Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)
1962-10-12 / 282. szám
Péntek, тав 2, etrf&bergE. WAGYAR SZÓ Következetesen a IV. plénum útján November 6-án és 7-én tartják a KSZ szuboticai járási vezetőségének évi értekezletét A Kommunista Szövetség szuboticai járási vezetősége tegnapi ülésén megvitatta a kommunistáknak a JKSZ Központi Vezetőség IV. plénuma után kifejtett aktivitását. Erről Biró Sándor, a járási vezetőség tagja adott átfogó jelentést. A szuboticai járásban a KSZ Központi Vezetőségének IV. plénuma után élénk politikai tevékenység indult a társadalmi-gazdasági életben észlelt fogyatékosságok feltárása és felszámolása érdekében. A XV. plénum határozatai nagy visszhangra találtak a kommunisták között. Ennek tudható be, hogy a járásban a kommunisták körülbelül 90 százalékban részt vettek az üléseken. A vita is élénkebb volt a szokottnál. A tagságnak átlag 25■s 30 százaléka, egyes alapszervezetekben pedig több mint 50 százaléka is felszólalt, s aktívan részt vettek a hibák és fogyatékosságok feltárásában és a problémák megoldásában. A határozatok tanulmányozása folyamán főleg az egységes álláspontok kialakításának szükségességéről, továbbá az álláspontok következetes végrehajtásáról beszéltek. Az eszmei éberség kérdése és a felelősségtudat fokozása, a gazdasági kérdések mellett, fő témája volt az alapszervezeti értekezleteknek. Mindenesetre be kell ismerni, vannak még hibák, fogyatékosságok. Sok helyen a kommunisták még mindig passzív nézői a körülöttük zajló eseményeknek, sőt ittott primitivizmussal is találkozunk, különösen ami a szakkáderek iránti viszonyt illeti. Azonban a hibák kiküszöbölése folyamatban van, amelynek teljes megoldása hosszabb időt igényel. Biró elvtárs beszámolója a továbbiakban foglalkozott gazdasági kérdésekkel is. Elmondotta, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok a terv szerint haladnak. A vetési akcióterv szerint a szövetkezeteknek ebben az évben 15 000 hektáron kellett volna kooperálniuk a magántermelőkkel. A tervet a járásban eddig már 123 százalékban teljesítették, tehát a magántermelők mintegy 18 000 hektárnyi földterületen léptek társastermelési viszonyba a földművesszövetkezetekkel. Ez az eredmény Kishegyesen és Kanizsán a vártnál is jobb. Kishegyesen például a kooperáció tervét 217 százalékban, Kanizsán 213 százalékban teljesítették, mindez pedig egy széles körű politikai aktivitás bizonyítéka. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott az integrációval. Hangsúlyozta, hogy ez csak akkor jöhet létre a vállalatok között, ha megteremtették rá a gazdasági alapot. Tehát az integrációt jól meg kell gondolni, gazdaságilag megindokolni mielőtt döntő lépésre szánják el magukat a gazdasági szervezetek. Végül a szervezeti kérdéseket is érintette a jelentés. Hangsúlyozta, hogy a Kommunista Szövetség szervezetileg megerősödött, noha ebben az évben különböző hibák miatt 248 kommunistát kizártak. A felvétel kritériumát is megszigorították. Az idén 50 százalékkal több tagot megbüntettek, mint tavaly. Ez is azt bizonyítja, hogy az alapszervezetekben következetesen hajtják végre a plénum határozatait. A beszámolót követő vitában felszólalt: Akszim Szlobodán, Insztitorisz Sándor, Maravics Gyula, Gyollai Mihály, Lázár Tibor, Luka Petricsevics, Grgo Kolics, Sinkovics János, Petár Lámpár, Újházi József és Sztjepan Krtanyek. A Kommunista Szövetség járási vezetőségének titkára, zárószavában elmondotta, hogy a III. és IV. plénum határozatainak alkalmazásával elsősorban a belső gyengeségeket kell leküzdeniük az alapszervezeteknek. Véleménye szerint ez a folyamat meglehetősen vontatottan,, lassan halad, noha erre kellene a figyelmet összpontosítani, gyorsan reagálni a jelentkező hibákra és több felelősséget vinni a további munkába. Végül a KSZ szuboticai járási vezetősége megvitatta a járási értekezletre kerülő jelentés tervezetét. Úgy döntött, hogy a járási értekezlet november 6- és 7-én tartják meg