Magyar Szó, 1922. július (1. évfolyam, 123-148. szám)

1922-07-01 / 123. szám

SZOMBATARA 3 KOROMA EGER * 1922. JULIUS HÓ © I © ELSŐ ÉVFOLYAMAI 23­*: SZÁM MAGYAR SZÓ A Hsvssmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Egri Nyomda R.-í. (Eger, Gimnázium­«. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LA­PVEZÉR: MHYER IfiNOS == ELŐFIZETÉSI A R. =. Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnapS K % Sok seb sajog ma mindenütt, minden embe­ren. Nemcsak a mi kis hazánk, hanem az egész nagyvilág lá­zas, nagybeteg. Tőr, gyilok, bomba, revolver a törvényes eszköz Nyugat legműveltebb­nek gondolt államaiban is. Erkölcsi z­ürlöttség, önzés­, irigy­ség, tombol végig az egész emberiségen. Nagy tömeg még mindig ab­ban az őrületben ringatja ma­gát, hogy Marx elvei, Kun Béla véres kormányzási mennyországot­ hozna módszere a nép millióinak, melyek most kese­regnek és panaszkodnak a rá­juk nehezedő élet súlyos terhe alatt. Azt már meg kellett volna ennyi szenvedés után tanul­nunk, hogy az elkeseredettség, a panasz, a nélkülözés ne te­gyen ellenségévé saját, drága hazánknak és benne önma­gunknak. Mert aki a szenvedésből, a a bajból, a panaszból, gyűlöletbe és a bosszúba csap a át, arra csak nagyobb megpró­báltatások várnak és a bosszú kétélű fegyvere a bosszúiét is éppen úgy éri. A bosszú, a gyűlölet, a lazí­tás itthon csak növeli e bus romokat, Nagymagyarország ésScmka romjait. Ezerszer kiál­tottuk már az igazságot, de ezeregyedikszer is ugyanezt mondjuk : Haladni, sebet gyógyítani, bajokat, panaszokat orvosolni csak a szeretettel lehet­ .Akinek tehát fáj valami az országban, akit méltatlanság ér, akinek munkáját nem koro­názza­­ mindig a remélt siker, az ne kezdjen itt, e szegény és a pártoskodás által legjob­ban pusztított hazában önös bosszújából gyűlölködő, ellen­­zékieskedő, robbantó szándékú pártos politikát, hanem kitartva hűségesen és bátran az egyet­len zászló alatt, saját táborá­ban, saját barátai által keressen bajaira megfelelő orvoslást. Ha önmagunkhoz és saját fajtánkhoz sem maradunk hűek, akkor kitől várunk segítséget? Azok tehetnek egymásért leg­többet, akik egymáshoz leg­közelebb állnak. M nemzetgyűlés Bethlen István gróf a kormány programmjáról. — A nemzetgyűlés feladatai. — A kormányelnök közös, har­monikus munkára szólít minden társadalmi osztályt. Budapest, 1922. junius 30. A mai nemzetgyűlést Gál Gasz­­ton­i­1 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy a következő képviselők man­dátumai ellen érkezett be panasz : Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berki Gyula, Apponyi és Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és Urbán Péter br. Ezek megbízói levelét a C. osztályhoz teszik át. Bemutatja to­vábbá, Homonnay Tivadar megbízó levelét és jelenti, hogy az Amerikai Magyar Társaság az Egyesült Álla­mok függetlensége emlékére július 2 án ünnepélyt rendez, amelyre meg­hívót kapott a nemzetgyűlés. Ajánlja, hogy a nemzetgyűlés Huszár Károlyt küldje ki az ünnepélyen való rész­vételre. A Ház ilyen értelemben ha­tároz. Ezután az indemnitási javalat kö­vetkezik. Ivády Béla a pénzügyi bi­zottság előadója ismerteti az 1922— 23-iki költségvetési év első 6 hó­napjában viselendő és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­­javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalásában, midőn az állami be­vételek kezelésére és a kiadások teljesítésére kér felhatalmazást, kitér a kormány programmjára. Ez a ki­engesztelés politikája. Arra van szük­ség, hogy minden társadalmi osztály tegyen le arról a szándékáról, hogy a többi fölött uralkodjék. Közös, harmonikus munkára hív föl minden társadalmi osztályt. A nemzetgyű­lés első feladata volt, hogy a kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteket hatályon kívül helyezze. A másik pedig az, hogy utasítást adott a közhatóságoknak, arra, hogy