Magyar Sakkvilág, 2012 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

Magáról a szerzőről is oldalakat le­hetne írni. Már 15 évesen felvették az Oxford College matematika sza­kára, doktori címét 23 évesen érte el. Játékosként a világ élmezőnyében szerepelt a kilencvenes években. Személye kiváló példa vagy inkább szabályt erősítő kivétel a civil élet és a versenysakkozás összehangolá­sára. Az utóbbi években felhagyott a versenyzéssel, de a sakkozással to­vábbra is aktívan foglalkozik. Kétszer nyerte a feladványfejtők világbajnok­ságát, tucatnyi kiváló könyv szerzője. A végjátékokkal dolgozik a leginten­zívebben, korábbi munkáiban úttörő módon hasznosította a kevésbábos állások értékelését forradalmasító ta­­belbase programot, például a gya­lognélküli végjátékok elemzésénél. Legújabb, kétkötetes írásával is si­került maradandót alkotnia, 2011- ben elnyerte az év sakk könyve díjat Angliában. A végjáték összes fajtá­jával foglalkozik, de nem egy encik­lopédikus munka. A mű nem tartalmaz elméleti végjátékokat, ta­nulmányokat, művészi állásokat, sem Karpov, Szmiszlov nevével fémjelzett hosszú manőverezést igénylő végjátékokat. Ezek elha­gyása lehetővé teszi, hogy a szerző gyakorlatban sűrűn előforduló állá­sokra koncentrálhasson. Példái mo­dern versenypartik, levelezési játszmák, amelyekben döntő sze­repe van a pontos elemzésnek, és sok esetben dominálnak a taktikai elemek. A végjátékok helyes kezelé­séhez rengeteg képesség szüksé­ges. Num­ hármat emel ki: számolás, elméleti ismeretek, fantá­zia. Az instruktív példák ezek fejlesz­tését szolgálják. A könyv az erős, kb. 2100-2200 feletti gyakorlati játékosokat célozza meg. Hallottam olyan nagymester elemzőpárról, akik egymás között felosztják a fejezeteket, elemzik a sajátjukat, majd felteszik az állásokat a másik félnek, és „tétre” menően játsszák egymás ellen. Követendő példa lehet mindenki számára. Az állások egy része megjelent máshol informátorokban, könyvek­ben. Tanulságos látni az előforduló hibák nagy számát. Egy ilyen futó­végjáték-elemzést választottam. Mihaljenko-Savenko Krasznodar, 1995 Világos helyzete nem tűnik biztató­nak. Gyaloghátránya mellett futója mozgását blokálják a gyalogosok, míg sötét királya aktív. Világosnak mégis van egy meglepő védelme, amely döntetlenhez vezet. Az állást Nadyihanov a 65. informátorban ele­mezte, bekerült Van Perle Endgame Tactics című könyvébe is. 1.lf4! 1 .lxg5? fxg5 2.­6 ig3. 1 .*b2? vilá­gos nem várakozhat. 1..„Ig3 2.á­ c2 &a4 3.&b2 b­4 lépéskényszer, 4.á,a2 ff2 majd b4 után fehér állása összeomlik. 1 ...&xd4? Talán világos sokkoló lépése miatt sötét még a döntetlenhez vezető utakat is elvéti. Nadyrkhanov szerint fehér minden változatban nyer, de látni fogjuk, hogy kétféleképpen is remi az állás. 1...gxf4 2.g5 f3 3.g6­­3.gxh6 ie3 4.h7 f2 5.h8W f1® 6Af8+ *a6 7.gxf6+ Ab7 8.®e7+ Ab6 9.®xe3?! ®xf5+a­­3...ie3 4.*d1 f2 5.*e2 b4 6.g7 bxc3 7.g8® c2 8.®xd5+ &b4 9.®c5+ *b3 10.—b5+ Ac3 világos nem tud előrébb jutni. Sötét legerősebb folytatása: 1 ...b41? Van Perle nem említi, míg Nadyrha­nov tévesen elemzi. 