Szuboticán. -m- E hónapban kevesebb, de mégis sok közlekedési szerencsétlenség Szigorúbb büntetés és fokozottabb nevelőmunka Az egész országból beérkezett adatok szerint a közlekedési hónap elején valamivel kevesebb közúti szerencsétlenség történt, mint az előző években. Nem végleges adatok szerint október első harmadában átlag 30 kisebb-nagyobb baleset történt naponta az egész országban. Noha számukat tekintve, kevesebb volt a baleset, mégis aránylag sok halálos szerencsétlenség történt. Csupán Vajdaságban október első hetében öt ember vesztette életét közlekedési szerencsétlenségben, 26 pedig könnyebben vagy súlyosabban megsérült. A szerencsétlenségek okozói többnyire agépkocsivezetők voltak. Az okokat vizsgálva, legtöbb esetben a közlekedési előírások megszegése és a mértéktelen ivás miatt került sor a legtöbb szerencsétlenségre. A közlekedési hónap szervezői és az illetékesszervek két módot javasolnak a balesetek csökkentésére: az egyik szigorúbb büntetések alkalmazása, a másik pedig a lakosság, elsősorban pedig a fiatalság körében kifejtett fokozottabb nevelőmunka. Mivel hazánkban többnyire csak az utóbbi években növekedett ugrásszerűen a gépjárművek száma, érthető, hogy a lakosság még nem szokott hozzá a közlekedésben előállott változásokhoz. Ezt bizonyítja az is, hogy a városokban, leginkább a faluról érkező gyermekek és felnőttek válnak a közlekedési balesetek áldozataivá. Ezért szinte érthetetlen, hogy sok iskolában még mindig csak melléktantárgyként iktatták be a tantervbe a közlekedési kiképzést, a falusi iskolákban pedig sok helyen teljesen mellőzték ezt a tantárgyat. (Tanjug) Olcsóbb a betegségek megelőzése A köztársasági egészségügyi tanács elfogadta a kötelező védőoltások programját A köztársasági egészségügyi tanács tegnapi ülésén elhatározta, javaslatot terjeszt a köztársasági végrehajtó tanács elé, hogy a gazdaságilag elmaradt vidékeken adjanak térítményt különféle fertőző betegségek elleni gyógyszerek árára. A tanács javasolni fogja továbbá, hogy módosítsák a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi biztostására vonatkozó előírásokat olyan értelemben, hogy ezek számára is biztosítsák a kötelező védőoltásokhoz szükséges eszközöket. A lakosság kötelező oltásával ugyanis jóval könnyebb védekezni a különféle fertőző betegségek ellen. A tanács tagjai rámutattak a kötelező védőoltás mellőzéséből eredő problémákra. Egyes népbizottságok ugyanis nem szentelnek kellő figyelmet ennek, habár a kötelező védőoltások jóval kevesebbe kerülnek, mint a fertőző betegek gyógykezelése. Pristinában például az idén a járványos hastífusz leküzdésére 800 millió dinárt költöttek, ugyanakkor egész Szerbia lakosságának kötelező védőoltása csupán 320 millió dinárba kerülne. Ebből az adatból is kitűnik, hogy jóval kevesebbe kerülnek az óvóintézkedések, mint a járványok leküzdése. Az egészségügyi tanács tegnapi ülésén elfogadta a lakosság kötelező védőoltására kidolgozott jövő évi programot. A terv szerint jövőre minden újszülöttet beoltanak gyermekparalizis ellen, ezenkívül az iskolás gyermekek és iskoláskor előtti gyermekek ismételt védőoltást kapnak. Minden hét éven aluli gyermeket jövőre beoltanak szamárköhögés, vérmérgezés és torokgyík ellen. A három éven aluli gyermekek és az első elemisták védőoltást kapnak himlő ellen, 19 éves korig pedig minden ifjú és gyermek BCG-vakcinát kap. A tanács tanulmányozta az orvosok továbbképzésére készített ideiglenes tervet, mely szerint 500 orvos megy specializációra. Az ülésen szó volt a gyógyszerek kiírásáról, kiadásáról, és elszámolásáról szóló szabályzat alkalmazásáról is. (Tanjug) 3,eMal Felveszi a versenyt az ipari paprikával Hektáronként: 4 vagon répa -160000 dinár jövedelem - 100 mázsa csöves kukorica A MORAVICAI KOSSUTH SZÖVETKEZETBEN AZ IDÉN SEM PANASZKODNAK A TERMÉSRE — Harminc vagon kellene naponta s hármat kapunk emiatt nem tudjukgyorsabban szedni a répát — panaszolja Dudás István, a moravicai Kossuth termelőszövetkezet