Magyar Szalon, 15. kötet (8. évfolyam, 1890-1891/2)
2 BERZEVICZY ALBERT a franczia egyetemek közül csak a párisi (242) és az olaszországiak közül csak a nápolyi egyetem (233). Tehát nyilvánvaló, hogy első hazai egyetemünk számokkal kifejezhető jelentőség tekintetében nem sok versenytárssal bír Európában, s akik különösen újabban keletkezett intézeteit, gyűjteményeit, klinikáit, vagyis orvosképzés czéljaira szolgáló kórházait és laboratóriumait a külföldi legelőkelőbb egyetemek ily célú intézményeivel hasonlítják össze, azok meg fognak győződni felőle, hogy budapesti intézeteink czélszerűsége, megfelelő felszerelése és az egyetem méltóságához mért aesthetikai külsője nem áll hátrább amazokénál, s hogy itt a sikeres tudományos működés és oktatás külső feltételei mind bőségesen meg vannak adva. Ennek daczára még ma sem mondhatjuk, hogy a budapesti egyetem az anyagilag legfényesebben javadalmazott főiskolák közé tartozik. A folyó évi állami költségvetésben összes személyi és dologi kiadásai 712.727 írttal vannak előirányozva, mely összegnek azonban nagyobb részét, vagyis 554.220 forintot az egyetem részint saját alapja tiszta jövedelméből (219.657 frt), részint tandíjaiból, betegápolási díjaiból stb. maga fedez. Ezzel szemben például a párisi faculték 1888. évi összköltsége 3.374.000 frank, vagyis a mi pénzértékünk szerint mintegy 1.687.000 forint volt. Legutóbb 1885-ben pontos összehasonlító kiszámítást eszközölt egy szakértő a magyar, osztrák és német egyetemek évi budgetjeire nézve; akkor a budapesti egyetem azok között, költségét tekintve, csak kilenczedik helyen sorakozott; megelőzték a berlini (1.861.790 márka), bécsi (811.000 frt) lipcsei, prágai (kettős), strassburgi, müncheni, hallei és göttingeni egyetemek. Ami pedig a budapesti egyetem épületeit illeti, bár ezek ma már felszerelésükkel együtt rengeteg értéket képviselnek, ezen a téren is még sok a tennivaló. Egyes oly fontos szakok, mint a kórboncztan az orvoskaron, valóban silányan vannak elhelyezve, és az egyetemtéren egy deszkapalánkkal elkerített üres telek jelzi, hogy hol kellene a budapesti egyetem központi főépületének állama. Az egyetemi templomhoz hozzáépült s valaha jezsuita kolostorul szolgált régi központi épületet ugyanis közbiztonsági okokból le kellett bontani; ma az egyetemnek díszterme, úgynevezett «aulá»-ja nincs, ünnepélyesre mindig kölcsön kell kérnie a főváros új városházában levő nagy gyűléstermet. A budapesti egyetem azok közé a főiskolák közé tartozik, amelyek a régi egyetemi rendszer szerinti négy facultásból, vagyis tudomány karból alakultak: katholikus theologia, jurisprudentia (jog- és államtudomány) medicina és philosophia. Ebben különbözik az újabb kolozsvári egyetemtől, amelynek ugyan szintén négy kara van, de theologia nélkül; ott a philosophiai facultás, franczia minta szerint, két karra oszlik: bölcsészet-, nyelv- és történettudományira (lettres) és mathematika-természettudományira (sciences). A budapesti egyetem négy facultása közül csak három: a hittani.