Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)

1962-10-12 / 282. szám

Péntek, тав 2, etrf&bergE. W­AG­YAR SZÓ Következetesen a IV. plénum útján November 6-án és 7-én tartják a KSZ szuboticai járási vezetőségének évi értekezletét A Kommunista Szövetség szuboticai járási vezetősége tegnapi ülésén megvitatta a kommunistáknak a JKSZ Központi Vezetőség IV. plé­numa után kifejtett aktivi­tását. Erről Biró Sándor, a járási vezetőség tagja adott átfogó jelentést. A szuboticai járásban a KSZ Központi Vezetőségé­nek IV. plénuma után élénk politikai tevékenység indult a társadalmi-gazdasági élet­ben észlelt fogyatékosságok feltárása és felszámolása ér­dekében. A XV. plénum ha­tározatai nagy visszhangra találtak a kommunisták kö­zött. Ennek tudható be, hogy a járásban a kommunisták körülbelül 90 százalékban részt vettek az üléseken. A vita is élénkebb volt a szo­kottnál. A tagságnak átlag 25■s 30 százaléka, egyes alap­szervezetekben pedig több mint 50 százaléka is felszó­lalt, s aktívan részt vettek a hibák és fogyatékosságok feltárásában és a problémák megoldásában. A határozatok tanulmányo­zása folyamán főleg az egy­séges álláspontok kialakítá­sának szükségességéről, to­vábbá az álláspontok követ­kezetes végrehajtásáról be­széltek. Az eszmei éberség kérdése és a felelősségtudat fokozása, a gazdasági kérdé­sek mellett, fő témája volt az alapszervezeti értekezle­teknek. Mindenesetre be kell is­merni, vannak még hibák, fogyatékosságok. Sok helyen a kommunisták még mindig passzív nézői a körülöttük zajló eseményeknek, sőt itt­­ott primitivizmussal is talál­kozunk, különösen ami a szakkáderek iránti viszonyt illeti. Azonban a hibák ki­küszöbölése folyamatban van, amelynek teljes meg­oldása hosszabb időt igé­nyel. Biró elvtárs beszámolója a továbbiakban foglalkozott gazdasági kérdésekkel is. Elmondotta, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok a terv szerint haladnak. A ve­tési akcióterv szerint a szö­vetkezeteknek ebben az év­ben 15 000 hektáron kellett volna kooperálniuk a magán­termelőkkel. A tervet a já­rásban eddig már 123 szá­zalékban teljesítették, tehát a magántermelők mintegy 18 000 hektárnyi földterüle­ten léptek társastermelési viszonyba a földművesszö­­vetkezetekkel. Ez az ered­mény Kishegyesen és Kani­zsán a vártnál is jobb. Kis­hegyesen például a kooperá­ció tervét 217 százalékban, Kanizsán 213 százalékban tel­j­esítették, mindez pedig egy széles körű politikai akti­vitás bizonyítéka. A beszámoló a továbbiak­ban foglalkozott az integ­rációval. Hangsúlyozta, hogy ez csak akkor jöhet létre a vállalatok között, ha meg­teremtették rá a gazdasági alapot. Tehát az integrációt jól meg kell gondolni, gaz­daságilag megindokolni mi­előtt döntő lépésre szánják el magukat a gazdasági szer­vezetek. Végül a szervezeti kérdé­seket is érintette a jelentés. Hangsúlyozta, hogy a Kom­munista Szövetség szerveze­tileg megerősödött, noha eb­ben az évben különböző hi­bák miatt 248 kommunistát kizártak. A felvétel kritériu­mát is megszigorították. Az idén 50 százalékkal több ta­got megbüntettek, mint ta­valy. Ez is azt bizonyítja, hogy az alapszervezetekben következetesen hajtják v­ég­re a plénum határozatait. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt: Akszim­ Szlo­­bodán, Insztitorisz Sándor, Maravics Gyula, Gyollai Mihály, Lázár Tibor, Luka Petricsevics, Grgo Kolics, Sinkovics János, Petár Lám­pár, Újházi József és Sztje­­pan Krtanyek. A Kommu­nista Szövetség járási veze­tőségének titkára, zárósza­vában elmondotta, hogy a III. és IV. plénum határoza­tainak alkalmazásával első­sorban a belső gyengesége­ket kell leküzdeniük az alap­szervezeteknek. Véleménye szerint ez a folyamat meg­lehetősen vontatottan,, lassan halad, noha erre kellene a figyelmet összpontosítani, gyorsan reagálni a jelent­kező hibákra és több fele­lősséget vinni a további munkába. Végül a KSZ szuboticai járási vezetősége megvitat­ta a járási értekezletre kerü­lő jelentés tervezetét. Úgy döntött, hogy a járási érte­kezlet november 6- és 7-én tartják meg