Magyar Szemle, 1894 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

49­2 beosztani az életét ! Előkelő, vagyonos csa­ládból származva, soha szükséget nem ismert. Kényelem és jólét vették körül. Ő azonban nagyon hamar megtanulta az anyagi gazdag­ságnál többre becsülni a szellemi kincseket. Justh Zsigmond 1863-ban született Szt.­­Tornyán. Tanulmányait Budapesten kezdte meg s külföldi főiskolákon: Kielben, Zürich­ben, Párisban folytatta és fejezte be. Páris élénk szellemi élete ragadta meg leginkább; négy telet töltött a franczia fővárosban. Elő­ször nemzetgazdasági stúdiumokra szánta ma­gát, de Taine Hyppolit, a nemrég elhalt nagy franczia kritikus tanácsára az irodalommal kezdett foglalkozni s gazdasági tanulmányok helyett a belletrisztikához fordult. Nagy ha­tással volt különben ez elhatározására ma­gyar író­ barátjainak, a többi közt néhai Re­viczky Gyulának unszolása is; ezeknek a befolyása elhatározó volt úgy pályaválasztá­sára, mint az új utón való fejlődésére is. Több kötet maradt utána, melyeknek so­rát a »Káprázatok« nyitja meg. Ezt követte a »Páris elemei«, majd a »Művészszerelem«, »A puszta könyve«, »Gányó Julcsa«, »A pénz legendája.« Utolsó regénye, a »Fuimus«, épen sajtó alatt van. Irodalmi irányzatával nem egészen értünk egyet, de munkái között mégis akad akár­hány, melyekkel elbájolt. A franczia meste­rek : Maupassant, Bourget, Zola, sőt Feuillet is nagy hatással voltak rá s főleg a konczep­­tusban és a részletek kidolgozásában rend­kívül sok finomságot tanult el tőlük. »A puszta könyve« francziára is le van fordítva s Párisban eddig már négy kiadást ért. »Gányó Julcsa« fordítása is készül s bizonyára sikert fog aratni. Justh Zsigmond azonban nemcsak író volt, de irodalompártoló meczénás és műbarát is egyszersmind. Szent-tornyai pusztáján, hol rendesen a nyarat töltötte, mindig volt nála néhány tehetséges fiatal író és festő, a­kik vendégszeretetét élvezték. Egyik utolsó alkotása volt a szent tornyai görög stílusban épült színpad, melyen az ő rendezése mellett parasztemberek klasszikus darabokat adtak elő. Justh kétségkívül megérdemli, hogy élet­­történetét följegyezzék az utókor számára. Tele van ez amaz előkelő köröket illető tanulsággal, melyekben őt — a­míg élt — oly szívesen látták. A fiatal magyar dzsentri- és mágnás-nemzedék legalább megtanulhatja majd belőle, hogy az örökös lóversenynél, aganászatnál, kártyánál és orfeumnál neme­sebb szórakozások is vannak a világon. Krónikáiról kötelességünk hozza magával, hogy az Akadémia legutóbbi összes üléséről is megemlékezzünk. Ezen az ülésen olvasták föl Fraknói Vilmos püspök levelét, melyben a Rómában általa alapított »magyar törté­neti házban« egy helyet az Akadémiának ajánl föl. Ugyancsak ezen az ülésen elfo­gadta az Akadémia Forster Gyula 15,000 frtos alapítványát, melyet néhai Szczitovszky János herczegprímás emlékére hálából egy­háztörténeti munkák jutalmazására tett. A politikai életben az egyik nevezetes esemény a másikat hajszolta. Az utóbbi na­pok tele voltak meglepetésekkel. A főrendi­ház a vallás szabad gyakorlatáról és a zsi­dók rec­epcziójáról szóló javaslatokat elve­tette, de elfogadta az állami anyakönyv­vezetést és a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatot . . . Most már a kormányon van ismét a sor, hogy a képviselőházzal, mely szintén meg­kezdette üléseit, a visszaszármaztatott javas­latokat újból megszavaztassa. S Wekerle ezt hamarosan mégis fogja tenni.Hogy sokkal ellen­­állóbb, keményebb anyagból van ő gyúrva, mint a mi főrendiházi ellenzékünk, azt már bebizonyította. Meg aztán ő azt tartja, hogy a gárda meghal, de meg nem adja magát. Tankréd. Irodalom és művészet. Szülők és nevelők könyve. Kalauz a gyermeknevelés vezetésére. Német kútfők után irta Haugg Leo, plébános. Szatmár, 1894. 8-rét, 90 lap. Szülők katekizmusának lehetne e művet nevezni, mert a katekizmus összes igazságait érinti a szülők viszonyához alkal­mazva. Más szóval a nevelés katekizmusának is mondható e mű, mert a nevelés összes szabályait felsorolja és a katekizmus igaz­ságaira, mint alapra fekteti. Szerző lelkese­dését a tárgy iránt, valamint bő tapasztala­tát a nevelés terén nyilvánvalóvá teszi ama közvetlenség, mely előadását jellemzi. Iskolai vagy házi neveléssel foglalkozók, tanítók, nevelők és szülők egyaránt nagy haszonnal olvashatják e művet. Tartalmáról a követ­kező fejezetczimek nyújtanak tájékozódást : A szülők szeretete gyermekeik iránt. A ke­resztény gyermek-nevelés általános elvei. A keresztény gyermek-nevelés különös elvei. Az elme- és a szivképzés az ifjúkorban. Hi­bák az elme- és szivképzés ellen. A gyer­mek testi egészségének gondozása. Mit kell tenni, hogy a gyermekek és fiatalemberek ártatlansága megőriztessék ? — Megrendel­hető a mű a kiadónál: Reizer János könyv­­kereskedésében, Szatmáron. Ara fűzve 40 kr. Víg karczolatok. Irta Váradi Ödön. Debre­­czen, 1894. 