Magyar Rendőr, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

ÁRELLENŐRZÉS A TÚLSZÁMLÁZÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁRA Ha a bíróságok irattáraiban egymás mellé helyeznék azokat a periratokat, amelyek az egyes építőipari vállalatok munkáiról szóló számlákkal kapcsolatos ki­fogások miatt az elmúlt években keletkeztek, bizony a polcok hosszú sorát foglalnák el az ilyen ügyeket tartalmazó akták. A megrendelők és az építőipar kö­zött gyakran pattant ki vita a számlázások, az érvényesíteni kívánt árak körül, s mivel min­dig súlyos összegek forogtak koc­kám, rendszerint a bíróság mond­ta ki a döntő szót. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével az árak az épí­tőiparban is mind jelentősebb szerepet kapnak. A kivitelező szervezetek önállóságának és fe­lelősségének szélesedése a szak­szerű ármunkához fűződő gazda­sági érdekeik súlyát is növelte. „Ezért — hangsúlyozzák az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban — megnőtt a je­lentősége az építési-szerelési ér­rendszer és ármechanizmus mű­ködése rendszeres és fokozott el­lenőrzésének, az árak helyessége vizsgálatának.” Ennek megfelelően a szaktárca az egységes és szakszerű vállala­ti árképzési gyakorlat kialakítá­sára hívta fel az építőipari ki­vitelező szervezetek figyelmét. Az elsőrangú követelmények közé tartozik, hogy az építési­szerelési munkáknál a vállalko­zási szerződés időpontjában ér­vényes árszabályozás előírásait alkalmazzák. A megrendelő pozí­cióját erősíti, hogy a­ költségvetés­ben lehetőleg kerülik a „tájékoz­tató árak”-at. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium közgazdasági főosztálya arról is tájékoztatta a hatáskörébe tartozó kivitelező szervezeteket, hogy az árellen­őrzés tapasztalatai szerint a költ­ségvetések készítésének gyakor­lata nem egységes, sok fogyaté­kossággal terhes. A hibák meg­szüntetésére a költségvetések leg­gyakoribb tételeinek összeállítá­sához rövid, jól áttekinthető módszerbeli útmutatóval segítet­ték az érdekelteket. Az elkövetkezendő időszakban az árhatósági ellenőrzésnél na­gyobb teret kap az érvényesített szabad árak megalapozottságá­nak vizsgálata. A minisztérium rámutatott: elengedhetetlenül szükséges, hogy a kivitelező szer­vezetek az eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a szabad árak a saját műszaki-gazdasági feltételeinek megfelelő — megha­tározására, az ide vonatkozó irányelvek következetes alkalma­zására. Alapvető követelmény, hogy az építési-szerelési munkák szabad ára mindig arányos legyen. „Aránytalanul magas az ár töb­bek között akkor — fejtette ki álláspontját az ÉVM —, ha ab­ban a szabványokban és műszaki előírásokban meghatározott mi­nőségi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükségtelen ráfor­dítások is megtérülnek.” A szabad árak vállalati kép­zésének rendjét számításokkal és az áralakítás módjának alátá­masztásával részletes szabályzat­ba foglalják. Az árképzési sza­bályzatot évente felülvizsgálják és a szükséges módosításokat végrehajtják. A minisztérium nyomatékosan kiemelte: „Az árhatóság elhatá­rozott szándéka, hogy az áraik szabályozott alakulását, a vonat­kozó árképzési előírások és sza­bályok betartását a kivitelező szervezetek ár-, piac- és vállal­kozási politikájának fokozott el­lenőrzésével is biztosítja. Indo­kolt esetben — a szabálytalan­ság súlyával arányban álló — szankciókat fog alkalmazni, s intézkedik, hogy a közgazdasá­gi szabályozókban is kifejezés­re jutó hatékonysági követelmé­nyek indokolatlan áremeléssel ne legyenek fellazíthatók.” Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban tisztában vannak azzal, hogy a feltárt hi­bák döntően a számlázással­ fog­lalkozó dolgozók kellő szakisme­retének a hiányára vezethetők vissza. A kivitelező szervezeteket ezért felhívták: a teljesítmények előírásszerű elszámolásának fel­tételeit teljes körben biztosíta­niuk kell. Az ilyen jellegű hibák ismételt előfordulása esetén az árellenőrzés — azon túl, hogy érvényt sz­erez a megelőzésnek, s elejét veszi az indokolatlan ár­érvényesítést rejtő túlszámlázás­nak — szigorúan fellép a felelő­sökkel szemben, és alkalmazza a szükséges szankciókat. Az ármunka javítása határo­zott törekvése az építőipar irá­nyítóinak. Az építési-szerelési kivitelezések számlázásának pontossága, szakszerűsége feltét­lenül csökkenti a megrendelők és az építők közötti anyagi vitákat, s várhatóan kevesebb peres ügy kerül majd a bíróság elé túl­számlázás miatt. SZ.­­P. VETÉLKEDŐ Számtalan, előre nem látható veszély leselkedik ránk, mégis — a statisztikák tanúsága szerint — a közúti és üzemi balesetek több­sége a KR­EISZ- és a munkavé­delmi szabályok ismerete, illetve alkalmazása esetén nem követ­kezett volna be. A dunakeszi rendőrkapitányság, valamint a MÁV Járműjavító Üzem vezetői felismerték az oktatás fontossá­gát a megelőzésben, s az üzem szocialista brigádjai között KRESZ- és munkavédelmi vetél­kedőt hirdettek. A vállalat vezetői a közleke­désbiztonsági tanács felkészülést szolgáló segédanyagai mellett munkavédelmi eszközökből kiál­lítást rendeztek az üzemi étkez­de előcsarnokában. Szerepelt itt az ember egészségét óvó, az ólomgőzök ellen védő álarc, pvc kötény, bőrvédő eszköz. Köze­lebbről is megismerhették az ér­deklődők a robbanásveszélyes munkaterületen dolgozók épségét védő antisztatikus ruhát, a hal­lás csökkenését gátló Silenta fültokot. A vetélkedőn való eredményes versenyzést, az egészségügyi is­meretek bővítését, a betegségek felismerését, megelőzését nagy­szerűen segítette az üzemi orvos előadássorozata, amelyre közel négyszázan voltak kíváncsiak. A megfelelő előkészítésnek, a jó propagandának köszönhetően akkora volt az érdeklődés, hogy a vetélkedőt csak két fordulóban tudták lebonyolítani, s 76 há­romfős csapat versengett. Az első és második forduló győztesei, KRESZ-ből a Petőfi Sándor és az­­Ady­­Endre nevét viselő szocialista brigád, mun­kavédelemből a Március 8. és a Szárnyaskerék szocialista brigád képviselői. Az eredményhirdetéskor az üzem vezetői, a zsűriben helyet foglaló szakorvos és a rendőr­ség képviselői azt a reményüket fejezték ki, hogy ha csak egyet­len balesetet is megelőznek, már nem volt hiábavaló a vetélkedő. VETÉSI IMRE A KÖZIHatSmSAGRÓl Csongrád megyében Szegeden, a Tisza-szállóban tar­totta meg ez évi tanácskozó ülését a Csongrád megyei Közlekedésbizton­sági Tanács. Dr. Barna Sándor ez­redes, megyei rendőr-főkapitány kö­szöntötte a testület munkájában részt vevőket, közöttük dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács elnökének általános helyettesét, Perjési Józse­fet, a megyei pártbizottság munka­társát, Bódi Györgyöt, a KISZ KB tagját, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkárát és Oláh György nyugal­mazott rendőr vezérőrnagyot, az OKBT alelnökét. Ezt követően Si­mon József alezredes, ügyvezető el­nök ismertette az elnökség beszá­molóját a megye közbiztonsági hely­zetéről, az elmúlt évben történt bal­esetekről, a testület és szakbizott­ságai munkájáról, valamint az ez évi feladatokról. Az elmúlt évben a gazdasági ne­hézségek éreztették­­hatásukat a közlekedés struktúrájában is, las­sult a közlekedés biztonságát szol­gáló nagyobb beruházások megva­lósításának üteme. Ennek ellenére a gadasági termelés és a társadalmi szükségletek kívánalmainak megfe­lelő volt a közúti áru- és személy­­szállítás. A közlekedéshez fűződő népgazdasági érdekek miatt az ága­zat zavartalan működésének bizto­sítása továbbra is igen jelentős fel­adat. Ezt bizonyította az idén feb­ruárban Csongrád megyében is ki­alakult rendkívüli közlekedési hely­zet is. A gépjárműállomány növekedése a megyében tavaly közel 6 százalé­kos volt, összesen több mint­­102 ezer gépjármű van jelenleg Csong­rád megyében, közöttük csaknem 50 ezer a magántulajdonban levő személy- és 595 az ugyancsak ma­gántulajdonú tehergépkocsik száma. Tovább nőtt a kerékpárral és segéd­motor-kerékpárral rendelkezők tá­bora. A forgalmi viszonyokra jelen­tős hatást gyakorolnak a megyébe