Magyar Szemle, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - TANULMÁNYOK - Cselényi László: Minoritates Mundi, avagy felkelhet-e a nap Északon? I. rész

CSELÉNYI LÁSZLÓ: MINORITATES MUNDI 63 tizede­s5 a legnépszerűbb lapp Norvégiában. Tüntetően lapp népviseletben lépett be velünk az oslói parlamentbe, és akárhány bánatos sájkot elénekelt volna nekünk, ha egy idő után én - avatatlan fülű - nem fordítom prózaibb, ki­sebbségpolitikai témákra a szót... Aztán irigykedve hall­gattam, hogy ez a maroknyi nép hányféle nemzetközi szervezetben képviselteti magát, miként fogott össze az észak-amerikai indián őslakosság szervezeteivel, hogy 23 éve tagjai a Természeti Népek Világtanácsának, hogy lét­rehozták a Lapp Konferenciát és a Lapp Tanácsot, hogy kétévente összlapp kongresszust tartanak... És hogy az egész világ tud róluk. Amikor arról kezdett mesélni, hogy neki libabőrös a háta a finnországi „üzletszerű lappko­­dástól", tréfásan azzal vigasztaltam, hogy én cseppet sem lennék szomorú, ha a mócok árvalányhajas kalapban, al­földi bőgatyában, köröndi korsókból töltögetnék a pálin­kát az odacsődülő turistáknak... Kérded, hogy a lappok mit tudnak rólunk, és hogy Lappföldön élnek-e magyarok? Hát nem tudom. Igaz ugyan, hogy Rovaniemiben felfedeztem egy magyar ne­vet a telefonkönyvben. Később Lukácsffy Kristóf, a Finn­országi Magyarok Egyesületének elnöke visszaigazolta, hogy valóban elcsángált oda egy magyarjuk... De hát azt szoktam mondani, hogy magyarok csak a lakatlan szige­teken nem élnek. Egyébként Ole Henrik Maggát is egy oslói magyar vendégtanár, Keresztes László professzor révén ismertem meg, mint ahogy az egyik oslói lapp klubba is egy ott élő magyar néprajzkutató és egyetemi tanár, Tatár Mária Magdolna révén kerültem el... Arra, hogy egy rénszarvaspásztor kapásból megmondaná, hogy mi távoli nyelvrokonok vagyunk, nem mernék meges­küdni, de még nem találkoztam olyan városi lappal, aki ne szeretettel és rokonként fogadott volna. És az is­kolázottabbak persze meglepően sokat tudnak rólunk, a finnugor rokonságról, no meg a szétszabdaltságunkról

Next