Magyar Szó, 1923. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-24 / 18. szám

ARA 10 KORONA EGER * 1923. JANUÁR NŐ­­­:24 MÁSODIK ÉVFOLYAM © 18@SZÁM ______________________________________________________________ S­Z­E­R­D­A TC MAGYAR SZÓ A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium­ u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LA­PVEZÉR: MAYER JÁNOS = ELŐFIZETÉSI ÁR:­­ Íf egy hónapra 200 korona, negyedévre 160 kor. az esetleges pótdíjak felszámítlatása fenntartásával, ig/es szám­ára vasár- és ünnepnapon is 10 korona Hevesmegye hódolata Petőfi szellemének. A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülése. Eger, 1923. január 23. Hevesmegye törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt 10 órakor a Vármegyeházán vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott, melyen Petőfi­nek, a magyar nemzet halhatatlan nevű nagy költőjének száz éves szü­letési évfordulója alkalmából Puchlin Lajos vármegyei főjegyző a követ­kező alispáni javaslatot terjesztene elő: „Halhatatlan emlékű nagy köl­tőnk, Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján minden ma­gyarnak hálatelt szívvel kell élteni­e az isteni gondviselés iránt, mert nekünk juttatta a világirodalomban is legelsők közt álló Petőfit. Ez évi legelső közgyűlésünket nem is kezd­hetjük méltóbban, mint a róla való megemlékezéssel. A nagy költők írásművei nemcsak szülő nemzetüknek, hanem az egész világirodalomnak közkincsei s a köl­tők zsenije nemcsak őket teszi hal­hatatlanná, hanem nemzetüknek is megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. A nagyhatalmú görög és római bi­rodalom évezredek óta letűnt a vi­lág színteréről, nagy költőik Home­­ros, Horatius írásművei ma is köz­kézen forognak. Petőfi Sándor szü­letésének száz éves évfordulóját a kisantant című szomszédos rabló államokon kívül az egész világ ün­nepli, mi által szerencsétlen csonka hazánkra terelődik a világ figyelme és Petőfi klasszikus lírája révén többet érünk el hazánk megismer­tetése és az irántunk való szimpátia keltése terén, mint a legnagyobb diplomáciai munka árán. Büszkék és hálásak lehetünk tehát Petőfi halhatatlan szelleme iránt. A nagy üstökös hamar letűnt ha­zánk egéről, de oly kincset hagyott hátra költeményeiben, ami szegény hazánknak állandó gazdag tőkéje marad. Javaslom ennélfogva, hogy Heves­vármegye törvényhatósági bizottsága Petőfi Sándor halhatatlan költőnk születésének 100 éves évfordulójá­ról a költő szelleme iránti rajongó érzéssel emlékezzen meg s ezt ik­tassa jegyzőkönyvében­. Egyhangú felkiáltás: „Elfogadjuk!“ Ekkor megyénk közéletének mind­annyiunk által szeretve tisztelt ag­gastyánja, a nemzeti eszmének, a szabadságnak, Kossuth törekvéseinek jeles multú ősz harcosa, Babocsay Sándor emelkedett szólásra. Mély csendben, figyelem és tisztelet által övezve, halk hangon kezdte gyö­nyörű beszédét. ..Méltóságos Főispán Úr! Mélyen tisztelt Törvényhatósági bizottság! Még sohasem éreztem annyira,­­ hogy úgy mondjam prózai szürke voltomat, mint amikor Petőfiről, a világ egyik legnagyobb költőjéről kell szólanom". — Ezután ismeretei­nek gazdag tárházából felsorakoztatta a világ szellemi óriásait. „Ezek a nagy szellemek, — mondta — va­lóban pazarul hintették, szórták a magasztos eszméket. De én mégis azt tartom, hogy az igazi költő az, aki a képzelőtehetségétől megbabo­názott elméjéből a szellemének izzó láváját legalább időközökben mint a tűzhányó Vezúv szórja szét.“ Végtelenül kedves, lebilincselő volt a beszéd, mikor elmondta, hogy a költő az apostolok lovain jött Egerbe. „Gyi te fakó, gyi te szürke!“ Andornakra eljutva, nem a Mocsáryak kastélyába szállott, hanem betért a talán mindnyájunktól ismert andor­­naki faluvégi kúra korcsmába. Ott az x lábú fény-faasztalon ezt a kis verset frkantotta : Hol jó bort érzek, betérek . Ne térnék hát be Egerbe ? Ha ezt a várost elkerülném Az Isten is megverne. Azt hiszem ez jobb reklám volt az egri bornak, mintha azt a hirla­pokban hasábszámra hirdették volna. Innét csakugyan betért­­ Egerbe. De itt sem a főispánhoz, alispánhoz, az érsekhez, vagy valamelyik főpap­hoz szállott, hanem a papság leg­alsó fokának a legalsó lépcsőjén ál­lott meg, hogy betérjen a kispapok­­hoz a szemináriumba. A kispapok a vékonyöltözetü, viseltes tarisznyájú vézna fiatalembert vándorló legény­nek