Magyar Szó, 1959. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1959-12-20 / 299. szám

0. oldal MAGYAR SZÓ A zöld Gandhi Egy mezítlábas, szakállas, szemüveges, egyetlen daróc­­lepedőbe burkolózott töré­keny ember járja India or­szágutak nyolc álló esztende­je. Amerre jár, mindenütt nagy tisztelettel fogadja az egész falu népe, mert jöve­telének hite jóval megelő­zi: — Jön a szegények apos­tola! — Jön Ghandi barát­ja! —■ Jön az érinthetetlenek pártfogója! — Jön a földte­­lenek megmentője! — Így terjed szájról-szájra érkezésé­nek hire. S mire csakugyan­­ megérkezik a faluba, csend­ben szerényen, egy-két hire kíséretében, addigra az egész falu népe egybegyül a főté­ren. A szakállas öreg leül egy odakészített, szőnyeggel letakart emelvényre, s a né­ma csendben elkezd beszél­ni. Halkan, egyhangúan foly­nak ajkáról a szavak. Egész beszédének lényegét össze le­het foglalni néhány szóban. Ilyesféleképp­.. . Szegény ország, szegény nép vagyunk. Sok az em­ber, kevés a föld. Az embe­rek szaporodnak, a föld nem. Ha pedig az emberek soka­sodnak, a föld meg marad annyi, amennyi volt, akkor gyermekeink unokáink még szegényebbek lesz­nek még in­kább éhezni fognak. A földet nem lehet szaporítani, sem a nép szaporodását megállíta­ni. De lehet a földet úgy elosztani, hogy több ember­nek jusson, s lehet a földet úgy mocrművelni, hogy több élelmet adjon Ha azok, akik­nek több van, mint amennyit maguk megművelhetnek, csak egyhatodát odaadják azoknak, akiknek nincs, ak­kor nem egyhatoddal, ha­nem legalább egyharmadá­­val több élelem lesz a falu­ban és az országban. A föld nem lesz több, de több em­bernek lesz földje, több éle­lem lesz, kevesebb éhség az országban. Beszéde után az öreg össze­kulcsolja kezeit és hallgatás­ba merül. Mindenki hallgat. Hosszú csönd után lassan fölemelkedik egy paraszt. — Én adok háro­m hektárt. — Az öreg fölemeli tekintetét, rámosolyog. Aztán egyszerre kettő is feláll.­­ Egy hek­tárt adok. — Én is. — Néhá­­nyan fölkelnek az öreg hí­vei közül, s egy papírlapot visznek a jelentkezőknek. Együtt kitöltik. Közben má­sok is jelentkeznek. Az összejövetel végén az öreg kezet fog velük, aztán kísérőivel távozik. Megy a következő faluba. Távozása után a falu népe kiemli azokat a páriákat, akik a leginkább rá vannak szorul­va, szorgalmasak, népes csa­ládnak, s átadják nekik a föl­det. A kormány előnyös köl­csönt ad, nem pénzben, ha­nem természetben, fölszere­lést, vetőmagot, műtrágyát.­­Szakértők jönnek, megvizsgál­ják a földet, tanácsot adnak a megművelésre. Jönnek a szövetkezetiek, s meggyőzik őket, hogy együttesen jobban meg tudják művelni, társul­janak, nagyobb lesz a támo­gatás, könnyebben megműve­­li. Aki rááll, belép a szö­vetkezetbe. Aki nem akar, ám próbálja maga. Az öreg ezalatt már a ha­todik faluban jár. Jár fá­radhatatlanul. Huszonnégy­ezer kilométert tett meg ed­dig. Mezítláb. Gyűjti a föl­det India földtelenjeinek. Bárkinek meglehet erről a véleménye. Mondhatja, hogy koldulással nem sokra me­het a négyszázmilliós Indiá­ban. Mondhatja, hogy nem kérni kell, hanem elvenni. Mondhatja, hogy egy radiká­lis földreform százszor any­­nyit érne el. Mondhatja, hogy az a néhány hektár egy csöpp a tengerben. Mindebben van is helytál­ló. De ne ítéljünk olyan gyor­san. Indiában