Magyar Szó, 1960. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1960-03-26 / 72. szám

8. oldal MAGYAR SZÓ Saját erőnkből Semmiből életképes kisüzem Panicson Bakelit néven emlegetik Pan­cson a község fiatal üze- IT11­ Néhányan már gyárnak titulálják és szemmel látható­­lag büszkék arra, hogy az ed­­dig csupán zöld vizű taváról ,ésilomoki áráról ismert fürdőhely végre belépett a gyárvárosok zordon csataso­rába. .. ,A Chemos (a vállalat nem­­rég ezt az új nevet kapta) fiatal műszaki vezetője Sa­­barátságosan fo­­gadott bennünket csöppnyi műhelyre emlékeztető irodá­jában. , . Legkelendőbb cikkeink közé tartoznak a bakelitből készült villanykörte-foglala­tok, többféle formában és színben állítjuk elő — mond­ja Samu István, és az Író­asztalán heverő mintapéldá­nyokat mutogatja. — Ezt a kerek, f Zöldszinű gyűrűsfog- Milánok számára ké­sniük», kisebb pedig az úgynevezett mignon-foglalat amelynek termelését mi kezd­­tük el először az országban vagyis mindeddig behozatali cikk volt. — Hol és hogyan értékesí­tik termékeiket? — Ma már az ország egész területén vannak fogyasztó­k ét-három évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a kereslet, ma már elég erős a konkurrencia. Nekünk vi­szont megvannak az állandó vevőink, és nem kell attól tartanunk, hogy piac nélkül maradunk. Legnagyobb elő­nyünk, hogy termékeinket az átlagos áron alul adjuk Vásárlóink elégedettek a mi­nőséggel. .. Vannak-e nehézségeik a nyersanyag beszerzése körül? — Pillanatnyilag elég köny­nyű a nyersanyag beszerzése. Két évvel ezelőtt azonban többször külföldről hoztuk­­ be. Olaszországból, Magyar­­országról. .. Ma Zagrebből­­ kapjuk a bakelitet A nyers­­anyag jelenleg nem túl drá­ga. .. — Mondhat-e valamit a vállalat múltjáról? — Nincs nagy múltja... A szuboticai Slavica keretén be­lül indítottam meg, saját gé­peimmel, a bakelit-feldolgo­­zó üzemrészleget, 1957 elején. Abban az évben, mindössze három munkással, mintegy hárommilliós összforgalmat bonyolítottunk le. A két üzemrészleg, a nagy és a ki­csi, azonban sehogy sem tu­dott megegyezni egymással, és így felvetődött a kérdés­­dolgozhatunk-e továbbra is együtt, ötvenhét végén úgy határoztunk, hogy kiválunk A palicsi községi népbizott­­ság átvette tőlem a gépeket és 1958. januárjától már mint önálló üzem kezdtük el a ko­molyabb munkát... —’ Miből, honnan teremtet­ték elő az induláshoz szüksé­­ges alaptőkét? Kértek-e va­lamilyen segélyt, gazdasági kölcsönt? — Anyagi segélyt nem kap­tunk senkitől, semmilyen banktól sem. Mondhatnám úgy is, hogy saját erőnkből indultunk el... — Mégis, hogyan küzdöt­­ték le a kezdeti nehézsége­ket? — Egyszerűen. Vettünk hi­telbe nyersanyagot, feldolgoz­tuk, eladtuk, és ebből a jö­vedelemből teremtettük meg alaptőkénket... — mondja mosolyogva a művezető, majd folytatja: —­ 1958-ban 18 mil­lió dinár forgalmunk volt, ebből tiszta jövedelem 8 mil­lió, 1959-ben összforgalmunk mintegy 43 millió dinár, eb­ből 20 millió tiszta jövede­lemre számítunk... — No és. . az idei tervek? — A nemzetközi út mellett már tető alatt áll az üzem új épülete 300 négyzetméte­ren. Ha teljesen elkészül, kö­rülbelül 9 millió dinárunkba kerül. De nem feledkeztünk meg a gépekről sem: egy új hidraulikus prést és egy automata fröccs­öntő gépet rendeltünk külföldről. Új be­rendezéseket, eszközöket, ki­sebb gépeket azonban mi is készítünk saját használatra.­­ Az új épület és az új­­ gépek, természetesen, új áru­cikkek termelésének megindí­tását is lehetővé teszik majd számunkra. Eddig csak bake­litet és karbamidot dolgoz­tunk fel, most azonban mó­dunkban lesz polietilén és különféle hőrelágyoló anya­­­gok megmunkálása is...