Magyar Szó, 1965. március (22. évfolyam, 58-88. szám)

1965-03-01 / 58. szám

hétfő, I015. március 1. Kitün­tettek fi­­subincsi mérnököt és technikust A ünnepségen msigyelffországi vendégek is részt vettek bizottságának vezetői, illetve tagjai: dr. Antal József, dr. Király Antal és Zsebik Jó­zsef, akik az­ ünnepségen üd­vözölték az egyesület kitün­tetett tagjait. Jókívánságukat fejezték ki és további sikeres munkát kívántak a mérnökök és technikusok egyesületének szövetségi, köztársasági, és tartományi vezetői, valamint küldöttei: Vjekoslav Duplen­­čić, Dragan Vasiljevic, Niko­la Pavičević, Jordan Nedelj­­, Vović és mások. A suboticai mérnökök és technikusok egyesülete az elmúlt húsz év során kifej­tett rendkívüli munkássá­gukért aranydiplomával tün­tette ki a következő mérnö­köket és technikusokat: Saro Andrásié, Bálla László, Basic Palkovic Antira, Braun Gábor, Bárssány Pál, Donáth Antal, Baltazar Dulic, Pavle ĐiiHć, Denegri Ferenc, Gok­­rer Béla, Dragoljub Mirova­­novic, Slivko Matic, Borislav Putnik, Josip Stipic és Oron Tomanic. Ezü­stdiplomát a következő mérnökök, földmérnökök, gé­pész- és villamos-mérnökök, agronómusok, építész- és ve­gyésztechnikusok kaptak: Milivoje Babic, Petar Baja­­gic, Duro Bogdanovic, dr. Dusan Buric, Derfler Silvia, Mirjsna Dinulović, dr. Bra­­goslav Isakov, Blasko Ivic, Nikola Jaric, Kemény Géza, Blasko Kulesevic, Kun Lász­ló, Lakatos Tihomir, Volimir Ljubojevic, Steva Mihajlo­­vic, Luk­a Misadjik, Mravlje­­vić Božiđar, Bobrivoj Nesié, Bora Fopovic, Milan Stana­­čev, Zonko Stifinovic, Darn­é Trifunovic, Váradi Loránd, Veréb András, Koloman Vi­­i­dakovic és Simo Zvekanov. Bensőséges ünnepség szín­helye volt szombaton este a járási szkupslina tanácster­me, ahol a suboticai mérnö­kök és technikusok egyesü­lete fennállásának 20. évfor­dulóját ünnepelte. Az ese­mény jelentőségéről Marko Poljaković, a községi szkups­­tina elnöke is megemléke­zett. Elmondta, hogy 1945- ben az egyesületnek 44 tag­ja volt, ma pedig már több mint 700. Az ünnepségen részt vet­tek a MTESZ szegedi intéző I­­itresszisi fatá­­rtái friepausíisa A KSZ becsei községi értekezlete A KSZ becsei községi szer­vezetének tegnapi értekezle­te a kommuna továbbfejlesz­tésének központi kérdéseit ölelte fel: az anyagi terme­lés bővítését az iparban és a mezőgazdaságban, a kom­muna gazdasági szervezetei­nek termelési feltételeit, az agrárpolitika kérdéseit és a dolgozók életszintjével kap­csolatos problémákat. A Borislav Doric beszámo­lóját követő vitában Bora Kovacevic péterrével küldött a földművesszövetkezet és a magántermelők viszonyáról beszélt. Veljko Milanovic a kétnyelvű közigazgatás ed­digi eredményeit ismertette, és hogy a kommunában ki­lenc magyar nyelvű osztályt létesítettek a középiskolák­ban. Cedomir Perisic a me­zőgazdasági termelés korsze­rűsítéséről és a meglevő ter­melőeszközök jobb kihaszná­lásáról szólt. Rehák István becset küldött az ifjúsági szervezet tömörítését és az ifjúmunkások továbbképzé­sét szorgalmazta. Vasa Peji- ČŠć a tagság eszmei-politikai képzésének szükségességéről beszélt Mela Levic a társa­dalmi