mások a körül­mények, mások az emberek, más a gondolkozás. Babona, fatalizmus, a változhatatlan­­ban való megnyugvás, szent kasztrendszer kötik gúzsba az embereket. Sok helyen Valóbb annyi meggyőzés kell ahhoz, hogy valaki elfo­gadjon földet, mint ahhoz, hogy valaki adjon. Akárhogy is van, Vinoba Bhave, vagy ahogy tréfásan nevezik a Zöld Ghandi (mert zöldellő mezőket oszt), ő nyolc év alatt kétmillió hek­tár földet szerzett — többet, mint egész Vajdaság. S töb­bet, mint a hivatalos, tör­vénybe iktatott földreform, legalább is eddig. A földre­form végrehajtásának ugyan­is még igen sok áthághatat­lan akadálya van. De mást is tett Vinoba: ötezer falu egész földterületeit felajánlot­ta neki újraosztásra. Fel is osztották úgy, hogy egyetlen földm­élléüli sincs többé eze­ken a helyeken. Mi több, mind az ötezer faluban szö­vetkezetbe tömörültek a föld­művesek, s közösen művelik a földet. India kormánya nemrégen tervbe vette, hogy három év alatt az ország minden falujában termelő szövetkezetet alapít. Ennek a hatalmas munkának egy ré­szét elvégezte Vinoba előre, törvény nélkül. Egy kis ré­szét persze. De ötezer falu azért nem csekélység, még indiai méretekben sem. Kétmillió hektár föld, új gazdák kezén, ötezer falu­szövetkezet, sok ezer kisebb termelőszövetkezet — ez Vi­noba mérlege. A hatvanéves dr. Bhave, volt matematika professzor, Ghandi barátja és követője nyolc évvel ezelőtt megpró­bált számot vetni a helyzet­tel. India háború utáni törté­nelme egyetlen életre-halálra szóló versenyfutás. Verseny­­futás az évi hat-nyolcmillió főnyi népszaporodás és a la­kosság munkával és kenyér­rel való ellátása között. Ezt a reménytelen versenyfutást még nehezíti, hogy annak a meglévő 400 milliónak sincs elég munkája és kenyere. A lakosság 80%-a falun él, me­zőgazdasággal foglalkozik, mégis évente több millió ton­na élelmiszert kell behozni külföldről. Ha India mezőgaz­dasági termelése a mai ütem­ben fejlődik, akkor 1965-re mintegy 82 millió tonna élel­met termel majd. Ez idő alatt azonban a lakosság több mint 100 millióval szaporodik, te­hát az élelmiszerhiány mint­egy 30 millió tonnára emel­kedik. Ekkora hiányt pedig nem lehet pótolni semmilyen behozatallal, sem külföldi se­géllyel. Nincs vesztegetni való idő — mondta dr. Bhave. Nem várta meg a földreformot,— ez ugyanis rettentő bonyo­lult adminisztratív előkészü­letekkel és más nehézségek­kel jár —, hanem nekivágott Indiának, gyalog, mezítláb, s megtette a magáét. Valószí­nű persze, hogy a földreform előrevetett árnyéka is sokat segített abban, hogy a birto­kosok és zsíros parasztok ilyen „belátóvá” váljanak, egyik­-másika talán arra is számít, hogy néhány hektár­ral megváltja magát. Mégis pusztán meggyőzés eszközé­vel kétmillió hektár földet szerezni s mindjárt szövetke­zeti gazdaságba szervezni in­diai méretekben is hatalmas dolog. Mert egy-két hektár a pár százból, vagy ezerből kö­­nyöradomány, de kétmillió hektár földet már nem lehet alamizsnának nevezni. Huszonnégyezer kilométert tett meg, nyolc álló esz­tendeje faluról-falura jár, gyűjti a földet India földte-­­­énjeinek FÉLMILLIÓ EMBER TÜNTETETT Kasem miniszterelnök mellett Elhalasztották a merénylők bírósági tárgyalását Bagdadból jelenti az AFP­­Reuter. Kasem iraki