­­ — Hány munkást foglal­koztat a vállalat? — Jelenleg húsz félszak­képzett és szakképzetlen mun­kásunk van. Üzemünk bővü­lésével munkásaink száma valószínűleg negyvenre is felemelkedhet. Sok munkást azonban a távolabbi jövőben sem vehetünk fel, mert új gépeink már jóval termelé­kenyebbek lesznek, mint az eddigiek, és így nem lesz nagy szükségünk emberi mun­kaerőre. Csak szakképzett munkások jöhetnek számítás­ba ezentúl... Samu István elmondta még azt is, hogy a fizetéseket egye­­­lőre órabérekben számolják el. A legalacsonyabb órabér 1­44, a legmagasabb pedig 106 dinár. Túlórázás nincsen, val­­ószínűleg a helyszűke miatt. Az a húsz munkás így is kénytelen két-három váltás­ban dolgozni. De hát, nem sokáig kell már szorongani­­ok: március folyamán már az új épületben folytathatják a munkát... Kellemes benyomásokkal távoztunk a palicsi Chemos­­ból. Bár nincs, és talán nem is lesz sohasem kevélyen pö­fékelő gyárkéménye, sem kü­lön vasúti rakpartja, a pali­­csiak mégis büszkék lehet­nek gyár­ fiókájukra: egy életképes, talpraesett válla­lattal gazdagodtak. (cs) A Chemos üzem új épülete Samu István ELKÉSZÜLT A STAFÉTABOT Negyedszer is Vladeta Petries beográdi szob­rászművész készítette el az ifjúság stafétapálcáját Vladeta Petries ismert beográdi szobrászművész ki­dolgozta az ifjúság staféta­pálcáját. Az ifjúság napján adják át — az országos körút után — Joszip Broz Tito köz­társasági elnöknek. Ez már a negyedik stafétapálca, amit Vladeta Petries szobrászmű­vész készített. A stafétapálca 40 centimé­ter hosszú, kerülete 10 cm, és színezüstből készült. Mű­vészi ötvösmunka, és az ihle­tett művészi kézzel rávésett jelenetek bemutatják ifjúsá­gunk életét a nagy munka­helyeken, D. P. Szombat, 1960. III. 23. Jövőre nem lesz vízhiány Noviszádon Az új kutak 15 évig ellátják a várost Kísérleti nyúlok az ivóvíz kipróbálására Alighogy eltűnt a hótakaró a földről, Noviszádon az Ifjú­sági Stadion mellett a kút­fúrók újra munkába álltak. Korán nekifogtak a munká­nak, hogy a tavaly lerakott alapokon az idén nagyobb len­dülettel folytassák a Duna medrében épülő hatalmas vil­lanymotoros kutak munká­latait. Úgy valahogy van a város az ivóvízzel is, mint a villany­nyal; egyre-másra épültek az új gyárak, új utcák, a villany­hálózat azonban nem bővült, s áramhiány keletkezett. A vízzel is így van. A régi Duna-híd melletti és a péter­­váradi oldalon, a Trandzsa­­menten lévő víztartályok ka­pacitása évek óta nem válto­zik, viszont évente ezer és ezer új meg régi lakás kap vízvezetéket. E tartályokból naponta mindössze háromezer köbméter víz jut át a szű­rőn, s legalább kétezer köb­méterrel többre lenne szük­ség, hogy a mostanában épült házakba is jusson. De mi lesz két-három év múlva? Megnyugtatjuk a noviszá­­diakat, hogy nem sokáig lesz baj a vízellátással. Még az idén elkészül a Dunában a két Reni-féle pumpa, a par­ton pedig (a Graficsár egy­kori labdarúgópályája he­lyén) a 8000 köbméter vizet befogadó-­ hatalmas, tartály és egy ennek megfelelő szűrőál­lomás. Sztevan. Kakucskától, a munkálatokat irányító tech­nikustól megtudtuk, hogy ez a két kút 15 évig elegendő vizet ad Noviszádnak — fi­gyelembe véve a város továb­bi terebélyesedését és a la­kosság számának növekedé­­­­sét. A kutak és a tartály épí­tését a múlt év második fe­lében kezdték el. A tartály 101, a szűrőállomás 300, a ku­tak pedig 50 millió dinárba kerülnek. A kutak építésének külön érdekessége, hogy hazánkban először készítenek ilyet, me­revített betonból keszonban. Továbbá az, hogy részben a föld mélyéből, részben pedig a Dunából szívják a vizet. Erre a célra a kutak aljára a folyó fenekétől négy mé­terre 8—8, negyven méter hosszú csövet helyeznek el vízszintesen, s ezek lövellik majd a vizet a szűrőbe, in­nen pedig a tartályba. A kutak a terv szerint má­jus elsejére elkészülnek, a tartály és a szűrő pedig az év­vége felé. A Vodovod válla­lat azonban addig is igyek­szik enyhíteni az ivóvízhi­­ányt. A mostani vízgyűjtő állomáson a szűrő a szűk ga­rat, hiába van a péterváradi oldalon négyezer köbméter vizet befogadó, a noviszádi oldalon pedig háromezer köb­méteres tartály, ha a szűrő naponta csak háromezer köb­méter vizet szűr meg. Ez a mennyiség most még elég, de ha bekövetkeznek a meleg napok, bizony kevés lesz. Egyébként az új kutak kö­zül, az eddigi megállapítások szerint a víz nem tartalmaz egészségre káros anyagot. Ezt szakorvosok vizsgálják na­ponta és kísérleti nyulakon próbálják ki, hogyan hasz­nálja fel a szervezet a vizet. T. t. ------ .vav .. sv........ • ..V v.'.v.tfA'wn»*«?:'«..-­ Ez az egyik kút. Átmérője 5,10, magassága pedig 27 mé­­­X"­­­ tér lesz. Tizenhárom szolgáltató műhely egy lakótestületben Központi konyhát nyitnak Noviszádon a legtöbb lakótestü­let megala­kította a szolgáltató műhelyeket és átvette a kom­munális ügyek szervezését. A községi népbizott­ság, de leginkább a Szocialista Szövetség hozzá­járulásával és segítségével figyelemre méltó eredményeket ér el a kommunális munkálatok­ban (gyermekjátszóterek berendezése, zöldterü­letek létesítése stb.) A noviszádi III. lakótestület már közis­mertté vált egyre szaporodó szolgáltató műhe­lyeivel. Eddig 13-at létesített. Ezenkívül 12 bi­zottságot alakított, s ezekbe 64 polgárt válasz­tott. Leginkább a népjóléti, a kommunális és a gyermek­­védelmi bizottság fejt ki élénk tevékenységet. Más bi­zottságok a lakóházak és zöld területek rendbentartását szorgalmazzák. A társadalmi szervezetekkel és az iskolák­kal való kapcsolat fenntar­tásával is meg van bízva egy-egy bizottság. A békéltető bizottság ed­dig sikeresen kibékítette a sértett feleket, úgyhogy a vitás ügy még egyszer sem került a kihágás a bíró elé. A gyermekvédelmi bizottság egyik legfontosabb feladata, többek között, a tüdőbajos szülőktől származó gyerme­kek elkülönítése. A 13 szolgáltató műhely közül igen jól működik az asztalosoké. Rendeléseket és javításokat végez a házi­­tanácsoknak. A minőséggel általában meg vannak elé­gedve, és a szolgáltatások aránylag olcsóbbak mint más műhelyeikben. Egy konyha­szék például festés nélkül 600 dinárba kerül. Jó hírnévre tettek szert a férfi és női szabóműhelyek, valamint foltozóműhelyek is. A férfi szabóműhelyt két is­mert szabász vezeti. Egy ki­fogástalan férfi öltöny mel­lénnyel 6050 dinárba kerül. Ez a műhely már több, mint egy éve fennáll. Az elektrotechnikai mű­hely elvállalja a legprecízebb villamossági berendezések ja­vítását, vízvezeték szerelését. A III. lakótestület bizott­ságai odahatnak, hogy mind több embert bevonjanak a társadalmi munkába. Ezt a célt leginkább idei terv telje­­sítésével igyekszik megvaló­sítani. Az Ivó Lola Ribár elemi iskola közelében játszóteret csinál, mert az iskola tanu­lói — mintegy ezer gyerek — 2—4 kilométert tesznek meg a legközelebbi játszó­térig. Természetesen szüleik és a terület lakossága is részt vesz majd az új játszó­tér készítésében. A községi népbizottság is hozzájárul. Április elsején megnyílik a lakótestület központi kony­hája a Nyeges utcában. Ed­dig a területen lévő óvodák­nak és napközi otthonoknak saját konyhájuk volt. Mind­egyik külön szakácsnőt, be­szerzőt és felszolgálót alkal­mazott, s ez megdrágította a gyermekek ellátását. Az étel minősége is gyenge volt. A központi konyhában ke­vesebb személyzettel sokkal olcsóbb és minőségileg meg­felelőbb ételt készítenek majd. A tervek megvalósítása kö­zelebb hozza majd a lakó­­testületet a lakossághoz. Mert az a cél, hogy minél több polgár vegyen részt a közös megbeszéléseken. A községi népbizottság 5,5 millió dinárt bocsátott a testület rendel­kezésére, kisebb kommunális munkákra, járdák, átjárók, valamint kutak javítására, hiányzó villanykörték pótlá­sára, pázsitos területek léte­sítésére és az utcák tisztán­tartására. A lakosság maga is eljárhat különféle ügyek­ben a lakótestületbe. Valamennyi bizottság ter­vében kifejezésre jut az az elképzelés, hogy a lakótes­tület a jövőben, nagy csalá­dot alkotva, gondoskodjék a terület lakosságának szükség­leteiről és jobb életfeltéte­leiről. L. S. T.

Next