Magyar Szalon, 15. kötet (8. évfolyam, 1890-1891/2)

2 BERZEVICZY ALBERT a franczia egyetemek közül csak a párisi (242) és az olaszországiak közül csak a nápolyi egyetem (233). Tehát nyilvánvaló, hogy első ha­zai egyetemünk számokkal kifejez­hető jelentőség tekintetében nem sok versenytárssal bír Európában, s a­kik különösen újabban keletkezett intézeteit, gyűjteményeit, klinikáit, vagyis orvosképzés czéljaira szolgáló kórházait és laboratóriumait a kül­földi legelőkelőbb egyetemek ily c­élú intézményeivel hasonlítják össze, azok meg fognak győződni felőle, hogy budapesti intézeteink czélszerű­­sége, megfelelő felszerelése és az egyetem méltóságához mért aesthe­­tikai külsője nem áll hátrább amazo­­kénál, s hogy itt a sikeres tudomá­nyos működés és oktatás külső fel­tételei mind bőségesen meg vannak adva. Ennek daczára még ma sem mond­hatjuk, hogy a budapesti egyetem az anyagilag legfényesebben java­dalmazott főiskolák közé tartozik. A folyó évi állami költségvetésben összes személyi és dologi kiadásai 712.727 írttal vannak előirányozva, mely összegnek azonban nagyobb részét, vagyis 554.220 forintot az egyetem részint saját alapja tiszta jövedelméből (219.657 frt), részint tandíjaiból, betegápolási díjaiból stb. maga fedez. Ezzel szemben például a párisi faculték 1888. évi összkölt­sége 3.374.000 frank, vagyis a mi pénz­értékünk szerint mintegy 1.687.000 forint volt. Legutóbb 1885-ben pon­tos összehasonlító kiszámítást eszkö­zölt egy szakértő a magyar, osztrák és német egyetemek évi budgetjeire nézve; akkor a budapesti egyetem azok között, költségét tekintve, csak kilenczedik helyen sorakozott; meg­előzték a berlini (1.861.790 márka), bécsi (811.000 frt) lipcsei, prágai (kettős), strassburgi, müncheni, hallei és göttingeni egyetemek. A­mi pedig a budapesti egyetem épületeit illeti, bár ezek ma már fel­szerelésükkel együtt rengeteg érté­ket képviselnek, ezen a téren is még sok a tennivaló. Egyes oly fontos szakok, mint a kórboncztan az or­voskaron, valóban silányan vannak elhelyezve, és az egyetemtéren egy deszkapalánkkal elkerített üres telek jelzi, hogy hol kellene a budapesti egyetem központi főépületének álla­m­a. Az egyetemi templomhoz hozzá­épült s valaha jezsuita­ kolostorul szolgált régi központi épületet ugyanis közbiztonsági okokból le kellett bon­tani; ma az egyetemnek díszterme, úgynevezett «aulá»-ja nincs, ünne­pélyesre mindig kölcsön kell kérnie a főváros új városházában levő nagy gyűléstermet. A budapesti egyetem azok közé a főiskolák közé tartozik, a­melyek a régi egyetemi rendszer szerinti négy facultásból, vagyis tudomány­ karból alakultak: katholikus theologia, juris­­prudentia (jog- és államtudomány) medicina és philosophia. Ebben kü­­lönbözik az újabb kolozsvári egye­temtől, a­melynek ugyan szintén négy kara van, de theologia nélkül; ott a philosophiai facultás, franczia minta szerint, két karra oszlik: böl­csészet-, nyelv- és történettudomá­nyira (lettres) és mathematika-ter­­mészettudományira (sciences). A budapesti egyetem négy facul­­tása közül csak három: a hittani.

Next