Zádori János szerk.: Magyar Sion 1873. (Uj Magyar Sion 4. évfolyam)
I. ÉRTEKEZÉSEK - Liberalismus és az internationale.
A LIBERALISMUS ÉS AZ INTERNATIONALE. 357 A LIBERALISMUS ÉS AZ INTERNATIONALE. Ha az ember valamely érzelem, valamely kívánság vagy vágy, ha valamely szenvedély hatalma alatt áll, képes minden szellemi és anyagi tetterejét, sőt egész élete munkásságát annak föláldozni. Ez nemcsak egyesekről igaz , igaz az nemzetekről is. Kisterjedelmű ugyan azon kör, mit a történelem belát és fölkarol, azonban nem egy esetet vázolnak már lapjai, melyben bizonyos eszmék vagy érzelmek, mint irányadók megszabták nemcsak egyes államok és nemzetek , de egész korszakoknak magatartásai, s úgyszólván uralkodtak rajta. Ilyenek voltak amaz isteni érzelmek és eszmék , melyekből keresztény vallásunk született, mely legyőzvén a pogány bölcsészet rideg elveit, megvetve a nyers erő vérengző üldözését, mint egy világító Pharos emelkedett ki a pogány eszmék viharaiból, hogy világa ellenállhatlanul magához vonzaná az emberiséget, s lenne a fejlődés és polgárosodás soha ki nem alvó vesta tüze; hogy lenne az emberiség összes társadalmi újjászületésének korszaka. Ilyenek voltak azon, csak az isteni gondviselés előtt ismert érzelmek és eszmék, mik a negyedik században kelet barbár népeit, mintha egyes kalandhajhászó vitézek volnának lakhelyükből kimozditák , messze ismeretlen világrészekbe terelték, és ama korszakot alkoták , mit a népek vándorlásáról nevezünk el. Ilyenek voltak azon fölmagasztosult érzelmek és eszmék , mik ezredik éven innen egész Európán átvonulának , és annak népeiben a szentföld visszafoglalása iránt oly határtalan lelkesedést idéztek elő , milyenről a keresztes hadak korszakát kivéve, nem emlékezik a történelem. Így tűntek föl a 16. század elején is eszmék , mik Európa népeit önmagukkal meghasonlásba hozták, szakadást idéztek elő az egyház kebelében, és oly állami és társadalmi átalakulásokat hoztak létre, miknek forrását képezte a törekvés: fölszabadítani az egyént, teremteni önállóságot és