Magyar Szó, 1922. szeptember (1. évfolyam, 175-199. szám)
1922-09-01 / 175. szám
ARA 5 KORONA EGER * 1922. SZEPTEMBER HÓ © l@ELSŐ ÉVFOLYAMAIT 5** SZÁM ^maemnsmmitf PÉNTEK 'm *«as»a«air 11 nwif mi—iiimhéih i mr*nnmm A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: n*r Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) ■ • **• asm POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MAGYER KfíNOS ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 900 K, félévre 450 K, negyedévre 2S5 K. Egyes számára vasár- és ünnepnapon is I körömi Középeurópa konszolidációja. A kisantánt politikáját Prágában is életveszélyesnek tartják. Prágából augusztus 24-iki dátummal az európai politika szempontjából nagyon érdekes és a kisantántra nézve nagyon megszívlelendő cikket irt a Neue Freie Pressé-ben Jesser Ferenc szenátor. Csehszlovákia gazdasági válságával foglalkozva dr. Englisch volt cseh pénzügyminiszter szavait idézi: „Akik innen külföldre utaztak, valószínűleg jól esett nekik ott a drága szokolyaikkal nagy urat játszaniok, de az itthoni fürdőhelyek üresek ám és iparunkban is hamarosan a nagy urat fogjuk játszani olyan értelemben, hogy rövid idő múlva kár balett kezekkel, munka nélkül fogunk sétálni“. Zárt határok mellett, válságba jut a cseh ekszport. A munkanélküliség, mely egyre terjed Csehországban, most privát becslés szerint 400,000 embert számlál. A legspeciálisabb cseh kiviteli cikkek is, mint cukor, komló, szesz, üveg és porcellán, visszaeső tendenciát mutatnak. A raktárak mindenütt tömve vannak, üzletkötések az utódállamokkal egyre nehezebbek, az áruraktár veszteségei naponkint nőnek. (Magyarországon a raktáron lévő áruk koronabeli értéke koronánk esésével emelkedik, tehát akinek áruban van a vagyona, az jár jól. Csehországon pedig fordítva : a szokás értéke egyre növekszik, miáltal az áruban álló vagyon értéke egyre csökken.) Ezekhez járulnak még az állami és a közterhek viselése, a hatalmas vagyonadó és a bankoknak fizetendő magas kamatok. A verseny - és fizetésképtelenségek tisztája kétségbeejtő hosszúságot ért el. A munkabérek leszállítását nem lehet általánosságban keresztül vinni, mert árcsökkenés az ország belsejében nem igen észlelhető. Csehszlovákiában még mindig legdrágább a megélhetés. Csehszlovákia gazdasági problémája röviden a következőképen fejezhető ki: Vagy folytatja harcot az állam nemzetgazdaságának a természet és történelem által diktált feltételei ellen, vagy pedig alkalmazkodik azokhoz. Az első esetben az egész Csehszlovákiára életveszélyes szociális krízis áll elő, mely alkatrészeire bontja az új államot. A második esettel az első lépés történnék Középeurópa új organizációjához, de akkor véget kellene vetni a német- és magyarellenes politikának. Európa új organizációja csak egészséges és állandó lehet. Középeurópa oly „konszolidációja“, mely Ausztria és Magyarország fölött a kisantánt hegemóniájának eredménye és mintegy része a Németország köré font fojtogató gyűrűnek, egyáltalában nem konszolidáció, hanem megismétlése a békediktálás hibáinak. Az augusztusi marienbadi csehjugoszláv konferencia ugyancsak ebbe a hibába esett bele. Az úgynevezett Duna szövetségit, melyet a franciák terveztek, Benes csak azért utasította el, mert az szerinti annak a politikai és gazdasági alakulatnak a felújítása volna, melyet egykor Ausztria-Magyarországnak neveztek. Ebben a szövetségben Bécs és Budapest, Magyarország és az osztráknémetek újból befolyáshoz jutnának, Prága és Belgrád pedig elvesztenék mostani jelentőségüket. Benes Magyarországot és a német Ausztriát alakilag önállóknak akarja hagyni, de a valóságban uralkodni akar rajtuk. Az újdonsült szláv államok kezükben akarják tartani a két országot, hogy Olaszország és Németország együttműködését lehetetlenné tegyék. Természetesen az ilyen „konszolidált“ Középeurópában új militáris és politikai fejlődés csírái nyugodnának. Ennek az ideának harcosai azonban elfelejtik, hogy az ilyen Centráleurópa csak torzó, mert Középeurópa konszolidálása el nem képzelhető Németország és Magyarország újraépítése nélkül. Németország és Magyarország