miniszterel­nök tegnap üdvözölte a bag­dadi hadügyminisztérium e­­lőtt összegyűlt félmilliós tö­meget. Az ország minden részéből Bagdadba érkezett parasztok zászlókkal, jelmondatokkal és Kasem tábornok képeivel vo­nultak fel a város utcáin. A tüntetők elhaladtak a Kasem ellen októberben végrehaj­tott merénylet színhelye mel­lett, majd a miniszterelnök irodája elé vonultak. Bagdadi jelentés szerint az október 7-i merénylet vád­lottjainak tárgyalását decem­ber 26-ára halasztották. A vádirat 56 nevet tartalmaz, 27 személy ügyében távollé­tükben mondanak ítéletet. Megkezdődött a nyugati csúcsértekezlet Eisenhower és de Gaulle tanácskozása az amerikai-francia ellentétekről (Folytatás az 1. oldlaról) Délután pedig új plenáris ülést tartottak, melyen meg­vitatták a négy külügymi­niszter délelőtti ülésének dön­téseit. A kiszivárgó hírek szerint a négy külügyminiszter úgy döntött, hogy munkacsopor­tot kell alakítani a csúcsér­tekezlet előkészítésére. Mun­kájuk a kérdés technikai ré­szére korlátozódott, hogy a kormányfők a lényegbe vágó kérdésekre összpontosíthassák figyelmüket. Heller amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a munka jól halad. A külügyminiszterek ma dél­előtt ismét összeülnek. Mindjárt a négy nyugati kormányfő délelőtti ülése után megkezdődött de Gaul­le és Eisenhower megbeszélé­sei a francia-amerikai nézet­­eltérésekről. A kiszivárgó hí­rek szerint elsősorban arról beszélgettek, hogy az USA kifogásolja Franciaország po­litikáját az Atlanti Szövet­ség felé, vagyis azt, hogy nem egyezik bele a nyugati haderő egységesítésébe, Fran­ciaország pedig azt kifogásol­ta, hogy az USA nem támo­gatja teljes mértékben Fran­ciaország algeri politikáját. Készül a nyugati jegyzék a Szovjetunióhoz Párizsból jelenti az AP. A diplomáciai körökből szerzett értesülések szerint a három nyugati nagyhatalom rövidesen jegyzéket ad át a Szovjetuniónak a csúcsérte­kezletre vonatkozó nyugati javaslatokról. A jegyzékter­vezet szerint a csúcsértekez­letet április végén, vagy má­jus elején tartják Genfben. Csak a négy nagyhatalom képviselői veszének részt rajta, de a német kérdés vi­tájára tanácsosnak meghív­nák mindkét Németország képviselőit. A pontos időpont meghatározását Hruscsov szovjet miniszterelnökre bíz­zák.­­ A kiszivárgó hírek szerint a jegyzéktervezetet az Atlan­ti Szövetség minisztertaná­csa már jóváhagyta és most már csak a négy kormányfő jóváhagyása szükséges. HERTER JELENTÉSE Eisenhowernak Párizsból jelenti a Reuter. Jólértesült körök szerint Herter amerikai külügymi­niszter tájékoztatta Eisen­hower amerikai elnököt a francia-amerikai nézeteltéré­sekről. Eisenhower kíséretében ag­godalmat keltett az, hogy Franciaországban elkesere­déssel fogadták Twinning tábornok, az amerikai fegy­veres erők közös vezérka­ri főnökének Franciaország számlájára elhangzott bírála­tát Ugyanakkor Herter érte­sítette az amerikai elnököt az Atlanti Szövetség minisz­tertanácsának munkájáról és arról a lehetőségről, hogy a nyugati kormányfők értekez­letén gyorsan megegyeznek Kelet és Nyugat csúcsértekez­letének időpontjában. Eisenhower és de Gaulle K­idolgozták Magyariszál­yi­i­ó tervét Nyolc százalékkal növekszik a termelés Budapestről jelenti a Tan­úig. A magyar kormány elfo­gadta az 1960 évi