Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2011-07-01 / 7. szám

III. Fülöp József emlékverseny Dunakeszi, 2011. június 11-13. 1 -3. Téglás Balázs, Mihók László, dr. Traj­­ber Csaba 5,5 pont Szenior: 1. Zala Gyula 4,5,2. Szlabey Géza 4,3. Rigó Pál 3 pont Serdülő: 1-2. Bege Áron, Jin Kevin 4, 3. Bege Máté 3 pont Ifjúsági: 1. Üveges Viktor 2,5 pont Solymosi László Ifisakk Régiós Kupa Faddon A címben írhattuk volna azt is, hogy Régiós Kupa ismét Faddon, hiszen 2006 és 2008 után ismét a tolnai megyei település üdülőtelepén csaptak össze az ország régiós sakkiskolái. Molnár Béla, a tavaly Nyíregyházán győztes Mattolna Sakkiskola vezetője állta a szavát — aki nyer, az rendezze meg a következő Régiós Kupát -, és nem először magára vállalta a szervezés és rendezés ritkán hálás feladatát. Bár az eddigi öt verseny mindegyike a tava­szi iskolai szünetben zajlott, a terminus senki számára nem kötelező, mondhatni hallgató­lagosan alakult ki. A nyolc régió közül kettő maradt távol. A dél-alföldiek a Központi Sakkiskola táborával való időpontegyezés miatt mondták le a részvételt—a szegediek és Csongrád­ megyeiek jelentős számban tanul­nak az MGKSZ-ben. (Vajh, de jó lenne, ha az utánpótlás-nevelés felelősei szót tudnának ér­teni egymással! Csakhogy a koncepciók elté­rőek, a támogatások elosztása keveseknek „igazságos”...) Észak-Magyarországon pedig a helyiek kiemelt érdeklődésére számot tartó versenyeket, a Mátra Kupát és az Egri Tavaszt rendezték meg ekkor. Gyanítom, hogy a rész­vételi költségek előteremtése sem lehetett mindenhol könnyű. Példának az általam ve­zetett Budapesti Régiós SI-t hozhatom fel, ha áldozatkész szülők nem lettek volna — e he­lyütt is külön köszönet nekik -, akkor a ren­dezvény költségei nem fértek volna bele a büdzsébe. A két távolmaradó helyére a Tolna megyeiek Paks és Decs-Szekszárd néven ál­lítottak csapatot, ami nagy szó, hiszen csapa­tonként négy korcsoportban két-két játékos, köztük egy lány szerepeltetése kötelező volt. Az április 11. és 14. között megrendezett torna csoportmérkőzésekkel kezdődött, majd keresztbejátszásokkal és kieséses rendszerben fejeződött be. A,Jkeleti csoport” győztese az esélyeknek megfelelően a Mattolna lett, meg­lepetésre a második helyre - legyőzve a buda­pestieket és a nyíregyháziakat - a hetediknek rangsorolt kiskunságiak küzdötték magukat. A „nyugati csoport” élén a rendszer legfiatalabb régiója, a Székesfehérvár-központú Közép- Dunántúli Sí csapata végzett E csoportban sem az értékszámátlag alapján várható Paksi Sí já­tékosai végeztek a második helyen, hanem a szombathelyiek, akik bár riválisuktól kikaptak, a Decs-Szekszárdot nagyobb különbséggel verték. Következtek a keresztbejátszások: 1-4. helyért: Mattonna-Szombathely 6,5:1,5, Székesfehérvár-Kecskemét 7:1 5-8. helyért: Nyíregyháza-Paks 6:2, Buda­­pest Decs-Szekszárd 5,5:2,5 A döntőben a Horváth Csaba és Akóts Gábor vezette székesfehérváriak megszoron­gatták a Mattolnát, és végül csak 5:3 arányban maradtak alul. Mérkőzés nélkül jutott bronzé­remhez a Kecskemét, mert a szombathelyeiek­­nek haza kellett utazniuk a, J Dési Sakktriatlon” elnevezésű versenysorozat utolsó, a helyezése­ket eldöntő állomására. Ábel Lajos, a kiskun­ságiak vezetője kicsit dohogott is: szép a bronzérem, de a gyerekei sakkozni jöttek. (Per­gel László régióvezető viszont csak így tudta vállalni csapata