Magyar Szemle, 1895 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-27 / 4. szám
48 mozaikképek kartonjait Lotz Károly már elkészítette s a napokban fogja azokat egy bizottság megbírálni. A főbejárás mellett levő medaillonok díszítésére szintén mozaikképeket fognak alkalmazni A kartonok elkészítésére Than Mór festőművészt kérik föl. Ha végül fölemlítjük még, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyben hagyta a képzőművészeti társulat bíráló bizottságainak döntését az állami aranyérmeket illetőleg, melyeknek egyikét tudvalevőleg Vastagh Gézának, a másikat Courtens Francznak javasolták kiadatni , akkor beszámoltunk a művésziekről is az utóbbi hét egyéb nevezetesebb eseményei között. Tankréd. Irodalom és művészet. Delelő és egyéb elbeszélések Irta Juszh Zsigmond. Budapest, 1895. 8 rét, 129 lap. A korán elhalt jeles iró utolsó gondjainak egyikét képezte e kötet sajtó alá rendezése. Szerető gonddal csüggött rajta, de napvilágra jutását már nem érhette meg. Cannes-ban örökre lezárta szemeit, még mielőtt csak revíziókat is láthatott volna belőle. Bizonyos melankólia fog el, mikor a »Delelő«- s a többi öt apróbb elbeszélést olvasva a beteg, lázzal küzködő fiatal szerző jut eszünkbe, ki — ha életben marad — talán irodalmunk legfőbb büszkeségei között foglalt volna helyet. Saskörmeit már láttuk s röpülése elé kiváncsi vágyódással tekintettünk. Erős, határozott tehetségnek bizonyságát nyujtotta ebben a kötetben is, tehetségét, mely mélyen gyökerezik az édes hazai föld talajában. Mély ragyogó színekkel festi ő a nagy magyar Alföld szépséges rónáit, az aratást, a falusi életet, a paraszt észjárást és gondolkozásmódot! Alakjait nem idegen íróktól ellesett vonásokból állította össze, hanem közvetlen környezetéből véve mesteri kézzel rajzolta meg őket. Az ő putrislegénye, gazda-leánya, gazda-asszonya, nazarénus apostola valósággal élő alakok, amelyekkel érdemes ismeretséget kötni. A kötetben foglalt novellák közül különösen a »Delelő« t ajánljuk olvasóink figyelmébe, mint egyik gyöngyét az igazi magyar elbeszélő-irodalomnak. Ara 50 kr. Segneri Pál nagyböjti szentbeszédei. Magyaritá S okolszky Bertalan. S.-A.-Ujhely, 1894. 8-rét, 389 lap. Nemrég volt Segneri Pál, a nagyhírű olasz egyházi szónok halálának kétszázadik évfordulója. A nép annak idején rajongott érte. A legtávolabbi vidékekről is csak úgy özönlött a hallgatására s boldognak érezte magát, ha ruhája szegélyét érinthette, vagy abból az emelvényből, melyből a sokszor 20 — 25 ezer főre menő hallgatóságnak a szabadban prédikált, egy szilánkot emlékül vihetett. S Segneri szavainak még a mai korban is varázsereje van. Ennek az erőnek hatása alatt állott az a fiatal, jeles tollú, széptehetségü kassa-egyházmegyei pap, ki nagybőjti beszédeinek lefordítására vállalkozott. Az első kötet, mely busz terjedelmes prédikácziót — megannyi kincsesbányáját az egyházi szónoklásnak — foglal magában, előttünk fekszik. Szokolszky másodkézből, a Dirrhaimer Ulrik latin fordítása nyomán magyarította könyvét, de ez nem vált munkája hátrányára, mely gonddal és választékos nyelven készült. Fordító a szép tájékoztató előszóval is hálára kötelezte olvasóit. Kívánjuk, hogy a sikerült első kötetet a második mihamar kövesse. Megjelent. Századok. A magyar történelmi társulat közlönye. A választmány megbízásából szerkeszti Szilágyi Sándor, titkár. 