Magyar Szó, 1953. október (10. évfolyam, 270-300. szám)
1953-10-12 / 281. szám
♦ HAMU A FASIZMUSRA - SZ BAUSAG A NfiPNEKI * PoSt. Diai p eot • Ara 10. dint ISSSSsglS. x. évr. 2a. (2770.) sz. SZDgggggggi HÉTFŐ, 1953 október 12. ^jjgggggggj Beográd lakossága továbbra is elkeseredetten tiltakozik és tüntet az angol és amerikai kormánynak határozata ellen, hogy Trieszt A- övezetét átadja Olaszországnak. Ho az olasz hatónak beteszik a lábukat az „A“ övezetbe, abban a pillanatban mi is bevonulunk oda — jelentette ki Tito elnök Szkopjiéban Tovább tartanak a tiltakozó gyűlések országszerte • Tegnap Szkopljében rendkívül ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a 23. makedón brigád tizedik évfordulójáról. A makedón főváros főterén mintegy 250.000 ember gyűlt össze a köztársaság minden vidékéről, hogy a brigádok jubileuma alkalmából példátlan lelkesedéssel köszöntse a körükben megjelent Tito marsall és kifejezze együttérzését állami vezetőségünk szillárd álláspontjával Trieszt kérdésében és elítélje az USA és az angol kormány egyoldalú döntését. Néhány percig tartó kitörő lelkesedés jelezte, hogy 10 óra tájban megérkezett Tito marsal, Lazar Kolisevszki, a Makedón Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, Petar Sztambolics, a Szerb Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke és mások kíséretében. Tito marsal, miután szemlét tartott a díszszázad és felsorakozott brigádok felett, átadta a kitüntetéseket az I. II. III. IV. és VII. makedón brigádoknak. Ezután a köztársasági elnök megjelent a Néphadsereg Otthonának erkélyén és Sztrahil Gigor, a Kommunisták Szövetsége városi vezetősége titkárának megnyitó szavai után, szűnni nem akaró tapsvihar és éljenzés közepette a mikrofon elé lépett és a következő beszédet tartotta: Elvtársak és elvtársnők! Engedjétek meg, hogy erről a helyről őszinte jókívánságaimat intézzem mindannyiótokhoz és az egész makedón néphez e nagy nap, a makedón felkelés napja alkalmából, amikor azt ünnepeljük, hogy a makedón nép Jugoszlávia többi népével vállvetve, fegyvert ragadott kezébe és harcba indult szabadságáért és jogaiért. (Nagy éljenzés) A háború utáni időszak tapasztalata, amely a makedón nép által elért rendkívüli eredményekben jut kifejezésre, megmutatta, hogy a makedón nép nem csalódott, amikor Jugoszlávia többi népével együtt ontotta vérét ennek az országnak a szabadságáért, Jugoszlávia minden népének testvériségéért és egységéért, (Viharos éljenzés). Itt, Makedóniában sajátos, igen súlyos feltételei voltak a partizánharc kibontakozásának. Mert kik voltak a megszállók? Elsősorban a bolgárok, a bolgár fasiszták voltak a megszállók (Le velük!) akik a testvériség képmutató álarcával jöttek ide arcátlan módon, hogy újból leigázzák a makedón népet, hogy a nagyszerb egyeduralom elnyomása után saját egyeduralmukat, *3 két elnyomásukat kényszerítsék rá. Természetesen akadtak Makedóniáiban is emberek, akik rokonszenveztek velük és támogatták ezt az irányzatot, de a makedón nép roppant többsége, amely évszázadokon át vágyott a szabadságra és arra a lehetetőségre, hogy maga intézze sorsát, ellenezte ezt és nem csalódott, amikor határozottan síkraszállt az ilyenfajta bolgár irányzatok ellen, mert saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyenfajta szabadságot hoznak a bolgárok a makedón népnek. A fosztogatás, az elnyomás szabadsága volt ez, amit