Magyar Szó, 1901. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1901-06-22 / 146. szám

Június 22. " . ..német lapok természetesen erősen megtámadtak, az olaszok ellenben, különösen pedig az oroszok teljes el­ismeréssel méltattak. < Mielőbbi értesítéseit várja, stb. * A Neues Wiener Journal ma megjelent számá­ban budapesti tudósítás alapján szintén foglalkozik a Rimler-féle röpirattal és abból ugyanazokat a részeket közli, a­melyeket fentebb mi is reprodu­kálunk. Az ismertetést a «Neues Wiener Journal» szerkesztősége a következő megjegyzésekkel fe­jezi be: «. f . Igen szívesen elhis­szük, hogy Ugron úr ebben az óriási tőkével alapítandó franczia– magyar bankban nem csupán a németek és osz­trákok elleni ellenséges indulatával vett volna részt. Ugrón úr most ismételten és feltűnő módon­­ adott kifejezést az ő üzleti­ szellemének és meg­valósulás esetén egy olyan bank, ha nem is mások­nak, de az ő testszomjának gazdag táplálékot szolgáltatott volna. A­mi a röpirat tartalmának egyéb részeit illeti, úgy látszik, hogy komoly politikus nem veheti Ugront komolyan és hogy Delcassé ismeretes magatartása a magyar Don­ Quichotte-nak és az ő Sancho Panzájának intel­m­­ül szolgálhat a jövőre. Budapest, június 21. : A képviselőház holnap, szombaton, dél­előtt 10 órakor ülést tart. Napirend: a köz­­igazgatás egyszerűsítése és a 7 éven felüli gyermekek oltalmáról szóló javaslat Értekezlet a szabadelvű pártban. Az ország­gyűlési szabadelvű pártkör ma este hét és félórakor értekezletet tart a pártkör helyiségében.­­ A nyári szünet. Úgy hírlik és valószínünek is tartjuk, hogy a képviselőház egy hétre, a jövő pén­teken, június 28-án tartja a nyári vakáczió előtt az utolsó érdemleges ülését. Addig minden valószínű­ség szerint elintézik mindazokat az ügyeket és elő­terjesztéseket, melyeknek még ebben az ülésszakban való letárgyalása kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott. A jövő pénteken elnapolják az ország­gyűlést szeptember legelejéig, amidőn is a képviselő­ház a vármegyei pénztárakról és számvevőségekről rendelkező törvényjavaslatnak a tárgyalásával fogja ismét megkezdeni életének legutolsó pár hetére ki­terjedő munkálkodását. Az összeférhetlenségi ügyekben követendő eljárás szabályainak a házszabályokba leendő be­iktatására kiküldött képviselőházi bizottság Szilágyi Dezső elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány részéről Plósz igazságügyminiszter volt jelen. Az ülésen Rohonyi előadó előterjesztette az eljárási szabályoknak a bizottság előző megállapodásai alap­ján kidolgozott szövegét, melyet a bizottság több rendbeli további módosítással magáévá tett és hite­lesített, megállapítván egyúttal az összeférhetlenségi eljárást szabályozó szakaszok sorrendjét is. A bizott­ság az eljárási szabályok tervezetét rövid jelentés kíséretében holnap a ház elé fogja terjeszteni. A zempléni főispánéig. A hivatalos lap mai száma erősíti meg három hónappal ezelőtt közölt hírünket. Megírtuk már akkor, hogy Molnár István, Zemplén vármegye főispánsága távozóban van, de megírtuk azt is, hogy gróf Hadik-Barkóczy Béla lesz az utódja. Most megtörtént a kinevezés is, a felmentés is. A felmentett főispánt a királyi kegy kitüntetésben is részesíti. Molnár István mellét, ünne­pélyes alkalmakkor, ezentúl a Szent­ István rend középkeresztje fogja díszíteni. VÁLASZTÁSI MOZGALMAK: A tasnádi vá­lasztóker­ületben Kovácsy Sándor jelenlegi képviselő­vel szemben Kávássy Sándor érkávási földbirtokos lép fel képviselőnek Kossuth-párti programmal.