Magyar Rendőr, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

A parancsnoki munka A KÖZBIZTONSÁGI PARANCSNOK Előző riportunkban egy körzeti megbízotti csoport vezetőjének irá­nyító munkájáról számoltunk be. Ezúttal egy közbiztonsági parancs­nok vezető-irányító tevékenységéről és annak hatásáról igyekszünk ké­pet adni. A közbiztonsági parancsnok elne­vezés csak 1984. január 1. óta hasz­nálatos a negyedik kategóriába so­rolt rendőrkapitányságokon. Ezek közé tartozik a Pest megye délke­leti szegletében levő nagykőrösi rendőrkapitányság is, amelynek il­letékessége jelenleg nemcsak a vá­rosra terjed ki, hanem az 1984-ben idecsatolt Nyársapáti és Kocsér köz­ségekre is. Nem nagy a terület, de éppen elég feladatot ad a közrend és a köz­biztonság fenntartása. A szolgá­latot, a munkát itt is szervezni, irányítani és ellenőrizni kell, még­hozzá semmivel sem alacsonyabb színvonalon, mint a nagyobb lét­számú rendőri egységeknél. Célszerű munkamegosztással A nagykőrösi rendőrkapitányságon Tóth István őrnagy a közbiztonsági parancsnok, aki két helyettesével irányítja egysége munkáját. Jól is­meri beosztottainak talán még a gondolatát is, hiszen kinevezése előtt e kapitányságon töltötte be évekig a közbiztonsági és közleke­dési osztályvezető-helyettesi beosz­tást. Ebből következik kiterjedt hely- és személyismerete, kapcso­lata a területi párt-, állami, gazda­sági szervek vezetőivel és a lakos­sággal. Mindez nagy előnyt jelent. Bár van két helyettese, de így is gyakran kell a szolgálat közvetlen szervezésével foglalkoznia. Most is az irodában találtuk, ügyiratok, ki­mutatások, tervezetek társaságában. — Egyik helyettesem a szabad­napját tölti, a másik délután lép szolgálatba, így az összes teendők most rám hárulnak — mondja az őrnagy, miközben igyekszik rendet tenni az asztalon. — A szolgálati naplóval már végeztem, ellenőriz­tem és leadtam az ügyiratokat. A fogdában levő négy őrizetes ked­vezmény megvonására határozatot készítettem, mert bepiszkolták, meg­rongálták a cellájuk frissen festett falát. Most a közlekedésrendészeti akciók tervezetét készítem el. Ekkor egy nyomozó lép a szo­bába, és rendőrt kér a város hatá­rában elkövetett bűncselekmény helyszínének biztosítására. A köz­­biztonsági parancsnok intézkedik, hogy az illetékes körzeti megbízot­tat vigyék magukkal, aki az iro­dájában dolgozik. Még el sem tá­vozik a nyomozó, egy fiatal rendőr zászlós keresi a parancsnokhe­lyettest közlekedésrendészeti szak­tanácsért. — Mozgalmas ez a kora délelőtt — állapítjuk meg. — Más napok sem különbek — válaszolja az őrnagy. — Hogy oszlik meg a munka a parancsnok és helyettesei között? — Én hivatali munkaidőrendszer­ben dolgozom, helyetteseim pedig 24 órás váltásos rendszerben látják el a szolgálatot. Székely József törzszászlós feladata a szolgálatter­vezés, -szervezés, az elővezetéses és az általános ügyek intézése, vala­mint a bűnügyi revízió. A másik helyettesem, Módra Balázs zászlós — ez év április 1-én vette át e beosz­tást, azelőtt közlekedési előadó volt — most ismerkedik a parancsnoki munkával, és a szabálysértési tevé­kenység irányítását, az ezzel kap­csolatos revíziós munkát és a köz­lekedési ügyek intézését látja el. Az utóbbit azért emeltem ki, mert köz­lekedési előadónk egy fiatal rend­őr őrmester kolléganőnek ad segít­séget ahhoz, hogy megismerje a munkaköréhez tartozó feladatait. Persze