Magyar Szó, 1952. szeptember (9. évfolyam, 209-234. szám)

1952-09-18 / 223. szám

A PÁRTKONGRESSZUSI munka keretében a kulai városi frontbizottság nagyszabású munkaakciót szervezett. A fronttagok egy régi búzaraktárt bon­tanak le, hogy helyébe felépítsék az új árucsarno­kot és a piacteret. Naponta átlag 200—300 fronttag vonul ki a munkahelyre. Érdemes megemlíteni, hogy az „Isztra" fémárugyár munkaközössége he­tenként egyszer majdnem teljes létszámban részt­­vesz a munkában. Képünkön: a fronttagok rövid pihenőt tartanak. t is bemutatóra készül a zombori városi Népszínház művet felújít. A színház az idén 100 előadást tart, még­pedig főleg vidéken. Első­nek, valószínűleg e hó vége­­felé, Sztevan Szremac »Ivko­va szlava« című színművét mutatják be. A színház veze­tősége egyébként elhatározta, hogy a színházjegyek árát az átlagos 4-6 dinárról 35 dinárra csökkenti. A színház együttese köte­lezettséget vállalt, hogy a VI. Pártkomgresszusi­g felkeresi a Zom­bor környéki állami bir­­tokokat és szálláscsoportokat. Ennek a kötelezettségválla­lásnak keretében a színház ellátogatott az alekszasantiosi állami birtokra, s ott a »Haj­dúik Sztankó« és »Haszsa Agink­a« című színdarabok­kal vendégszerepelt. A ZOMBORI városi Nép­színház tíz bemutatót tart az idei színházi idényben. Ezen kívül négy bemutatott szín- ZOMBORI ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek, meghaltak és házasságot kötöttek szep­tember 15-éig PIA SZÜLETETT: Lukács Szti­­pánnak és Ilonának; Marija és Lázár Ralicsnak; Milena és Györ­gye Kovacsicsnak; Milena és Nikola Masirevicsnak; Horváth Drágának és Istvánnak; Zagorka és Voja Jukicsevicsne­k; Damfin­ger Margitnak és Ferencnek; Gojko és Zóra Scsukicsnak; Han­­kai Júliának és Árpádnak; Mi­lan és Zoránka Rod­innak; Jovan és Jelena Zurkovics­­n­ak; Kovács Annának és Márknak; Marija és Milen­­ko Masicsnak; Zsivka és Vidoje Vlaskalicsnak; Bognicsar Évának és Péternek; Berettes Matildnak és Ivánnak; Mladen és Dusánka Hajvátnak. LEÁNYA SZÜLETETT: Gyura és Sztojánka Kubatovnak, Dö­mötör Katalinnak és Jánosnak, Danica és Dusán Odanovicsnak, Eol Évának és Józsefnek, Petar és Marija Pasztovicsnak, Kovács Pécskal Rozálijának és Gáspár­nak, Radó Ilonának és Ferenc­nek. MEGHALTAK: Sztevan Za­rtes nyugdíjas, Jager Marija háztartásbeli, Kovacsics Katalin háztartásbeli, Sztipan Kárász ko­csis, Ott Márton nyugdíjas. Ka­­jica Bardák munkás Mára Zsu­­ivevics háztartásbeli, Kata Ju­­risics háztartásbeli, Marko­vics Jó­zsef alkalmazott, Robotka Ha­na háztartásbeli, Milica Sztoj­­sics háztartásbeli, Starnfeld An­tal alkalmazott, Rozalija Niko­­lics háztartásbeli. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bor­ivoj Beljanszki és Gyurgyin­­ka vrszalykovics, Bajics János és Ljubica Baszara, Joszip Po­­vencki és Viktorija Lukács, Mi­lan Brklyancsics és Darínska Vr­­dolyak, Barnagy Márton és Szumper Julija, Horváth István és Drága Csavics, Ser­er Valen­tin és Rozsony Katalin, Zsivkó Morokvasics és Jelka Osztojics Nagy Ferenc és László Marija, Juliján Kozarszki és Vida Ra­­dojevics, Rajkó Podobranszki és Szlobodánka Belyanszki, Sztipan Lukics és Bora Kekezovics Karla Budiicsevics és Firány Irén, Momcsilo Biga és Terzics Vidoszava. Hogyan működik a kulai járás népbizottságá­­nak gazdasági tanácsa A KULAI járás népbizott­sága nemrégiben megvitatta a gazdasági tanács munká­ját. Megállapították az érte­kezleten, hogy a gazdasági tanács főleg a mezőgazdasá­gi kérdésekkel az adóbefize­téssel és a városi lakosság élelmezésének kérdésével foglalkozott, de ugyanek­kor elmulasztotta az ipari vállalatok problémáinak meg­vitatását. Nem elemezte pél­dául, hogy a járás vállalatai hogyan teljesítették társa­dalmi tervüket. Ez a mulasztás részben azért történhetett, mert a gazdasági tanácsnak ezidáig nem volt osztályfőnöke. A járási gazdasági tanács nemrégiben pótolta ezt a mulasztást és elemezte a já­rási üzemek munkáját. Az elemzésben megemlítik, hogy a verbászi „Szava Ko­­vácsevics“ selyemgyár dol­gozói voltak a legjobbak. Hét hónap alatt 80 százalék­ban teljesítették az idei pénz­ügyi tervüket. Az év első felében a dolgozók átlag 15 ezer dinár különjövedelmet kaptak. A vállalatok na­gyobb része azonban a ter­­mett árut nem realizálta, s e­mi­att nehézségekkel küzd. A munkástanácsoknak — ál­lapították meg az értekezle­ten — sokkal több gondot kell fordítaniuk erre a kér­désre. A járási gazdasági tanács a jövőben több segít­séget nyújt az üzemeknek, hogy problémáikat minél si­keresebben megoldhassák a­rás termelő szövetkezetei­nek. A gazdaságilag fejletle­nebb szövetkezetek, mint pél­dául a czontai »Petoletka«, a bacskobrégi »Nikola Szovily«, a monostori »Pobeda« arány­lag több kölcsönt kap, mint azok a szövetkezetek, ame­lyek jobban állnak, mert a gyengébbeknél­­fontosabb a jószágállomány fejlesztése. Tenyészállatok beszerződ­é­sére 37 és félmillió dinár kölcsönt kapnak a szövetke­zetek. Ezért a pénzért 587 tehenet, illetve üszőt, 16 te­nyészbikát, 15 csődört, 11 kancát és 45 kant, 66 anyako­cát, 14 kost és 1186 birkát vásárolnak­ A bezdáni »Kossuth Lajos« szövetkezet 50 szarvasmar­hát vásárol a monostori »Pe­­tar Drapsin« és a zombori »Rade Koncsár« 30, az apati­­né »Marsai Tito« 700 birkát, a bácskibréji, »Malija Gu­­bec« szövetkezet pedig 170 birkát. A jószág részére a szövetkezetek már biztosítot­ták is a takarmányt. Főleg elég sok silótakarmányt ké­szítettek. Mind a három pri­­grevicai szövetkezet, a két h­egyh­ad, a zombori »Testvé­riség Egység«, a »Rade Kon­csár«, a bezdáni »Kossuth Lajos«, a raeztivnati »Naipre­­dak«, a szivaci »Kolektiv és Budutynoszt«, valamint az apatini termelő szövetkezetek Takács András minden nap megfogja a csákány nyelét ARRA A KÉRDÉSRE, hogy a Pártkon­gresszusi versenyben a kulai fronttagok közül ki dolgozik legtöbbet, a kulai vá­rosi frontvezetőség tagjai gondolkozás nél­kül azt válaszolják: Takács András. Nem­ múlik el ugyanis egyetlen egy nap sem, hogy Takács Andrást ne látnák csá­kánnyal a kezében a Népfront szervezte munkaakción. Takács Andrást ma is a ré­gi raktár bontási munkálatainál találtuk meg. Annyira ismerős már ezen a mun­kahelyen, hogy