1895-ik (XXIX-ik) évfolyam. Első füzet. Tartalma: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött. Szilágyi Sándortól. Két kassai plébános a XVI. században. Első közlemény Ráth Györgytől. Güssingiek. Első közlemény Wertner Mórtól. Ismertetve vannak többek közt a következő történeti művek: Iványi István, Szabadka szab. kir. várostörténete. Hornyik-Album, Schitter, Pius VI. und Joseph II. Ezt követik Tárcza-közlemények és hivatalos rovat. A »Századok« jul. és aug. kivételével minden hó 15-én jelenik meg. — Katholikus Hitoktatás. Szerkeszti és kiadja Bognár Ádám, székesfővárosi hitoktató. Tizedik évfolyam, 1. füzet. Tartalma: A X. évfolyam küszöbén. Előszó a »Budapesti kis katekizmushoz.« Budapesti kis katekizmus. A templomi hitoktatás és a kánoni látogatások a XVIII. században. A penitencziatartás. Különféle. — A »Katholikus Hitoktatás« havonta egyszer, mintegy harmadfél éven jelenik meg. Ajánljuk a főtiszt, papság és a tanító urak becses figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 3 frt, papnövendékeknek, tanítóknak és tanítójelölteknek 2 frt 40 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII. Csömöri-ut 28. szám. Népiratkák. A Szent-István-Társulat kiadásában legutóbb a következő népiratkák jelentek meg : »Más felesége, vagy : Vigyázz az Isten 9-ik parancsára.« Irta Molnár Géza. Ara 5 kr. — »A szegény és a gazdag, vagy : Uralkodjál szenvedélyeiden.« Irta Szabó Ignácz. Ára 3 kr. — »A jámbor társulatokról.« Irta Hegedűs József. Ára 5 kr. — »A szomorúak vigasztalója.« Elbeszélés. Irta Szűcs József. Ára 4 kr. — »Mariska, vagy : Okosan keresd a boldogságot.« Irta Kubinyi Viktor. Ára 4 kr. — »A két testvér, vagy: A viszálkodás romlásra vezet.« Irta Rozgonyi György. Ára 3 kr. — »A balassai bankócsinálók, vagyis: Mi az a kölcsönsegélyző egylet?« Irta Nagy Lajos. Ára 4 kr. — »A káromkodó nyelv.« Irta Neumayer Kornél. Ára 3 kr. — »A telhetetlen Gangos, vagy : Az Isten, ha lassan is, de biztosan ver.« Tanulságos történet. Irta Kincs István. Ára 3 kr. — »A csöregi czifra szűr.« Elbeszélés. Irta Mosdóssy Imre Ára 6 kr. — »Az apai átok.« Irta Egri Dezső. Ára 5 kr. — »Lelki patika, vagyis: Orvosságok azok számára, a kik örökké akarnak élni.« Irta Müller Ernő, ünczi püspök. Magyarra fordította Várady L. Árpád. Ára 12 kr. — »Karácsony.« Színjáték 3 felvonásban. Irta Bartha István. Ára 5 kr. A Pallas Nagy Lexikonénak a füzetes kiadásából megkaptuk a 97—100. füzetet, vagyis a VII. köt. 7—10. füzeteit a következő mellékletekkel : Fonó- vagy vászonnövények, A föld képe Mercator projekczióban, Földfúró szerszámok 1. és 2. lap, Francziaország polit. térképe, A frankok országa 511-ben, Francziaország a XIV. században, F. felosztása kormányzóságok szerint, F. I. Napóleon fénykorában, Fúrógépek 1. és 2. lap, Függőhidak, Fürdők és zuhanyok, Fűszernövények. E négy füzet a Forrás és Frigyes közti czimszókat tartalmazza. A magyar szabadságharcz történetéből a 28-ik füzet jelent meg, több egykorú képpel és színes műmelléklettel. Gracza György, a nagy mű írója, e füzetben is érdekesen és hűen adja elő az eseményeket. A rajzok közül a magyar czimer rajzát emllítjük föl, a melyről a korona hiányzik. Korona helyett koszorú van a czimeren s a koszorún kardpenge húzódik át Ezt az magyar czimert