Magyar Szemle, 1895 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-27 / 4. szám

48 mozaikképek kartonjait Lotz Károly már el­készítette s a napokban fogja azokat egy bizottság megbírálni. A főbejárás mellett levő medaillonok díszítésére szintén mozaik­képe­ket fognak alkalmazni A kartonok elkészí­tésére Than Mór festőművészt kérik föl. Ha végül fölemlítjük még, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyben hagyta a képzőművészeti társulat bíráló­ bizottságai­­nak döntését az állami aranyérmeket illető­leg, melyeknek egyikét tudvalevőleg Vastagh Gézának, a másikat Courtens Francznak ja­vasolták kiadatni , akkor beszámoltunk a művésziekről is az utóbbi hét egyéb neve­zetesebb eseményei között. Tankréd. Irodalom és művészet. Delelő és egyéb elbeszélések Irta Juszh­ Zsigmond. Budapest, 1895. 8 rét, 129 lap. A korán elhalt jeles iró utolsó gondjainak egyikét képezte e kötet sajtó alá rendezése. Szerető gonddal csüggött rajta, de nap­világra jutását már nem érhette meg. Can­­nes-ban örökre lezárta szemeit, még mielőtt csak revíziókat is láthatott volna belőle. Bizonyos melankólia fog el, mikor a »De­lelő«-­ s a többi öt apróbb elbeszélést ol­vasva a beteg, lázzal küzködő fiatal szerző jut eszünkbe, ki — ha életben marad — talán irodalmunk legfőbb büszkeségei között foglalt volna helyet. Saskörmeit már láttuk s röpülése elé kiváncsi vágyódással tekin­tettünk. Erős, határozott tehetségnek bizony­ságát nyujtotta ebben a kötetben is, tehet­ségét, mely mélyen gyökerezik az édes hazai föld talajában. Mély ragyogó színekkel festi ő a nagy magyar Alföld szépséges rónáit, az aratást, a falusi életet, a paraszt észjárást és gondolkozásmódot! Alakjait nem idegen íróktól ellesett vonásokból állította össze, hanem közvetlen környezetéből véve mes­teri kézzel rajzolta meg őket. Az ő putris­­legénye, gazda-leánya, gazda-asszonya, naza­­rénus apostola valósággal élő alakok, a­me­lyekkel érdemes ismeretséget kötni. A kötet­ben foglalt novellák közül különösen a »Delelő« t ajánljuk olvasóink figyelmébe, mint egyik gyöngyét­ az igazi magyar el­beszélő-irodalomnak. Ara 50 kr. Segneri Pál nagyböjti szentbeszédei. Magyaritá S­ okolszky Bertalan. S.-A.-Ujhely, 1894. 8-rét, 389 lap. Nemrég volt Segneri Pál, a nagyhírű olasz egyházi szónok halá­lának kétszázadik évfordulója. A nép annak idején rajongott érte. A legtávolabbi vidé­kekről is csak úgy özönlött a hallgatására s boldognak érezte magát, ha ruhája szegé­lyét érinthette, vagy abból az emelvényből, melyből a sokszor 20 — 25 ezer főre menő hallgatóságnak a szabadban prédikált, egy szilánkot emlékül vihetett. S Segneri szavai­nak még a mai korban is varázsereje van. Ennek az erőnek hatása alatt állott az a fiatal, jeles tollú, széptehetségü kassa-egy­­házmegyei pap, ki nagybőjti beszédeinek le­fordítására vállalkozott. Az első kötet, mely busz terjedelmes prédikácziót — megannyi kincsesbányáját az egyházi szónoklásnak — foglal magában, előttünk fekszik. Szokolszky másodkézből, a Dirrhaimer Ulrik latin for­dítása nyomán magyarította könyvét, de ez nem vált munkája hátrányára, mely gonddal és választékos nyelven készült. Fordító a szép tájékoztató előszóval is hálára kötelezte olvasóit. Kívánjuk, hogy a sikerült első kö­tetet a második mihamar kövesse. Megjelent. Századok. A magyar történelmi társulat közlönye. A választmány megbízá­sából szerkeszti Szilágyi Sándor, titkár. 