Magyar Szó, 1960. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1960-03-26 / 72. szám
8. oldal MAGYAR SZÓ Saját erőnkből Semmiből életképes kisüzem Panicson Bakelit néven emlegetik Pancson a község fiatal üze- IT11 Néhányan már gyárnak titulálják és szemmel láthatólag büszkék arra, hogy az eddig csupán zöld vizű taváról ,ésilomoki áráról ismert fürdőhely végre belépett a gyárvárosok zordon csatasorába. .. ,A Chemos (a vállalat nemrég ezt az új nevet kapta) fiatal műszaki vezetője Sabarátságosan fogadott bennünket csöppnyi műhelyre emlékeztető irodájában. , . Legkelendőbb cikkeink közé tartoznak a bakelitből készült villanykörte-foglalatok, többféle formában és színben állítjuk elő — mondja Samu István, és az Íróasztalán heverő mintapéldányokat mutogatja. — Ezt a kerek, f Zöldszinű gyűrűsfog- Milánok számára késniük», kisebb pedig az úgynevezett mignon-foglalat amelynek termelését mi kezdtük el először az országban vagyis mindeddig behozatali cikk volt. — Hol és hogyan értékesítik termékeiket? — Ma már az ország egész területén vannak fogyasztók ét-három évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a kereslet, ma már elég erős a konkurrencia. Nekünk viszont megvannak az állandó vevőink, és nem kell attól tartanunk, hogy piac nélkül maradunk. Legnagyobb előnyünk, hogy termékeinket az átlagos áron alul adjuk Vásárlóink elégedettek a minőséggel. .. Vannak-e nehézségeik a nyersanyag beszerzése körül? — Pillanatnyilag elég könynyű a nyersanyag beszerzése. Két évvel ezelőtt azonban többször külföldről hoztuk be. Olaszországból, Magyarországról. .. Ma Zagrebből kapjuk a bakelitet A nyersanyag jelenleg nem túl drága. .. — Mondhat-e valamit a vállalat múltjáról? — Nincs nagy múltja... A szuboticai Slavica keretén belül indítottam meg, saját gépeimmel, a bakelit-feldolgozó üzemrészleget, 1957 elején. Abban az évben, mindössze három munkással, mintegy hárommilliós összforgalmat bonyolítottunk le. A két üzemrészleg, a nagy és a kicsi, azonban sehogy sem tudott megegyezni egymással, és így felvetődött a kérdésdolgozhatunk-e továbbra is együtt, ötvenhét végén úgy határoztunk, hogy kiválunk A palicsi községi népbizottság átvette tőlem a gépeket és 1958. januárjától már mint önálló üzem kezdtük el a komolyabb munkát... —’ Miből, honnan teremtették elő az induláshoz szükséges alaptőkét? Kértek-e valamilyen segélyt, gazdasági kölcsönt? — Anyagi segélyt nem kaptunk senkitől, semmilyen banktól sem. Mondhatnám úgy is, hogy saját erőnkből indultunk el... — Mégis, hogyan küzdötték le a kezdeti nehézségeket? — Egyszerűen. Vettünk hitelbe nyersanyagot, feldolgoztuk, eladtuk, és ebből a jövedelemből teremtettük meg alaptőkénket... — mondja mosolyogva a művezető, majd folytatja: — 1958-ban 18 millió dinár forgalmunk volt, ebből tiszta jövedelem 8 millió, 1959-ben összforgalmunk mintegy 43 millió dinár, ebből 20 millió tiszta jövedelemre számítunk... — No és. . az idei tervek? — A nemzetközi út mellett már tető alatt áll az üzem új épülete 300 négyzetméteren. Ha teljesen elkészül, körülbelül 9 millió dinárunkba kerül. De nem feledkeztünk meg a gépekről sem: egy új hidraulikus prést és egy automata fröccsöntő gépet rendeltünk külföldről. Új berendezéseket, eszközöket, kisebb gépeket azonban mi is készítünk saját használatra. Az új épület és az új gépek, természetesen, új árucikkek termelésének megindítását is lehetővé teszik majd számunkra. Eddig csak bakelitet és karbamidot dolgoztunk fel, most azonban módunkban lesz polietilén és különféle hőrelágyoló anyagok megmunkálása is... — Hány munkást foglalkoztat a vállalat? — Jelenleg húsz félszakképzett és szakképzetlen munkásunk van. Üzemünk bővülésével munkásaink száma valószínűleg negyvenre is felemelkedhet. Sok munkást azonban a távolabbi jövőben sem vehetünk fel, mert