bizonyos rendelkezéseket enyhébben kezeljenek. A kormányzó ünneplése Szegeden. A kormányzó Dorozsmán éjszaká­zott. „Túrán" vonata junius hó 29 én reggel indult el Szeged felé. Érkezését 31 ágyulövés jelezte. Szeged állomáson diszszázad várta a kormányzót. Eigner Károly főis­pán intézett hozzá beszédet és a többek között ezeket mondotta : Mi, szegediek, úgy érezzük, hogy Ö Főméltósága hazaköltözik, hogy egy pillanatra kipihenje az ország­lás gondjait és hazajött megtekin­teni legrégibb híveinek táborát. A keresztény erkölcsiségért és nemzeti egységért a közelmúltban folytatott titáni­ harcok után hálásak vagyunk Östi méltóságának, hogy célunk eléré­sének megkönnyítésére hozzánk küldte a menekült kolozsvári egye­tem tudósainak táborát. Az egyetem 50 éves felállításának évfordulóján arra kérjük méltóságodat, kegyes­kedjék az akció segítő képességét biztosítani és fokozni. Az üdvözlésre a kormányzó vála­szolt : Nem kell isméte­sen hangoztatnom azt az érzést, amely eltölt, vala­hányszor átlépem városuk küszöbét. A közelmúltnak­­ olyan sok szálai fűződnek ide és olyan sok emlék ébred fel bennem, úgy érzem mintha hazatérnék, mikor Szegedre jövök. Benső örömmel hallottam a főispán úr szavaiból, hogy az egyetem, melyet Szeged városa olyan lelkes örömmel karolt fel, ideérkezésének első percétől kezdve milyen hamar és teljes mértékben egybeforrt a vá­ros közönségével. A menekültek kedves otthonra találtak. A vendéglátó Szeged hazafias közönsége pedig nagytudományú és hasznos munká­sokat nyert bennük. A kormányzó beszéde után nagy éljenzés közben a katonai gyakorló­téren szemlét tartott. I BHW—W11N­ IN­ IW—BBH—WB8B6a A ciszterci öreg diákok szövetsége. Elhangzott a Te Beim, lefolyt a fenséges záróünnepély a Szent Ber­nit főgimnáziumban : rózsás mosoly­­gásu arcok mellett keserű, megnyúlt tekintetek vánszorogtak ki az intézet kapuján, keservesen szorongatván fe­kete leckekönyvüket hónuk a’str. Az élet ifjú változatos­ tarka képét az öreg diákok komoly csoportja váltja föl. Alig hogy kiürült a szent csarnok, ahol ifjú változatos éveit élte át hajdanában az öreg diákok különböző években termett gyü­mölcse, a szent Te Deum napján újra egybesereglettek, hogy örök frigyre lépjenek mindazok, akik­­ a ciszterci rend valamelyik gimnázi­umában ha nem végezték is teljesen tanulmányaikat, de szellemi kincseiket ott szívták magukba és szövetséget kötöttek, hogy egymást ezentúl is testvéri egyetértésben szeretik, egymást támogatni fogják az élet különböző körülményei között és a még egye­temi tanulmányaikat végző ifjú is­kolatestvéreiknek anyagi támogatását tűzik ki szent feladatukul. Az egyesület egri osztálya több mint háromszáz taggal létesült. A tagok között körülbelül tizen örökítő tagok (10000 kor.), nyolcvanan ala­­pitó tagok (1000 kor.) és a többiek évi rendes tagok (50 kor.) A korelnök Csek­ó Gábor nagypré­post prelátus indítványára Babocsay László iskolatársukat választották meg elnöknek, aki magas szárnya­­lású klasszikus beszéddel foglalta el az elnöki széket és vezette a gyűlést. Az egyesület védnökei: Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Békefi Remig dr. zirci apát és Cseke Gábor nagy­prépost. Alelnök: Lipcsey Péter és Werner Adolf dr. Titkár: Breznay Imre. Pénztáros: Pölöskey Kornél lett. Választottak ezenkívül ötven tagból álló választmányt és­ ezzel az egye­sület megkezdette fenséges, hazafias, kulturális és a Krisztusi szeretet dik­tálta magasztos munkásságát. A gyű­lés végeztével az öreg diák pajtások Lipcsey Péter alelnöknél magyar név­napot tartottak. * Németország súlyos helyzete. Berlin 1922. június 30. (MTI) A válságos belpolitikai helyzet és a félelem, hogy ez a bi­rodalmi gyűlés feloszlására fog ve­zetni, nagy nyugtalanságot okozott a gazdasági körökben. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium­ u. 3. sz.

Next