1895-ik (XXIX-ik) évfolyam. Első füzet. Tartalma: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött. Szilágyi Sándortól. Két kassai plébá­nos a XVI. században. Első közlemény Ráth Györgytől. Güssingiek. Első közle­mény Wertner Mórtól. Ismertetve vannak többek közt a következő történeti művek: Iványi István, Szabadka szab. kir. várostör­ténete. Hornyik-Album, Schi­tter, Pius VI. und Joseph II. Ezt követik Tárcza-közle­­mények és hivatalos rovat. A »Századok« jul. és aug. kivételével minden hó 15-én jele­nik meg. — Katholikus Hitoktatás. Szerkeszti és kiadja Bognár Ádám, székesfővárosi hitok­tató. Tizedik évfolyam, 1. füzet. Tartalma: A X. évfolyam küszöbén. Előszó a »Buda­pesti kis katekizmushoz.« Budapesti kis ka­tekizmus. A templomi hitoktatás és a ká­noni látogatások a XVIII. században. A pe­­nitencziatartás. Különféle. — A »Katholikus Hitoktatás« havonta egyszer, mintegy har­madfél éven jelenik meg. Ajánljuk a főtiszt, papság és a tanító urak becses figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 3 frt, papnöven­dékeknek, tanítóknak és tanítójelölteknek 2 frt 40 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII. Csömöri-ut 28. szám. Népiratkák. A Szent-István-Társulat ki­adásában legutóbb a következő népiratkák jelentek meg : »Más felesége, vagy : Vigyázz az Isten 9-ik parancsára.« Irta Molnár Géza. Ara 5 kr. — »A szegény és a gazdag, vagy : Uralkodjál szenvedélyeiden.« Irta Szabó Ignácz. Ára 3 kr. — »A jámbor tár­sulatokról.« Irta Hegedűs József. Ára 5 kr. — »A szomorúak vigasztalója.« Elbeszélés. Irta Szűcs József. Ára 4 kr. — »Mariska, vagy : Okosan keresd a boldogságot.« Irta Kubinyi Viktor. Ára 4 kr. — »A két test­vér, vagy: A viszálkodás romlásra vezet.« Irta Rozgonyi György. Ára 3 kr. — »A balassai bankócsinálók, vagyis: Mi az a köl­­csönsegélyző egylet?« Irta Nagy Lajos. Ára 4 kr. — »A káromkodó nyelv.« Irta Neu­­mayer Kornél. Ára 3 kr. — »A telhetet­len Gangos, vagy : Az Isten, ha lassan is, de biztosan ver­.« Tanulságos történet. Irta Kincs István. Ára 3 kr. — »A csöregi czifra szűr.« Elbeszélés. Irta Mosdóssy Imre Ára 6 kr. — »Az apai átok.« Irta Egri Dezső. Ára 5 kr. — »Lelki patika, vagyis: Orvos­ságok azok számára, a kik örökké akarnak élni.« Irta Müller Ernő, ünczi püspök. Ma­gyarra fordította Várady L. Árpád. Ára 12 kr. — »Karácsony.« Színjáték 3 felvonás­ban. Irta Bartha István. Ára 5 kr. A Pallas Nagy Lexikonénak a füzetes kiadásából megkaptuk a 97—100. füzetet, vagyis a VII. köt. 7—10. füzeteit a követ­kező mellékletekkel : Fonó- vagy vászonnö­vények, A föld képe Mercator projekczió­­ban, Földfúró szerszámok 1. és 2. lap, Fran­­cziaország polit. térképe, A frankok országa 511-ben, Francziaország a XIV. században, F. felosztása kormányzóságok szerint, F. I. Napóleon fénykorában, Fúrógépek 1. és 2. lap, Függőhidak, Fürdők és zuhanyok, Fűszer­növények. E négy füzet a Forrás és Frigyes közti czimszókat tartalmazza. A magyar szabadságharcz történeté­ből a 28-ik füzet jelent meg, több egykorú képpel és színes műmelléklettel. Gracza György, a nagy mű írója, e füzetben is ér­dekesen és hűen adja elő az eseményeket. A rajzok közül a magyar czimer rajzát eml­l­ítjük föl, a melyről a korona hiányzik. Ko­rona helyett koszorú van a czimeren s a koszorún kardpenge húzódik át Ezt az­­ magyar czimert április 14-ike után használták. Verne Gyula összes munkái jelennek meg olcsó képes kiadásban a Franklin-Tár­­sulatnál. A vállalat három hetenkint megje­lenő 20 kros füzetekben indult meg. Az első füzet »A rejtelmes sziget« öt első fe­jezetét tartalmazza Szász Károly átdolgozá­sában.