összeomlása magával rántaná azokat a védőfalakat is, amit a délszláv és cseh politikusok a maguk védelmére emeltek. Lloyd George, Keynes, Vanderup és mások a nagy gazdasági területek helyreállításának szükségességét már rég elismerték azokkal a lehetetlen politikai határokkal szemben, melyet az igazságtalan béke alkotott, melyek most vámhatárokban és a kereskedelem és forgalom megnehezítésében rombolják ki magukat. Ennek hátrányát érzi most Csehszlovákia, mely abban a veszélyben forog, hogy mühe yeinek és természeti kincseinek fölöslegében megfullad. A mai cseh politika előnyökhöz juttathat egy klikket, de a polgárok annak csak hátrányát tapasztalják. Így írnak csehek a „cseh államról.“ Érdemes ezt olvasni a mi magyar olvasóközönségünknek is. Látjuk, hogy már ők maguk is belátják a mi örök igazunkat. Az ilyen ivás reményt öntsön belénk. Várjunk, tűrjünk, ha összeszorított fogakkal kell is tűrnünk a mai nehéz életet. Hamarosan meg kell változnia Középeurópa térképének és el kell jönnie az ezeréves nagy és boldog Magyarországnak! (K.) az iparengedélyeket felülvizsgálja és a kellő ok nélkül kiadottakat bevonják. A jövőlben csak rokkantak, hadi özvegyek és más méltánylandó körülmények között élő polgárok kaphatnak iparengedélyt. Az árvizsgáló bizottság ma délelőtt tartotta ülését a vármegyeházán. Jelen voltak: Fülöp Zoltán elnök, dr. Lukács, Gröber Ferec, Balsay Béla, Horánszky, Tóth Csepreghy, Hunyor, Hecser, Csinger, Krajnák, Dinkó, Udvardy, Fluck, Pohesek bizottsági tagok. Munkába lépett az árvizsgáló bizottság. Megrendszabályozzák az árakat az egész vonalon. Az uj piaci árak. Eger, 1922. augusztus 31. Megírtuk már,hogy Fülöp Zoltán ny. főszolgabíró Hevesvármegye árvizsgáló bizottságának elnöke általános tanácskozáson Budapesten volt. Az elnök erről munkatársunknak a következőket mondotta: A kereskedők ! A kormánnyal a kereskedőkre nézve végleges megállapodást nem lehetett létrehozni, mert nem alakult ki egységes felfogás arra nézve, hogy az ár megállapításánál a vételár vagy az új beszerzési, úgynevezett utánpótlási ár legyen az irányadó. A rendőrség. A helyi rendőrség még nem rendelkezik szakemberekkel, akik az árdrágítás felderítéséhez kellőleg értenének. Pestről küldenek le e szakban jártas detektíveket. Felülvizsgálják a kiadott iparigazolványokat. Közszükségleti cikkek árusítására sokan kértek és kaptak az utóbbi időben az iparhatóságtól engedélyt. A jövőben ily alkalommal köteles az iparhatóság az árvizsgáló bizottság véleményét is kikérni, sőt kormányrendelet fog intézkedni, hogy A vendéglők. Elhatározta a bizottság, hogy érintkezésbe lép a vendéglősökkel, hogy az olcsóbb étkezést is (leves, főzelék, feltéttel 26 K., mint Budapeten) lehetővé tegyék. Az esetleges árhillépés megállapítására a rendőrség által időnkint leszedett és felülvizsgálja az étlapokat. A fa ára felemelésének megvizsgálására bizottságot küldenek ki, mely megvizsgálja, micsoda kalkuláción alapszik a fa árának a duplájára (250-ről 400 K.-ra)való emelése, mikor télen volt a fa kitermelése és akkori árhoz képest 150 százalékkal drágították a fa árát. A tejtermékek árát nem érinti a bizottság. A pékek kérik, hogy emelje fel a bizottság a kenyér és a sütemények árát. Elnök kijelenti, hogy ezek június 20 óta szabad forgalom tárgyát képezik A hatvani pékek a kenyérsütés árának 3 koronára való felemelését kérték. Az egriek ugyenezt 4 K- ra kérik felemelni. Balkay: Azért kéri az egriek kívánságának teljesítését, mert egy péksegéd, aki 48 órát dolgozik hetenkint, most 4000 koronát követel egy hétre és 2 kiló kenyeret naponta. Hunyor: De ha Egerben 4 koronára emeljük, mit szó ahoz Hatvan, mely 3 koronával is megelégszik? a Dankó. Akkor csakugyan jól írja Magyar Szó, hogy mi nem árvizsgáló, hanem árdrágító bizottság vagyunk. (Derültség.) Egyik bizottsági tag Azért látom oly gyakran pezsgőzni a pékeket a Koronában ! Balkay: Azért is kéri az egri pékek kívánságát honorálni, mert köztudomás szerint az érsekség a fa árát 250-ről 400 koronára emelte. De még így sem lehet fát kapni ,wr~ Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. kl