nézték és nem valami barátsá­gosan fogadták. Pedig abban a ko­pott tarisznyában egy kincsbánya volt: egy kötetre való versgyűjte­mény. De amikor Tárkányi Béla je­les egyházi költő hazaérkezett, aki akkor a szemináriumban a kispapok prefektusa volt és felvilágosította a kispapokat, napokig ütött tanyát köztük a jókedv és barátság. Külö­nösen vármegyénk patriarchális kort elért jeles alispánja, Zalár József be­szélt nekem sokat rajongással erről a látogatásról, aki akkor maga is kispap volt, de aki onnét a harc­térre vonult. Petőfi a jókedvet és barátságot ekkor egy pompás versben örökí­tette meg, inspirálva a hóval borí­tott természettől. A vers egy része így szól: Kedvemnek ha magja volna, Elvetném a hó felett S ha kikelne rózsaerdő Koszoruzná a telet. Milyen poetikus gondolat . . . Fo ylalja: S hogy ha feldobnám az égre szivemet, Melegítné e világot nap helyett. A vulkán itt is kitört.“ Ezután a vértanú Petőfiről emlé­kezett meg. Puchlin Lajos főjegyző szünet után felolvasta a Magyar Nemzeti Szövetség átiratát a jóvátételeli kö­vetelések ellen, mely ügyben a rend­kívüli közgyűlés a nemzetgyűléshez ir Kt. E tárgyhoz a szép beszédű Cse­­pela Lajos dr. kápolnai esperes­­plebános mély nemzeti fájdalommal szólt hozzá. Nagy Petőfinek cente­náriuma mellett megemlékezett egy másik nagy magyar szellemünknek, Madách Imrének centenáriumáról is. E két nagy magyar sírja ma idegen kézben van, de Segesvárról is a Ta­pra magyar dörög Petőfi sírjából felénk. Madách sztregovai temetője­Tóbiás József kir. műszaki taná­csos, az államépitészeti hivatal fő­nöke ismerteti a közúti költségvetés előirányzatát az 1923 illetve 1924. évre, mely 87 millió koronát tesz ki. Majd ismerteti a közmunka és az útadó kivetését. Plóte István: Elfogadja a költség­­­­vetés előirányzatát inditványozzza,­­ hogy könnyítsenek az 1924. évi községi köz­munkákban a kisebb gazdákon, akiknél­ kétfogatuk és csak néhány hold földjük van. Tóbiás kéri, hogy egyelőre fogad­ják el a költségvetési előirányzatot teljes egészében, hisz ha a viszonyok úgy kívánják, hogy a gazdasági hely­zet változik, lehet azt akkor is mó­dosítani. Novák Károly domoszlói plébános kéri, hogy a Domoszló—Márkáz út­„A hinduk szerint a lélek testbe zárt angyal. Hogy lelke eme börtönével mi tör­tént, azt nem tudjuk. Csak azt tudju­k, hogy szelleme örökké ragyogó meteorként tün­döklik . . . Halhatatlan lelke egy láthatatlan lángfelhőn emelkedett az égbe, ahol az ő hona van. Ez a mi hitünk!“ Babocsay Sándor beszédét lelke­sen, hosszasan éljenezték a bizottság tagjai és számosan gratulációkkal siettek hozzá és a főispán, valamint több bizottsági tag kívánságára beszéd jegyzőkönyvi örökítését ha­a­tározták el. Vitéz Bobory György dr. főispán azután, hogy Petőfi Sándor kegye­letének megünneplését dokumen­tálja a bizottság, öt percre felfüg­gesztette a közgyűlést. ből is kitörnek az ő nagy gondo­latai. E nagy szellemek csak megerősít­hetnek bennünket, hogy tiltakozzunk olyan követelések ellen, melyeket nem a jog, hanem az ököljog szül. Ezüstöt, aranyat követelnek tőlünk, mikor már ezüst és aranybányáink az ő kezeikben vannak az ő rok­kantaiknak és hadiárváinak, mintha nekünk nem lennének rokkantaink és hadiárváink. Fegyveres erővel nem szállhatunk szembe a félviággal, hanem azok­hoz kell fordulnunk, akik eljönnek hozzánk és látják nyomorúságunkat. A javaslatot elfogadja, vonal kiépítését is vegyék fel a költségvetési előirányzatba. Domoszló ugyanis körorvosi székhely és Mar­­kazra igen sokszor a legsúlyosabb esetben sem mehet ki az orvos a rossz ut miatt. Igen gyakran a gaz­dasági munkálatok végzését is gá­tolja a rossz ut. Tóbiás válaszában kifejti, hogy ez vicinális út és kiépítése a vicinális érdekeltségek feladata. Különben, ha törvényhatósági út volna is, a mostani viszonyok között akkor sem lehet szó új út építéséről. Novák Károly: Ezelőtt két évvel megígérték Domoszlónak a nevezett ú szakasz kiépítését. Ismételten elő­­terjeszti kérelmét. Isaák Gyula alispán: A vicinális érdekeltségeknek módjukban lesz ezt a kérdést annak idején felvetni. A Tiltakozás a fenyegető jóvátétel ellen. A közutak költségvetése. Heves megye törvényhatósága és Békés megye közösen megvásárolják az egri Agrár Tak­rékpénztár r.-t.-tól az apci kőbányát. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium-o. 3. sz.

Next