a helyettesek szolgálatuk alatt valamennyi napi feladatot is ellátják, vezetik a nyilvántartáso­kat, végrehajtják az ellenőrzéseket. — Az elhangzottakból úgy tűnik, készül a közlekedési akciók ter­vezete hogy a közbiztonsági parancsnok­nak már nem jut feladat. — Ez csak a látszat. Mert például a közbiztonsági helyzet értékelése, ebből eredően a szolgálat irányá­nak meghatározása az én felada­tom, a helyetteseké pedig a gya­korlati végrehajtás. A bűnügyi nyo­mozási munkával kapcsolatos eliga­zítást, feladatmeghatározást, az el­lenőrzést, az utórevíziót én vég­zem. Csak megjegyzem, hogy két helyettesem a múlt évben 1090 esetben, magam 252 alkalommal hajtottam végre ellenőrzést, s mon­danom sem kell, jobbára éjszaka vagy munkaszüneti napon. Az elő­ző évben is hasonló volt az arány. És persze vannak itt olyan pa­rancsnoki feladatok is, mint pél­dául a körzeti megbízottak szolgá­lattervezetének felülvizsgálata, jó­váhagyása, összevont havi eligazítá­suk megtartása, az akciótervek ki­dolgozása, a havi munka személy­re menő, részletes értékelése, elem­zése, a különböző értekezleteken való részvétel. A kapitányságon havonta tartott csoportvezetői értekezleten kerül sor a munka értékelésére, a további feladatok meghatározására, össze­hangolására. Emellett a kapitányság vezetője minden hónapban tételesen beszámoltat a végzett munkáról. Beszámolási kötelezettségem van évente a főkapitányság közbiztonsá­gi és közlekedési osztálya vezetőjé­nél is. Erre az idén áprilisban ke­rült sor, s itt a jelentés írásbeli anyaga­­ nyújtja át a jelentést. A vezetői munka tükörképe A terjedelmes dokumentum rész­letesen tartalmazza a közbiztonsági csoport elmúlt évi tevékenységét, és tükörképe a parancsnok elemző, értékelő, irányító munkájának is. A­­jelentésből megtudható, hogy bár az előző évihez viszonyítva né­mileg csökkent a közterületi köz­­biztonsági szolgálat óraszáma, az állomány intézkedési készsége szá­mottevően javult. Ennek eredmé­nye, hogy minden munkaterületen magasabbak voltak a mutatók. Így például a megelőző intézkedések száma csaknem háromszázzal, a sa­ját kezdeményezésből felderített bűnügyek száma pedig harmincket­tővel volt több, mint az előző évben. Emelkedett a szabálysértési és a helyszíni bírságolások száma is, miközben 138 propagandaelőadást tartottak az előző évi 80-nal szem­ben. A kapitányságon elrendelt összes nyomozások 42 százalékában a körzeti megbízottak nyomoztak, és összességében mintegy 10 száza­lékkal emelkedett a nyomozási eredményességük is, noha ezen a téren még sok a javítani való. 1984- ben 285-tel több nyílt információt készítettek, 33-mal több tulajdon elleni szabálysértési ügyet dolgoztak fel, és 83-mal több volt az előveze­tések száma is, mint az előző évek­ben.­­ Még jobbak is lehetnének az eredményeink — veti közbe a pa­rancsnok —, ha megfelelőbb volna a technikai ellátottságunk. — Miben kellene előbbre lépni ? — Először is a négy városi kör­zeti megbízottat kellene ellátni leg­alább segédmotoros kerékpárral, mert jelenleg csak kerékpárjuk van. Ezzel pedig képtelenség gyorsan és rendszeresen ellenőrzés alatt tartani a nagy területeket. Járőreink ke­rékpárjai is öregek, gyakran meg­hibásodnak. A közbiztonsági csoport egyetlen UAZ kocsijával pedig nem lehet mindent megoldani, annál is inkább, mert ez is gyakran javítás alatt áll. Felbecsülhetetlen