a megszállás magával hozott és mindezt a makedón népnek kellett elviselnie. A bolgár fasiszták, a bolgár megszállók természetesen itt kissé másfajta politikát folytattak, mint például Dél-Szerbiában, Topliceban, Prokupljescan, stb., ahol vadállati módon gyújtogattak és pusztítottak mindent, ami útjukban állt. Ezt azonban számításból és célzatosan tették, mint már említettem. A makedón nép sorsa, ha ők győztek volna a háborúiban, ugyanolyan lett volna, mint hazánk többi részének sorsa, ahová ők befészkelődtek. A makedón nép a harcok során megmutatta, mit kíván. A makedón nép elsősorban megmutatta, hogy többé nem kívánja senkinek a fennhatóságát, senkinek az elnyomását, senkinek az erőszakát, hanem saját erejéből és akaratából akarja intézni sorsát. (Helyeslés) Ez volt az, ami ezt a népet előrevitte Jugoszlávia népeinek testvéri közösségébe, ahol a Kommunista Párt vezetésével helyesen megoldódott a nemzeti kérdés, úgyhogy minden népnek joga van intézni saját sorsát, joga van az önrendelkezésre és senkinek sem áll jogában rákényszeríteni akaratát és hatalmát. A Kommunista Párt vezetéseiben a makedón nép saját érdekeinek és jogainak védelmét látta és ebben a hitében nem csalódott. A makedón népnek a szocializmus építésében elért nagy eredménye hatalmas lendülete, nagy alkotásai bizonyítják ma ezt a legjobban, (Hosszantartó helyeslés, taps és éljenzés), adták lelküket és nem törődtek azzal, hogy az ellenség darabonként megkaparintotta nemcsak a nem jugoszláv területeket, nemcsak a Jugoszláviát megillető területeket, hanem a jugoszláv területeket is. Olaszország, miután Albániát leigázta, le akarta igázni Koszovót és Makedónia egy részét is, mert úgy vélte, hogy mindazoknak, azok albánul beszélnek, Olaszország alá kell tartozniok. Az olaszok ma ismét tolakodnak lassan előre és akarják Triesztet, akarják Isztriát, akarják Dalmáciát. Az olasz imperializmus ma pontosan úgy beszél Albániáról, mint annak idején Mussolini. Nincsen azonban elegendő erejük ehhez, rövid a karjuk ... Itt most másmilyen Jugoszlávia van, itt most szocialista ország van, amely rendelkezik kellő erővel és eltökéltséggel, hogy szembeszálljon az olasz imperializmus minden további terjeszkedő céljaival a Balkánon. Az olaszoknak nincs mit keresniük a Balkánon. (Helyeslés). Az utóbbi időben pedig ismét zavarják a vizet Albánia körül. Mégpedig oly módon, hogy külföldön TEGNAP Mladenlovácon ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg az első eumadiai brigádok tizedik évfordulójáról. Az ez alkalommal rendezett nagygyűlést, amelyen mintegy 120.000 polgár vett részt Sumadia egész területéről. Dusán Pet(Folytatása ny. Kg a 3. oldalon' '(691]^ Alekszandar Movies beszéde Minden évécen Jovics Sane, a köztársasági Végrehajtó Tanács alelnöke nyitotta meg és köszöntötte a jubiláló brigádokat. Ezután Alekszandar Kankovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke Tito elnöknek üdvözletét tolmácsolta, majd hoszszabb beszédet tartott. Képünk tegnap délben Noviszád főterén készült. Mint országszerte, negyedik nap folynak itt is a tüntetések. Mit keresett itt az olasz megszálló A makedón partizánok, a makedón brigádok, majd később a hadtestek helyzete különösen súlyos volt amiatt is, hogy Makedónián át vezettek a németek főútvonalai Görögország és Közelkelet felé, ahol ők háborút folytattak. A legérzékenyebb helyek voltak, ezek és