Magyar Szó, 1965. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1965-04-23 / 111. szám

Péntek, 1965. április 23. A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MŰSORA Bonyodalmas esküvő — amerikai játékfilm Zágrábi stúdió 10.00 Tv az iskolában 16.50 Orosz nyelvlecke 17.10 Tanuljunk angolul 17.40 Tv az iskolában Ljubljanai stúdió 18.10 Tv-képeskönyv Belgrádi stúdió 18.25 Műsorismertetés 18.30 Hírek 10.45 Vörös jel — közlekedé­si műsor Zágrábi stúdió 19.15 Szlavóniai népdalok és népi táncok 19.45 A zágrábi áruminta­vásár hírei Belgrádi stúdió 19.57 Pontos időjelzés 20.00 Képhíradó Zágrábi stúdió 20.30 Bonyodalmas esküvői— amerikai játékfilm 22.00 Braclav Kabar sakk­kommentárja a zágrábi Békeversenyről Belgrádi stúdió 22.10 Hírek A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 8.05 Iskola-tv 9.45 Viharos alkonyat. Ma­gyarul beszélő szovjet film. 15.30 A jövő hét műsora A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 17.30 Tv-műszaki egyetem 18.00 Hírek 18.20 Ifjúsági műsor. Tom Sawyer kalandjai 19.00 Tv-újság 20.00 Képzőművészet­i lá­togatás a párizsi Louvre­ban 20.40 Operettrészletek. A műsor végén hírek, időjárásjelentés. MAGYAR SZÓ Szombat este a tömegben A zsebmetszők rendszerint ekkor fosztogatják áldozataikat A hivatásos zsebmetszők rendszerint a szombat­ és vasárnap esti csúcsforgalom idején bonyolítják le lopá­saikat a villamosokban, au­tóbuszokban s a város leg­forgalmasabb részein, ahol az emberek nagyszámban gyülekeznek. A zsebmetszők iskolája Felvetődik persze a kér­dés, hol sajátítják el és hol tanulják ki a zsebmetszők a „szakma” csínját-bínját? Leginkább a kiöregedett zsebmetszők, akik reszkető kezükkel már nem „dolgoz­hatnak” adnak leckéket a fiataloknak, s elmagyaráz­zák, hogyan, miként lehet elcsenni az áldozat pénztár­cáját, értékes holmiját. A villamosokon rendsze­rint három-négytagú együt­tes dolgozik. Amíg az egyik A bankokban működő zsebmetszőket „váltóknak” hívják, mert rendszerint a pénzzel megtömött bőrtáská­kat szokták elcserélni, be­váltani hasonló színű, újság­papírral kitömött táskáért. A művelet aránylag egysze­rűnek látszik, pedig nagy­fokú ügyesség, a körülmé­nyek alapos ismerete, s az akció gondos előkészítése szükséges. Ezek az emberek rendszerint jól öltöznek, s komoly üzletemberek mód­ján viselkednek. Felöltőjük alatt azonban olykor két-há­­rom különböző színű­­ mé­retű táskát is rejtenek, s amelyik a legalkalmasabb­nak látszik, azt használják fel az adott pillanatban. A villamosok és autóbu­szok után a nagy áruházak, elcseni a kiszemelt holmit, a többiek zűrzavart idéznek elő, esetleg fedezik társuk visszavonulását ha véletle­nül tettek érik. A művelet rendszerint egy lökéssel vagy kisebb ütéssel kezdő­dik, amelytől az áldozat megtántorodik, s valami tá­masz után kap. Ez a legal­kalmasabb pillanat arra, hogy a pénztárca eltűnjön zsebéből. Nem kevésbé al­kalmas áldozat a villamos vagy az autóbusz lépcsőjén mindkét kezével kapaszkodó utas is. A zsebmetszők valamikor beretvapengével metszették fel a zsebeket és úgy emel­ték ki a pénztárcát. A vér­beli zsebmetsző azonban leg­jobban ujjaiban bízik. Rend­szerint feltűnés nélkül öltö­zik s mindig valamilyen eső­köpeny van rajta hatalmas zsebekkel, ahová a lopott holmit rejti. önkiszolgáló üzletek a leg­alkalmasabbak ilyen fajta lopásokra. A zsebmetszők leginkább a szombat esti csúcsforgalom idején vegyül­nek a siető tömeg közé s né­hány óra alatt ötször-hatszor is próbálkoznak. Az Interpol nemrégiben érdekes adatokat hozott nyilvánosságra. Esze­rint a nagyáruházakban te­vékenykedő zsebmetszők 80 százaléka nő. