Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1901-05-18 / 117. szám

Május 18. MAGYAR SZÓ NAPI HÍREK. A megférhetetlenek. A keresztyén egyetemi ifjak szövetkezésének megszűntéről, illetve Szemere asztaltársasággá való vedléséről már a napokban megemlékez­tünk. E nagybizottság rövid, de dicstelen sze­replés után feloszlott, mert akadt az ifjúságban józanabb elem, mely nem tudta tovább tétlenül nézni egyesek féktelen garázdálkodását, melyet a nagybizottság cégére alatt folytattak." Azzal, hogy a nagybizottság föloszlott és egyszerű hét­köznapi asztaltársasággá lett, megszűnt az egész ügynek félig-meddig komoly és számbavehető alapja. Megnyugodva vettük tudomásul ezt a tényt és az egyetemi ifjak keresztyén nagybi­­zottsága fölött végleg napirendre tértünk. Ámde korai volt megnyugvásunk, mert íme most újra föltámad­ható porából a nagybizottság, legalább ezt látszik mutatni az a nyilatkozat, melyet a néppárt egyetemi­­ fiókagitátora bocsátott ki, megboszélni akarván ezzel minapi ki­utasítását. Öntelt nyilatkozatban azt adja hi­­rü­l, hogy a keresztyén nagybizottság nem halt meg, csak egyesek (a józan elem) kiléptek, de ők megmaradnak, sőt szervezetté alakulnak. Ez­után a nyilatkozat után most már a rektorhoz fordulunk: Nem látja-e már elérkezettnek azt az időt, hogy ez izgató és törvényellenes szövetke­zést végleg megszüntesse. Ha megtették ezt an­nak idején, a radikális ifjak nagybizottságával, miért nem cselekszi meg most a keresztyén egye­temi ifjak nagybizottságával. Akkor kimondotta a tanács, hogy az Egyetemi Körön kívül az if­júságnak nem szabad szövetkeznie és az akkori szövetkezés vezetőit kizárta az egyetemről. Miért nem cselekszi ezt meg most is ? A letört vezér. A néppárt egyetemi fiókagitátora kesereg le­tűnt csillagának sorsán, mint egykoron Marius Carthago romjain. Értjük a fájdalmát. Megtudta most ő is, hogy az emberek hálátlanok és a rut hálátlanság keserű méreggel telíti meg szi­vét. Nem is olyan régen még vezetője­ volt tár­sainak, akik vakon és elég meggondolatlanul követték képtelen utain és cselekményeiben. Feláldozta magát érték — amint maga keser­gett kiutasításának ülésén — és ők most cser­ben hagyják. Elhanyagolta miattuk tanulmá­nyait, elveszt­ette állását, (igaz ugyan, hogy adott Rákóczy, illetőleg a néppárt, mási­kat) és most köszönet helyett a kiutasítás és kiközösítés lett osztályrésze. De keser­­gését felváltja a düh és Coriolánként bosszút esküszik hazája, az Egyetemi kör ellen. Megáll­­jatok, kiközösítettetek, nem választottatok be e diákkongresszusra küldendő bizottságba, majd megbosszulom magamat. Azért is elmegyek a kongresszusra, majd kiküld más ifjúsági egye­sület. Ott van az egyetemi kórház egylet, a segély egy­let, a mensa akadémika, a Szent Imre társulat, ezek majd hálásabbak lesznek és megválasztanak a diákkongresszus bizottságába. Szól és megy, fut, rohan az egyiktől a másikig. Reméljük azonban, hogy hiába. Nem hisszük, hogy az egyesületek, melyeknek nemes hivatásuk van, a békétlenség és zavar magvát akarnák elhinteni a Selmecbányai diákkongresszuson, a­melytől a magyar ifjúság sok üdvös reformot vár. Igaz ugyan, hogy a kongresszus hamar módot ta­lálna arra, hogy a néppárt egyetemi fiók agitá­torát 3—4 társával elnémítsa, de minek merül­jön föl a kongresszuson a parányi disszonens hang is. Kard vagy pisztoly. Az Egyetemi kör legutóbbi bizottsági ülésén tudvalevőleg botrányos és viharos jelenetek ját­szódtak le. A néppárt egyetemi fiókagitá­tora négy társával egyetemben nagy zene­bonát csi­nált, a­minek