Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)

I. Értekezések. - «Ismeretlen Istennek.» Horváth Zoltántól.

jiT iiT or ^iTiiT jiT „ISMERETLEN ISTENNEK." Irta HORVÁTH ZOLTÄN. Már sz. Pál apostol idejében fönnállt az oltár Athénben ezen fölirattal és ez a fölirat bizonyára lehető legkényelme­sebb volt. Nem kellett vizsgálódni, hanem minden bálvány­nak gyertyát gyújtani és még azonfölü­l az «Ismeretlen Isten­nek» is, — majd csak eltalálja az ember a sok ismerős és ismeretlen közül az igazit ! Igy tovább nem is kell vele törődni s nem kell kutatni, mit kiván tőlünk, hiszen ismeretlen. De föllépett sz. Pál apostol és épen ezen «Ismeretlen Istenről» beszélt az athéni népnek, ki «nincs messze egyikünktől sem, mert Benne élünk, mozgunk és vagyunk.» Az athéniek «Ismeretlen Istenét» hirdetik napjaink ra­tionalistái is, csakhogy nem tartják szükségesnek számára az oltárt sem, mert hiszen annyira el van burkolva ismeretlen fenségébe, hogy méltatlan volna hozzá kezeinek csekély al­kotmányára letekinteni. A­mit Jézus Krisztus apostola mondhatott a pogány görögöknek az «Ismeretlen Istenről» ugyanazon Isten kije­lentései nyomán, — ama kijelentett tant röviden elővehet­jük és napjaink új pogányai számára (a­kik Isten létét el­ismerik) kimutathatjuk, hogy a kinyilatkoztatott Isten is «Ismeretlen Isten,» tehát a ker. hit arról beszél, a­kit ők keresnek, pedig nincs messze tőlük. A kinyilatkoztatás hit­titkai Istenről oly mélyek és oly magasak, hogy el vannak rejtve az emberi fölfogás és megértés elöl, hogy valamint emberi elme nem találhatta volna ki azokat, úgy meg sem értheti, miután nincsenek azon titkok megértésére fogalmai. A mi pogányaink, a rationalisták azon indokból ve­szik elő az «Ismeretlen Istent,» mivel igy illik Isten méltó­ságához, hogy ismeretlen, fölfoghatatlan legyen; mutassuk meg tehát nekik, hogy a keresztény kinyilatkoztatás szerint

Next