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a könnyen elcsenhető értékesebb hol­mi, harisnya, parfüm és más hasonló apróság elsősorban a nőket érdekli. A legveszedelmesebb hely ugyancsak a nagy áruházak úgynevezett mozgólépcsőin van. A vérbeli zsebmetsző rendszerint ott próbál sze­rencsét. Az áldozat ugyanis előtte áll a táskája vagy ko­sara, amelyből a kérdéses holmit ki kell venni, éppen a zsebmetsző orra előtt van. Elegendő egyetlen lökés vagy ütés, s a művelet kész. Armand működési területe Egy nagy áruház mozgó­lépcsőjén sokáig működött egy zsebmetsző, aki borotva­­éles ollójával elmetszette a nők kézitáskájának szíját. Persze gondja volt arra, hogy mindig olyan áldozatot sze­meljen ki, aki tele volt ki­­sebb-nagyobb csomaggal, s nem vehette észre amikor kézitáskájától megszabadí­totta. A nagystílű, nemzetközi zsebmetszők rendszerint a vonatokban működnek. Igen jól öltöznek, komoly megje­­lenésűek, bizalomkeltőek. Amikor aztán éjjel az uta­sok elalszanak, összeszedik óráikat, táskáikat, pénztár­cáikat, esetleg egy-két bő­röndöt is magukkal visznek. Rendszerint valamilyen ál­lomás előtt látnak munkához, s amikor a vonat megáll, le­­szállnak s nyomuk veszik a tolongásban. Egy Armand nevű híres marseille-i zsebmetsző so­káig­­ a nagy nemzetközi gyorsvonatokban fosztoga­tott. Egyszer aztán gondolt egyet s működési területet változtatott, a színházakban fosztogatta áldozatait. Igen jó megjelenésű, nyúlánk fér­fi volt s David Nevenre ha­sonlított. A szünidőben, min­denki szeme láttára dolgo­zott. Ha valamelyik ülőhe­lyen táskát pillantott meg, amelynek tulajdonosnője az előcsarnokban beszélgetett vagy dohányzott, határozott léptekkel odament, a táskát magához vette, majd rosszal­lóan megcsóválta fejét mint­ha azt akarná mondani: „Ej­nye, ejnye, ez az én barát­nőm, milyen feledékeny!” s megindult az előcsarnok fe­lé, mintha át akarná adni a táskát jogos tulajdonosának. Végül egy kis vidéki színház­ban fejezte be pályafutását ahol egy nő, akinek táskáját éppen magához vette, rajta­kapta, s rendőrkézre juttatta. Almacsutkával a tolvaj ellen Természetes, hogy az éjjeli mulatók, kávéházak ugyan­csak alkalmas vadászterüle­tek a zsebmetszőnek. Tánc közben például „véletlenül” lelöki Ч.11-----nő táská­ját az asztalról, aztán nagy udvariasan lehajol, s felve­szi, hogy átadja neki. Ez a hihetetlenül rövid idő ele­gendő arra, hogy kivegyen belőle valamit. . A rendőrségi szakértők ta­pasztalatból tudják, hogy a zsebmetszők alapjában véve szegény ördögök, akiket könnyen ártalmatlanná lehet tenni. Fegyver soha sincs ná­luk, s verekedésbe sem mer­nek bocsátkozni. Alapjában véve minden az áldozat fi­gyelmetlenségén múlik. Egy alkalommal egy nemzetközi kiállításon egy zsebmetsző például félmillió dinárnak megfelelő összeget emelt el. Egy járókelő észrevette, de nem volt nála egyéb egy al­macsutkánál így hát egyet­len pillanatig sem habozott, hanem a zsebmetsző fejéhez vágta, s­­éppen szemét talál­ta el. A zsebmetsző fájdal­mában felordított, s megfe­ledkezett a zsákmányról, sőt a menekülésről is. Táskacsere a bankban Húszmillió dinár egy Churchill festményért Egy barátja vette meg -- A képet a New York-i világkiállításon is bemutatják Amikor 1958-ban New Yorkban megrendezték Winston Churchill festmé­nyeinek első kiállítását, a Metropolitan museum igaz­gatója azt mondta, hogy mindenképpen megérdemlik, hogy bemutassák őket a nagyközönségnek, mert hi­szen olyan ember festette, akinek nevét megőrzi majd a történelem. Úgy látszik a jóslat bevált, mert a napok­ban, New York egyik legna­gyobb árverési csarnokában 26 000 dollárért, azaz körül­belül 20 millió dinárért ad­ták el Churchill egyik fest­ményét. Az árverésen igen nagy volt a vetélkedés, mert ez az első eset, hogy Ameri­kában egy Churchill képet adtak el. Ismeretes ugyanis, hogy a brit államférfi félté­kenyen őrizte képeit, s nem szívesen adott túl rajtuk. A