azoknak, akik első ízben jönnek, útbaigazítást adhat. „Ő a mi elő­­munkásunk“ — mondja Szauer Lajos t­r­é­f­álkozva. Megszólításunkra szerényen válaszol: — Itt lakom nem messze — mondja Ta­kács András, — délután, amint látom, hogy a fronttagok megérkeznek a mun­kahelyükre, én is csatlakozom hozzájuk. A Pártkongresszus napjáig rendbe kell hozni a térséget, erre köteleztük magun­kat. Ha erre gondolok, akkor nem nehéz a munka. A kulai fronttagok nemcsak a mostani munkaakcióról ismerik Takács Andrást. Mint a második frontalapszervezet bizott­ságának tagja mindig kivette a részét a frontmunkából. Ezenkívül Takács András a városi cipőüzem igazgatóbizottságának el­nöke is. Ezen a munkahelyén ugyanolyan odaadással dolgozik mint a munkaakción. Mindezért Takács Andrást úgy emle­getik Kulán, mint a legjobb fronttagot a Pártkongresszus előtti munkaversenyben. V. J. ló út tocatoC föl Ci’CCt Silótornyokat építenek, 587 tehenet vásárolnak a zombori járás szövetkezői. A ZOMBORI járásban va­lamennyi termelő szövetke­zet igényelt hosszúlejáratú kölcsönt jószágbeszerzésre, vagy beruházási objektumok építésére. A járási népbizott­­ság és a földműves szövet­kezeti szövetség ajánlatára a Nemzeti Bank fióküzlete 104 és félmillió dinár beruházási kölcsönt hagyott jóvá a já­rslógödröket készítettek és ab­ban tárattá­k a takarmányt. Építkezésre 65 millió di­nár beruházási kölcsönt kap­tak a zombori járás szövet­kezetei. Ebből egy jelen­tős részt a megkezdett építkezések befejezésére köl­tenek, a megmaradt pénzen pedig új objektumokat építe­nek. Leginkább öntözőberen­dezéseket, S­ilógödröket és trágyamedencéket készítenek ezen a pénzen Tizenkét szö­vetkezet 400 holdon akar kertiveteményt termeszteni és az öntözőberendezések be­szerzésére 4,000,790 dinár kölcsönt kapott. 31 szövetke­zet silótornyokat, 29 pedig trá­gyatelepeket épít, így a szö­vetkezetek a jövőben bizto­síthatják maguknak a takar­mány,­ és jó minőségű istálló­trágyát. A na­gyh­ad »Nikica Popo­­vics«, a bezdáni »Testvériség Egység« a monostori »Pobe­da« és a kupuszinai »Petőfi Sándor« szövetkezet disznó­ólak építésére is kapott hiv­i­telt. 9 szövetkezet kapott­­ 7.300.000 dinár hitelt istállók építésére. A rigyicai »Marko Oreskovics« szövetkezet pe­dig baromfiól építésére ka­pott kölcsönt. Ezenkívül ku­takat, fészereket és egyé­b mellékhelyiségeket építenek a szövetkezetek a kölcsönvett pénzből. Szőlő telepítésére 2 millió dinár kölcsönt kaptak a zom­bori járás szövetkezetei. Ri­­gyicán mind a két szövetke­zet 10—10 hold szőlőt tele­pít, a kljaicsevói,­­Bratsztvo Jedinsztvo« pedig 5 holdat. Már meg is kezdték az elő­készítő munkálatokat. BESZÉDES JÓZSEF KA­NIZSA KÉRDEZI: A jelen­legi építészeti törvény sze­rint, joga van-e valakinek háza hátulján ablakot vágni, ha szomszédja, akinek udva­rára és lakására néz az ab­lak, nem egyezik bele? FELELET: Az építészeti tör­vény kimondja, hogy senki sem tehet szomszédja bele­egyezése nélkül háza hátul­jára olyan ablakot, amelyen át a szomszéd udvarát és la­kását kémlelheti. Ez vonat­kozik mind a városi, mind pedig a