Magyar Rendőr, 1982. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)
1982-10-23 / 43. szám
Fennállásának 30. évfordulójára készül a Német Demokratikus Köztársaság belügy- és állambiztonsági minisztériumának sportegyesülete. A testvéri Dynamót nemcsak azért jegyzik a szakemberek, mert a belügyi sportakiádokon hosszú évek óta vezető szerepet játszik, hanem azért is, mert — ugyancsak régóta — nincs világverseny Dynamo-színeket képviselő győztes versenyző nélkül. Érthető tehát, hogy a legutóbbi, a Berlinben rendezett atlétikai spartakiád alkalmával megragadtuk a lehetőséget, tájékoztatást kértünk Alexander Tensmann ezredestől, a Dynamo elnökének politikai helyettesétől az egyesület történetéről. — Melyek voltak a megalakulás előzményei? — Ami egyesületünk előéletét illeti — kezdte tájékoztatóját Alexander Tensmann ezredes —, ehhez hozzátartozik, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege által felszabadított keleti országrészben a fasiszta rendszer megsemmisítésével létalapjukat vesztették egyesületei is, ezek sorában a sportklubok. A demokratizálódási folyamat megkezdése tehát — miként a társadalmi élet minden területén — a sportéletben is teljesen új tevékenységet jelentett. A szovjet hadsereg támogatásával alakultak meg az első sportszervek már 1345-ben; az akkori rendőrség egységeiben lehetett megtalálni az antifasiszta sportszervezőket, a volt munkássportolókat. Akkoriban nem is lehetett sokkal több és fontosabb dolguk, mint tenni valamit a közrend és a közbiztonság megteremtésén, megszilárdításán fáradozók egészségének a megóvása érdekében, fizikumuk fejlesztéséért. S mert az élet, a szükségszerűség teremtette meg feltételeit az új sporttevékenységnek, néhány év elteltével, még az NDK kikiáltása előtt, már minden főkapitányságon, továbbá városi és járási kapitányságon működtek a sportolókat szervező csoportok. — Mi volt a következő lépés? — A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával természetesen új helyzet teremtődött. Ellenségeink mindent elkövettek gyengítésére, lejáratására, a munkásparaszt hatalomnak tehát saroldalúan kellett gondoskodnia önvédelméről. Kialakultak a fegyveres erők különböző testületei, a korábbi demokratikus rendőrségből is kiváltak a biztonsági szervek, rendészeti szervek, amelyek mindegyikének működött sportcsoportja. E helyzetből következően felmerült a gondolat: meg kell szüntetni az erők szétforgácsoltságát, létre kell hozni a belügyi és állambiztonsági szervek egységes sportegyesületét, éppen az erők tömörítése érdekében. S a gondolatot — kereken 30 esztendeje — tett követte azzal, hogy Erich Miike vezérezredes, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, állambiztonsági miniszter javaslatára megalakult a Dynamo. Az állambiztonsági, a rendőrségi és a vámügyi szerveket magában foglaló egyesület céljai azonosak a többi fegyveres testület sportklubjainak céljaival, s különböző életkoriakat tömörítve, erős társadalmi bázissal rendelkezve fejti ki tevékenységét. Ennek három fő iránya: a szolgálati feladatok maradéktalan teljesítése, az élsportolók felkészítése világszínvonalú teljesítményre; a családtagok nevelése egészségesebb, közösségibb életre. Nem vitás az sem, hogy a jó sporteredmények kedvezően hatnak a fegyveres erők és az állampolgárok kapcsolataira, s mert alaposabban megismerik, nagyobb elismeréssel tekintenek áldozatos munkájukra. Jelezte itt két adat a Dynamo népszerűségét, társadalmi bázisának alakulását. 30 esztendeje 23 000 tagot számlált a klub, s valamenynyien a testületben szolgáltak, ma 260 000-es tagságának csaknem egyharmada gyermek-, illetve iskolás korú — a feleségeken és a férjeken kívül. — Hogyan jellemezhető a Dynamo egy-egy fontosabb korszaka? — Az első — az 1353—61 közötti periódus — legfontosabb vonása, hogy a Dynamo erős szocialista egyesületté fejlődött. Vonatkozik e megállapítás az általános testnevelési kiképzésre, minthogy évről évre mind többen tettek vizsgát, szereztek jelvényt meghatározott feladatok teljesítésével. Mindenki megtanult úszni, főként a nyugati és déli megyékben, és lendületes fejlődésnek indult a gyerekek, az iskolás korúak sportolása. De sokat tettek a Dynamo versenyzői azért is, hogy az NDK közelebb kerüljön a világ élvonalához. A versenyeredmények dinamikus javulása alapozta meg azt a lehetőséget is, hogy közös német csapat indulhatott az 1956-os olimpiai játékokon. A téli világversenyen Harry Glass volt a Dynamo első aranyérmese, Melbourne-ben pedig az egyesület jó hírnevét három ezüst öregbítette. Az 1960-as olimpiai játékok Dynamo-listája: 1 arany, 4 ezüst, 3 bronz, az 1964. évi mérleg pedig 1 ezüst és 1 bronz. S mert a világbajnokságok küzdelmeiben 1959— 1966 között 14 Dynamo-győzelem született, ily módon az egyesületnek is nagy szerepe volt abban, hogy az 1968-as olimpián első ízben lehetett jelen az NDK szuverén nemzeti válogatottja. A Dynamo legjobbjai 1 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérem megszerzésével mutatkoztak be. Vagyis a Dynamo történetének második periódusa idején, 1961—72 között az egyesület mindinkább bizonyítani tudta életrevalóságát, megbecsülést szerzett eredményes munkájával, hozzájárult az NDK tekintélyének a növeléséhez. Eldőlt a két állam közötti sportvetélkedésben a kérdés, hogy ki a jobb: a kétszer gazdagabb és népesebb NSZK vagy az NDK? A harmadik, 1972—80-ig tartó szakasz legfőbb jellemzője, hogy tovább erősödött az egyesület belügyi jellege; a korszerűbb technikai felszereltség, a magasabb követelmények erőteljesebb fizikumot is igényeltek. Még fontosabbá vált tehát a testnevelés jelentősége. Az NDK eredményességével a sportvilág élvonalába került, s ehhez a Dynamo úgy járult hozzá, hogy az NDK válogatottjainak mintegy kétharmada az egyesület sportolója, s versenyzőik szerzik meg az érmek, a helyezések egyharmadát. — Melyek a 80-as évek teendői, hogyan jellemezhetők sportkapcsolataik? — Bizonyos, hogy az évtized követelményei még nehezebb próbára teszik a Dynamót is. Még erősebbnek kell lennie politikai, szervezeti szempontból s eredményesség tekintetében. Tovább kell növelnie a taglétszámát, erősítenie a családokkal, állampolgárokkal a kapcsolatait. Hatékonyabb munkát kell végezni a honvédelmi nevelés terén, erősíteni a szocialista hazafiság tudatát mindenkiben, így a fiatalok körében is. Az NSZEP, az NDK kormánya, a Varsói Szerződés tagállamaihoz hasonlóan, mindent megtesz a tartós béke biztosításáért, a munkás-paraszt hatalom vívmányainak védelméért. Ebben szép és fontos szerep jut az egyesületnek azzal is, hogy negyedmilliós tábora társadalmi erejére is támaszkodva erősíti a dolgozókban a belügyi és állambiztonsági szervek iránti bizalmat, munkájuk aktív támogatására serkenti az állampolgárokat, legjobbjait felkészíti a haza fegyveres szolgálatára is. Az egyesület igen sokat tanult a testvéri sportkluboktól. A kezdet kezdetén például nélkülözhetetlen volt a sportélet megindításában a szovjet fegyveres erők támogatása, s az a segítség, amelyet a szovjet Dinamo adott a szakosztályi élet megindításához, fejlesztéséhez. Ugyancsak igen jelentős volt a magyar szakemberek, az Újpesti Dózsa közreműködése például a vívás, a labdarúgás megalapozásában. Elmondható, hogy magyar edzők írták a Dynamo történetének egy részét. Tanulnunk ma is érdemes, szükséges, meggyőzően bizonyítják ezt a belügyi spartakiádok, amelyek szakmai és politikai szempontból egyaránt élővé, gyümölcsözővé teszik testvéri sportszerveink kapcsolatait — fejezte be tájékoztatóját Alexander Tensmann ezredes, a Dynamo elnökének politikai helyettese. CSIZMADIA GYÖRGY JUBILEUMRA KÉSZÜL A DYNAMO Ingrid Fest szép gyakorlata Nem lehet elég korán kezdeni VINCZE KÁLMÁN nyugállományú rendőr őrnagy életének 77. évében váratlanul elhunyt. 17 éves korától vett részt a munkásmozgalomban, és egyike volt az Ifjú Proletár című lap terjesztőinek. Ellenállási tevékenysége miatt többször bebörtönözték és internálták. A KMP-nek 1931-ben lett tagja. A párt javaslatára 1944-ben rendőri állományba került. Mint hivatásos rendőrtiszt különböző felelősségteljes beosztásokban teljesített szolgálatot. 