Magyar Szó, 1959. március (16. évfolyam, 50-75. szám)

1959-03-19 / 65. szám

Csütörtök, 1959. JHL. 13. CSÜTÖRTÖK, 1959. március 19. Várható időjárás: Meleg, napos idő. BUDLIVÁROS TILTAKO­ZIK .­­­­ Tiszteit szerkesztő nép­társ, hogyan van az, hogy •maguk nem ellenőrzik hi­veik valódiságát? Vagy talán valamiért kirúgtak ránk? Mert arról van szó, hogy maguk világgá kür­tölték: Bjelováron van az ország legnagyobb bud­libicskája!­­ 13 Én, kérem, tiltakozom! Igenis, vegyék tudomá­sul, hogy tiltakozom, még­hozzá tizenötezer vérbeli budlibicskás bácskai gye­rek nevében. Az egész világ tudja, hogy a leg­nagyobb budlibicska a mi birtokunkban van. ■ A budlivárosiak birtoká­ban! Úgy vigyázunk rá, mint a szemünk világára. Tessék megnézni a mel­lékelt képet, akkora ez a bicska mint egy ember, az is a nagyjából. Bizto­sítom önöket, hogy a bje­­lovári Iván meg az egész budli-klub hozzánk ké­pest semmi, rosszul si­került hamisítvány. Ha nem tudnák, hát tudják meg: nemcsak a legna­gyobb budlibicska a mi­énk, hanem itt vann Bud­­livárosban az egyetlen budlifa is a világon .,, Már gyerekkoromban on­nan szaggattuk a kis bud­likat. És mondja csak, szerkesztő néptárs, tán a bjelováriaktól szoktak a kíváncsiskodók érdeklőd­ni a budlifa sorsa iránt? Tán ők szokták mondani, a szemtelenkedőknek: " — Kiszáradt, amikor öreganyádat zavarozták alatta!... Pedig nem is száradt ki. Csak­ éppen megöre­gedett egy kicsit, öreg fa pedig még nem vén fa, ezt megírta már Jókai Móricz bátyánk is, ezt tán csak tudják maguk is? Különben meg, ha a bjelováriaknak van is olyan fene nagy budli­­juk, bizonyos vagyok ben џе, hogy nem rendes budli az! Tessék csak ki­küldeni valamelyik szem­füles riporterüket, az majd megmondja, hogy igazam volt-e? Mert az igazi budit is olyan, mint a stradivári mesterhege­­dü; titka van. A titkát meg csak mink budli- Stradiváriusok tudjuk! A Budliváros felhábo­rodott polgárainak nevé­ben tisztelettel AZDMIRB SILDUB BARANYA IS KÉSZÜL AZ IFJÚSÁG NAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE Baranyában nagy előké­születeket tesznek az ifjúság napjának megünneplésére, Bélimanasztiron, Batinán, Dárdán és Knezsevi Vino­­grádin ünnepi bizottságok a­­lakultak. Sportversenyeket és partizánjátékokat rendez­nek, csaknem minden falu­ban. Ezenkívül sakkmérkő­zéseket, előadásokat, és mű­kedvelő szemlét, rendeznek. (B. Sz.) több mint kétmilli­árd DINÁR EGY BEOGRA­DI GYÁR KORSZERŰSÍ­TÉSÉRE A beográdi I. K. L. gyárat, amely gördülő csapágyakat állít elő, kétmilliárd 315 mil­lió dináros költséggel korsze­rűsítik. A gyár az újjárende­­zés után évenként két és fél­millión­ dinár értékű árut ter­mel, és teljes mértékben ki­elégíti a hazai szükségleteket. A hatalmas összegből építke­zésre mindössze 360 millió dinárt fordítanak, a pénz töb­bi részét új gépek és felszere­lés bevásárlására költik. A gépek nagy részét a hazai gyárak készítik, egy részét pedig Olaszországból és Né­metországból