falusi házakra. Ha valaki mégis megszegi ezt az előírást, a sértett szomszéd­nak jogában áll az ablakot eltakarni. KOVÁCS ENDRE DO­­ROSZLÓ KÉRDEZI: Vesz­nek-e még fel tanulókat a kamenicai kertészeti iskolába és milyen feltételek mellett? FELELET: A kamenicai kertészeti iskola növendékei­nek létszáma még nincs be­töltve, így tehát még vesz­nek fel tanulókat. Az isko­lába négy középiskolával, il­letve kisérettségivel rendel­kező fiatalok jelentkezhet­nek. Az életkorhatár nincs szigorúan meghatározva. Azok, akik a szuboticai, zom­bori, noviszádi stb. városi népbizottság útján jutnak az iskolába, havi 4 ezer dinár ösztöndíjat kaphatnak a vá­rosi népbizottságtól. Az isko­lában teljes ellátásban része­sülnek, de azt meg kell fizet­niök. Bővebb felvilágosítá­sért forduljon a következő címhez: Srednja Skola za Vrt­­arstvo. Kamenica kod Novog Sada. VARGA VERONA. SZUBO­TICA KÉRDEZI: Ez év már­cius 1-től munka nélkül va­gyok. Szeretném tudni, mi­lyen feltételek mellett kap­hatnak a munkanélküliek se­gélyt? FELELET: Munkanélküli­eknek járó segélyt az kap­hat, aki megszakítás nélkül két évet, illetve megszakítá­sokkal 5 évet dolgozott, a­­mennyiben havi jövedelme családtagonként 2 ezer dinár­nál kevesebb. GORTVA KÁROLY, SZO­­BOTICA KÉRDEZI: A váro­si gazdaságon dolgozom, a­­mely 20 kilométerre van Sza­boticától. Egész héten kint vagyok és csak szombaton­ként utazom haza családom­hoz. Szeretném tudni, van-e jogom tereppótlékra? FELELET: A JSzNK Hiva­talos Lapja 35/51 számában megjelent utasítás értelmé­ben, ha a vállalat székhelye ott van, ahol a munkás la­kik, akkor a vállalat nem kö­teles tereppótlékot fizetni. A munkásnak azonban joga van az útiköltséget megfizettetni, (de csak abban az esetben, ha valóban utazik­). Ez az ösz­szeg havonta nem lehet több 650 dinárnál. ÜZENETEK: T. L., Ada. Ha a katona­sághoz munkaviszonyból vagy a középiskolából vonult be, akkor megvan rá a lehető­ség, hogy segélyt kapjon. Pásztorné, Szuboti­a. Ha meg­állapítást nyer, hogy munka közben betegedett meg, és ha munkaképtelensége megha­ladja a 75 százalékot, akkor kaphat nyugdíjat. Terjessze be kérvényét a Társadalom­biztosító Intézet járási kiren­deltségéhez. G. H., Noviszád. Annak, aki ösztöndíjat kap, nincs joga a családi pótlékra. Vagy egyiket, vagy a mási­kat élvezheti. Mind a kettőt egyszerre nem. Antal Pál, Iztabel, írja meg, mikor dol­gozott utoljára és mivel tud­ja bizonyítani korábbi mun­kaéveit. Kapitány István, Bezdán. A szövetkezet nem köteles gyermekpótlékot fi­zetni. B. Csóka: Ha 100 szá­zalékos munkaképtelen, és munkaképtelensége akkor kez­dődött, mielőtt betöltötte 17- ik életévét, megkaphatja édesanyja nyugdíját. Ha te­hát megvannak a feltételei, terjessze be kérvényét, a he­lyi népbizottságnak, és csa­tolja az édesanyja nyugdíjá­ra vonatkozó végzést. A zombori mozik műsora műsora NÉPMOZI: Szeptember 16- ái 21-éig »Az elveszett idő parádéja«,­ francia film. Szeptember 23-tól 29-éig »Teréz«, amerikai film (18 és 20) ZVEZDA: Szeptember 17-től 22-ig »O’Flynn kalandjai«, amerikai film (18,30 és 20,30)

Next