Magyar Szó, 1901. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1901-06-22 / 146. szám
Június 22. " . ..német lapok természetesen erősen megtámadtak, az olaszok ellenben, különösen pedig az oroszok teljes elismeréssel méltattak. < Mielőbbi értesítéseit várja, stb. * A Neues Wiener Journal ma megjelent számában budapesti tudósítás alapján szintén foglalkozik a Rimler-féle röpirattal és abból ugyanazokat a részeket közli, amelyeket fentebb mi is reprodukálunk. Az ismertetést a «Neues Wiener Journal» szerkesztősége a következő megjegyzésekkel fejezi be: «. f . Igen szívesen elhisszük, hogy Ugron úr ebben az óriási tőkével alapítandó franczia– magyar bankban nem csupán a németek és osztrákok elleni ellenséges indulatával vett volna részt. Ugrón úr most ismételten és feltűnő módon adott kifejezést az ő üzleti szellemének és megvalósulás esetén egy olyan bank, ha nem is másoknak, de az ő testszomjának gazdag táplálékot szolgáltatott volna. Ami a röpirat tartalmának egyéb részeit illeti, úgy látszik, hogy komoly politikus nem veheti Ugront komolyan és hogy Delcassé ismeretes magatartása a magyar Don Quichotte-nak és az ő Sancho Panzájának intelmül szolgálhat a jövőre. Budapest, június 21. : A képviselőház holnap, szombaton, délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirend: a közigazgatás egyszerűsítése és a 7 éven felüli gyermekek oltalmáról szóló javaslat Értekezlet a szabadelvű pártban. Az országgyűlési szabadelvű pártkör ma este hét és félórakor értekezletet tart a pártkör helyiségében. A nyári szünet. Úgy hírlik és valószínünek is tartjuk, hogy a képviselőház egy hétre, a jövő pénteken, június 28-án tartja a nyári vakáczió előtt az utolsó érdemleges ülését. Addig minden valószínűség szerint elintézik mindazokat az ügyeket és előterjesztéseket, melyeknek még ebben az ülésszakban való letárgyalása kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott. A jövő pénteken elnapolják az országgyűlést szeptember legelejéig, amidőn is a képviselőház a vármegyei pénztárakról és számvevőségekről rendelkező törvényjavaslatnak a tárgyalásával fogja ismét megkezdeni életének legutolsó pár hetére kiterjedő munkálkodását. Az összeférhetlenségi ügyekben követendő eljárás szabályainak a házszabályokba leendő beiktatására kiküldött képviselőházi bizottság Szilágyi Dezső elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány részéről Plósz igazságügyminiszter volt jelen. Az ülésen Rohonyi előadó előterjesztette az eljárási szabályoknak a bizottság előző megállapodásai alapján kidolgozott szövegét, melyet a bizottság több rendbeli további módosítással magáévá tett és hitelesített, megállapítván egyúttal az összeférhetlenségi eljárást szabályozó szakaszok sorrendjét is. A bizottság az eljárási szabályok tervezetét rövid jelentés kíséretében holnap a ház elé fogja terjeszteni. A zempléni főispánéig. A hivatalos lap mai száma erősíti meg három hónappal ezelőtt közölt hírünket. Megírtuk már akkor, hogy Molnár István, Zemplén vármegye főispánsága távozóban van, de megírtuk azt is, hogy gróf Hadik-Barkóczy Béla lesz az utódja. Most megtörtént a kinevezés is, a felmentés is. A felmentett főispánt a királyi kegy kitüntetésben is részesíti. Molnár István mellét, ünnepélyes alkalmakkor, ezentúl a Szent István rend középkeresztje fogja díszíteni. VÁLASZTÁSI MOZGALMAK: A tasnádi választókerületben Kovácsy Sándor jelenlegi képviselővel szemben Kávássy Sándor érkávási földbirtokos lép fel képviselőnek Kossuth-párti programmal. A bogsári kerület egy küldöttsége tisztelgett a napokban a délvidéki nemzeti párt egykori