­­ A második füzet a »Rejtelmes sziget« czímű érdekfeszítő regény folytatá­sát közli. Előfizethetni a vállalatra :­­ írtjá­val öt füzetre, akár a Franklin-társulatnál, akár valamely hazai könyvkereskedésben. Irodalmi jelentés: A »Hitszónoklati folyó­irat« szerkesztőségében, Szegeden (alsó­vá­ros) kapható a legújabban megjelent »Szent kereszt« czímű nagybőjti beszédsorozat. Irta Márton Mátyás. (Meer után.) 8-rét, 56 lap. Ára 40 kr. Akadémiai jutalmak. Az 1894. évi aka­démiai nagyjutalom (200 arany) és a Mar­­czibányi-féle mellékjutalom (50 arany) az 1888 — 1894. évközben megjelent, a törté­nelmi tudományok körébe tartozó munkák legjobbjainak lévén odaítélendők: az Aka­démia figyelmezteti az ily munkák szerzőit, hogy műveiket 1895 januárius végéig a fő­titkári hivatalhoz küldjék be, följegyezvén röviden, a mit munkájuk kiváló vonásának tartanak. Azonban e figyelmeztetésnek koránt sincs az az értelme, mintha a be nem kül­dött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, nem pályázhatna ; sőt ha az Akadémia kiadásában jelent meg, vagy könyvtárába már beküldetett volna, hivatkozás történhetik arra, hogy a beküldött munkával szerző pá­lyázni kivan. A király művásárlásai, Ő felsége a téli tárlatról a következő hat művet vásárolta meg: Keleti Gusztávnak a tavaszi műtár­­latból visszamaradt »Elhagyott út« czimü tájképét, Margitay Tihamér »Utolsó szere­lem« czimü festményét, Szinyei­ Merse Pál »Oculi«, Spányik Kornél »Pihenő«, Olgyay Ferencz »Kukoriczaszedés« és Karvaly Mór »Egy kis pihenő« cz. festményét. Mária Terézia szobra. Fadrusz János, a jeles fiatal szobrász, a­kit Pozsony városa bízott meg a Mária Terézia-szobor elkészí­tésével, gyorsan halad előre munkájával. A szobor kicsinyített alakját életnagyságban már megmintázta. A nagy királynő, a­kit a művész élete legvirágzóbb korából, mint vi­ruló szép asszonyt tüntet föl, lovon ül. A talapzatról két magyar ember tekint föl a kegyes királynőre. Fadrusz nemsokára éretbe önteti művét. A művész az idei tavaszon hozzá fog a kolozsvári Mátyás-szobor min­tázásához. Előbb azonban fölépíti a budai Naphegyen új műtermét. Erkel Ferencz gyulai szobra. Erkel Fe­rencz szülővárosa, Békés­ Gyula, a magyar zeneirodalom kiváló költőjének emlékszob­rot ásat. A szobor fölállítása már addig a stádiumig ért, hogy a szobor­bizottság el­nökének, Fábry Sándor alispánnak fölkéré­sére a magyar képzőművészeti társulat vé­leményt is adott a szobor fölállításának kér­déséről. Ebben kifejti, hogy a mű létreho­zásának sikerét mindenesetre a pályázat biz­tosíthatja leginkább s a tanács a művészek versenyét pártolja, de mivel ez esetben sze­rényebb összeg áll rendelkezésére, sokkal inkább javasolható egy arra képesített szob­rásznak közvetlen megbízatása. Ez esetben egy igen tehetséges fiatalabb szobrászt, Kal­lós Edét ajánló, a­ki Ybl Miklós szobrára is legutóbb sikerült mintát készített. A ta­nács szívesen vállalkozik arra, hogy a kész mintát annak idején szakszerűen megbírálja. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Kaczvinszky Lajos. Kaposi József. Q­ Uaauaz Szeni­le 4- s-dm.

Next