importálják. A gyár korszerűsítése 1961-ben fejeződik be. NAGY TŰZVÉSZ LONDONBAN Keddre virradó éjszaka London Ilford nevű külváro­sában tűz ütött ki. Egy bútor raktár gyulladt ki. A tűz a nagy szélben gyorsan terjedt, és elpusztított egy 150 méter hosszú háztömböt. A tűz ol­tásán több mint 200 tűzoltó dolgozott. A kárt 15 millió fontra becsülik. A tűz követ­keztében mintegy ezer ember munka nélkül maradt. HAZATÉRT LENGYEL­ORSZÁGI KÖRÚTJÁRÓL A LYUBLYANAI RADIO ZENEKARA A lyubljanai rádió- és te­levízióállomás szórakoztató zenekara visszatért lengyel­­országi körútjáról. A zenekar Bojan Adamics vezényletével Varsóban és több más len­gyel városban tartott hang­versenyt. A zenekar három hétig tartózkodott Lengyel­­országban, ez idő alatt 22 hangversenyt adott mintegy háromezer hallgató előtt. A JUGOSZLÁV KONFEKCIÓS ÜZEMEK ÚJ TERMÉKEI­­ Az év folyamán jelentős újításokat vezetnek be a ha­zai konfekciós üzemek. Növe­lik termelésüket, jobb minő­ségű árut ,készítenek és le­szállítják az árakat. A beo­grádi Partizán konfekciós üzem hatvan új modellel lép a fogyasztóközönség elé a nyá­ri ruhákat könnyen mosható tartós anyagból állítják elő, a szövetruhákat pedig mélymen­tes anyagból szabják. A gyár a ruhák méreteiben is nagyobb választékot ad. A Vojvodina konfekciós üzem importált bálonselyemből ké­szít női köpenyeket, s ugyan­ebből az anyagból könnyű férfiruhákat is szabnak. Ha­sonlóképpen a többi konfek­ciós üzem is növeli a választé­­kát. VÍZÁLLÁS A DUNA apad. Bezdánnál + 291 (—24), Bogojevónnál + 330 (—24), Noviszádnál + 322 (—6) cm. A víz hőmér­séklete 5,5 fok. A DRÁVA felső folyásán árad, lejjebb apad. Maribor­nál + 170 ( + 6), Eszéknél +80 (—12)­cm. A TISZA apad. Zentánál + 358 (—22), Titelnél +376 (—8) cm. A SZÁVA Zágrábnál apad, lejjebb árad. Zágrábnál —78 (—2), Beográdnál +296 ( + 4) cm. MAGYAR SZÓ A nagy tavaszi divatbemutatók már véget értek Pá­rizsban, s így megállapítható, hogy a szertelenségek ve­szélye múlóban van. A ruhák vonalai egyszerűbbek, csupán az estélyi ruhák szabásában nyilvánulnak meg szokatlan ötletek. A képünkön látható, szürke selyem­ből készült, ruha hasítékát elől két művirág fogja ösz­­sze, ugyanakkor azonban láttatni engedi a lábat is. A felvétel Pierre Cardin bemutatóján készült. " A TE­ME KIN­K­A községi népbizotság összehívta a vá­lasztók gyűlését, hogy meg­vitassák a villanyhálózat új­jáépítésének kérdését. Ková­­csevics István, népbizottsági elnök ismertette a terveket. A villanyhálózat kicserélé­séhez negyvenmillió dinár­ra van szükség. Az összeg egyharmadát a járási népbi­­zottság, további egyharmadát az Elektrovojvodina folyósít­ja, hatmilliót a lakásépítő alap, egymilliót a Petőfi bir­tok, ugyanannyit az Union malom és ugyancsak egymil­liót a földmű­vesszö­vetkezet ad a villanyhálózat újjáépíté­séhez. Az adófizetők és a háztartások százezer dinárig terjedő jövedelem után 1 szá­zalékos hozzájárulást, ezen felül pedig 2 százalékos hoz­zájárulást