Magyar Szó, 1922. július (1. évfolyam, 123-148. szám)
1922-07-01 / 123. szám
SZOMBATARA 3 KOROMA EGER * 1922. JULIUS HÓ © I © ELSŐ ÉVFOLYAMAI 23*: SZÁM MAGYAR SZÓ A Hsvssmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Egri Nyomda R.-í. (Eger, Gimnázium«. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER IfiNOS == ELŐFIZETÉSI A R. =. Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnapS K % Sok seb sajog ma mindenütt, minden emberen. Nemcsak a mi kis hazánk, hanem az egész nagyvilág lázas, nagybeteg. Tőr, gyilok, bomba, revolver a törvényes eszköz Nyugat legműveltebbnek gondolt államaiban is. Erkölcsi zürlöttség, önzés, irigység, tombol végig az egész emberiségen. Nagy tömeg még mindig abban az őrületben ringatja magát, hogy Marx elvei, Kun Béla véres kormányzási mennyországot hozna módszere a nép millióinak, melyek most keseregnek és panaszkodnak a rájuk nehezedő élet súlyos terhe alatt. Azt már meg kellett volna ennyi szenvedés után tanulnunk, hogy az elkeseredettség, a panasz, a nélkülözés ne tegyen ellenségévé saját, drága hazánknak és benne önmagunknak. Mert aki a szenvedésből, a a bajból, a panaszból, gyűlöletbe és a bosszúba csap a át, arra csak nagyobb megpróbáltatások várnak és a bosszú kétélű fegyvere a bosszúiét is éppen úgy éri. A bosszú, a gyűlölet, a lazítás itthon csak növeli e bus romokat, Nagymagyarország ésScmka romjait. Ezerszer kiáltottuk már az igazságot, de ezeregyedikszer is ugyanezt mondjuk : Haladni, sebet gyógyítani, bajokat, panaszokat orvosolni csak a szeretettel lehet .Akinek tehát fáj valami az országban, akit méltatlanság ér, akinek munkáját nem koronázza mindig a remélt siker, az ne kezdjen itt, e szegény és a pártoskodás által legjobban pusztított hazában önös bosszújából gyűlölködő, ellenzékieskedő, robbantó szándékú pártos politikát, hanem kitartva hűségesen és bátran az egyetlen zászló alatt, saját táborában, saját barátai által keressen bajaira megfelelő orvoslást. Ha önmagunkhoz és saját fajtánkhoz sem maradunk hűek, akkor kitől várunk segítséget? Azok tehetnek egymásért legtöbbet, akik egymáshoz legközelebb állnak. M nemzetgyűlés Bethlen István gróf a kormány programmjáról. — A nemzetgyűlés feladatai. — A kormányelnök közös, harmonikus munkára szólít minden társadalmi osztályt. Budapest, 1922. junius 30. A mai nemzetgyűlést Gál Gasztoni1 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy a következő képviselők mandátumai ellen érkezett be panasz : Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berki Gyula, Apponyi és Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és Urbán Péter br. Ezek megbízói levelét a C. osztályhoz teszik át. Bemutatja továbbá, Homonnay Tivadar megbízó levelét és jelenti, hogy az Amerikai Magyar Társaság az Egyesült Államok függetlensége emlékére július 2 án ünnepélyt rendez, amelyre meghívót kapott a nemzetgyűlés. Ajánlja, hogy a nemzetgyűlés Huszár Károlyt küldje ki az ünnepélyen való részvételre. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután az indemnitási javalat következik. Ivády Béla a pénzügyi bizottság előadója ismerteti az 1922— 23-iki költségvetési év első 6 hónapjában viselendő és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalásában, midőn az állami bevételek kezelésére és a kiadások teljesítésére kér felhatalmazást, kitér a kormány programmjára. Ez a kiengesztelés politikája. Arra van szükség, hogy minden társadalmi osztály tegyen le arról a szándékáról, hogy a többi fölött uralkodjék. Közös, harmonikus munkára hív föl minden társadalmi osztályt. A nemzetgyűlés első feladata volt, hogy a kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteket hatályon kívül helyezze. A másik pedig az, hogy utasítást adott a közhatóságoknak, arra, hogy bizonyos