vége kiutasításuk lett. Természe­tes, hogy az egyetemen ily dolog nem eshetik meg párbaj nélkül. Az­ ülés férfias és erőskezű vezetőjét Hamvay Ödönt, egy megjegyzéséért, melyet a rendbontók egyikére, Béla Szilárdra tett, utóbbi provokálta. . Hamvay segédei Hor­váth Zoltán és Burghardt István felük nevé­ben felajánlották a fegyveres elégtételt. A fegy­ver nemében azonban, nem tudtak a segédek megállapodásra jutni és ezért fegyverbíróság döntött az ügyben és­pedig pisztolyra. A párbaj ma délutánra volt kitűzve. A kizárt hősük. A Pikker tüntetés ügyében, mint halljuk, az egyetemi tanács­i már meghozta az ítéletet, a­mely a kiszivárgott hírek szerint súlyos bünte­tést szab a tünteté­s szervezőire. A két főbünást, Köpösdy­ Dezsőt és J­óth Aladárt az­ egyetem­ről való kizi­ratásra, többeket pedig rektori megdorgálásra ítélt a­ tanács. A sanatorium-egyesület közgyűlése. A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium-egyesülete ma délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az első magyar általános biztosító társulat palotájának tanácstermében. A közgyűlésre várták Illotild főhercegasszonyt is, de ő fensége táviratban tudatta, hogy közbe­jött akadályok miatt nem jöhet el. Mindamellett díszes vendégsereg gyűlt egybe. Ott voltak: Báró Dániel Éri­ öné, Korányi Frigyesné, Adlerné t­arcalari Hedvig, Elek Pálné, Weisz Betholdné, Simányi­ Béláné, Sós Elemérné, Dániel Gáborné, Benczúr Gyuláné, özv. Herich Károlyné, Rickl Gyuláné, Hernádi­ Mérné, Stefáni Lajosné; az­­ egyesület vezetőségéből: Batthyány Lajos gróf, Harkányi Frigyes báró, Korányi Frigyes, Or­­m­ndy Vilmos, Kutby­ Dezső dr., Tauszk Ferenc dr., továbbá Burchard-Bélavári Konrád, Máttyus Arisztid, Korányi Sándor, dr. stb. A közgyűlést Batthyány Lajos gróf nyitotta meg, aki­ rámutatva az egyesületnek immár va­lós­ulásra való nagy. •Siemes »céljaira, sajnálattal jelentette, hogy­ Klpti­l főhercegnő­­ az egyesület egyik véd­nöknője, aki­ a közgyűlésre való meg­jelenését kilátásba helyezte, nem jöhetett el. Ezután dr. Kuthy Dezső titkár számolt be ama jelentős eredményekről, amelyeket az egye­sület működése harmadik esztendejének zártán, elért. A­ nagyszabású tüdőgyógyintézet épületei már hónapok óta állanak s most már csak rö­vid idő választ el attól a naptól, melyen az Erzsébet-sanatórium barátságos kapui, fehér bu­­­­toros szobái az intézet első ápoltját köszönteni fogják. Az egyesület múlt évi tevékenységében három famozzanat emelkedik fel. Az első az orszá­gos gyűjtés folytatása, a második az Erzsébet­­sanatórium megépítése, a harmadik ama módok­ról való gondoskodás, melyekkel a további anyagi erők előteremthetők legyenek. Beszámol azután a jelentés az építkezés folyásáról majd a gümőkór áldozatainak nagy számáról, a ki­rály, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter előtt történt tisztelgésről, a sorsjáték rendezésé­nek eszméjéről, továbbá arról a nagy segélyről,­­a­mely a kormány részéről érkezett. Széll Kál­mán miniszterel­nök, belügyminiszter és Lukács László pénzügyminiszter a sanatórium céljaira 500,000 koronányi kamatmentes kölcsönt helyez­tek kilátásba addigra, míg a sorsjegy kölcsönügy elvégezhető lesz. Végül a rendezett hangverse­nyekről, mulatságról, a sanatorium alapkőletételi ünnepségéről és Korányi Frigyes érdemeiről szólott a jelentés. A hölgy­bizottság jelentését Tauszk Ferenc dr. ismertette. Úgy a jelentéseket, mint a száma­dásokat a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette s köszönettel fogadta az Erzsébet alap gyűjtéséből fenmaradt 47 