elnökénél, Patyanszky Elek volt főispánnál s felajánlotta neki a jelöltséget. Patyanszky a jelöltséget elfogadta. — A tabi kerület függetlenségi pártja egy töredéke Szántódon pártgyűlést tartott és azon Vö MAGYAR SZÓ — rcs János és Ugrón Ákos függetlenségi párti jelöltekkel szemben harmadik jelöltnek Nessi Pál budapesti ügyvédet léptették fel. — Faktum szabadelvüpárt és néppárt között. Sopronból kapjuk a hírt: a megyei szabadelvüpárt és néppárt között a választások idejére paktum van létesülőben. Szabad Bárándon tudvalevőleg gróf Niczky Pál a szabadelvüpárt jelöltje. A néppárt most akarná, hogy gróf Niczky Pál Nagymartonban lépjen fel Dégen helyett, ifj. Zichy János gróf pedig Szabad Bárándon s ellenjelöltet természetesen nem állítanának egymásnak a pártok. 146. szám. 3 ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése, A képviselőház ma folytatta a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslatot és eljutott a büntető parancsról szóló szakaszokig. A képviselők azonban nem nagy érdeklődést tanúsítottak a javaslat iránt, mert volt egyéb szenzáczió: Ugron Gábornak levele, melyben a franczia kormánytól választási czélokra és a «közvélemény átgyúrására» egy millió frankot kér annak fejében, hogy mozgalmat indít és pártot szervez a hármasszövetség ellen, a franczia—orosz— osztrák-magyar szövetség mellett. Ezt a levelét, melyet egy reggeli lap közölt, óriási feltűnést keltett és a folyosón csak erről folyt a beszélgetés. Akik még nem olvasták, seregesen tódultak az olvasószobába. Egyhangú volt a vélemény, hogy: — Meghalt valaki! Ridszky Ágost a legnagyobb felháborodás hangján beszélt a levélről és Tisza Kálmánmánnak mondva el a dolgot, hozzátette : — Ez nyílt hazaárulás! Nem volt senki, aki ne a legélesebb kifejezésekkel kelt volna ki Ugron Gábor ellen. A legpozitívebb formában járt a hír, hogy magát Széll Kálmánt is végtelenül meglepte a levél és kijelentette : — Hihetetlen vakmerőség ! Mikor az ülés megkezdődött, minden szem Ugront kereste. Ugron azonban nem volt sehol. Csak az ülés végén jött be a Házba. Több újságíró nyomban megrohanta : — Igaz, vagy nem igaz ? Ugront meglepte a kérdés, mire elmondották neki a dolgot. — Semmit még nem olvastam, úgymond. És sietett az olvasószobába, hogy elolvassa a róla szóló közleményt. Miután befejezte, eltávozott azzal : — Megyek haza. Távollétében barátai azt a hírt terjesztették, hogy a levél apokrif. De ezzel szemben jött a pozitív hír, hogy Rimler fényképmásolatban fogja közölni a levelet, hogyha Ugron Gábor a szerzőséget tagadná. Az ülésen különben Bérczes Dezső elnökölt. Széll Kálmán az ülés elején jelentést tart arról, hogy a külügyminiszter három konzulátust bírói hatáskörrel ruházott fel. Következett a közigazgatás egyszerűsítése. A 4. szakasznál Barta Ödön azt kérdi, hogy az összegek miért vannak kizárva a szakasz rendelkezései alól. Széll Kálmán konstatálja, hogy a községek nincsenek kihagyva, mert a községek is lehetnek peres felek. A 8. szakasznál, mely szerint a felülvizsgálati kérelemnek és a felfolyamodásnak a határozat végrehajtására halászlé hatálya nincs, Barta Ödön azt kívánja, hogy olyan esetben, mikor valakinek a végrehajtás által helyrehozhatatlan kár okoztatik, legyen halasztó hatálya a felülvizsgálati kérelemnek és felfolyamodásnak. Kéri, hogy a végrehajtást az elsőfokú hatóság függeszthesse föl ; e határozat ellen a másodfokra lehessen felfolyamodni... .... Polónyi Géza a Ház fél, hogy e szakasz nagy visszaéléseknek lehet alapja. Kérdi, hogy a felfolyamodás haczára való végrehajthatóság kiterjed-e a rendőrbíráskodásra is? Ha kiterjed, ez