önigazgatásban elért eredményekre mutatott rá. Szőlősi István a földművelés problémáival foglalkozott. Aleksa Beljin a mezőgazda­­sági kombinát tavalyi nehéz­ségeit és eredményeit ismer­tette. Bellák László a KSZ köz­társasági vezetősége nevében I üdvözölte az értekezletet be- s szélt a kongresszusi határo­­­­zatok értelmezéséről és meg-­­ valósításáról, a közvetlen­­ önigazgatás fejlesztéséről, a­­ küszöbönálló képviselővá­­­­­asztások egyes kérdéseiről, és a termelésről, mint az életszínvonal anyagi alapjá­ról. Az értekezlet négy dele­gátust választott a KSZ köz­­társasági V. kongresszusára: Borislav Dorićot, Milan Novkovićot, Margita Sokolo­­vićot és Tóth Gézát. A KSZ tartományi konfe­renciájára a község a követ­kező tíz delegátust küldi: Ivica Vračarić, Julia Glađić, Borislav Doric, Gyuresics István, Zórád János, Kovács László, Szófija Petrovic, Ste­­vica Stefanovic, Stevan Lillá­nk és Suta László. A községi vezetőségbe négy új tagot választottak­ ; Kovács László, Emil Petro­­j­vic, Ivan Piroska és Sofija­­ Petrovic. (sz. g.) Jelmezes farsangi nép­ünnepély a tengerparti városokban A kvarnevói riviérán teg­nap csaknem minden hely­ségben megkezdődtek az idei karneváli rendezvények, amelyek számos külföldi vendéget vonzottak hazánk­ba. Rijekában, Opatijában, Lovranban, Rabon, Crikveni­­cán és más helyeken meg­rendezett igen látványos föl­vonulásokat mintegy ötezer külföldi vendég nézte végig. Legtöbben jöttek Olaszor­szágból, de volt sok osztrák és német turista is. Legna­gyobb fölvonulást rendeztek tegnap Rijekában és az apá­­tijai riviérán. A felvonuló­kat nagyon sok külföldi ven­dég filmezte s a hazaiak kö­zül is sokan fényképezték őket. Csupán a rijekai felvo­nulást mintegy 30 000 hely­beli nézte végig. Ráb lakói tegnap jelmez­bállal nyitották meg az idényt az Imperial nevű leg­­fényűzőbb szállodában. A szállodába tegnapelőtt 18 né­metországi vendég érkezett, hamarosan pedig újabb kül­földi csoportok érkezését várják. A külföldi vendégek elsősorban a jelmezes far­sangi népünnepély megte­kintésére értek hazánkba. A karnevál még három napig tart (Tanjug) MAGYAR SZÓ Tizenegy százalékkal növekedett az ipari termelés januárban és februárban Higyébbó a kivitel, kisebb a behozatal a tavalyihoz képest A szakértők becslése sze­rint januárban és február­ban 11,4 százalékkal volt nag ■ gyob­b a tavalyinál, vagyis , megfelel az idei társadalmi terv célkitűzéseinek. Az alapanyagipar az év elején meglehetősen váltakozó e­­red­ménnyel termelt. A var­ipar januárban 13 százalék­kal növelte termelését, a színes­fémipar viszont ma valamivel kevesebb száza­lékkal. Várható, hogy febru­árban a termelés valamivel kevesebb lesz, tehát az össz­termelés az év első két hó­napjában a vasiparban kö­rülbelül 10 százalékos növe­kedést mutat. A januári gyáripari kivi­tel értéke 18,3 milliárd di­nárt tett ki, mintegy 5 szá­zalékkal többet, mint tavaly januárban. Ahhoz, hogy tel­jesítsük idei­­kiviteli tervün­ket, a szakértők véleménye szerint a következő hóna­pokban az iparcikkek kivi­telének értékét havi 19,8 milliárd dinárra kell növel­ni. Januárban