Magyar Sion 1887. (Uj sorozat 1. évfolyam)

I. Értekezések. - Szentírásban előforduló közmondásokról. Dr. Kereszty Gézától.

A SZENTÍRÁSBAN ELŐFORDULÓ KÖZ­MONDÁSOKRÓL. Irta: DR. KERESZTY GÉZA. Minden népnek nyelvében a megfigyelés érde­kes tárgyát képezik a közmondások,­­ s az utóbbi év­tizedek franczia, német és magyar­ irodalma nem egy becses művet mutat fel, mely ex professo foglalko­zik ezekkel az apró, csattanós, rövid szavakban oly sokat kifejező szólamokkal, melyek az illető nemzetnek szellemét, egész gondolkozásmódját tükrözik vissza. E rövid, velős mondások oktatást adnak az élet sokféle viszonyai között, majd erkölcsi és illemszabályokat nyújtanak, majd ismét jó tanácsokat, — gazdagítják az önismeretet, megmutatják az egyes cselekedetek­nek valószínű következéseit és nem egyszer mély bepillantást engednek az emberi szívbe, — mindezt pedig a legegyszerűbb, megkedveltető modorban. Kinek ne jutnának eszébe ehelyütt a mi zamatos, életc­el és szellemmel teli magyar közmondásaink ? S ha néha nyersek is, de a bennök rejlő igazság soha nem téveszti el hatását, még ott sem, ahol tán a hosszú, komoly okoskodás hasztalan lenne. Vagy hogy ne emlékeznénk az ugyancsak talpraesett clas­sicus latin közmondásokra, melyek a régi Rómában állandó fűszerét képezték a társalgásnak, s melyek kivált hazánkban még csak nem is oly régiben szél­tében hosszában alkalmaztattak, midőn még tudniillik többen valának, kik a latin nyelvben és irodalomban teljesen otthonosak voltak. Egyvalaki „utczai bölcseségnek" nevezte el a­ ­ A magyar irodalomban Kis-Viczay, Kovács Pál, Faludi, Kreszne­rics, Dugonics, Erdélyi gyűjteményes munkái a legnevezetesebbek.

Next