélforgalom számára — leleményesen — előszobából alakítottak egy elfogadható kis helyiséget. Itt nemcsak a kályha véd a hideg ellen, hanem a felterített szőnyeg is. Az asztalkán tinta, tor, a közönség használatára. A nyilvántartó szoba ugyancsak alaposan megérett a tatarozásra, s erre hamarosan sor kerül. Addig is a nődolgozók néhány üde, zöldnövénynyel enyhítik a komor hangulatát. Otthonos körzetmegbízotti iroda Tolnában a szakmai vezetők nagy gondot fordítanak a körzeti megbízotti irodák állapotára, mindenekelőtt belső rendjére. A vonzó külsejű irodák sorából is kiemelkedik a decsi kmb-csoport egyik tagjának, Zsombok Pál rendőr főtörzsőrmesternek irodája. Nemcsak a példás rend és tisztaság jellemzi, hanem az, amit az otthonos jelző fejez ki leginkább. Amikor ennek titkát kutattuk, a főtörzsőrmester így válaszol: sokat kell az irodában tartózkodnia. Ez a felelet azonban csak egyik oldala az igazságnak. Zsomboly elvtárs nem székből irányítja körzetét. Hiszen aligha van még Tolnában olyan körzeti megbízott, akinek nagyobb területe volna, mint neki, minthogy 8000 kh. szántó, 6000 kh. erdő tartozik hozzá. Ebből pedig az következhetne, hogy éppenséggel kevés ideje jut az iroda rendben tartására. Mi tehát a magyarázat? Csupán annyi, hogy nemcsak a takarítónő dolgát ellenőrzi szigorúan,hanem maga sem restelli elvégezni a többletmunkát, hogy a nagyméretű iroda parkettája mindig fényes legyen, a mosdókagyló ragyogjon. Tükörről maga gondoskodott, a rádióasztalkára való térítőről pedig a felesége, ő szőtte sárközi minta szerint. Vízirendőrök Csaknem két esztendeje vették „birtokukba” a paksi vízirendészeti őrs tagjai a Duna-parti épületet, ahol most is olyan tisztaság, rend honol, mint az átvétel napjaiban. A közvetlen környezet pedig jóval hangulatosabb. Ez már a vízirendőrök érdeme, akik kertet varázsoltak az épület mellé. Talajegyengetéssel kezdték, ásással folytatták, ültetéssel fejezték be. Rózsatövek kerültek az ágyásokba, a lilaakác csemetéket szép sorban az út mellé. Parancsnokukkal együtt vallják: második otthonuk ékessége a szemet gyönyörködtető, virágos kertje s jó munkakedvre hangoló virágoskert, ötletért nem mentek a szomszédba az őrs tagjai. Egy fillért sem kértek „felülről” azért, hogy az épület mellé hosszú zászlótartó rudak kerüljenek. Azt sehogysem akarták elárulni, hogy hányfélét szedték össze. Az a fontos, — mondják —, hogy most már méltó módon díszítik a vízirendészeti őrs épületét, öntevékeny gondoskodásukkal — akárcsak a decsi körzeti megbízott vagy a paksi járási kapitányság rendőrei — saját magukat becsülik meg. Csizmadia György