gazdasági tervet, amely az ideihez vi­szonyítva 8 százalékkal nö­veli a termelést. A tervet hamarosan az országgyűlés elé terjesztik. Ezzel befeje­zik a mostani hároméves ter­vet és 1961-ben megkezdik az új ötéves terv végrehaj­tását. A jövő évi terv most köz­zétett irányelveiből kitűnik, hogy kisebb-nagyobb mér­tékben csaknem minden ipar­ág túlteljesíti a hároméves tervben előirányzott cél okát. Ezt a feladatot a párt tűz­te ki a központi bizottság márciusi határozatával, a­­melynek célja az ország gazdasági fejlődésének meg­gyorsítása. A gazdasági élet fejlődésének fokozását és a mezőgazdaság szövetkezetesí­tésének egyre erősebb üte­mét azzal indokolják, hogy Magyarországnak az ötéves terv megkezdése előtt túl kell haladnia, vagy megkö­zelítenie más szocialista or­szágok színvonalát. A jövő évi terv az ipari termelés 10 százalékos és a mezőgazdasági termelés 4,9 százalékos növelését irányoz­za elő. Jövőre 33 milliárd forin­tot ruháznak be a gazdaság­ba, ami kétszerese az idei be­ruházásoknak. A terv jel­lemző vonása, hogy a beru­házott összegek 78 százalé­kát a korábban megkezdett gyárépületek stb. befejezé­sére fordítják. A terv értelmében a reál­bérek 2,1 százalékkal növe­kednek. ELLENTMONDÓ HÍREK a paraguai lázadásról LEVERTÉK A LÁZADÁST, VAGY SEM? Infras paraguai belügymi­niszter bejelentette, hogy el­fojtották a Stresner elnök el­len kirobbantott nyolcnapos lázadást. A paraguai rádió tegnap­előtt bejelentette, hogy Asun­­sion főváros közelében fog­lyul ejtettek tíz lázadót­, akik­nek birtokában rádióadó volt. A lázadók rádióállomásai folytatják adásaikat. Bejelen­tették, hogy a lázadók több várost megtámadtak, fegyve­reket és lőszert zsákmányol­tak. Bejelentették azt is, hogy a lázadók főhadiszállá­sa Puerto de Mayoban van. Vasárnap, réiíi. XII. 2.- GÖRÖGORSZÁGBAN NEM LÉTESÍTENEK rakéta­támaszpontokat, hacsak az új fejlemények nem teszik szükségessé Athénból jelenti a Tan­­jug. Felhatalmazott forrásokból szerzett értesülések szerint az athéni sajtó tegnap han­goztatta, hogy a Görögország­ban tervezett rakétatámasz­­pontok kérdését elejtették. A lapok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is érvényben van Karamanlisz miniszterei­nek ez év június 20-án adott nyilatkozata, hogy a kor­mány nem hozott határoza­tot a rakétatámaszpontok é­­pítéséről. Nem zárták ki azonban an­nak lehetőségét, hogy az or­szág védelmi szükségletei­nek és a nemzetközi fej­lemé­nyeknek megfelelően később ne állítsanak fel ilyen tá­maszpontokat.­­­rről azonban a kormány a határozat e­­lőtt tájékoztatja a képviselő­­házat. TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA — NOVISZÁD Pályázat egy francia nyelv és irodalom és módszertan szakos főiskolai tanár vagy előadó és könyvtáros meg­választására. A főiskolai tanszemélyzet főiskolai tanárok és elő­adók megválasztásának feltételeit a köztisztviselőkről szóló törvény 432. és 433. szakasza szabályozza. A pályázatokat 1960. január 5-éig kell a főiskola rektori hivatalában átadni. A pályázathoz mellékelt okiratokkal igazolni kell, hogy a pályázó megfelel a választási feltételeknek. Minden közelebbi felvilágosítás megkapható a fő­iskola rektori hivatalában, Szvetozár Márkovics utca 6 szám alatt és a 35-17 számú telefonon. 938/1

Next