fizetnek. Az ülé­sen Torna János adott vá­laszt a választók kérdéseire. — Megalakult az iparosok klubja. A vezetőség tagjai a következők: Molnár László, Vecsera Lajos, Kasza And­rás, Illés Imre, Sára József, Losoncz Nándor, Szitár Lász­ló, Torna János, Horváth Im­re, ifj. Illés Imre, Bertalan László, Pálinkás Tibor, ifj. Sára József, Januzs Nóri, Bercsényi László, Varga Im­re, Simonyi István, Horváth István, ifj. Varga Imre, Ki­­hut Sándor, Faragó Sándor, Vegyelek András, Frei Antal, Varga Zoltán, Nemes János, Csömör Sándor, Kurilla Mi­hály, Bollók István, Ferenci József, Kovács László, Novák István és Mravec Pál. — A bácsföldvári műkedvelők március 22-én Temerinben vendégszerepelnek. (N. J.) • BELOBLATO — A Szo­cialista Szövetség alapszer­vezetében Tatics Náda Tito köztársasági elnök útjának jelentőségéről beszélt. — A Kommunista Szövetség leg­utóbbi értekezletén a kisebb­ségi kérdésekkel foglalkoz­tak. (Sz. J.) A ZMAJEVO — Az Ady Endréről elnevezett kultur­­egyesület Hauk Julianna, Spic Ilonka, és Igrácski An­na rendezésében jól sikerült Petőfi-estet rendezett. Közre­működtek a kulturegyesület műkedvelői és zenekara, to­vábbá az elemi iskola tanu­lók (F. Zs.) • DEBELYÁCSA­­r A Szo­cialista Szövetség értekezletén Kasza Ferenc népbizottsági el­nök a lakástörvényről beszélt. Martinek B. a választók jogait ismertette.­­— A mezőgazdasá­gi iskola tanulói Zerzinba rán­dultak ki. — Az ifjúsági szer­vezet vasárnap tehetségkutató versenyt rendez a kulturegye­­sületben. — A népmozi hétköz­nap este 8-kor, ünnepnap és vasárnap pedig 3, 5 és 8-kor kezdi előadásait. — A beográ­di rádió énekesei jól sikerült népdalestet rendeztek a köz­ségben. — A Spartacus labda­rúgói 2:1 arányban győzték le az uzdini Unireát, a kacsarevói Jedinsztvót pedig 8:2-re ver­ték. (M.) □ BAJMOK — A válasz­tók gyűlésein megvitatták a község társadalmi tervét és költségvetését. A társadalmi terv 2 milliárd 447 millió di­nárra rúg, mintegy 18 száza­lékkal több, mint az elmúlt évben volt. A költségvetés több­ mint 76 millió dinárt i­­rányoz elő az 1959-es évre.­­ Március 16-á­n megkezdték a tüdőfényképezést a község­ben. , (R. J.) □ BEZDÁN — A szuboti­cai gimnázium tanulói műso­ros előadást rendeztek a szö­vetkezeti otthonban. — A ter­melőszövetkezet kulturcso­­portja a Mit susog a fehér akác cimü operettel vendég­szerepelt Batinán. — A Petőfi Sándorról elnevezett ,zombori kulturegyesület nagy sikerrel mutatta be Bezdán­­ban a Szerdán esküszünk cí­mű vígjátékot. (F. F.) □ PÉTERRÉVE — A föld­művesszövetkezet munkakö­zössége 54 000 dinárt juttatott a könyvtárnak új könyvek beszerzésére. A községi könyv­tár ezzel az összeggel együtt közel 130 000 dinárt kapott a falubeli munkaközösségektől.