ezer koronát tevő ado­mányt, melyet külön alapítvány gyanánt fog ke­zelni. Miután az igazgatóságnak is köszönetet sza­vaztak, tiszteleti tagoknak egyhangúlag megvá­lasztották Széll Kálmán miniszterelnököt és Lukács László pénzügyminisztert, új igazgató­­tanácsosoknak pedig Czigler Győző műegye­temi tanárt, Máttyus Arisztidet és Elek Pált. A közgyűlést Korányi Frigyes lelkes, szép beszéde rekesztette, be.. 117. szám. 5 Polip, Bismarck vagy trón­örökös ? Polip, vagy trónörökös ? — ez a kérdés tartja most lázban Európa sajtóját, közvéleményét és fiatal menyecskéit. Polip, vagy trónörökös? — e fölött töprengenek Belgrád kávéházaiban, sza­lonjaiban, és — amit első helyen kellett volna említenünk — a belgrádi konakban. Az orvosok összedugják a fejüket s a lapokkal egyetemben napról-napra újabb, szenzációs hírekkel trombi­tálják teli Európát. Jön az egyik távirat: Belgrád. Itteni udvari körökből kiszivárgott hírek szerint Draga királyné örvendetes családi eseménynek néz elébe, amely már legköze­­le­bbre várható. Jön a másik: Belgrád. Draga királyné állapota mindjobban köze­ledik ahhoz az időponthoz, mely hivatva van, hogy Szerbiát trónörökössel ajándékozza meg. A konakban állandóan több külföldi orvos­specialista tartózkodik, hogy bármely pillanat­ban kéznél legyenek. Most következik a harmadik, negyedik, ötödik stb. távirat : Moszkva, május 3. Szuegiren moszkvai tanárt sürgősen Bel­­grádba hívták, hogy Draga királyné szüle­tendő gyermekének világra jövetelénél segéd­kezzék. A tanár még ma elutazik a szerb fővárosba. Moszkva, május 5. A belgrádi udvarba, Draga királynéhoz meghívott Szuegirev moszkvai tanár tiszte­letére elutazása előtt Spiridinovic moszkvai szerb konzul bucsulakomát adott, melyen a konzul lelkes pánszláv beszéd keretében töb­bek közt a következő kijelentést tette : „A harmadik század kétségtelenül a szlá­vok«, akiknek m­ég csak a Bismarckjuk hiány­zik, aki a szétszórt szerbeket egyesítse. Lel­künk mélyéből óhajtjuk, hogy a mi kedves professzorunknak megadassék, hogy az összes szerbek egyesítését segítse majdan a világra.“ Belgrád, május 16. Itteni körökben nagy izgatottságot okoz az a legújabban elterjedt hír, hogy Draga királyné semmiféle örvendetes családi eseménynek nem néz elébe, s minden erre vonatkozó híresz­telés teljesen valótlan s minden alapot nél­külöz. A tény az, hogy Szuegirev moszkvai tanár a királynénál polip-szerű daganatot ész­lelt, amelynek gyógyítása nem jár ugyan ve­­szél­lyel, de hosszabb időt vesz igénybe. Cari­­kov orosz követ elutazott Belgrádból. Az európai udvarokat már értesítették a sajnála­tos fordulatról. Zim­ony, május 17. A belgrádi udvarhoz közel álló körökben híre jár, hogy az oda rendelt orosz orvosok nézete szerint Draga királyné lebetegedése nem várható, Szuegirev moszkvai egyetemi tanár tegnap hosszasan értekezett Carikov orosz követtel. Belgrád, május 17. (d. e. 10 óra.) Mindama híresztelések, melyek arról szólnak, mintha Draga királyné állapota folytán Szer­biának egyáltalában nem volna oka a remény­kedésre, mint illetékes helyről jelentik, egytől egyig álhírek; az egészben csupán annyi az igaz, hogy a terminus kiszámításában tévedés történt, egyebekben az örvendetes esemény teljesen szabályszerűen közeledik. Belgrád, május 17. d. e. fél 11 óra. Draga királynénak, mint Szuegirev moszk­vai tanár ismételten megerősíti, határozottan legkellemesebb uolutáni és esti üdülés és szórakozás a""" Margitszigeti kávéházban paponként katona-zene, s az új ma közvetlen közelében. —­­ ...................—------

Next