óriási baj a személyes szabadságra. Ki kellene mondani, hogy szabadságbüntetést a felfolyamodás elintézéséig végre ne lehessen hajtani. Módosítást nyújt be, mely szerint a rendőrbírói hatáskörben hozott és szabadságvesztés büntetést rendelő határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elintézéséig a büntetés végre nem hajtható. Széll Kálmán nem akarja a személyes szabadságot veszélyeztetni. A végrehajtási rendeletben gondoskodni fog arról, amit Polónyi akar. Talán nem ugyanazon szavakkal, de lényegében úgy. Csávolszky Lajos: Törvénybe tessék bevenni. Széll Kálmán nem fogadja el Polónyi módosítását. Nem azért, mert nem helyes, hanem azért, mert nem idevaló. Kéri Polónyit, vonja vissza. Ami a Barta Ödön aggodalmait illeti, kéri a Házat, utasítsa Barta módosítását a közigazgatási bizottsághoz. Az szövegezze meg a módosítást. Amíg a bizottság nem döntött, ne döntsön a Ház sem s indítványozza, hogy holnapig függessze fel a Ház a határozathozatalt a szakasz fölött. Polónyi Géza személyes kérdésben kijelenti, hogy sohasem azért szól közbe, hogy a miniszterelnököt megzavarja. Ami a módosítást illeti, azt nem vonja vissza. Miniszteri ígéret szép dolog, de mégis csak gyöngébb, mint a törvény. Szilágyi Dezső is megígérte az uralkodó családtagjainak házassági jogát, de mégsem tartotta meg. ■ Széll Kálmán nem tartja helyesnek, hogy Polónyi Géza ragaszkodik a módosításhoz, mely legjobb esetben is a rendbíráskodás szakaszánál hozható be. Elvileg helyes s újra fogadja, hogy a végrehajtási rendeletben figyelembe veszi. Polónyi Géza visszavonja módosítását. A Ház a szakaszt a közigazgatási bizottsághozutasítja. A 9. szakasznál, mely a vétlen mulasztás igazolásáról szól, Barta Ödön módosítást nyújt be, mely szerint, ha valaki elháríthatatlan akadály miatt a hatóság előtt meg nem jelenhetett, igazolássalélhessen. Széll Kálmán elfogadja a módosítást. Szünet után a 13. szakasznál felszólal Papp Elek. Kifogásolja, hogy az elsőfokú bíróságnál a a rendőrkapitány ítélkezik kihágási ügyekben. Módosítványt nyújt be, hogy ez megváltoztattassék. Széll Kálmán miniszterelnök nem fogadja el a módosítást, mert ez komplikálná az eljárást. A Ház a választ változatlanul fogadja el. A 14. szakasznál Papp Elek módosítást nyújt be. Széll Kálmán miniszterelnök kéri, hogy a szakaszt a módosítással együtt utasítsák vissza a közigazgatási bizottsághoz. A 17. szakasznál, mely a büntető parancsról intézkedik Barta Ödön azt indítványozta a nagy zajban, hogy a 17. 18. és 19. szakaszokat a Ház tárgyalja együttesen. Széll Kálmán, mivel nem igen értette Barta szavait, maga is indítványozza, hogy a három szakaszt együtt tárgyalják. Kéri a Házat, hogy a részletes vita során legyen csendben és ne társalogjon. Ebben a pillanatban Wlassics és Darányi beszélgettek. A miniszterelnök a Ház zajos derültsége közben odaszólt Wlassicsnak: — Kérem a miniszter urat is, ő se beszélgessen. Ezután előterjesztette a miniszterelnök azt a három módosítást, melyet tegnap már jelzett. Nevezetesen a 17. szakasznál a büntető parancs határát 40 koronáról 30 koronára szállította le, a 18. szakasz úgy módosul, hogy a kézbesítő közeg köteles a büntetőparancsot saját kézhez úgy kézbesíteni, hogy a terhelt a jogorvoslat tekintetében kitaníttassák. A 19. szakasz értelme az lesz, hogy a kézbesítésnél rögtön lehet majd ellentmondani, Barta Ödön kéri a Házat, utasítsa a módosításokat a közigazgatási bizottsághoz. Széll Kálmán ezt ellenzi. A Ház nem utasítja a módosításokat a bizottsághoz. Barta Ödön a három szakaszhoz szólva, kifejti a büntető parancs nagy jelentőségét, polemizál.Ho-