rendelkezéseket enyhébben kezeljenek. A kormányzó ünneplése Szegeden. A kormányzó Dorozsmán éjszakázott. „Túrán" vonata junius hó 29 én reggel indult el Szeged felé. Érkezését 31 ágyulövés jelezte. Szeged állomáson diszszázad várta a kormányzót. Eigner Károly főispán intézett hozzá beszédet és a többek között ezeket mondotta : Mi, szegediek, úgy érezzük, hogy Ö Főméltósága hazaköltözik, hogy egy pillanatra kipihenje az országlás gondjait és hazajött megtekinteni legrégibb híveinek táborát. A keresztény erkölcsiségért és nemzeti egységért a közelmúltban folytatott titáni harcok után hálásak vagyunk Östi méltóságának, hogy célunk elérésének megkönnyítésére hozzánk küldte a menekült kolozsvári egyetem tudósainak táborát. Az egyetem 50 éves felállításának évfordulóján arra kérjük méltóságodat, kegyeskedjék az akció segítő képességét biztosítani és fokozni. Az üdvözlésre a kormányzó válaszolt : Nem kell ismétesen hangoztatnom azt az érzést, amely eltölt, valahányszor átlépem városuk küszöbét. A közelmúltnak olyan sok szálai fűződnek ide és olyan sok emlék ébred fel bennem, úgy érzem mintha hazatérnék, mikor Szegedre jövök. Benső örömmel hallottam a főispán úr szavaiból, hogy az egyetem, melyet Szeged városa olyan lelkes örömmel karolt fel, ideérkezésének első percétől kezdve milyen hamar és teljes mértékben egybeforrt a város közönségével. A menekültek kedves otthonra találtak. A vendéglátó Szeged hazafias közönsége pedig nagytudományú és hasznos munkásokat nyert bennük. A kormányzó beszéde után nagy éljenzés közben a katonai gyakorlótéren szemlét tartott. I BHW—W11N IN IW—BBH—WB8B6a A ciszterci öreg diákok szövetsége. Elhangzott a Te Beim, lefolyt a fenséges záróünnepély a Szent Bernit főgimnáziumban : rózsás mosolygásu arcok mellett keserű, megnyúlt tekintetek vánszorogtak ki az intézet kapuján, keservesen szorongatván fekete leckekönyvüket hónuk a’str. Az élet ifjú változatos tarka képét az öreg diákok komoly csoportja váltja föl. Alig hogy kiürült a szent csarnok, ahol ifjú változatos éveit élte át hajdanában az öreg diákok különböző években termett gyümölcse, a szent Te Deum napján újra egybesereglettek, hogy örök frigyre lépjenek mindazok, akik a ciszterci rend valamelyik gimnáziumában ha nem végezték is teljesen tanulmányaikat, de szellemi kincseiket ott szívták magukba és szövetséget kötöttek, hogy egymást ezentúl is testvéri egyetértésben szeretik, egymást támogatni fogják az élet különböző körülményei között és a még egyetemi tanulmányaikat végző ifjú iskolatestvéreiknek anyagi támogatását tűzik ki szent feladatukul. Az egyesület egri osztálya több mint háromszáz taggal létesült. A tagok között körülbelül tizen örökítő tagok (10000 kor.), nyolcvanan alapitó tagok (1000 kor.) és a többiek évi rendes tagok (50 kor.) A korelnök Csekó Gábor nagyprépost prelátus indítványára Babocsay László iskolatársukat választották meg elnöknek, aki magas szárnyalású klasszikus beszéddel foglalta el az elnöki széket és vezette a gyűlést. Az egyesület védnökei: Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Békefi Remig dr. zirci apát és Cseke Gábor nagyprépost. Alelnök: Lipcsey Péter és Werner Adolf dr. Titkár: Breznay Imre. Pénztáros: Pölöskey Kornél lett. Választottak ezenkívül ötven tagból álló választmányt és ezzel az egyesület megkezdette fenséges, hazafias, kulturális és a Krisztusi szeretet diktálta magasztos munkásságát. A gyűlés végeztével az öreg diák pajtások Lipcsey Péter alelnöknél magyar névnapot tartottak. * Németország súlyos helyzete. Berlin 1922. június 30. (MTI) A válságos belpolitikai helyzet és a félelem, hogy ez a birodalmi gyűlés feloszlására fog vezetni, nagy nyugtalanságot okozott a gazdasági körökben. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.