8-rét, 79 lap. Összesen vagy másfél tuczat »vig­«nak nevezett karczolat van e kisded kötetben. Egytől-egyig erősen provincziális izü apróságok, melyek — ha nem csalódunk — valami vidéki újságban jelentek meg először s általában nem emel­kednek a rendes kánikulás laptöltelékek szin­­tája fölé. Épen azért kötetbe való össze­gyűjtésüket lehetetlen igazoltnak tekintenünk. Mindjárt az első karczolat, a­mely pedig — mint a szerző külön megjegyezte— »pálya­nyertes humoreszk«, annyira kopott thémáju­s gyarló dolgozat, hogy ennek elolvasása­­ végleg elveszi a kedvet a többitől. Mi azon­ban, ennek daczára, vakmerően szembenéz­tünk velük, mert, őszintén szólva, szerettük volna Váradi Ödönben az igazi humornak bármily csekély vénáját fölfedezni, hogy őt, mint a legújabb magyar humoristát, közön­ségünknek bemutathassuk. Hogy tervbe vett vállalkozásunk dugába dőlt, annak nem mi vagyunk az okai. Próbálja meg, talán a ko­moly zsánerben több sikert fog aratni. Ré­szünkről legalább ezt szívből kívánjuk. Megjelent, evangélista munkája. Pél­dákkal fűszerezett dogmatikus egyházi beszé­dek. Irta Sull­ay­ Rezső, esztergom-főmegyei j­ádozár és spáczai plébános. Esztergom, 1894. Második kötet. II. rész. 8-rét, 178 lap. Sullay dogmatikus egyházi beszédeinek ez újabb kö­tete a pünkösdi ünnepkör második részét öleli föl s a Nagy-Boldogasszony napjától a pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapig ter­jedő időszakra tartalmaz magvas, a művel­tebb közönség számára készült, de mind a mellett világos, könnyen érthető prédiká­­cziókat. A tiszta nyomású, szépen kiállított kötet ára 1 írt 20 kr. Lejáró regénypályázat. A Kisfaludy- Társaságnál e hónap végén a függő pályá­zatok közül lejár a Széher Árpád-féle juta­lom, a­melyet regényre tűztek ki. A regény kisebb terjedelmű is lehet ; jutalma ötszáz forint. A pályázathirdetésnek megfelelően ki­állított pályaművek október 3­­-ikéig Beöthy Zsolthoz, a társaság főtitkárához (Budapest, V., Arany János­ utcza 1. szám) külden­dők be. Akadémiai pályázatok. A múlt hó vé­gével lejárt akadémiai pályatételek közül a Teleki-jutalomra beérkezett tizenkilencz szo­­morújáték, a Bánffy-jutalomra három törté­neti vígjáték, a Bulyovszky-jutalomra tizen­két hazafias óda, a Farkas-Raskó-jutalomra huszonkét hazafias költemény s a Dóra-ju­talomra (a nemesfém és nemesfém-pénz arbi­trage szerepe a nemzetközi pénzviszonyok szabályozása körül) három munka. Az első magy. ált. biztosító­társaság jutalmára (a tőzsdeadó czélszerűsége) öt mű. A Beck Miksa­­jutalomért (a budapesti bankok története az utolsó 25 év alatt) és a Lukács­ Krisztina­­jutalomra (a magyar önkormányzat történeti fejlődése) egy-egy pályamunka érkezett. A Lukács Krisztina-jutalom nyílt pályázatán Paszlavszky József dr. tett ajánlatot »Magyar­­ország emlős állatai« czímű munka meg­írására. A szegszárdi Garay-szobor pályázata a napokban járt le s szobrászaink közül Bres­­tyánszky, Frank Kálmán, Jankovics Gyula, Kiss György, Lontay, Ligeti Mór, Szász Gyula és Szárnovszky küldöttek be pálya­műveket. Összesen tizenkét pályamű ver­senyez. A Garay-szobor 12.000 forintba, kerítése s alapozása 3000 forintba kerülhet s még a milleniumra el kell készülnie. Salamon Ferencz síremléke. Salamon Ferencz sírját még mindig nem jelöli hozzá méltó síremlék. Miután most az özvegy, a­ki szerény viszonyok között él, síremléket állíttat férjének, hogy a költségeket fedez­hesse, ajánlatot tett a fővárosnak, hogy a megboldogult által írt, Budapest történeté­nek meglevő példányait 66 százalék enged­ménynyel a fővárosnak adja. A műből — melyből négy kötet jelent eddig meg — mintegy 700 példány van, a­melyek meg­vételével a főváros nemcsak nem veszít, de nyerni fog, ha a mű teljes lesz s egész áron értékesítheti. Megemlítjük egyúttal, hogy Salamon Ferencz fölött az emlékbeszédet Szilágyi Sándor tartja az Akadémia vala­melyik közelebbi ülésén. Új képtár Pozsonyban. Lanfranconi Enea, műszaki tanácsos, a­ki csak nemrég kapta a közügyek és különösen a művészet párto­lása dolgában kifejtett érdemeinek jutalmául­ a Ferencz­ József rend középkeresztjét, a kép­zőművészet múzsájának ismét új áldozatot hoz. Háromemeletes pozsonyi palotájának több helyiségét teljesen átalakíttatja, hogy azokban nagy és ritkabecsű képgyűjteményét elhelyeztesse. A képtárt később a közönség számára is hozzáférhetővé teszi. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Kaczvinszky, Lajos. - Kaposi József: Sír agy­ar, Szemle 41. szám.

Next