Magyar Rendőr, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
ÁRELLENŐRZÉS A TÚLSZÁMLÁZÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁRA Ha a bíróságok irattáraiban egymás mellé helyeznék azokat a periratokat, amelyek az egyes építőipari vállalatok munkáiról szóló számlákkal kapcsolatos kifogások miatt az elmúlt években keletkeztek, bizony a polcok hosszú sorát foglalnák el az ilyen ügyeket tartalmazó akták. A megrendelők és az építőipar között gyakran pattant ki vita a számlázások, az érvényesíteni kívánt árak körül, s mivel mindig súlyos összegek forogtak kockám, rendszerint a bíróság mondta ki a döntő szót. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével az árak az építőiparban is mind jelentősebb szerepet kapnak. A kivitelező szervezetek önállóságának és felelősségének szélesedése a szakszerű ármunkához fűződő gazdasági érdekeik súlyát is növelte. „Ezért — hangsúlyozzák az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban — megnőtt a jelentősége az építési-szerelési érrendszer és ármechanizmus működése rendszeres és fokozott ellenőrzésének, az árak helyessége vizsgálatának.” Ennek megfelelően a szaktárca az egységes és szakszerű vállalati árképzési gyakorlat kialakítására hívta fel az építőipari kivitelező szervezetek figyelmét. Az elsőrangú követelmények közé tartozik, hogy az építésiszerelési munkáknál a vállalkozási szerződés időpontjában érvényes árszabályozás előírásait alkalmazzák. A megrendelő pozícióját erősíti, hogy a költségvetésben lehetőleg kerülik a „tájékoztató árak”-at. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztálya arról is tájékoztatta a hatáskörébe tartozó kivitelező szervezeteket, hogy az árellenőrzés tapasztalatai szerint a költségvetések készítésének gyakorlata nem egységes, sok fogyatékossággal terhes. A hibák megszüntetésére a költségvetések leggyakoribb tételeinek összeállításához rövid, jól áttekinthető módszerbeli útmutatóval segítették az érdekelteket. Az elkövetkezendő időszakban az árhatósági ellenőrzésnél nagyobb teret kap az érvényesített szabad árak megalapozottságának vizsgálata. A minisztérium rámutatott: elengedhetetlenül szükséges, hogy a kivitelező szervezetek az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a szabad árak a saját műszaki-gazdasági feltételeinek megfelelő — meghatározására, az ide vonatkozó irányelvek következetes alkalmazására. Alapvető követelmény, hogy az építési-szerelési munkák szabad ára mindig arányos legyen. „Aránytalanul magas az ár többek között akkor — fejtette ki álláspontját az ÉVM —, ha abban a szabványokban és műszaki előírásokban meghatározott minőségi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükségtelen ráfordítások is megtérülnek.” A szabad árak vállalati képzésének rendjét számításokkal és az áralakítás módjának alátámasztásával részletes szabályzatba foglalják. Az árképzési szabályzatot évente felülvizsgálják és a szükséges módosításokat végrehajtják. A minisztérium nyomatékosan kiemelte: „Az árhatóság elhatározott szándéka, hogy az áraik szabályozott alakulását, a vonatkozó árképzési előírások és szabályok betartását a kivitelező szervezetek ár-, piac- és vállalkozási politikájának fokozott ellenőrzésével is biztosítja. Indokolt esetben — a szabálytalanság súlyával arányban álló — szankciókat fog alkalmazni, s intézkedik, hogy a közgazdasági szabályozókban is kifejezésre jutó hatékonysági követelmények indokolatlan áremeléssel ne legyenek fellazíthatók.” Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tisztában vannak azzal, hogy a feltárt hibák döntően a számlázással foglalkozó dolgozók kellő szakismeretének a hiányára vezethetők vissza. A kivitelező szervezeteket ezért felhívták: a teljesítmények előírásszerű elszámolásának feltételeit teljes körben biztosítaniuk kell. Az ilyen jellegű hibák ismételt előfordulása esetén az árellenőrzés — azon túl, hogy érvényt szerez a megelőzésnek, s elejét veszi az indokolatlan árérvényesítést rejtő túlszámlázásnak — szigorúan fellép a felelősökkel szemben, és alkalmazza a szükséges szankciókat. Az ármunka javítása határozott törekvése az építőipar irányítóinak. Az építési-szerelési kivitelezések számlázásának pontossága, szakszerűsége feltétlenül csökkenti a megrendelők és az építők közötti anyagi vitákat, s várhatóan kevesebb peres ügy kerül majd a bíróság elé túlszámlázás miatt. SZ.P. VETÉLKEDŐ Számtalan, előre nem látható veszély leselkedik ránk, mégis — a statisztikák tanúsága szerint — a közúti és üzemi balesetek többsége a KREISZ- és a munkavédelmi szabályok ismerete, illetve alkalmazása esetén nem következett volna be. A dunakeszi rendőrkapitányság, valamint a MÁV Járműjavító Üzem vezetői felismerték az oktatás fontosságát a megelőzésben, s az üzem szocialista brigádjai között KRESZ- és munkavédelmi vetélkedőt hirdettek. A vállalat vezetői a közlekedésbiztonsági tanács felkészülést szolgáló segédanyagai mellett munkavédelmi eszközökből kiállítást rendeztek az üzemi étkezde előcsarnokában. Szerepelt itt az ember egészségét óvó, az ólomgőzök ellen védő álarc, pvc kötény, bőrvédő eszköz. Közelebbről is megismerhették az érdeklődők a robbanásveszélyes munkaterületen dolgozók épségét védő antisztatikus ruhát, a hallás csökkenését gátló Silenta fültokot. A vetélkedőn való eredményes versenyzést, az egészségügyi ismeretek bővítését, a betegségek felismerését, megelőzését nagyszerűen segítette az üzemi orvos előadássorozata, amelyre közel négyszázan voltak kíváncsiak. A megfelelő előkészítésnek, a jó propagandának köszönhetően akkora volt az érdeklődés, hogy a vetélkedőt csak két fordulóban tudták lebonyolítani, s 76 háromfős csapat versengett. Az első és második forduló győztesei, KRESZ-ből a Petőfi Sándor és azAdyEndre nevét viselő szocialista brigád, munkavédelemből a Március 8. és a Szárnyaskerék szocialista brigád képviselői. Az eredményhirdetéskor az üzem vezetői, a zsűriben helyet foglaló szakorvos és a rendőrség képviselői azt a reményüket fejezték ki, hogy ha csak egyetlen balesetet is megelőznek, már nem volt hiábavaló a vetélkedő. VETÉSI IMRE A KÖZIHatSmSAGRÓl Csongrád megyében Szegeden, a Tisza-szállóban tartotta meg ez évi tanácskozó ülését a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Dr. Barna Sándor ezredes, megyei rendőr-főkapitány köszöntötte a testület munkájában részt vevőket, közöttük dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács elnökének általános helyettesét, Perjési Józsefet, a megyei pártbizottság munkatársát, Bódi Györgyöt, a KISZ KB tagját, a megyei KISZ-bizottság első titkárát és Oláh György nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, az OKBT alelnökét. Ezt követően Simon József alezredes, ügyvezető elnök ismertette az elnökség beszámolóját a megye közbiztonsági helyzetéről, az elmúlt évben történt balesetekről, a testület és szakbizottságai munkájáról, valamint az ez évi feladatokról. Az elmúlt évben a gazdasági nehézségek éreztettékhatásukat a közlekedés struktúrájában is, lassult a közlekedés biztonságát szolgáló nagyobb beruházások megvalósításának üteme. Ennek ellenére a gadasági termelés és a társadalmi szükségletek kívánalmainak megfelelő volt a közúti áru- és személyszállítás. A közlekedéshez fűződő népgazdasági érdekek miatt az ágazat zavartalan működésének biztosítása továbbra is igen jelentős feladat. Ezt bizonyította az idén februárban Csongrád megyében is kialakult rendkívüli közlekedési helyzet is. A gépjárműállomány növekedése a megyében tavaly közel 6 százalékos volt, összesen több mint102 ezer gépjármű van jelenleg Csongrád megyében, közöttük csaknem 50 ezer a magántulajdonban levő személy- és 595 az ugyancsak magántulajdonú tehergépkocsik száma. Tovább nőtt a kerékpárral és segédmotor-kerékpárral rendelkezők tábora. A forgalmi viszonyokra jelentős hatást gyakorolnak a megyébe érkező, illetve itt