igazgatója. Másra valóban nem is panaszkodhat. Igaz, ugyan, hogy a vetésekor egy cseppet sem kedvezett az idő. Gyengén kelt ki a répa, ritka maradt. De akkorára megnőtt, hogy nem nehéz közte 2,5—3 kilósat találni. — Hogy van megelégedve a kombájnnal? —kérdeztem. Dudás igazgató fürkészően nézett rám. Úgy látszik, azt hiheti megsejtettem, hogy a kombájn körül valami zavar állt be. A cukorrépa földön azt láttuk, hogy „boszniai kombájn’’ szedi a termést, azaz boszniai idénymunkások helyettesítik a répaszedőgépet, mert a gép a szárazfölddel nem tudott boldogulni. — Valamilyen német kombájnt próbáltunk ki, de nem vált be. Az idénymunkások a répát szedik, de félszemük állandóan a kukoricatáblákon van. Amikor fotóriporterünk megkérte az igazgatót, hívjanak ide néhány munkást, majd lefényképezi őket, amint a kukoricát törik, összenéztek Tanka László fiatal mérnökjelölttel, majd szinte egyszerre szólaltak meg: — Nem szeretnénk, ha bemennének a kukoricába, mert tudja nehéz lenne, onnan visszarendelni őket. Azt hiszem, nem jönnének ki. Úgy áll a helyzet, hogy nagyobb részük nem annyira pénzt keresni, hanem a kukorica miatt jött Vajdaságba. Azt szedik legszívesebben. Később megjött a szövetkezetbe a svéd överun kombájn, s még egyszer bebizonyította, hogy számára nincs száraz talaj. Kitűnően működik, akárcsak tavaly. S a boszniai idénymunkások nagy megelégedéssel nekiálltak a kukoricatábláknak. Mi meg a szövetkezet irodájában megnéztük a cukorrépatermesztés „törzskönyvét” a kiadások és tervezett jövedelem kartonját. A harmadik gazdaságáé azt mutatja, hogy ott 26,6 hektárt vetettek be cukorrépával. Az nincs rajta, de az igazgató elmondta, hogy a szövetkezetben az idén csak koptatott magot vetettek. Ez erősen lecsökkentette a kapálás kiadásait. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a moravicai Kossuth szövetkezetben a cukorrépa az idén körülbelül 160— 170 000 dinár jövedelmet hoz hektáronként. Annyit mint a horgosi ipari paprika. Tehát bekerült a legkifizetődőbb növények közé. Úgy számítják, hogy a 80 hektár répa az idén legalább 12 millió dinár jövedelmet hoz. Ne feledjük feljegyezni, hogy hektáronként körülbelül 4 vagonos átlagtermésre számítanak. Dudás igazgató biztosra veszi, hogy a második és harmadik gazdasági egység 51 hektárján meglesz körülbelül 4 vagon átlagtermés, az első gazdasági egység termelését pedig a tartományi gépesítő intézet irányította, tulajdonképpen gépesítési kísérlet volt. Éppen a szövetkezetben voltak az intézet emberei, s tőlük is véleményt kértünk. — Nem szeretnénk többet mondani, mint amennyit majd a mérleg megmutat, de meg vagyunk győződve, hogy ezen a gazdasági egységen meglesz a 4,5 vagon hektáronként — mondották. Jól esik ilyesmit hallani, különösképpen pedig látni. Ebben a szövetkezetben az idén is olyan a termés, mintha nem sanyargatta volna a növényeket egész nyáron az aszály. A száraz poros földből 2,5—3 kilós répát szednek ki, s a próbaszedés azt mutatja, hogy kukoricából is hektáronként meglesz a 100 mázsa csöves, azaz morzsoltan 60—70 mázsa. A tartományi gépesítő intézet szakemberei azt mondják, a szövetkezet nagyon, szerényen számol. Valószínű, hogy még jobb is lesz a termés. Itt tehát nincs aszály, azaz a föld hozzáértő művelésével a lehető legcsekélyebbre csökkentik az időjárás szeszélyeinek kedvezőtlen következményeit. Ebben része van Pogomilovics Petárnak, a szövetkezet főmérnökének, Dudás igazgatónak, a többi szakembernek és ugyanolyan mértékben a munkaközösségnek; annak, hogy a gazdasági egységek önállóan terveznek, igyekeznek a tervet meg is valósítani (sőt leginkább túlteljesítik). Ennek az lett az eredménye, hogy tavaly már azok közé a kevés mezőgazdasági szervezetek közé tartoztak, amelyek nyereséget könyveltek be évvégi mérlegükbe. Az idén pedig — minden jel arra mutat — a száraz év ellenére is még jóval nagyobb lesz a nyereség, mint tavaly. LOVAS , Dudás István és Tanka László a kukoricát „saccolják”.