indulását) Az 5-8. helyért lebo­nyolított mérkőzéseken Budapest-Nyíregyháza 4,5:3,5 és Paks-Szekszárd-Decs 6,5:1,5 pontos eredmény született Végeredmény: 1. Mattonna Sí (1918), 2. Közép-dunántúli Sí (Székesfehérvár, 1848), 3. Kiskunsági Sí (Kecskemét, 1625), 4. Nyu­gat-dunántúli Sí (Szombathely, 1629), 5. Bu­dapesti Sí (1654), 6. Kelet-magyarországi Sí (Nyíregyháza, 1687), 7. Paksi Sí (1665), 8. Decs-Szekszárd (1543) (zárójelben az érték­­számátlagok). Feszített és gazdag menetrend végződött az eredményhirdetéssel, amelyen értékes kupák és érmek találtak gazdára. A napi két másfél-másfél órás parti önmagában is „em­bert próbáló” volt. A gyerekek a szellemi ener­giákat gyorsan újratöltötték a kiegészítő programokon, a foci- és a villámbajnokságon, a csapatvezetők és kísérők borkóstolás kere­tében válthattak szót és lazulhattak el. Sikeres és hasznos volt az a Régiós Kupa, amely lehetőséget adott az ország tehetségeinek, hogy csapatban is megmutathassák tudásukat, és megtanulhassák az egymásért való küzdést. .Kicsit elégedettek lehetünk, mert ma is tet­tünk egy keveset a magyar sakkutánpótlásért” -jegyezte meg Molnár Béla búcsúzóul. S va­lóban, kétségek között is egyet kell vele érteni. (Részletes eredményekkel kiegészített beszá­moló olvasható a Régiós Kupáról a Magyar Sakkszövetség ifjúsági portáljának oldalán, a chess.hu/ifiportal címen.) VEZÉRCSEL­E36 Dankházi-Berta S. (Mattolna)-(Kiskunsági Sí) 1.d4 d5 2.c4 e6 3.ftc3 ftf6 4.cxd5 exd5 5 Jkg5 ftbd7 6.e3 ie7 7 1.d3 0-0 8.ftge2 c6 Jobb egy fokkal 8...§e8, mert ha világos Wc2 után hosszúra sáncol (ami ebben a változatban nem ritka), akkor sötét akár egy lépésben húzhat c5- öt. 9Jfc2 h610 Jji4 §e811 .­H1 ft­e4 12jjfe7 fxe7 Véget ért a megnyitás, többféle terv közül is lehet választani. 13. gael A huszár kiűzésével próbálkozom. Más terv 13.jbre4 dxe4 14.0 ftf6 15.fxe4 ftxe4 16.Sael vagy 13.Sael és b2-b4 minoritás támadás. Ez utóbbi fordult meg a fejemben a játszma alatt, de arra gondoltam, hogy sötét még nem fejezte be a fejlődést, ezért lerohanhatom őt. 13...ftdf6 14.0 ftg5?! Az első furcsa húzás. 14...ftxc3 15.ftxc3± a,,nor­mális”. A korai 15...c5?!-re 16.e4! (16.dxc5 dxc5 17.ftb5 is elég jól néz ki.) 16...c4 Nincs jobb. 17.ftxd5! (17.e2 sem rossz.) 17...ftxd5 18.exd5 @xel 19.exel Sxel+ 20.­|fl± 15. ftg3 Nem volt hibája 15.e4-nek sem. 15.. .dxe4 16.1xe4 ft­xe4?? 17.ftxe4 ftxe4 18.ftg3H— 15...fte6 Ez volt sötét terve. 16. ftf5! ffc7 17.e4! ftf4 A legjobb. Másra 18.e5, majd a huszár d6-ra ugrik, és világos fö­lényesen áll. 18.e5 ftxd3 19.0xd3 fFxf5 20.®xf5 fth7 Lehet, hogy 20...!fd7 egy han­­gyányit jobb, de a lényegen nem változtat. Ugyanez igaz 20...ftd7-re is. 21.ffg4 21.f4! !fb6 (amitől féltem.) 22.®d3 ®xb2 23.öbl­­a3 24.gxb7± 21...ftf8 22.gf2! Megvédem a b2 gyalogot. Az azonnali f4-re ffb6 jöhetne. 22.. .Had8? Előkészíti c5-öt, de nagyon lassú. 23.f4! c5 24.15! Innentől már csak idő kérdése, mikor nyerem meg a partit. Sötét tehetetlen a lerohanás ellen. Ellenfelem a továbbiakban nem tanúsít komoly ellenállást. 24­.ffc6 25.§e3! A bástya a g3 mező felé „liftezik”. 25...fth7 26.h4 26.gg3 ftg5 27.h4 cxd4 28.fte2! d3 29.ftd4­xd­+30.gfld2 31 .hxg5­ t— 26...b5? Az egyet­len esély 26...h5, de 27.gf4 cxd4 28.fxd4 után fehér fölényesen áll. 27.Sg3! g5 28.fxg6 És el­lenfelem megunta a szenvedést. 1-0 Dankházi András elemzése Magyar Sakkvilág 37

Next