2.1d6! (2.cxb4+?! Aa4! döntő tempót nyer a 1,d6 sakk elkerülésével. (2...1.xb4? Az informátorban csak ez szerepel ,majd 9. &d2 után világos nyer" érté­keléssel. A javítások Nunn elemzé­sei (VS): 3.kd6+ &b5 4.1/8 kxd4 5. kxh6 ke3? (5­.1e5! 6.1(8 d4 7.h6 d3+ 8.Ad2 !,f4+ 9.Ac3 !e5+ lépés­ismétléses döntetlen.) 6.1/8 (6.1g7! d4 7.1xf6 A?b4 8.ie7+ Aa4 9.­6 d3+ 10.*c3 id4+ 11.A?d2 *b3 12.f7 John Nunn: Nunn's Chess Endings lg7 13.f8® lxf8 14.ixf8 c3+ 15.&xd3 c2 16.la3-i—) 6...d4 7.h6 d3+ 8.&c3 kd4+ 9.&d2 9.. .ke5! 10.h7 kf4+ 11.&e1 c3 12.kb4 &xb4 13.h8f1 c2 14.Wf8+ világosnak meg kell elégednie az örökös sakk tartásával.) 3.ae5 (3.kd6 kxd4 4.b5 *xe5 5.1/8 !c5 6.kxh6 d4 7.kg7 d3+ 8.0/d2 kb4+ 9.&e3 d2 10/n­e2 c3 11.&d1 &c4 12.kxf6 &d3 13.kxc3 kxc3­+­ 3.. .fxe5 416 lel! 5.dxe5 A?b5 Meg­lepőnek tűnhet, hogy a sötét király visszaindul a gyalogok feltartóztatá­sához. 6.e6 Ac6 7.b5+­­­d6 8.e7 1 a?d7 9.b6 d4 10.b7 lg3-1) 2...bxc3 3.a?xc3 (3.1(8? fxd4 4.!xh6 b­5 a sötét gyalogosok túl erősek.) 3.. 1e1+ 4.*c21(2 (4...!b4 5.1c7+ A?b5 6.1d8 *c6 7.1x(6 &d7­) 5.*c3 2.1xg5! 2.cxd4? gxf4 3.g5 f3 4.Ad2 12 5.*e2 c3 6.gxf6 c2 7.(7 f1®+­1 2.. fixc3 2...fxg5 3.cxd4 reménytelen sötéttel. 3.Axc3 b4+ 4/1?d21­0 Vidéki Sándor r _ -■ ■ ■ ■ ■ ■ i­­­mámAli A ■i A AH■ A ■ ■ < £>■ A Nunn-s Chess Endings Volume 2 John Nunn SACSBOT Nunn's Chess Endings Volume 1 John Nunn Th« <1 »fi nit nr« walk on piactkal »ndgam» tattK* Th« definitive work on practical «ndgam« lactk» Könyvajánló Akciós könyveink Varnusz Egon: J.R. Capablanca Ml. 2400,­Kötés: B/5, puhatábla; Oklasszám­: 162 és 152 Varnusz mester a kubai világnagyság életrajzát, legfontosabb versenyeit és játszmáit mutatja be két kötetben, angol nyelven. Az első kötet 1888-as szü­letésétől 1926-ig foglalkozik pályafutásával, a második kötet pedig 1926-tól 1942-es halálig tart. A két kötet összetartozik, csak együtt vásárolható meg. Varnusz Egon: A rejtélyes budapesti sakkvilágbajnok 2400,­Kötés: B/5, puhatábla; Kiadás éve: 2005. Oldalszám: 1% Fischer minden idők egyik legnagyobb sakkozója, sportágunk legszínesebb egyénisége. Másfelől köztudott, hogy különcködéseivel a szervezők rette­gett fenegyereke volt. Ez a tény talán egyeseket taszított, de tömegeket von­zott a sakkhoz. Varnusz Egon: Futó a huszár ellen 1950,­Kötés: B/5, puhatábla; Kiadás éve: 2003; Oldalszám: 132 A könyvben a szerző az anyagot a futó-huszár párharcra hegyezte ki, mellette egy-egy, vagy két-két nehéztiszttel, esetleg anélkül. Ez a téma felöleli a gyakorlatban előforduló végjátékoknak közel a felét. A könyvben 141 mintajátszma található. Varnusz Egon: Toronyvégjátékok 2200,­Kötés: B/5. puhatábla; Kiadás éve: 2004; Oldalszám: 160 A szerző 16 fejezetben tárgyalja az anyagot 312 mintajátszma, vagy tanul­mány elemzésével. A fejezetek az anyagi eloszlást mutatják (mondjuk 3­ 3 gyalog mindkét táborban), az alfejezetek bizonyos motívumokkal foglal­koznak. (pl. távoli szabadgyalog, közvetlen támadás a király ellen, stb.) Bármely két Varnusz-kötethez egy harmadikat ajándékba adunk! Magyar Sakkvilág 37

Next