áthaladó külföldi gépjárművek is. Csongrád megye kiépített úthálózatának a hossza tavaly lényegesen nem változott. Legfontosabb célkitűzés volt a meglevő utak korszerűsítése, burkolatuk megerősítése, a forgalombiztonsági berendezések felújítása, modernizálása. Folyamatban van a vasút—közút szintbeni kereszteződések biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtása. Az ilyen jellegű munkákra a megyei tanács 192 millió, a Szegedi Közúti Igazgatóság pedig 90 millió forintot fordított. A közlekedés tárgyi és személyi feltételei is javultak az elmúlt évben, annak ellenére, hogy a balesetek száma jelentősen, több mint 17 százalékkal növekedett. Egyetlen év alapján természetesen nem lehet megítélni a baleset-megelőzési célokat szolgáló törekvéseket. A KBT megalakulása óta a járműállomány és a forgalom fokozatos növekedése mellett ez ideig a balesetek számának a csökkenése volt a jellemző. A baleseti okokat vizsgálva az előző évekhez képest az a legszembetűnőbb változás, hogy négy év után ismét első helyre került a sebesség helytelen megválasztása. Igen magas az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalanul végrehajtott kanyarodás, illetve a figyelmetlenség, gondatlanság miatt bekövetkezett balesetek száma is. E néhány ok miatt történt a megyében tavaly a balesetek 77 százaléka. E témakörben a tanácskozás foglalkozott az ittas járművezetés problémájával. Az elmúlt évben a balesetet okozók 20,5 százaléka volt ittas, ami ez ideig „csúcsteljesítményt” jelent. A balesetek megelőzése érdekében tervszerű oktató-nevelő, illetve propagandamunkát végeztek Csongrád megyében a közlekedésbiztonsági tanácsok. A testületek részt vettek például az OKBT által meghirdetett járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk jelmondatú tavaszi és őszi közlekedési akciókban, a szocialista brigádok részére országosan meghirdetett munkavédelmi és közlekedésbiztonsági vetélkedősorozaton. A hagyományos Vezess biztonságosan versenymozgalomban tavaly 77 üzem, vállalat, illetve 53 mezőgazdasági üzem vett részt, csak a megyében több mint 7 ezer járművezetőt mozgósítva. A TIT megyei szervezetével együtt a kbt 40 helyen rendezett közlekedési akadémiai előadássorozatot, amelyeken közel 50 ezren vettek részt. A közlekedésbiztonsági tanácsok fontos feladatként kezelték a gyermekek, a fiatalok közlekedési oktatását. Sikerült elérni, hogy ma már a megye minden óvodájában, oktatási intézményében egy-egy közlekedési szakreferens pedagógus tevékenykedik. Az általános, illetve középiskolai közlekedési versenyeken több mint 15 ezer tanuló vett részt. Ha mindehhez — és a többi, fel nem sorolt eseményhez, rendezvényhez — hozzászámítjuk a közlekedésbiztonsági tanács ismeretterjesztő és propagandatevékenységét, elmondható: a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szakbizottságai, aktivistái minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy minél kevesebb közlekedési baleset, emberi tragédia, anyagi kár történjen. Az ügyvezető elnök ezután részletesen ismertette a tanács ez évi feladatait, majd a testület megvitatta a beszámolót, és javaslatokat tett az elnökségnek a közlekedésbiztonság további javítására. Végül kitüntetések, jutalmak átadására került sor. A közlekedési miniszter dicséretben részesítette Varga Andrást, a megyei közlekedésbiztonsági tanács anyagipénzügyi szakbizottságának elnökét, a belügyminiszter az OKBT díszplakettjét adományozta Nacsa J László századosnak, a szegedi közlekedésbiztonsági tanács elnökségi tagjának. A megyei rendőr-főkapitány ezután oklevelet, illetve jutalmat adott át 31 aktivistának. Somogy megyében A Somogy megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a közelmúltban tartotta meg évi plenáris ülését. Az ülésen részt vettek a megyei ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint a különböző intézmények képviselői. Az ülésen a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkára adott részletes tájékoztatást a megye közlekedési viszonyairól, valamint a megyei közlekedésbiztonsági tanács elmúlt évi tevékenységéről, ezek körében elsőként a helyes közlekedésre való nevelésről, a gyermek- és idős korúakat érintő halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek feltételeinek visszaszorítására tett intézkedések értékeléséről. A megye gépjárműparkja mintegy 7 százalékkal növekedett tavaly, s egyre több a kerékpár, a segédmotor-kerékpár. A közutak szélesítése, korszerűsítése jól halad, a forgalom növekedése ellenére viszonylag folyamatos volt a forgalom a megye városaiban és a Balaton-part térségében. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek kedvezőtlenebbül alakultak, mint az előző években. 1983-ban 597 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 9,1 százalékkal több, mint az előző évben. A halálos kimenetelű események száma 66-ról 59-re csökkent. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma, eltérően az előző évek tendenciájától, jelentősen, 239-ről 303-ra, 26,8 százalékkal emelkedett. Tömegszerencsétlenséggel járó baleset nem fordult elő, de továbbra is kedvezőtlen a halálos kimenetelű balesetek részaránya az összes balesetekhez viszonyítva. Amíg az országban minden tizenkettedik-tizenharmadik baleset végződik halálesettel, addig a megyében minden tizedik. Kiemelte a jelentés, hogy a fokozott ellenőrzések ellenére közút és vasút szintbeni kereszteződéseiben három olyan baleset történt, amelynek során 9 személy vesztette életét. A közlekedésbiztonság egyik legfontosabb kérdése volt az elmúlt évben is a gyalogosok elütése számának a csökkentése, amelyet a fokozott erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni. A gyalogosok elütése az összbalesetek 24,7 százalékát jelenti, viszont csökkent a gyermekbalesetek száma. A gyalogosok baleseteiből levonható következtetések arra hívják fel a figyelmet, hogy még nem sikerült megfelelő szintre emelni a járművezetők és a gyalogosok kapcsolatát. A balesetek okainak és okozóinak összetételében nem tapasztalható lényeges változás. Legfőbb baleseti ok továbbra is az abszolút és a relatív gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a figyelmetlen, gondatlan vezetés. A balesetek 89 százaléka a járművezetők hibájából következett be. Továbbra is magas az ittas állapotban okozott balesetek részaránya, az összbalesetek 23,3 százalékánál alkoholos befolyásoltság volt kimutatható. Az ittas állapotban okozott balesetek száma emelkedett, magasabb az országos átlagnál is. A közúti közlekedési balesetek megelőzésében a rendőri ellenőrzések mellett a széles körű felvilágosító, oktató-nevelő munkát előtérbe helyezték. Nagymértékben segítették a megelőző munkát a közlekedésbiztonsági tanácsok mellett működő aktívák, az önkéntes segítők, a közlekedési úttörők, az Ifjú Gárda szakalegységei és a pedagógusok. Az elmúlt évben növekedett a megyében a rendőri intézkedések száma, így a helyszíni bírságok kiszabása, a szabálysértési feljelentések és a gépjármű-vezetői engedélyek bevonásának esetei. A területi közlekedésbiztonsági tanácsok a rendőri szervekkel összhangban arra törekedtek, hogy a közlekedők valamennyi rétege egyre nagyobb mértékben részesüljön a sajátosságoknak megfelelő felvilágosításban. E feladat megoldását segítették az akciók, a versenymozgalmak és a vetélkedők. A tanácskozáson a felszólalók dicsérték a közlekedésbiztonsági tanács munkáját, nagy felelősséggel beszéltek a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos összehangolt, megelőző munkáról Rámutattak a felvilágosító tevékenység fokozása fontosságára, különösen az ifjúság és a gyalogosok esetében. Határozottabb intézkedéseket szorgalmaztak az ittas járművezetők felelősségre vonására. ZRÍNYI PÉTERSINKOVICS IFERENC rendőr hadnag, Dr. Barna Sándor ezredesnek, a Csográd megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökének megnyitója