Szuboticán. -m- E hónapban kevesebb, de mégis sok közlekedési szerencsétlenség Szigorúbb büntetés és fokozottabb nevelő­munka Az egész országból beérke­zett adatok szerint a közle­kedési hónap elej­én valami­vel kevesebb közúti szeren­csétlenség történt, mint az előző években. Nem végle­ges adatok szerint október el­ső harmadában átlag 30 ki­­sebb-nagyobb baleset történt naponta az egész országban. Noha számukat tekintve, ke­vesebb volt a baleset, mégis aránylag sok halálos szeren­csétlenség történt. Csupán Vajdaságban október első he­tében öt ember vesztette éle­tét közlekedési szerencsét­lenségben, 26 pedig könnyeb­ben vagy súlyosabban meg­sérült. A szerencsétlenségek okozói többnyire a­­gépkocsi­­vezetők voltak. Az okokat vizsgálva, legtöbb esetben a közlekedési előírások meg­szegése és a mértéktelen ivás miatt került sor a legtöbb szerencsétlenségre. A közlekedési hónap szer­vezői és az illetékes­­szervek két módot javasolnak a bal­esetek csökkentésére: az e­­gyik szigorúbb büntetések al­kalmazása, a másik pedig a lakosság, elsősorban pedig a fiatalság körében kifejtett fokozottabb nevelőmunka. Mivel hazánkban többnyi­re csak az utóbbi években növekedett ugrásszerűen a gépjárművek száma, érthető, hogy a lakosság még nem szokott hozzá a közlekedés­ben előállott változásokhoz. Ezt bizonyítja az is, hogy a városokban, leginkább a falu­ról érkező gyermekek és fel­nőttek válnak a közlekedési balesetek áldozataivá. Ezért szinte érthetetlen, hogy sok iskolában még mindig csak melléktantárgyként iktatták be a tantervbe a közlekedési kiképzést, a falusi iskolákban pedig sok helyen teljesen mel­lőzték ezt a tantárgyat. (Tan­­jug) Olcsóbb a betegségek megelőzése A köztársasági egészségügyi tanács elfogadta a kötelező védőoltások programját A köztársasági egészség­­ügyi tanács tegnapi ülésén elhatározta, javaslatot ter­jeszt a köztársasági végrehaj­tó tanács elé, hogy a gazda­ságilag elmaradt vidékeken adjanak térítményt különfé­le fertőző betegségek elleni gyógyszerek árára. A tanács javasolni fogja továbbá, hogy módosítsák a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi bizto­­stására vonatkozó előíráso­kat olyan értelemben, hogy ezek számára is biztosítsák a kötelező védőoltásokhoz szükséges eszközöket. A lakosság kötelező oltá­sával ugyanis jóval könnyebb védekezni a különféle fertő­ző betegségek ellen. A ta­nács tagjai rámutattak a kö­telező védőoltás mellőzésé­ből eredő problémákra. E­gyes népbizottságok ugyanis nem szentelnek kellő figyel­met ennek, habár a kötele­ző védőoltások jóval keve­sebbe kerülnek, mint a fer­tőző betegek gyógykezelése. Pristinában például az idén a járványos hastífusz leküz­désére 800 millió dinárt köl­töttek, ugyanakkor egész Szerbia lakosságának kötele­ző védőoltása csupán 320 mil­lió dinárba kerülne. Ebből az adatból is kitűnik, hogy jóval kevesebbe kerülnek az óvóintézkedések, mint a jár­ványok leküzdése. Az egészségügyi tanács tegnapi ülésén elfogadta a lakosság kötelező védőoltásá­ra kidolgozott jövő évi prog­ramot. A terv szerint jövő­re minden újszülöttet beol­tanak gyermekparalizis ellen, ezenkívül az iskolás gyerme­kek és iskoláskor előtti gyer­mekek ismételt védőoltást kapnak. Minden hét éven aluli gyermeket jövőre beol­tanak szamárköhögés, vér­mérgezés és torokgyík ellen. A három éven aluli gyerme­kek és az első elemisták vé­dőoltást kapnak himlő ellen, 19 éves korig pedig minden ifjú és gyermek BCG-vakci­­nát kap. A tanács tanulmányozta az orvosok továbbképzésére ké­szített ideiglenes tervet, mely szerint 500 orvos megy specializációra. Az ülésen szó volt a gyógy­szerek kiírásáról, kiadásáról, és elszámolásáról szóló sza­bályzat alkalmazásáról is. (Tanjug) 3,eMal Felveszi a versenyt az ipari paprikával Hektáronként: 4 vagon répa -160000 dinár jövedelem - 100 mázsa csöves kukorica A MORAVICAI KOSSUTH SZÖVETKEZETBEN AZ IDÉN SEM PANASZKODNAK A TERMÉSRE — Harminc vagon kellene naponta s hármat kapunk emiatt nem tudjuk­­gyorsab­ban szedni a répát — pana­szolja Dudás István, a mo­­ravicai Kossuth