Magyar Szó, 1960. december (17. évfolyam, 282-307. szám)

1960-12-04 / 284. szám

Vasárnap* 1960. ХП. t. " MAGYAR SZÓ Jugoszlávia és a világ érdekei azonosak Interjú Makszo Batyeval Makszo Batye, a Szövet­ségi Képviselőház új tit­kára az alábbi i­nterjt­ még a Népszkuspttan kül­politikai bizottttsága tit­kárának minőségében ad­ta beográdi munkatársaink­­nak. KÉRDÉS: Véleménye sze­rint melyik legutóbbi ese­mény a legjelentősebb a vi­lág és Jugoszlávia szempont­jából? VÁLASZ: Meglehetősen ne­héz kiszakítani egy eseményt az egész világot felölelő, egy­séges folyamatból. Mégis azt hiszem, hogy a legjelentősebb esemény Kelet és­­Nyugat kö­zeledésének párizsi kudarca. Tavasszal a világ még azt hitte, hogy vége felé közele­dik a tizenké­téves hideghá­ború és akkor, mint derült égből a villámcsapás, új vi­szály kezdődött és ismét meg­romlott Kelet és Nyugat vi­szonya. A hidegháború teljes hevességében felújult. Ez az esemény sorsdöntő volt a vi­lágra 1960-ban. Jellemző a­­zonban, hogy mégsem adott új irányt napjaink történel­mének és utána nemcsak a két érdekelt fél, hanem az egész világ is belátta, hogy az egyetlen lehetséges poli­tika: a békés koegzisztencia politikája. Itt azonosul Ju­goszlávia érdeke a világ ér­dekeivel, mert ebben a vi­szályban a háború vagy bé­ke kérdéséről van szó. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Jugoszlávia erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség csök­kentésére? VÁLASZ: Azt hiszem, hogy Jugoszlávia szerepe és ezzel érdeme is többrétű. Jugoszlá­via a semleges országok első soraiban hirdette a világnak a viszályok békés megoldása szükségességét és a békés koegzisztenciát. Jugoszlávia sajátos szerepe álláspontjá­ban és az aktív koegziszten­cia eszméjének népszerűsí­tésében jut kifejezésre. Ez az eszme Jugoszláviában szüle­tett meg és körülötte kiala­kult a jövő egy elképzelése, amely véleményünk szerint napjaink ellentmondásainak egyedül lehetséges megoldá­sa. Az aktív koegzisztencia eszméje még sokak számá­ra új és érthetetlen és sokan politikai vagy ideológiai okok­ból elferdítik és támadják. Minél jobban tért hódit azonban a békés koegziszten­cia eszméje,­ annál inkább belátják annak szükségessé­gét is, hogy gyakorlati lépé­seket kell tenni az aktív ko­egzisztencia irányában. Erre jó példát ad a Szovjetunió és az USA közötti megjavult kulturális kapcsolat és még ennél is inkább a nemzetkö­zi kereskedelmi kapcsolatok, elsősorban Kelet és Nyugat közötti gazdasági együttmű­ködés fejlődése. Véleményem szerint az ENSZ-közgyűlés idei ülés­szaka — bár nem volt min­den tekintetben eredményes — mégis történelmi jelen­tőséggel bír. Jugoszlávia a baráti államok egész sorá­val együtt nagy hatással volt az ülésszak egész légkörére és ezzel túlmenően megmu­tatta hol a kiút a jelenlegi ellentétektől szétforgácsolt világ számára. KÉRDÉS: A világban nagy erőfeszítéseket tesznek a há­borús veszély kiküszöbölésé­re, a hidegháború felszámo­lására. Mégis, Nyugat-Né­­metországban jelentkezett a revansizmus és újjáéledt a militarista szellem. Mi a vé­leménye erről? VÁLASZ: Kétségtelen, hogy a német agresszió áldo­zatai nem nézhetik rokon­­szenvel a német revansiz­mus újjászületését és nem helyeselhetik azt a vaksá­got, amellyel az amerikai im­perialisták ismét az efféle kalandok vizeire terelik Né­metországot. Más részről, tisz­tában kell lennünk a német egyesülés és ezzel Berlin kér­dése rendkívüli bonyolultsá­gának. Mindaddig, amíg ez a kérdés nem oldódik meg, Nyugatnak és a németeknek érthetően elég anyaguk lesz a revansizmus