­­ A magyar színjátszók va­sárnap mutatják be a Palicsi nyár című zenés vígjátékot. Fellépnek Horváth Nándor, Faragó György, Berec Béla, Nádi Rózsa, Bartusz Magda, Dudás Miklós, Mucsi Sándor, Bartusz Erzsébet, Csernyi Jó­zsef, Pataki József, Molnár Erzsébet és Zórád Hona. — A könyvtár áprilisban könyv­kiállítást rendez. Marxista és a népfelszabadító mozgalom­mal foglalkozó könyveket ál­lítanak ki. (P. Gy.) 103 ÉVES KORÁBAN MEGHALT KIKINDA LEGÖREGEBB ASSZONYA Puskás Rozália kikindai asszony 103 éves korában meghalt. Az öregasszony 1856-ban született a magyar­­országi Makón. Puskás Rozá­lia úgyszólván élete utolsó napjáig talpon volt, szüntele­nül dolgozott. Soha életében n­em volt orvosnál. (M. O.) az Árokba fordult EGY NOVISZÁDI TEHERAUTÓ A noviszádi központi tej­üzem tehergépkocsija, ame­lyet Sztamenkovics Dusán sofőr vezetett, Sajkás és Vilo­­vó között az árokba fordult. A sofőr nagy sebességgel ve­zette kocsiját, és amikor e­­gyik gumija kipukkadt, az autó felborult, és az árokba zuhant. A sofőrnek nem tör­tént baja. • SÚLYOS KÖZLEKEDÉSI SZERENCSÉTLENSÉG BRAZÍLIÁBAN Rio de Janeiróból jelenti a Reuter. Brazília déli ré­szén két teherautó és egy személygépkocsi összeütkö­zött. Az egyik teherautón lakodalmas nép utazott. Ti­zenhatan meghaltak, harminc­hatan súlyosan megsebesül­tek. * ELÜTÖTT A VONAT EGY VASUTAST Súlyos szerencsétlenség tör­tént Odzsacin. Egy tehervo­nat elütötte Krivokutya Gru­ja 58 éves vasúti őrt. Krivo­kutya tudta, hogy ebben az időben érkezik be a tehervo­nat, sőt hallotta is a moz­dony füttyjeleit, mégsem hú­zódott félre. A mozdony el­ütötte és a vasutas a két síú közé esett. Fején és lábán sebesült meg. Kórházba szál­lítás közben meghalt. VÉRES VEREKEDÉS EGY KIKINDAI KOCSMÁBAN Doroszlovác Milorád kikin­dai munkás az állomás köze­lében lévő vendéglőben ösz­­szeszólalkozott Muhárem Ha­simovics bijeljinai bádogos­sal. Mindketten részegek vol­tak, és a szóváltás közben Hasimovics hasbaszúrta Do­­roszlovácot. A munkás sérü­lése életveszélyes. Hasimovi­­csot letartóztatták. KÖTÉL ÁLTALI HALÁLRA ÍTÉLTEK EGY RABLÓGYILKOST Az eszéki törvényszék bün­­tetőtanácsa többnapi tárgya­lás után kötél általi halálra í­­télte Mirko Vidikovics csepi­­ni földművest. Vidikovics bűn­társával, Dragutin Val föld­művessel együtt megtámadta Dusán Bogdánovics bolmáni földművest, kirabolták, majd megölték. Dragutin Val húsz­­évi szigorított fogházat ka­pott. LEESETT A FÚRÓTORONY­RÓL ÉS HALÁLRA ZÚZTA MAGÁT EGY MUNKÁS Súlyos szerencsétlenség tör­tént Zrenyanin közelében, Bóka­ község határában. Rigó István banatszki-deszpotováci munkás, a noviszádi Naftagáz vállalat alkalmazottja egy fú­rótornyon dolgozott. Munka közben megszomjazott, kikap­csolta biztonsági övét, és le akart ereszkedni a toronyból. Útközben megcsúszott, és 25 méter magasságból a földre zuhant. A munkások telefo­non kértek segítséget, az or­vos hamarosan meg is érke­zett,­ Rigó Istvánon azonban már nem lehetett segíteni, társai karjai között halt meg. CIPŐKRÉM 148/1 MINŐSÉGBEN MÁR 58 ÉVE VEZET 9. oldal „BŰVÖS” HORDÓT ŐRIZ­NEK a ptuji múzeumban. A hordóból hatféle bor folyik. A fortélyos berendezésű hordó aszerint adja a bort, ahogy