új gépeink már jóval termelékenyebbek lesznek, mint az eddigiek, és így nem lesz nagy szükségünk emberi munkaerőre. Csak szakképzett munkások jöhetnek számításba ezentúl... Samu István elmondta még azt is, hogy a fizetéseket egyelőre órabérekben számolják el. A legalacsonyabb órabér 144, a legmagasabb pedig 106 dinár. Túlórázás nincsen, valószínűleg a helyszűke miatt. Az a húsz munkás így is kénytelen két-három váltásban dolgozni. De hát, nem sokáig kell már szoronganiok: március folyamán már az új épületben folytathatják a munkát... Kellemes benyomásokkal távoztunk a palicsi Chemosból. Bár nincs, és talán nem is lesz sohasem kevélyen pöfékelő gyárkéménye, sem külön vasúti rakpartja, a palicsiak mégis büszkék lehetnek gyár fiókájukra: egy életképes, talpraesett vállalattal gazdagodtak. (cs) A Chemos üzem új épülete Samu István ELKÉSZÜLT A STAFÉTABOT Negyedszer is Vladeta Petries beográdi szobrászművész készítette el az ifjúság stafétapálcáját Vladeta Petries ismert beográdi szobrászművész kidolgozta az ifjúság stafétapálcáját. Az ifjúság napján adják át — az országos körút után — Joszip Broz Tito köztársasági elnöknek. Ez már a negyedik stafétapálca, amit Vladeta Petries szobrászművész készített. A stafétapálca 40 centiméter hosszú, kerülete 10 cm, és színezüstből készült. Művészi ötvösmunka, és az ihletett művészi kézzel rávésett jelenetek bemutatják ifjúságunk életét a nagy munkahelyeken, D. P. Szombat, 1960. III. 23. Jövőre nem lesz vízhiány Noviszádon Az új kutak 15 évig ellátják a várost Kísérleti nyúlok az ivóvíz kipróbálására Alighogy eltűnt a hótakaró a földről, Noviszádon az Ifjúsági Stadion mellett a kútfúrók újra munkába álltak. Korán nekifogtak a munkának, hogy a tavaly lerakott alapokon az idén nagyobb lendülettel folytassák a Duna medrében épülő hatalmas villanymotoros kutak munkálatait. Úgy valahogy van a város az ivóvízzel is, mint a villanynyal; egyre-másra épültek az új gyárak, új utcák, a villanyhálózat azonban nem bővült, s áramhiány keletkezett. A vízzel is így van. A régi Duna-híd melletti és a péterváradi oldalon, a Trandzsamenten lévő víztartályok kapacitása évek óta nem változik, viszont évente ezer és ezer új meg régi lakás kap vízvezetéket. E tartályokból naponta mindössze háromezer köbméter víz jut át a szűrőn, s legalább kétezer köbméterrel többre lenne szükség, hogy a mostanában épült házakba is jusson. De mi lesz két-három év múlva? Megnyugtatjuk a noviszádiakat, hogy nem sokáig lesz baj a vízellátással. Még az idén elkészül a Dunában a két Reni-féle pumpa, a parton pedig (a Graficsár egykori labdarúgópályája helyén) a 8000 köbméter vizet befogadó- hatalmas, tartály és egy ennek megfelelő szűrőállomás. Sztevan. Kakucskától, a munkálatokat irányító technikustól megtudtuk, hogy ez a két kút 15 évig elegendő vizet ad Noviszádnak — figyelembe véve a város további terebélyesedését és a lakosság számának növekedését. A kutak és a tartály építését a múlt év második felében kezdték el. A tartály 101, a szűrőállomás 300, a kutak pedig 50 millió dinárba kerülnek. A kutak építésének külön érdekessége, hogy hazánkban először készítenek ilyet, merevített betonból keszonban. Továbbá az, hogy részben a föld mélyéből, részben pedig a Dunából szívják a vizet. Erre a célra a kutak aljára a folyó fenekétől négy méterre 8—8, negyven méter hosszú csövet helyeznek el vízszintesen, s ezek lövellik majd a vizet a szűrőbe, innen pedig a tartályba. A kutak a terv szerint május elsejére elkészülnek, a tartály és a szűrő pedig az évvége felé. A Vodovod vállalat azonban addig is igyekszik enyhíteni az ivóvízhiányt. A mostani vízgyűjtő állomáson a szűrő a szűk garat, hiába van a péterváradi oldalon négyezer köbméter vizet befogadó, a noviszádi oldalon pedig háromezer köbméteres tartály, ha a szűrő naponta csak háromezer köbméter vizet szűr meg. Ez a mennyiség most még elég, de ha bekövetkeznek a meleg napok, bizony kevés lesz. Egyébként az új kutak közül, az eddigi megállapítások szerint a víz nem tartalmaz egészségre káros anyagot. Ezt szakorvosok vizsgálják naponta és kísérleti nyulakon próbálják ki, hogyan használja fel a szervezet a vizet. T. t. ------ .vav .. sv........ • ..V v.'.v.tfA'wn»*«?:'«..- Ez az egyik kút. Átmérője 5,10, magassága pedig 27 méX" tér lesz. Tizenhárom szolgáltató műhely egy lakótestületben Központi konyhát nyitnak Noviszádon a legtöbb lakótestület megalakította a szolgáltató műhelyeket és átvette a kommunális ügyek szervezését. A községi népbizottság, de leginkább a Szocialista Szövetség hozzájárulásával és segítségével figyelemre méltó eredményeket ér el a kommunális munkálatokban (gyermekjátszóterek berendezése, zöldterületek létesítése stb.) A noviszádi III. lakótestület már közismertté vált egyre szaporodó szolgáltató műhelyeivel. Eddig 13-at létesített. Ezenkívül 12 bizottságot alakított, s ezekbe 64 polgárt választott. Leginkább a népjóléti, a kommunális és a gyermekvédelmi bizottság fejt ki élénk tevékenységet. Más bizottságok a lakóházak és zöld területek rendbentartását szorgalmazzák. A társadalmi szervezetekkel és az iskolákkal való kapcsolat fenntartásával is meg van bízva egy-egy bizottság. A békéltető bizottság eddig sikeresen kibékítette a sértett feleket, úgyhogy a vitás ügy még egyszer sem került a kihágás a bíró elé. A gyermekvédelmi bizottság egyik legfontosabb feladata, többek között, a tüdőbajos szülőktől származó gyermekek elkülönítése. A 13 szolgáltató műhely közül igen jól működik az asztalosoké. Rendeléseket és javításokat végez a házitanácsoknak. A minőséggel általában meg vannak elégedve, és a szolgáltatások aránylag olcsóbbak mint más műhelyeikben. Egy konyhaszék például festés nélkül 600 dinárba kerül. Jó hírnévre tettek szert a férfi és női szabóműhelyek, valamint foltozóműhelyek is. A férfi szabóműhelyt két ismert szabász vezeti. Egy kifogástalan férfi öltöny mellénnyel 6050 dinárba kerül. Ez a műhely már több, mint egy éve fennáll. Az elektrotechnikai műhely elvállalja a legprecízebb villamossági berendezések javítását, vízvezeték szerelését. A III. lakótestület bizottságai odahatnak, hogy mind több embert bevonjanak a társadalmi munkába. Ezt a célt leginkább idei terv teljesítésével igyekszik megvalósítani. Az Ivó Lola Ribár elemi iskola közelében játszóteret csinál, mert az iskola tanulói — mintegy ezer gyerek — 2—4 kilométert tesznek meg a legközelebbi játszótérig. Természetesen szüleik és a terület lakossága is részt vesz majd az új játszótér készítésében. A községi népbizottság is hozzájárul. Április elsején megnyílik a lakótestület központi konyhája a Nyeges utcában. Eddig a területen lévő óvodáknak és napközi otthonoknak saját konyhájuk volt. Mindegyik külön szakácsnőt, beszerzőt és felszolgálót alkalmazott, s ez megdrágította a gyermekek ellátását. Az étel minősége is gyenge volt. A központi konyhában kevesebb személyzettel sokkal olcsóbb és minőségileg megfelelőbb ételt készítenek majd. A tervek megvalósítása közelebb hozza majd a lakótestületet a lakossághoz. Mert az a cél, hogy minél több polgár vegyen részt a közös megbeszéléseken. A községi népbizottság 5,5 millió dinárt bocsátott a testület rendelkezésére, kisebb kommunális munkákra, járdák, átjárók, valamint kutak javítására, hiányzó villanykörték pótlására, pázsitos területek létesítésére és az utcák tisztántartására. A lakosság maga is eljárhat különféle ügyekben a lakótestületbe. Valamennyi bizottság tervében kifejezésre jut az az elképzelés, hogy a lakótestület a jövőben, nagy családot alkotva, gondoskodjék a terület lakosságának szükségleteiről és jobb életfeltételeiről. L. S. T.