eszméjének táplálására. A német kérdést pedig nem lehet sem tárgyal­ni, sem megoldani elszigetel­ten és a megoldás csak vi­lágméretekben lehetséges, vagyis leszereléssel, a békés koegzisztencia elvei alapján, vagyis a béke és az aktív koegzisztencia politikája, va­lamennyi nép sokoldalú e­­gyüttműködése alapján. KÉRDÉS: Ezt az esztendőt Afrika évének nevezik. Mond­hatna-e valamit erről és kü­lön a kongói helyzetről? VÁLASZ: Semmi kifogá­som sincs az ellen, hogy ezt az évet Afrika évének hív­juk. De Afrika kérdése idő­szerű lesz még a követke­ző években is. A kongói helyzetet tragi­kusnak vélem és úgy látom, hogy a nyugati imperializ­mus lelkiismeretlenül dolgo­zik imperialista érdekeinek megvédésén. Ez azonban még nem olyan nagy tragédia, ha emellett Kongóban nem ját­szanék ki — Nyugatra gon­dolok — a népeknek az ENSZ-be, a főtitkárba és az ENSZ-csapatok közbelépésé­be vetett bizalmát. KÉRDÉS: Lát-e valamilyen megoldást? VÁLASZ: Megoldás min­dig adódik. Kérdés azonban, hogy az pozitív-e vagy nega­tív? Nyugat megszilárdíthat­ja kongói uralmát, de ez nem válik sem Kongó, sem az afrikai országok haszná­ra, sem pedig a népek kö­zötti bizalom és béke hasz­nára. Másrészt, nem ismerem eléggé a­ kongói helyzetet, sem az ország felszabadító erőit, amelyek esetleg még ilyen körülmények között is kiharcolhatnak bizonyos fo­kú függetlenséget KÉRDÉS: Az algériai há­ború hetedik évébe lépett. Lehetségesnek tart-e itt va­lamilyen megoldást? VÁLASZ: Itt is sok rokon­ság van a német kérdéssel. Az egész ügy Franciaország helyzetének kérdése. Arró­l van szó, hogy az országban még nem fejlődött ki egy o­­lyan erő, amely a francia jobboldalt és a francia im­perialistákat rákényszeríte­né, hogy ismerjék el az al­gériai nép függetlenségét. Franciaországban nagyon könnyen zavarok támadhat­nak, s az is megeshet, hogy a szélső­jobboldal fasiszta­militarista uralmat teremt. Ez azonban nem oldaná meg Algéria kérdését, hanem még inkább megnehezítené és el­mélyítené. A kérdés megol­dásához Algéria további ki­tartó harca mellett szükség van arra is, hogy az egész világon új légkör alakul­jon ki. KÉRDÉS: Dél-Amerikában érezhetően, de mégis lassan növekszenek a haladó erők. Mi gátolja őket? VÁLASZ: Az USA hatal­mas nyomása és befolyása. Emellett az, hogy nincs egy komolyan fejlett dél-ameri­kai ország, s hogy ezek az országok elmaradottak és félgyarmati helyzetben él­nek. Más részről, szellmes látható, hogy a dolgok a gaz­dasági és társadalmi felsza­badulás, önállósulás irányá­ban fejlődnek. Hinni kell e­­zekben az erőkben és nem szabad elfelejteni, hogy ez a folyamat még biztosan­ so­káig eltart. KÉRDÉS: Mondjon vala­mit Jugoszlávia és a keleti, illetve nyugati tömb, vala­mint a le nem kötelezett or­szágok közötti együttműkö­dés lehetőség­eiről? VÁLASZ: Azt hiszem, hogy jó kilátások vannak kapcso­lataink továbbfejlődésére mindhárom irányban, ami megfelel Jugoszlávia elvei­nek és törekvéseinek. Jugo­szlávia normalizálta gazda­sági kapcsolatait a keleti or­szágokkal, tovább fejleszti gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatait a fejlett nyugati országokkal és egy­ben fejleszti mindenfajta kap­csolatait az EAK-kal, Indiá­val, Indonéziával, Afrikával és az itt felszabadult orszá­­gokal. Kapcsolataink ezekkel az országokkal állandóan el­mélyülnek és túlnőnek a pusz­tán gazdasági kapcsolatokon, kifejlődik a kölcsönös meg­értés és bizalom/ gyakran egységes álláspont alakul ki a legfontosabb vilásm­o­lé­­mákról. D. P. Malawi Batye Figyelik-e Földünket? E fején nem figyelik-e Földünket