szolgála­tot tenne az is, ha a körzeti meg­bízottakat ellátnák hasábrádióval, mert most egyiknek sincs. Pedig a rádió-összeköttetés ma már nem luxus, hanem a szolgálati feladatok ellátásának szükséges eszköze. A rendszeres kapcsolat növelné a kör­zeti megbízotti szolgálat hatékony­ságát is. Mint a beszámoló jelentésből ki­tűnt — és ezt Módra György őr­nagy, a kapitányság vezetője is megerősítette — többször kérték már a főkapitányságtól híradás­­technikai és járműhelyzetük javí­tását, de ez ideig erre még nem kerülhetett sor. — A kapitányságnak az UAZ-on kívül van két gépkocsija, amelyből egyet ügyintézői rendszerben forgal­mazunk — mondja a kapitányság vezetője. — Ezek szinte mindig úton vannak. A körzeti megbízottak jár­mű- és rádióellátása azonban fel­tétlenül elősegítené tevékenységü­ket, javítaná munkájuk színvonalát is. — Mint a kapitányság vezetője, milyennek értékeli a közbiztonsági parancsnok vezető, irányító munká­ját? — Sajnálom, hogy egy év múlva nyugállományba szándékozik vonul­ni, mert még tele van ambícióval. Jó parancsnok, aki önállóan képes vezetni-irányítani az egységét. Is­meri a szolgálat minden elemét, hi­szen volt járőr, körzeti megbízott és évekig osztályvezető-helyettes is. Igényes és következetes, segítőkész a munkában. Úgy ismeri a beosz­tottai gondjait, örömeit, mint a sa­játját. Megköveteli a fegyelmet, de az elismeréssel sem fukarkodik, ha jó, kiemelkedő munkát tapasztal. Az állomány az elmúlt évben is szép eredményeket ért el, s ezt a szintet most is tartják, ami a pa­rancsnoki tevékenységről is tanús­kodik. Az állomány fegyelme jó és kiegyensúlyozott. Nem véletlen, hogy Tóth István őrnagy parancs­noki tevékenysége elismeréseként múlt évben a fegyveres erők nap­ján a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát vehette át, a közbiztonsági állományból ketten soron kívül előléptek, öten pedig dicséretben és jutalomban része­sültek. A közbiztonsági parancsnok érdeme az is, hogy a tiszthelyettesi utánpótlással nincs gondunk, a lét­számhiány nálunk ismeretlen fo­galom, sőt tartalékokkal is rendel­kezünk. • * * Tapasztaltuk, hogy Nagykőrösön a közbiztonsági parancsnok megkö­veteli a rendet, a fegyelmet, a be­csületes munkát, beosztottai tiszte­lik és becsülik. Hogy egy parancsnoknak mi­ként fejlődik és milyen eredményes a munkája, az attól is függ, hogy a szükséges feltételeket biztosít­ják-e. Vagyis hogy a szolgálatot megyei szinten irányító parancsno­kok mivel járulnak hozzá — az el­igazítással, az információk és a ta­pasztalatok átadásával, a problémák megoldásának segítésével, az igé­nyes beszámoltatással — a vezetői, irányítói készségek kibontakoztatá­sához. A szolgálatellátás hatékony­ságát nyilván erősítené, ha a kör­zeti megbízottak rádióval és meg­felelő járművel való ellátására is megtalálnák a kellő megoldást. Mert ez is a vezetői feladatok közé tartozik, amelyről a körzeti megbí­zottak második országos értekezle­tén is többen szóltak. A megyében a nagykőrösi kapi­tányság esik legmesszebb — mint­egy száz kilométerre — a rendőr­­főkapitányságtól. Ez a tény is nyo­matékosan felhívja a figyelmet a vezetői tevékenység további erősíté­sére. SZILVÁS­ FERENC Beszámoló a végzett munkáról a kapitányság vezetőjénél Rendszeresek a parancsnoki ellenőrzések­­(Fotó: Csattog Pál) A kedvezmény megvonásáról szóló határozat ismertetése az őrizetessel

Next