Magyar Sakkvilág, 2012 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
Amit a gép nem mond meg Manapság egyre gyakrabban hallom, ha valakinek a játszmáját megnézzük, „azt mondja a gép”, mint régen, hogy „azt írja az újság”. Az biztosan úgy van. Na de miért van úgy? A gép tudja. Ezt kellett volna lépni. A gép sokat számol, amit nem láthatunk át, még ha valamennyire követjük is. Több sort íratunk ki, és folyamatosan figyeljük az elvetett változatokat. De a legfontosabb lépés esetleg csak egy pillanatra bukkan fel valamelyik sorban, mert nagyon rossz, a harmadik lépésben van rá egy megdöntő poén. Na, de éppen az a lényeg, azt kell látni, a többi nyilvánvaló. Az ember nem gép, csak a legfontosabbakat számolja, egyébként elvi értékelést ad, mondjuk, hogy más lépésekre nem állhatok rosszul. A legjobb és a legfontosabb változat nem mindig azonos. A gép megmondja, hogy itt a hiba, de miben áll a hiba? Lehet teljes analízist végeztetni a programokkal, a legfontosabb bakikra rá is mutatnak, kitehetnek nyilakat a fenyegetésre, még szöveges megjegyzést is fűzhetnek a partihoz, például „világos teret nyer”, ami szemmel látható. Az elemzés lényege, hogy megjegyezhető tanulságokat vonjunk le. A hibák megállapítása, amit a gép nagyon gyorsan és elég jól megtesz, csak az alap. A tanulságokat, a hibák okait azonban a gép nem fogalmazza meg, s még az emberi elemzések is csak ritkán mutatnak rájuk. Márpedig a játszmaelemzés értelme, hogy az egyedi megállapításoktól eljussunk az általános következtetésekig. Ezért néhány olyan egyszerű játszmával foglalkozom, ahol a hibák nyilvánvalóak, s csak a belőlük levont következtetések érdekesek. Ilyen játszmák szoktak az edzéseken is terítékre kerülni, egy sakkújságban azonban kissé szokatlanul hatnak. Az edzéseken az úgynevezett elemzések úgy szoktak menni, hogy valaki lejátssza a partiját: ideléptem, idelépett - ja, ez már itt áll! Közben lehet véleményt mondani. Mi újat tud még mondani a mester a gép után? Ilyen gyorselemzésben ismertem meg ezt a játszmát, amelyet később a Fritz 11 elemző programjával is kielemeztettem, és a Fritz ? és ! jeleit használom. szicíliai védelem beso Tímár J.-Tamási NB II., 2011 1 .e4 c5 2.Tif3 d6 3.d4 cxd4 4.cxd4 £ f6 5.®c3 a6 6.ae3 nd7 7.f3 ®c6 81fd2 e6 9.0-00 b510.exc6 !xc6 II .g4 kés 12.h4 Vége a könyvnek - mondja a gép. 12...b4 A gép bölcs megjegyzése: Sötét fenyeget anyagot nyerni: b4xc3.13.£ie2 a5 13...d5 14.004 fb7 15.g5 14.öd4± ®c7 14.. .®d7 15.á5b1±15.h5A gép gyalognyerést ad: 15.g5 Tsd7 161.b5 ixb5 17.£xb5 ffc6 18..xd6+fxd6 19.®xd6 3c8+ . A 16.ii.b5! lépést nem könnyű ránézésre meglátni, és eldönteni, hogy h5 vagy g5 a jobb. 15.. .§b8 16.b2 A gép megjegyzése: 16.g5 ®d7± Itt már magam is megszólaltam a játszmát látva: - Ez most nem a legsürgősebb, g5! kell! - Össze akartam kötni a bástyákat, majd aztán. - Az adódó támadó lépéseket, amit úgyis meg kell húzni, megteszem gyorsan, utána megnézem az állást. Lehet, hogy g5 után már a futót h3-ra teszem, hogy e6-on offeráljak. A vérbeli támadójátékosok a nyilvánvaló támadó lépéseket hamar meghúzzák. 16...a4 Míg én az általános módszerből indultam ki, a gép a konkrétumra mutatott rá: 16.. .h6 17.&M csak 1. 17.g5± 6d7 18.g6!b3 19.gxf7+ *xf7 20.axb3 axb3 Várjunk csak, nem megy most 4axe6? - kérdeztem. - De igen, azt mondja a gép, hogy az nyert volna. - Ha leüti, ac4+ és nem tud visszabújni, matt lesz. - Én is azt akartam, de gondoltam, előbb leütök, majd újra visszateszem és aztán. Nem érzed a játék dinamikáját! Ha az ellenfél így támad, nincs olyan, elviszem, meg visszateszem és aztán...! A királyállásodat úgyis hiába véded, előbb-utóbb szétveri. Ilyen éles állásban a támadás a fontos! 