a csapot beállítják. Belsejében hat rekesz van. A gazdag fa­ragásokkal díszített hordó 1880-ban készült. (Vjesznik) AZ ORSZÁG LEGRÖVI­DEBB NEVŰ EMBERE Sza­rajevóban él. K Sztevánnak hívják, Glaszinácon született és a Vranica gyár munkása. K Sztevan semmit sem tud különös nevének eredetéről. (Mladoszt) DENEVÉREK BARLANG­JA van Sibenik közelében, a Skarin Szamográd nevű hegy­oldalban. A barlangkutatók szerint a hatalmas, ötven mé­ter hosszú és csaknem har­minc méter széles barlang­ban él hazánk denevéreinek zöme. Ha felriasztják őket, ide-oda csaponganak a bar­langban, és szárnyuk suhogá­sa olyan zajt üt, hogy az em­ber a saját szavát sem érti. (Borba) TIZENHÁROMEZER ka­rát GYÉMÁNT hever szerte az országban, a vállalatok raktáraiban. A hatalmas mennyiségű gyémánt a ke­mény sziklákat fúró gépek fú­rókorongjába van beillesztve. A zemuni Geomasina gyár specializálta magát a gyémán­tok kiszedésére és újracsiszo­­lására. A felújítás után a gyémántok harminc százaléka használható. (Politika) SÍREMLÉKET EMELTE­TETT magának Zsivkó Panics makarszkai nyugdíjas. Panics kijelentette, hogy azért ké­szíttette el a sírkövet, mert nem biztos, hogy halála után gondoskodik-e valaki sírjának megjelöléséről. (Szlobodna Dalmacija) A ZENE MENTETTE MEG három Pirot-környéki zenész életét A muzsikusok szülőfa­lujukba, Kuse Vrane község­be igyekeztek és útközben rá­juk esteledett. Egy pásztor­kunyhóba húzódtak, hogy ott töltsék az éjszakát. Arra ri­adtak föl, hogy a kunyhó kö­rül farkasok üvöltöznek és vadul kaparják a viskó falait és ajtaját. A zenészeknél nem volt fegyver, fölkapták hát hangszereiket: trombitát, kla­rinétot, dobot és­­ hajnalig muzsikáltak. Fáradozásuknak megvolt az eredménye, a far­kasok a hangos muzsika hal­latára riadtan menekültek vissza az erdőbe. (Vjesznik) ÉLETN­ALÁL HARCOT VÍ­VOTT EGY MEDVÉVEL Ju­­szuf Jelics livnói munkás. Jesecs Glamocs és Livnó kö­zött az erdőben egy hatalmas medvével találkozott. Kő­darabokkal kezdte dobálni a jól megtermett mackót, a medve azonban nem maradt adósa, felkapta a köveket és visszadobta a munkásra. Sok­kal ügyesebben célzott, mint Jerecs és a munkás jónak lát­ta kereket oldani. A medve utána vetette magát, és utol is érte Szerencsére Jerecs nem veszítette el lélekjelenlétét, mielőtt a medve átkarolhatta volna, előrántotta kését és a veszedelmes állat bal mellébe döfte. A kés a medve szivé­be fúródott és pillanatnyi ha­lált okozott. (Vjesznik) HELYREÁLLÍTJÁK MOSZ­TÁR LEGRÉGIBB NEGYE­DEIT — a műemlékeket védő bizottság és a város vezetősé­ge végzi ezt a munkát. Elő­ször a XV. századiban épült régi hidat, a „kőből faragott félholdat” hozzák rendbe, a­­melyet Radzsa Nimar hírne­ves török építész tervezett. Re­konstruálják a Podkujundzsi­­luk nevű városrészt is, és több régimódi üzlethelyiséget rendeznek be. Kazánková­csok, fazekasok, rézkovácsok, és egyéb, már kihalt foglal­kozások valóságos múzeuma lesz ez a városrész.­ (Politika)

Next