ezért nem kell csodálkozni, hogy a legfőbb megszállók, azaz a németek, csatlósaikkal, a bolgárokkal együtt, oly drákói módon léptek itt fel a partizánbrigádok és alakulatok harcosaival szemben, akik szembeszálltak velük. Jugoszlávia népei rendkívüli lelkesedéssel látták, hogy a makedón népben őszinte testvérükre, harcostársukra, hűséges elvtársukra találtak, amely kész velük megosztani minden szenvedést és minden örömöt azért, hogy elérje mai valóságát, az új szocialista Jugoszláviát. (Helyeslés és a testvériség-egység éltetése). Elvtársak és elvtársnők, érdekes megállapítani, hogy volt itt még egy megszálló, mégpedig az olasz megszálló, aki szintén fennhatósága alá akarta helyezni és birodalmához csatolni Makedónia egy részét. Mit kerestek az olasz megszállók itt Makedóniában, mit kerestek Koszovón, miért jöttek ide? Azért, mert a Mussolini vezette olasz fasizmus politikája pontosan olyan volt, mint a mai olasz uralkodó körök politikája: minél tovább terjeszkedni, minél több idegen területet bekebelezni, minél több népet leigázni. Ennek a politikának egy igen kedvező pillanatban sikerült leigázni és gyarmati sorsba dönteni egész Albániát. Ebben nem talált ellenállásra, mert Beográdban tehetetlen vezetők ültek, mert Jugoszláviában belső viszályok diultak, mert Jugoszlávia minden tekintetben gyenge volt, vezetői el- Hirouan Byifasz, maja Pilaie a hernádi s votes CM színnonai Már kora reggel a polgárok, felnőttek, ifjak zászlókkal és jelmásulatos táblákkal tömegesen vonultak a város központjának tereire. Fővársunk lakossága már negyedik napja tüntet a hazánkkal szembeni igazságtalan határozat ellen és felvonulva a város utcáin, élteti vezetőségünket, helyesli álláspontját Beográdban tegnap délelőtt több tiltakozó nagygyűlést tartottak. Sztari Gyerm és a Zvezdara polgárainak Veljko Vlahovics beszélt. Az autójavító műhelynél tartott népgyűlésen Velga Sztojnics tartott beszédet. A népgyűlés után a jelenlévők a Dimitrije Tucovics-térre mentek, ahol Milovan Gyilasz elvtárs, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke beszélt. Gyilasz elvtárs beszédeinek elején hangsúlyozta, hogy a jogaiért harcoló népünk ereje kifejezésre int a nagygyűléseken és tüntetéseken, melyeket ebben a pillanatban hazánkszerte tartanak s népünk követelései igazságosak. Mindannyiunkat érdekel az, hogyan oldják meg ezt a kérdést. Elítélve az angol és amerikai kormány lépését, Gyilasz elvtárs hangsúlyozta, hogy mi sohasem és semilyen feltételek mellett sem egyezünk bele Olaszország imperialista törekvéseibe. Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a véreinkkel való aljas kereskedelmet. Gyilasz elvtárs a továbbiakban azt mondotta, hogy ebben a pillanatban, éppen a Triesztért folytatott harcban mindenkinek meg kell mutatnunk, hogy csak az új Jugoszlávia képes küzdeni függetlenségéért. A nép elkeseredését meg kell értenünk, mégis legfontosabb az egység, mert nálunk valami újat alkotunk, amit a világon sokan nem akarnak megérteni Ú újat hozunk létre, amit a háború alatti és háború utáni harcunkban a szocializmusért folytatott küzdelmünkben vívtunk ki. És ebben a még folyó harcban látható, hogy ma szilárdabbak és erősebbek vagyunk mint ahogy azt magunk is gondoljuk. A Köztársaság terén tartott nagygyűlésen mintegy 80.000 ember vett részt. Itt Mosa Plade, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke beszélt.