április 14-ike után használták. Verne Gyula összes munkái jelennek meg olcsó képes kiadásban a Franklin-Társulatnál. A vállalat három hetenkint megjelenő 20 kros füzetekben indult meg. Az első füzet »A rejtelmes sziget« öt első fejezetét tartalmazza Szász Károly átdolgozásában. A második füzet a »Rejtelmes sziget« czímű érdekfeszítő regény folytatását közli. Előfizethetni a vállalatra : írtjával öt füzetre, akár a Franklin-társulatnál, akár valamely hazai könyvkereskedésben. Irodalmi jelentés: A »Hitszónoklati folyóirat« szerkesztőségében, Szegeden (alsóváros) kapható a legújabban megjelent »Szent kereszt« czímű nagybőjti beszédsorozat. Irta Márton Mátyás. (Meer után.) 8-rét, 56 lap. Ára 40 kr. Akadémiai jutalmak. Az 1894. évi akadémiai nagyjutalom (200 arany) és a Marczibányi-féle mellékjutalom (50 arany) az 1888 — 1894. évközben megjelent, a történelmi tudományok körébe tartozó munkák legjobbjainak lévén odaítélendők: az Akadémia figyelmezteti az ily munkák szerzőit, hogy műveiket 1895 januárius végéig a főtitkári hivatalhoz küldjék be, följegyezvén röviden, a mit munkájuk kiváló vonásának tartanak. Azonban e figyelmeztetésnek koránt sincs az az értelme, mintha a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, nem pályázhatna ; sőt ha az Akadémia kiadásában jelent meg, vagy könyvtárába már beküldetett volna, hivatkozás történhetik arra, hogy a beküldött munkával szerző pályázni kivan. A király művásárlásai, Ő felsége a téli tárlatról a következő hat művet vásárolta meg: Keleti Gusztávnak a tavaszi műtárlatból visszamaradt »Elhagyott út« czimü tájképét, Margitay Tihamér »Utolsó szerelem« czimü festményét, Szinyei Merse Pál »Oculi«, Spányik Kornél »Pihenő«, Olgyay Ferencz »Kukoriczaszedés« és Karvaly Mór »Egy kis pihenő« cz. festményét. Mária Terézia szobra. Fadrusz János, a jeles fiatal szobrász, akit Pozsony városa bízott meg a Mária Terézia-szobor elkészítésével, gyorsan halad előre munkájával. A szobor kicsinyített alakját életnagyságban már megmintázta. A nagy királynő, akit a művész élete legvirágzóbb korából, mint viruló szép asszonyt tüntet föl, lovon ül. A talapzatról két magyar ember tekint föl a kegyes királynőre. Fadrusz nemsokára éretbe önteti művét. A művész az idei tavaszon hozzá fog a kolozsvári Mátyás-szobor mintázásához. Előbb azonban fölépíti a budai Naphegyen új műtermét. Erkel Ferencz gyulai szobra. Erkel Ferencz szülővárosa, Békés Gyula, a magyar zeneirodalom kiváló költőjének emlékszobrot ásat. A szobor fölállítása már addig a stádiumig ért, hogy a szoborbizottság elnökének, Fábry Sándor alispánnak fölkérésére a magyar képzőművészeti társulat véleményt is adott a szobor fölállításának kérdéséről. Ebben kifejti, hogy a mű létrehozásának sikerét mindenesetre a pályázat biztosíthatja leginkább s a tanács a művészek versenyét pártolja, de mivel ez esetben szerényebb összeg áll rendelkezésére, sokkal inkább javasolható egy arra képesített szobrásznak közvetlen megbízatása. Ez esetben egy igen tehetséges fiatalabb szobrászt, Kallós Edét ajánló, aki Ybl Miklós szobrára is legutóbb sikerült mintát készített. A tanács szívesen vállalkozik arra, hogy a kész mintát annak idején szakszerűen megbírálja. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Kaczvinszky Lajos. Kaposi József. Q Uaauaz Szenile 4- s-dm.