­­ A bogsári kerület egy küldöttsége tisztelgett a napokban a délvidéki nemzeti párt egykori elnöké­nél, Patyanszky Elek volt főispánnál s felajánlotta neki a jelöltséget. Patyanszky a jelöltséget elfo­gadta. — A tabi kerület függetlenségi pártja egy töredéke Szántódon pártgyűlést tartott és azon Vö­ MAGYAR SZÓ­­ — rcs János és Ugrón Ákos függetlenségi párti jelöl­tekkel szemben harmadik jelöltnek Nessi Pál buda­pesti ügyvédet léptették fel. — Faktum szabad­­elvüpárt és néppárt között. Sopronból kapjuk a hírt: a megyei szabadelvüpárt és néppárt között a választások idejére paktum van létesülőben. Szabad­ Bárándon tudvalevőleg gróf Niczky Pál a szabad­elvüpárt jelöltje. A néppárt most akarná, hogy gróf Niczky Pál Nagymartonban lépjen fel Dégen helyett, ifj. Zichy János gróf pedig Szabad­ Bárándon s el­­­­lenjelöltet természetesen nem állítanának egymás­­­­nak a pártok. 146. szám. 3 ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése, A képviselőház ma folytatta a közigazga­tás egyszerűsítéséről szóló javaslatot és el­jutott a büntető parancsról szóló szakaszo­kig. A képviselők azonban nem nagy érdek­lődést tanúsítottak a javaslat iránt, mert volt egyéb szenzáczió: Ugron Gábornak le­vele, melyben a franczia kormánytól válasz­tási czélokra és a «közvélemény átgyúrá­sára» egy millió frankot kér annak fejében, hogy mozgalmat indít és pártot szervez a hármasszövetség ellen, a franczia—orosz— osztrák-magyar szövetség mellett. Ezt a levelét, melyet egy reggeli lap közölt, óriási feltűnést keltett és a folyosón csak erről folyt a beszélgetés. Akik még nem olvasták, seregesen tódultak az olvasó­szobába. Egy­hangú volt a vélemény, hogy: — Meghalt valaki! Ridszky Ágost a legnagyobb felháborodás hangján beszélt a levélről és Tisza Kálmán­­mánnak mondva el a dolgot, hozzátette : — Ez nyílt hazaárulás! Nem volt senki, aki ne a legélesebb ki­fejezésekkel kelt volna ki Ugron Gábor ellen. A legpozitívebb formában járt a hír, hogy magát Széll Kálmánt is végtelenül meglepte a levél és kijelentette : — Hihetetlen vakmerőség ! Mikor az ülés­ megkezdődött, minden szem Ugront kereste. Ugron azonban nem volt sehol. Csak az ülés végén jött be a Házba. Több újságíró nyomban megrohanta : — Igaz, vagy nem igaz ? Ugront meglepte a kérdés, mire elmon­dották neki a dolgot. — Semmit még nem olvastam, úgymond. És sietett az olvasó­szobába, hogy elol­vassa a róla szóló közleményt. Miután be­fejezte, eltávozott azzal : — Megyek haza. Távollétében barátai azt a hírt terjesztet­ték, hogy a levél apokrif. De ezzel szem­ben jött a pozitív hír, hogy Rimler fénykép­másolatban fogja közölni a levelet, hogyha Ugron Gábor a szerzőséget tagadná. Az ülésen különben Bérczes Dezső elnökölt. Széll Kálmán az ülés elején jelentést tart arról, hogy a külügyminiszter három konzulátust bírói hatáskörrel ruházott fel. Következett a közigazgatás egyszerűsítése. A 4. szakasznál Barta Ödön azt kérdi, hogy az összegek miért vannak kizárva a szakasz rendelke­zései alól. Széll Kálmán konstatálja, hogy a községek nin­csenek kihagyva, mert a községek is lehetnek pe­res felek. A 8. szakasznál, mely szerint a felülvizsgálati ké­relemnek és a felfolyamodásnak a határozat végre­hajtására halászlé hatálya­ nincs, Barta Ödön azt kívánja, hogy olyan esetben, mikor valakinek a vég­rehajtás által helyrehozhatatlan kár okoztatik, legyen halasztó hatálya a felülvizsgálati kérelemnek és fel­folyamodásnak. Kéri, hogy a végrehajtást az első­fokú hatóság függeszthesse föl ; e határozat ellen a másodfokra lehessen felfolyamodni..