21.bxb3?? A gép: Világosnak van egy visszamaradt gyalogja: b2, ami gyengíti az állást. 21.cxe6 sokkal jobb fehérnek 21...£c8 22.Shg1+21...Äa4± Gépi bölcselet: Sötét fenyeget anyagi előnyt elérni: áa4xb3. A továbbiakat rezignáltan néztem, ennek nincs köze a sakkhoz, a hibák már lélektani természetűek. Világos vakon követi tervét, az elszalasztott lehetőség ábrándját, teljesen elveszítve realitásérzékét. A varik a Fritztől valók. 22.cd4 22.c.?b1!? ixb3 23.cxb3 Sxb3 24.fd4? 22...Shc8? 23. c3? 23.Sdg1!? és fehér még játszhat. 23...1f6 24.c3+ 23...,ixd1+ 24. fxe6? Vágya beteljesül a halálban. 24.*xd1 ®a5 25.h6 + 24...®a5 25. *xd1 *xe6-1; 24...&xe6?? 25.®d5+ af6 26.®f5# 0-1 Máskor is láttam, hogy szeretsz támadni, de nem érzed, hogy a kölcsönös támadásoknál milyen keményen kell előretörni. Az a baj, hogy előbb azt nézed, mivel fenyeget az ellenfél. Ilyenkor fordítva kell, én mivel fenyegetek, az a fő! Egy támadásban addig vagyunk sínen, amíg az első gondolatunkat tudjuk követni. Két-három lépésnél többet úgy sem lehet alaposan megvizsgálni, egyáltalán nem mindegy, milyen állástípusnál milyen algoritmussal keressük a lépést. A játék dinamizmusát, az éles és a „pepecselős” állások felfogásbeli különbségeit annak idején jelentős részben Filep Tibor néhány Forgács József 38 Magyar Sakkvilág Megnyitási könyvek Schneider Attila: Nyílt megnyitások 2400,Kötés: A/5, puhatábla; Kiadás éve: 2002; Oldalszám: 340 Valamennyi olyan megnyitás részletes ismertetését megtalálja az olvasó a könyvben, amely 1. c4 c5 lépéspár után létrejöhet, így pl. a királycsel egyes változatai, az olasz megnyitás, a spanyol megnyitás, a kettős és a négyes huszárjáték, a Philidor és az orosz védelem . Schneider Attila: Félig nyílt megnyitások 2400,Kötés: A/5, puhatábla; Kiadási éve: 2003; Oldalszám: 312 A kötet valamennyi félig nyílt megnyitást tartalmazza a szicíliai vérst Nyíli Jeleii kivételével: Skandináv védelem, Nimzovics-védelem, Aljehhinnyitáson védelem, Caro-Kann védelem, Pire-védelem, francia védelem, cseh védelem, és ezek alváltozatai. Schneider Attila: A szicíliai védelem I. 2400,Kötés: A/5, puhatábla; Kiadás éve: 2004. Oldalszám: 233 Tartalmazza többek között a Morva-cselt, a 2.c3-as, ún. Alapin-változat különféle rendszereit, a Rubinstein-, a Szvesnyikov-, a Paulsen-, a Szozin-, a Benkó-, valamint a Boleszlavszkij-változatot, példajátszmákkal illusztrálva. Schneider Attila: A szicíliai védelem II. 2400,Kötés: A/5, puhatábla; Kiadás éve: 2004. Oldalszám: 269 A második kötet a Sárkány-, a Scheveningeni, valamint a Bobby Fischer óta töretlen népszerűségnek örvendő Najdorf-változatot tartalmazza, részletesen kitérve az alváltozatokra és egyéb eltérésekre, példajátszmákkal illusztrálva. Jakobetz László: Minoritás támadás 1200,Kötés: A/5, puhatábla; Kiadás éve: 2006; Oldalszám: 120 A könyvben egy régóta ismert pozíciós tervről van szó, amikor is a kevesebb számú vezérszárnys gyalogokat használjuk faltörő kosnak, az ellenfél egészséges gyalogszerkezetének megbontására és elgyengítésére, a végjátékbeli előnyök reményében. BipipH Pongó István: A szicíliai védelem I. 4900, 2000,Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2006; Oldalszám:570 K B aM Pongó István: A szicíliai védelem II. 5900, 2000,f - - ■ , Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2006; Oldalszám: 684 Akciói A szerző "Lépésről lépésre" című megnyitási sorozatának e két tagja a szicíliai védelemmel foglalkozik, melyben enciklopédia szerűen B20-B99-ig ta- £^411 tlálhatók meg a különféle változatok. A "B" enciklopédiához képest annyi többlettel, hogy itt magyarázó szövegek is szerepelnek, illetve a kiadvány szer- ■ B ini kezete segíti az olvasót a könyebb eligazodásban. Külön-külön kötetenként is megvásárolható!