termelőszö­vetkezet igazgatója. Másra valóban nem is panaszkod­hat. Igaz, ugyan, hogy a ve­tésekor egy cseppet sem kedvezett az idő. Gyengén kelt ki a répa, ritka maradt. De akkorára megnőtt, hogy nem nehéz közte 2,5—3 kiló­sat találni. — Hogy van megelégedve a kombájnnal? —kérdeztem. Dudás igazgató fürkészően nézett rám. Úgy látszik, azt hiheti megsejtettem, hogy a kombájn körül valami za­var állt be. A cukorrépa föl­dön azt láttuk, hogy „bosz­niai kombájn’’ szedi a ter­mést, azaz boszniai idény­munkások helyettesítik a répaszedőgépet, mert a gép a száraz­földdel nem tudott boldogulni. — Valamilyen német kom­bájnt próbáltunk ki, de nem vált be. Az idénymunkások a répát szedik, de félszemük állan­dóan a kukoricatáblákon van. Amikor fotóriporterünk megkérte az igazgatót, hívjanak ide néhány mun­kást, majd lefényképezi őket, amint a kukoricát törik, összenéztek Tanka László fiatal mérnökjelölttel, majd szinte egyszerre szólaltak meg: — Nem szeretnénk, ha bemennének a kukoricába, mert tudja nehéz lenne, on­nan visszarendelni őket. Azt hiszem, nem jönnének ki. Úgy áll a helyzet, hogy na­gyobb részük nem annyira pénzt keresni, hanem a ku­korica miatt jött Vajdaság­ba. Azt szedik legszíveseb­ben. Később megjött a szövet­kezetbe a svéd överun kom­bájn, s még egyszer bebizo­nyította, hogy számára nincs száraz talaj. Kitűnően mű­ködik, akárcsak tavaly. S a boszniai idénymunkások nagy megelégedéssel nekiálltak a kukoricatábláknak. Mi meg a szövetkezet iro­dájában megnéztük a cu­korrépatermesztés „törzs­könyvét” a kiadások és ter­vezett jövedelem kartonját. A harmadik gazdaságáé azt mutatja, hogy ott 26,6 hek­tárt vetettek be cukorrépá­val. Az nincs rajta, de az igazgató elmondta, hogy a szövetkezetben az idén csak koptatott magot vetettek. Ez erősen lecsökkentette a ka­pálás kiadásait. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy a moravicai Kossuth szövetkezetben a cukorrépa az idén körülbelül 160— 170 000 dinár jövedelmet hoz hektáronként. Annyit mint a horgosi ipari paprika. Te­hát bekerült a legkifizető­dőbb növények közé. Úgy számítják, hogy a 80 hektár répa az idén legalább 12 millió dinár jövedelmet hoz. Ne feledjük feljegyezni, hogy hektáronként körülbe­lül 4 vagonos átlagtermésre számítanak. Dudás igazgató biztosra veszi, hogy a második és harmadik gazdasági egység 51 hektárján meglesz körül­belül 4 vagon átlagtermés, az első gazdasági egység ter­melését pedig a tartományi gépesítő intézet irányította, tulajdonképpen gépesítési kísérlet volt. Éppen a szö­vetkezetben voltak az inté­zet emberei, s tőlük is véle­ményt kértünk. — Nem szeretnénk többet mondani, mint amennyit majd a mérleg megmutat, de meg vagyunk győződve, hogy ezen a gazdasági egységen meglesz a 4,5 vagon hektá­ronként — mondották. Jól esik ilyesmit hallani, különösképpen pedig látni. Ebben a szövetkezetben az idén is olyan a termés, mint­ha nem sanyargatta volna a növényeket egész nyáron az aszály. A száraz poros föld­ből 2,5—3 kilós répát szed­nek ki, s a próbaszedés azt mutatja, hogy kukoricából is hektáronként meglesz a 100 mázsa csöves, azaz mor­­zsoltan 60—70 mázsa. A tartományi gépesítő in­tézet szakemberei azt mond­ják, a szövetkezet nagyon, szerényen számol. Valószínű, hogy még jobb is lesz a ter­més. Itt tehát nincs aszály, azaz a föld hozzáértő műve­lésével a lehető legcseké­lyebbre csökkentik az időjá­rás szeszélyeinek kedvezőt­len következményeit. Ebben része van Pogomi­­lovics Petárnak, a szövetke­zet főmérnökének, Dudás igazgatónak, a többi szak­embernek és ugyanolyan mértékben a munkaközösség­nek; annak, hogy a gazdasá­gi egységek önállóan tervez­nek, igyekeznek a tervet meg is valósítani (sőt legin­kább túlteljesítik). Ennek az lett az eredménye, hogy ta­valy már azok közé a kevés mezőgazdasági szervezetek közé tartoztak, amelyek nyereséget könyveltek­­ be évvégi mérlegükbe. Az idén pedig — minden jel arra mutat — a száraz év ellené­re is még jóval nagyobb lesz a nyereség, mint tavaly. LOVAS , Dudás István és Tanka László a kukoricát „saccolják”.

Next