kém­műholdak révén mé­s világok értelmes lényei? Ez mindeddig olyan kérdés volt, amit csak nagy kép­­vselőerővel megáldott laikusok tettek fel, tudósoknak eszébe sem ötlött. Ma azonban már jó néhányam közülük nem vála­szolnak olyan határozott nemmel erre az izgató kérdésre. Amikor augusztusban fellőtték az Echo I-et az Egyesült Államokban, rengetegen kísérték tekintetükkel a szabad szemmel is látható műholdat. A szemlélők közül azonban többen azt a hírt kezdték terjeszteni, hogy időnként egy másik műholdat is láttak, amely nem nyugat-keleti, hanem fordított irányban halad az égbolton. Az amerikai és a szov­jet műholdak ugyanis egyaránt keleti irányban haladnak, kihasználva a Föld keringése adta külön ezer mérföldes másodpercenkénti sebességet. Ezek a hírek augusztus vé­gére annyira elszaporodtak, hogy végül a csillagvizsgáló szakértők is foglalkozni kezdtek a jelenséggel. Nemsokára aztán két ismert szakértő, Johnson Robert és Frederick Hemming, a chicagói csillagvizsgáló intézet tudósai is észlelték ezt a különös tüneményt. Azután sor­ban­ a bedfordi (Massachusetts) űrvizsgáló intézet, a washingtoni égi jelenségeket vizsgáló bizottság, a Long Island-i világűrkutató intézet szakemberei is megállapítot­ták, — ha nagyon óvatosan és tartózkodva is —, hogy „van valami a dologban”. Le is fényképezték az ismeretlen égi­testet, s leszögezték, hogy nem lehet sem meteorit, sem pedig valami földi eredetű műhold vagy annak része. Egyébként is, sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió eddig nem próbálkozott kelet-nyugati irányban lőni ki műholdat. A napokban Derek Demster, a Brit Bolygóközi Társa­ság egyik vezető tagja cikket írt ezzel kapcsolatban. — Ma már egyetlen valamirevaló tudós sem tagadja —­ írja —, hogy rajtunk kívül is létezhetnek értelmes lények a világegyetemben. Hiszen csupán a mi csillagrendszerünk­ben 150 000 millió csillag van, s ha ebből csak minden milliomodikon van valamilyen formája az életnek, akkor is sok ezer bolygón feltételezhetünk értelmes lényeket. Hogy ezek közül néhányan jóval messzebbre jutottak a világűr tudományban és technikában, mint mi, ez nagyon valószínű. Legutóbb is, — írja cikkében Derek — tekin­télyes szovjet tudósok azt állapították meg, hogy a Mars két kis holdja — a Phobos és Deimos — nem lehet más, mint mesterséges égitest, talán egy ma már eltűnt marsi civilizáció alkotása. Mindezek alapján — írja az angol tudós — egyáltalá­ban nem képtelen az a föltevés, hogy ez a nemrégen észlelt ismeretlen égitest valamely más világból származó műhold. A BÁCSTOPOLYAI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET nyilvános ÁRVERÉS ÚTJÁN eladásra kínálja a következő alapeszközöket: 8 db különböző cséplőgépet; 3 db HOFFHER-RENAULT-FORDSON traktorokat; 2 db ZMAJ CSÉPLŐE LEVÁTORT; 19 db ZMAJ ARATÓGÉPET; 4 db különböző KALAPÁCSOS DARÁLÓT; 3 db 4—10 HP BENZIN és DIESEL-MOTORT; 3 db traktorvontatásu KUKORICAÜLTETŐGÉPET; 4 db traktorvontatásu BÚZAVETŐGÉPET; 4 db motoros SZECSKÁZÓT; 18 db különböző TRAKTOREKÉT; 4 db különböző TRAKTORTÁRCSÁT; 2 db 3 tonnás TAM TEHERGÉPKOCSIT; 1 db Pobeda SZALMAPRÉST; 11 db Zmai SZELEKTORT; 3 db LÓFOGATU SPEDITERKOCSIT; 2 db FIAKERT; 2 db Lófogatu MŰTRÁGYASZÓRÓT; 5 db különböző LÓFOGATU EKÉT; 2 db lófogatu MŰTRÁGYASZÓRÓT; 2 db IGÁSKOCSIT és még más mezőgazdasági eszközöket. Az árverés december hó 7-én 9 órai kezdettel Bács­topolyán a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET GÉPÁLLO­MÁSÁN lesz, ahol részt vehetnek gazdasági vállalatok, intézmények és magánszemélyek is. 818-1 5. cfflflat

Next