érkező, illetve itt áthaladó külföldi gépjárművek is. Csongrád megye kiépített útháló­zatának a hossza tavaly lényegesen nem változott. Legfontosabb célkitű­zés volt a meglevő utak korszerű­sítése, burkolatuk megerősítése, a forgalombiztonsági berendezések fel­újítása, modernizálása. Folyamatban van a vasút—közút szintbeni ke­reszteződések biztonságát szol­gáló intézkedések végrehajtása. Az ilyen jellegű munkákra a megyei tanács 192 millió, a Szegedi Köz­úti Igazgatóság pedig 90 millió fo­rintot fordított. A közlekedés tárgyi és személyi feltételei is javultak az elmúlt év­ben, annak ellenére, hogy a balese­tek száma jelentősen, több mint 17 százalékkal növekedett. Egyetlen év alapján természetesen nem lehet megítélni a baleset-megelőzési célo­kat szolgáló törekvéseket. A KBT megalakulása óta a járműállomány és a forgalom fokozatos növekedése mellett ez ideig a balesetek szá­mának a csökkenése volt a jellem­ző. A baleseti okokat vizsgálva az előző évekhez képest az a legszem­betűnőbb változás, hogy négy év után ismét első helyre került a se­besség helytelen megválasztása. Igen magas az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalanul végrehajtott kanyarodás, illetve a figyelmetlen­ség, gondatlanság miatt bekövetke­zett balesetek száma is. E néhány ok miatt történt a megyében tavaly a balesetek 77 százaléka. E témakörben a tanácskozás fog­lalkozott az ittas járművezetés prob­lémájával. Az elmúlt évben a bal­esetet okozók 20,5 százaléka volt ittas, ami ez ideig „csúcsteljesít­ményt” jelent. A balesetek megelőzése érdekében tervszerű oktató-nevelő, illetve pro­pagandamunkát végeztek Csongrád megyében a közlekedésbiztonsági ta­nácsok. A testületek részt vettek pél­dául az OKBT által meghirdetett járművel vagy gyalog, az úton tár­sak vagyunk jelmondatú tavaszi és őszi közlekedési akciókban, a szo­cialista brigádok részére országo­san meghirdetett munkavédelmi és közlekedésbiztonsági vetélkedősoro­zaton. A hagyományos Vezess biz­tonságosan versenymozgalomban tavaly 77 üzem, vállalat, illetve 53 mezőgazdasági üzem vett részt, csak a megyében több mint 7 ezer jár­művezetőt mozgósítva. A TIT me­gyei szervezetével együtt a kbt 40 helyen rendezett közlekedési akadé­miai előadássorozatot, amelyeken közel 50 ezren vettek részt. A közlekedésbiztonsági tanácsok fontos feladatként kezelték a gyer­mekek, a fiatalok közlekedési ok­tatását. Sikerült elérni, hogy ma már a megye minden óvodájában, oktatási intézményében egy-egy köz­lekedési szakreferens pedagógus te­vékenykedik. Az általános, illetve középiskolai közlekedési versenye­ken több mint 15 ezer tanuló vett részt. Ha mindehhez — és a többi, fel nem sorolt eseményhez, ren­dezvényhez — hozzászámítjuk a közlekedésbiztonsági tanács ismeret­­terjesztő és propagandatevékenysé­gét, elmondható: a Csongrád me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács szak­bizottságai, aktivistái minden tőlük telhetőt megtettek annak érde­kében, hogy minél kevesebb köz­lekedési baleset, emberi tragédia, anyagi kár történjen. Az ügyvezető elnök ezután rész­letesen ismertette a tanács ez évi feladatait, majd a testület megvi­tatta a beszámolót, és javaslatokat tett az elnökségnek a közlekedésbiz­tonság további javítására. Végül kitüntetések, jutalmak át­adására került sor. A közlekedé­si miniszter dicséretben részesítet­te Varga Andrást, a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács anyagi­pénzügyi szakbizottságának elnökét, a belügyminiszter az OKBT díszpla­kettjét adományozta Nacsa J László századosnak, a szegedi közlekedés­­biztonsági tanács elnökségi tagjá­nak. A megyei rendőr-főkapitány ezután oklevelet, illetve jutalmat adott át 31 aktivistának. Somogy megyében A Somogy megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács a közelmúltban tar­totta meg évi plenáris ülését. Az ülésen részt vettek a megyei ipari és mezőgazdasági üzemek, va­lamint a különböző intézmények képviselői. Az ülésen a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács titkára adott részletes tájékoztatást a me­gye közlekedési viszonyairól, vala­mint a megyei közlekedésbiztonsági tanács elmúlt évi tevékenységéről, ezek körében elsőként a helyes köz­lekedésre való nevelésről, a gyer­mek- és idős korúakat érintő halá­los kimenetelű és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek feltételeinek visszaszorítására tett intézkedések értékeléséről. A megye gépjárműparkja mintegy 7 százalékkal növekedett tavaly, s egyre több a kerékpár, a segédmo­tor-kerékpár. A közutak szélesítése, korszerűsítése jól halad, a forgalom növekedése ellenére viszonylag fo­lyamatos volt a forgalom a megye városaiban és a Balaton-part térsé­gében. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek kedvezőtlenebbül alakultak, mint az előző években. 1983-ban 597 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 9,1 szá­zalékkal több, mint az előző évben. A halálos kimenetelű események száma 66-ról 59-re csökkent. A sú­lyos sérüléssel járó balesetek szá­ma, eltérően az előző évek tenden­ciájától, jelentősen, 239-ről 303-ra, 26,8 százalékkal emelkedett. Tömeg­­szerencsétlenséggel járó baleset nem fordult elő, de továbbra is kedve­zőtlen a halálos kimenetelű balese­tek részaránya az összes balesetek­hez viszonyítva. Amíg az országban minden tizenkettedik-tizenharmadik baleset végződik halálesettel, addig a megyében minden tizedik. Kiemelte a jelentés, hogy a foko­zott ellenőrzések ellenére közút és vasút szintbeni kereszteződéseiben három olyan baleset történt, amely­nek során 9 személy vesztette éle­tét. A közlekedésbiztonság egyik leg­fontosabb kérdése volt az elmúlt év­ben is a gyalogosok elütése számá­nak a csökkentése, amelyet a foko­zott erőfeszítések ellenére sem sike­rült elérni. A gyalogosok elütése az összbalesetek 24,7 százalékát jelen­ti, viszont csökkent a gyermekbal­esetek száma. A gyalogosok balese­teiből levonható következtetések ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy még nem sikerült megfelelő szintre emel­ni a járművezetők és a gyalogosok kapcsolatát. A balesetek okainak és okozói­nak összetételében nem tapasztal­ható lényeges változás. Legfőbb bal­eseti ok továbbra is az abszolút és a relatív gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a figyelmet­len, gondatlan vezetés. A balesetek 89 százaléka a járművezetők hibájá­ból következett be. Továbbra is magas az ittas állapotban okozott balesetek részaránya, az összbal­esetek 23,3 százalékánál alkoho­los befolyásoltság volt kimutatható. Az ittas állapotban okozott balese­tek száma emelkedett, magasabb az országos átlagnál is. A közúti közlekedési balesetek megelőzésében a rendőri ellenőrzé­sek mellett a széles körű felvilágo­sító, oktató-nevelő munkát előtérbe helyezték. Nagymértékben segítették a megelőző munkát a közlekedésbiz­tonsági tanácsok mellett működő aktívák, az önkéntes segítők, a köz­lekedési úttörők, az Ifjú Gárda szakalegységei és a pedagógusok. Az elmúlt évben növekedett a megyében a rendőri intézkedések száma, így a helyszíni bírságok ki­szabása, a szabálysértési feljelen­tések és a gépjármű-vezetői engedé­lyek bevonásának esetei. A területi közlekedésbiztonsági tanácsok a rendőri szervekkel össz­hangban arra törekedtek, hogy a közlekedők valamennyi rétege egyre nagyobb mértékben részesüljön a sajátosságoknak megfelelő felvilágo­sításban. E feladat megoldását se­gítették az akciók, a versenymoz­galmak és a vetélkedők. A tanácskozáson a felszólalók dicsérték a közlekedésbiztonsá­gi tanács munkáját, nagy fe­lelősséggel beszéltek a közúti köz­lekedési balesetekkel kapcsolatos összehangolt, megelőző munkáról Rámutattak a felvilágosító tevé­kenység fokozása fontosságára, kü­lönösen az ifjúság és a gyalogosok esetében. Határozottabb intézkedé­seket szorgalmaztak az ittas jár­művezetők felelősségre vonására. ZRÍNYI PÉTER­­SINKOVICS IFERENC rendőr hadnag, Dr. Barna Sándor ezredesnek, a Csog­rád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökének megnyitója

Next