1962 júliusáig — nyugdíjba meneteléig — a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságon végezte munkáját. A belügyi szervekkel ezt követően sem szakadt meg a munkakapcsolata. Szakmai és pártmunkájának elismeréseként 1970- ben megkapta az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet, tulajdonosa volt a Szocialista HazáértÉrdemrendnek és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek. Vincze Kálmánt a Belügyminisztérium halottjaként, katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a salgótarjáni központi temetőben. HORVÁTH KÁLMÁN nyugállományú rendőr őrnagy 54 éves korában hosszan tartó, súlyos betegség következtében elhunyt. Horváth Kálmán 27 éven keresztül teljesített szolgálatot a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság állományában, nyugdíjba vonulásakor a karcagi kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője volt. Eredményes munkája elismeréséül többször részesült kitüntetésben, dicséretben és jutalomban. A rendőrség halottjaként katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a karcagi temetőben. CZOBOR SÁNDOR nyugállományú rendőr őrnagy életének 57. évében, súlyos betegség következtében elhunyt. Czobor Sándor 1954 óta teljesített rendőri szolgálatot a paksi Városi és Járási Rendőrkapitányság állományában. 1951 óta tagja volt a pártnak, több éven keresztül a kapitányság alapszervezeti párttitkáraként tevékenykedett. Jó munkája elismeréséül számos kitüntetésben részesült, tulajdonosa volt a Kiváló Szolgálatért Érdemrendnek is. Családja és munkatársai katonai tiszteletadással vettek tőle búcsút a paksi temetőben. KISS JÓZSEF nyugalmazott rendőr főtörzsőrmester életének 56. évében elhunyt. Kiss József 1952. novembertől teljesített rendőri szolgálatot a Somogy megyei Rendőr-főkapitányságon. 1975-ben vonult nyugállományba. 1956-tól volt a párt tagja. Tulajdonosa volt a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata és a Közbiztonsági Érem bronz fokozata kitüntetéseknek. A babócsai temetőben helyezték örök nyugalomra. LAKATOS ISTVÁN nyugalmazott rendőr százados életének 58. évében súlyos betegség következtében elhunyt. Lakatos István 30 éven keresztül teljesített szolgálatot a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság állományában közrendvédelmi beosztottként, majd nyomozótisztként végezte munkáját. Eredményes munkája elismeréséül több alkalommal részesült kitüntetésben, jutalomban. A rendőrség halottjaként, családja, elvtársai jelenlétében helyezték örök nyugalomra a pusztamonostori temetőben. BUDAI JÁNOS nyugállományú rendőr hadnagy életének 62. évében, 1982. augusztus 29-én elhunyt. Budai János 1945. december 1-én kezdte rendőri szolgálatát. A marcali városi és járási kapitányság állományában váltásparancsnokként, majd igazgatásrendészeti előadóként teljesített szolgálatot. Hivatástudattal végzett munkája elismeréseként több esetben részesült dicséretben és jutalomban. HALÁSZ JÓZSEF nyugállományú rendőr alezredes 60. életévében hosszan tartó betegség következtében elhunyt. Halász József 1945 óta teljesített szolgálatot a Belügyminisztérium állományában különböző felelős beosztásokban. Munkája elismeréséül számos kitüntetésben, dicséretben és jutalomban részesült. A rendőrség halottjaként, katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemetőben. KARBUSITZKY JÓZSEF nyugállományú rendőr százados életének 74. évében súlyos betegség után elhunyt. 1956-tól 1958-ig, nyugdíjazásáig teljesített szolgálatot a Belügyminisztérium állományában. Szolgálati feladatát mindenkor fegyelmezetten, példamutatóan látta el, ezért több ízben részesült kitüntetésben, dicséretben és jutalomban. CZEBE LAJOS önkéntes rendőr életének 59. évében elhunyt. Húsz éve teljesített szolgálatot a szeghalmi Járási Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízotti csoportjánál önkéntes rendőri csoportvezetőként. Jó munkájáért több ízben részesült dicséretben, jutalomban. HALOTTflMK emléküket kegyelettel megőrizzük MAGYAR RENDŐR A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: DR. BARTA SÁNDOR; főszerkesztő-helyettes: CSONGRÁDI JÁNOS; olvasószerkesztő: KOMJÁTHI LÁSZLÓ; kép- és tördelőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Münnich Ferenc utca 28. 1051. Kiadja a BM oktatási és közművelődési csoportfőnöksége. Felelős kiadó: MÁNDI SÁNDOR. LEVÉLCÍM: Budapest, postafiók 19, 1363. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115. TELEFON: szerkesztőség: 121-710, 313-700. lapterjesztés: 15-727 vagy 14-246. - 82.2311/2-43 Zrinyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató. HU ISSN 0230-192 x 1824