­. .... Polónyi Géza a Ház fél, hogy e szakasz nagy visszaéléseknek­­ lehet alapja. Kérdi, hogy a felfolya­modás haczára való végrehajthatóság kiterjed-e a rendőrbíráskodásra is? Ha kiterjed, ez óriási baj a személyes szabadságra. Ki kellene mondani, hogy szabadságbüntetést a felfolyamodás elintézéséig végre ne lehessen hajtani. Módosítást nyújt be, mely szerint a rendőrbírói hatáskörben hozott és szabadságvesztés büntetést rendelő határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elintézéséig a bün­tetés végre nem hajtható. Széll Kálmán nem akarja a személyes szabad­ságot veszélyeztetni. A végrehajtási rendeletben gon­doskodni fog arról, a­mit Polónyi akar. Talán nem ugyanazon szavakkal, de lényegében úgy. Csávolszky Lajos: Törvénybe tessék bevenni. Széll Kálmán nem fogadja el Polónyi módosítá­sát. Nem azért, mert nem helyes, hanem azért, mert nem idevaló. Kéri Polónyit, vonja vissza. Ami a Barta Ödön aggodalmait illeti, kéri a Házat, uta­sítsa Barta módosítását a közigazgatási bizottság­hoz. Az szövegezze meg a módosítást. A­míg a bi­zottság nem döntött, ne döntsön a Ház sem s in­dítványozza, hogy holnapig függes­sze fel a Ház a határozathozatalt a szakasz fölött. Polónyi Géza személyes kérdésben kijelenti, hogy sohasem azért szól közbe, hogy a miniszterelnököt megzavarja. Ami a módosítást illeti, azt nem vonja vissza. Miniszteri ígéret szép dolog, de mégis csak gyöngébb, mint a törvény. Szilágyi Dezső is meg­ígérte az uralkodó családtagjainak házassági jogát, de mégsem tartotta meg. ■ Széll Kálmán nem tartja helyesnek, hogy Polónyi Géza ragaszkodik a módosításhoz, mely legjobb esetben is a rendbíráskodás szakaszánál hozható be. Elvileg helyes s újra fogadja, hogy a végrehajtási rendeletben figyelembe veszi. Polónyi Géza visszavonja módosítását. A Ház a szakaszt a közigazgatási bizottsághoz­­utasítja. A 9. szakasznál, mely a vétlen mulasztás iga­zolásáról szól, Barta Ödön módosítást nyújt be, mely szerint, ha valaki elháríthatatlan akadály miatt a hatóság előtt meg nem jelenhetett, igazolással­­élhessen. Széll Kálmán elfogadja a módosítást. Szünet után a 13. szakasznál felszólal Papp Elek. Kifogásolja, hogy az elsőfokú bíróságnál a a rendőrkapitány ítélkezik kihágási ügyekben. Mó­­dosítványt nyújt be, hogy ez megváltoztattassék. Széll Kálmán miniszterelnök nem fogadja el a módosítást, mert ez komplikálná az eljárást. A Ház a választ változatlanul fogadja el. A 14. szakasznál Papp Elek módosítást nyújt be. Széll Kálmán miniszterelnök kéri, hogy a sza­kaszt a módosítással együtt utasítsák vissza a köz­­igazgatási bizottsághoz. A 17. szakasznál, mely a büntető parancsról in­tézkedik Barta Ödön azt indítványozta a nagy zajban, hogy a 17. 18. és 19. szakaszokat a Ház­ tárgyalja együttesen. Széll Kálmán, mivel nem igen értette Barta szavait, maga is indítványozza, hogy a három sza­kaszt együtt tárgyalják. Kéri a Házat, hogy a rész­letes vita során legyen csendben és ne társalogjon.­­ Ebben a pillanatban Wlassics és Darányi beszélget­tek. A miniszterelnök a Ház zajos derültsége közben odaszólt Wlassicsnak: — Kérem a miniszter urat is, ő se beszélgessen. Ezután előterjesztette a miniszterelnök azt a há­rom módosítást, melyet tegnap már jelzett. Neve­zetesen a 17. szakasznál a büntető parancs határát 40 koronáról 30 koronára szállította le, a 18. sza­kasz úgy módosul, hogy a kézbesítő közeg köteles a büntetőparancsot saját kézhez úgy kézbesíteni, hogy a terhelt a jogorvoslat tekintetében kitanít­­tassák. A 19. szakasz értelme az lesz, hogy a kéz­besítésnél rögtön lehet majd ellentmondani, Barta Ödön kéri a Házat, utasítsa a módosításo­kat a közigazgatási bizottsághoz. Széll Kálmán ezt ellenzi. A Ház nem utasítja a módosításokat a bizott­sághoz. Barta Ödön a három szakaszhoz szólva, kifejti a büntető parancs nagy jelentőségét, polemizál.Ho-

Next