összesen­ 29,4 milliárd dinár értékű árut importáltunk, körülbelül 10 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanebben a hónap­ban. Ez tehát azt bizonyítja, hogy mindinkább csökken az aránytalanság a behozatal és kivitel között. (Tanjug) Tegnap Zrenjaninban öt­száz küldött, és vendég jelen­létében megtartotta évi ér­tekezletét a Szervo Mihály kombinát munkaközösségé­nek szakszervezete. A ven­dégek között ott volt Sve­­exar VUKMANOVIC-TEM­­IC, a Jugoszláv Szakszerve­­z­t Szövetség elnöke, Ilija­­CFAVAC, a mezőgazdasági munkások szakszervezetének nőike, Dragoljub KIRCANS­­■£­, a Tartományi Szakszer­vezeti Tanács elnöke, és Zi­­van CVEJIĆ, a mezőgazdasá­gi munkások szakszervezete tartományi bizottságának el­nöke. A kombinát munkájáról Andrija MARTINENKO tar­­tott beszámolót. A kétévi ter­vet elemezve rámutatott a kombinát legfontosabb gaz­dasági kérdéseire. Az integ­rált munkaszervezet ered­ménye arról tanúskodik, hogy az integrálódás gazdasági szempontból teljesen indokolt volt. Ha számadatokkal szemléltetjük ezt, a követke­ző eredményt kapjuk: tavaly a termelés 43 százalékkal, a­övedelem 63, a termelékeny­ség 42, a személyi jövedel­mek átlaga pedig 77 száza­lékkal növekedett az integ­ráció előtti időszakhoz ké­pest. Az értekezleten több mint húszan szólaltak fel, köztük Svetozar Vukmano­­vic is. Kp Svetozar Vukmani!.. i Szer¥é Mihály IIUÉÍHÉlÉK­ Svetozar Vukmanovic 3. oldal Ezen sz­k­etesi a Szövetségi Sszik­is jB®ff itáliait Március 5-én ülést tart a Közoktetési-Mű­yelődési Tanács Ezen a héten a Szövetségi Szkupstinában ülést tart egy tanács, hét bizottság, két képviselő csoport és egy albizottság. A Közok­tatási-Művelődési Tanács ülésén hét törvény elfogadá­sáról, egy javaslatról és egy határozatról döntenek. A Szövetségi Szkupstina tör­vényhozási-jogi bizottsága egész héten mindennap ülést tart, s ez idő alatt ötvenhat előírási javaslatot tanulmá­nyoz s ezeknek meghozatalá­ról egyes tanácsok döntenek március folyamán. A Közoktatási­ Művelődési Tanács március 5-én sorra kerülő ülésén szó lesz a test­nevelés fejlesztéséről szóló javaslatról, a műemlékvéde­lemről szóló jelentésről, to­vábbá a tanács módosítani fogja a hazai film védelmé­ről és a filmipar önigazgatá­sáról szóló törvényeket, ezenkívül megvitatja a rádi­óállomásokról és a szerzői jogról szóló módosítási és ki­egészítési javaslatot. Két képviselő­csoport és a Közoktatási­ Művelődés­i Ta­nács egy bizottsága a tanács ülése előtt megvitatja a­z el­­fogadásra beterjesztett elő­írás-javaslatokat. A Szervezési-Politikai Ta­nács közigazgatás-szervezési bizottságának tagjai csütör­tökön tanulmányozni fogják a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács közigazgatási-szervezési gatási szervek megszervezé­séről és munkájáról szóló törvényjavaslatokat. A két törvény iránt igen nagy az érdeklődés, meghozataluk ugyanis lényeges módosítá­sokat hoz majd a szövetségi közigazgatásban. Mint már közöltük, szó lesz négy szö­vetségi titkárság beszünteté­séről. A Népjóléti­ Egészség­ügyi Tanács egyik bizottsága március 3-án a munkavéde­lemről szóló törvényterve­zetet tanulmányozza. Íz mteszáert mellső intőnek a picsi Cheats üpréi A közelmúltban írtunk ar­ról, hogy a pali­csi Chemos műanyag-feldolgozó ü­zem társult a Solid cipőgyárral. Erről mindkét üzem munkás­­tanácsa határozatot hozott. A kívülállóknak először le­het, hogy furcsának tűnt a cipőgyár és a műanyag-fel­dolgozó üzem egyesítése. Azonban később, amikor a szakemberek kellő magyará­zatot adtak, mindenki előtt vitágossá vált, hogy okos el­gondolásról van szó. Arról is tárgyaltak, hogy a társulás után a mostani Chemc® ön­álló üzemegysége marad a Solidnak, s már tervezgették is. A továbbfejlesztésére 74 millió dináros beruházást irányoznak elő. Ez azt jelen­tené, hogy az idei évre ter­vezett 320 millió dinár össz­jövedelem helyett 720 milliót valósít meg a korszerűsítés után. Éppen ezért érthetet­len és meglepő volt, hogy a Chemos munkástanácsa feb­ruár 18-án megsemmisítette az előbbi döntést. A napokban a munkakö­zösség tárgyalt az integráció­ról. A vitában a dolgozók el­mondták, hogy a társulásról­­ szóló jogerős határozat meg­­s­semmisítését, illetve az ez-­­ zel kapcsolatos kérdéseket a­­ munkástanács nem is tűzte napirendjére, hanem az „egyéb” napirendi pontban tértek rá és hozták a dön­tést. Végül, a dolgozók az­­ integráció mellett szavaztak.­­A munkások elmondták, hogy sokat várnak ettől a gazdasági társulástól. Remé­lik, hogy jobb munkafeltéte­­­leket és nagyobb személyi jövedelmet biztosít számuk­ra. A Chemos dolgozói Négy és fél évi fog­­­­házra ítélték és szabadkai községi szakszerve­zeti tanács volt tisztviselőnőjét Három éven keresztül fosztogatta a pénztárt és csaknem hárommillió dinárt tulajdonított el A szabadkai kerületi bíró­­­­ság ötös tanácsa Djordje Le­­­­tic elnökletével szombaton­­ tárgyalta Ruža Gros­zentai­­ születésű 36 éves tisztviselő­­nő bűnügyét, aki ellen a ke­rületi közvádlóság fosztoga­tás és okirat hamisítás miatt emelt vádat. Mint a szabadkai községi szakszervezeti tanács pénz­tárosa 1960. április 29-ától 1963. szeptember 13-áig rend­­szeresen fosztogatta a pénz­árat és 2 881834 dinárt tu­­ajdonított el. Miután a ki­mutatásokat meghamisította, г üzemi szakszervezeti cso­­p­ortoknak eladott bélyegek árat 77 esetben megtartotta. A tárgyaláson beismerte ■Két. Azzal védekezett, hogy terhére rótt bűncselekmé­­net azért követte el, ez a pénz leukémiás kistá­­j­á I .-ának gyógykezeltetésére­­ keltett. • A bíróságon kihallgatott tanúk és a könyvszakértő vallomása is igazolták bű­nösségét. Az is kiderült, hogy az eltulajdonított pénznek csak kis részét költötte gyógykezeltetésre, hiszen a társadalombiztosító intézet gondoskodott a kislány gyó­gyításáról, sőt az gerincvelő­­átültetést is kapott. A pénz legnagyobb részét lakására és luxuscikkek vásárlására köl­tötte. A bíróság Ruža Grost fosz­togatás büntette miatt, to­vábbá többrendbeli okiratha­misításért négy és fél évi szi­gorított fogházra ítélte, és kötelezte az eltulajdonított 2 881 834 dinár visszafizetésé­re. Ezenkívül 5 évre eltiltot­ta minden olyan munkától, amely a társadalmi vagyon kezelésével áll kapcsolatban. (H)

Next