képen egy csatorna lát­ható, 130 impresszionista fest­ménnyel együtt bocsátották áruba. Az utóbbiak között volt egy Degas kép is, amely 410 000 dollárért, azaz körül­belül 300 millió dinárért kelt el. Churchill különben 43 éves korában kezdett feste­­­­getni, a Gallipoli sikertelen partraszállás után, amelyért, mint az admiralitás első lord­ját őt tartották felelősnek. Egy időre tehát visszavonult a politikai élettől, s a festés­ben keresett vigaszt. A képet Joyce H. Hall, egy régi barátja vette meg. Hall egy nagy képeslap-ter­jesztő vállalat tulajdonosa, s már eddig is több alkalom­mal használta fel Churchill rajzait, festményeit képes­lapjain. A festmény 1938- ban készült, és egyike azok­nak, amelyeket Churchill odaajándékozott. Ameriká­ban eddig csak néhány Churchill kép volt, Averell Harriman, New York kor­mányzója, Henry Luce kiadó és Bernard Baruch, az is­mert pénzmágnás birtoká­ban. A csatorna-látképet külön­ben a New York-i világkiál­lításon is be fogják mutatni a nagyközönségnek. Az ame­rikai lapok szerint Halinak köszönhető, hogy az ameri­kaiak megismerték Chur­chill festményeit, mert még 1958-ban sikerült rávennie az államférfit, hogy kiállítást rendezzenek műveiből. Azóta Amerikában eladtak egy ké­pet egy jótékonycélú árveré­sen. Egy brazil kiadó vette meg 5250 dollárért. Az 1958-ban megtartott tárlat megrendezéséhez Eisenhower elnök beavatko­zására is szükség volt. Hall ugyanis megkérte, hogy bír­ja rá Churchillt, hogy képeit elküldje New Yorkba. A ki­állítást aztán az Egyesült Ál­lamok nagyobb városaiban, és Kanadában is megren­dezték. A katalógushoz ugyancsak Eisenhower elnök írt előszót, amelyben többek között hangoztatta: „Ha Winston Churchill ugyan­annyi időt szentel a festé­szetnek, mint a politikának, akkor minden bizonnyal ko­runk legnagyobb művésze lett volna.” Kamikazé módra Repülőgéppel támadt feleségére egy Las Vegas-i férj Egy amerikai férfi nem­régiben furcsa módját vá­lasztotta annak, hogy bosz­­szút álljon feleségén, aki el­hagyta. A férfi, a má­sodik világháborúból jól ismert öngyilkos japán pi­lóták, a kamikazék mód­jára akart feleségére tá­madni, hogy végezzen vele, s önmagával. Szándékát nem sikerült teljes egészében meg­valósítania, mert csak ő halt meg, felesége életben maradt. A bosszúálló férj neve John Covarrubias, 38 éves és Las Vegasban dolgozott mint építész-vállalkozó. Végzetes szándékának végrehajtása előtt kocsiba ült, s elhajtott a Las Vegastól mintegy 15 kilométerre levő Pittman vá­roskába, ahol feleségének egy kisebb mulatója volt. Az volt a szándéka, hogy szép szóval még egyszer megkísér­li rábírni az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá. A szép szó azonban nem használt. Ehelyett ismét heves vesze­kedés támadt köztük. A mu­latóban tartózkodó néhány vendég hallotta, amint Co­varrubias­ dühösen felkiál­tott: „Szóval így! Nem akarsz vissza­jönni. Akkor hát eljö­vök érted repülőgépen, és majd meglátod mi fog tör­ténni! Elpusztulok, de te sem éled túl.” Ezek után dühö­sen kocsijába vágta magát, és elhajtott vissza, Las Ve­­gasba. Másnap déltájban a mula­tóban elég szép számban vol­tak vendégek. Egyszerre re­pülőgép-zúgásra figyeltek fel. Persze a vendégek nem sokat törődtek vele, az asz­­szony azonban úgy látszik megértette miről van szó, s mindent otthagyva kirohant a helyiségből. Amikor a kert­be ért,­ elborzadva ismert férje kétmotoros repülőgép­jére, amely zuhanó repülés­ben közeledett a mulató felé. Frank Shermann, a seriff a történtek után kijelentet­te: „A kétmotoros gép hatal­mas kört írt le az épület fe­lett, majd hirtelen a mulató bejárata felé bukott. A pi­lótának nyilván az volt a szándéka, hogy a bejáraton keresztül törjön be gépével a helyiségbe. Szándékát azon­ban nem valósíthatta meg. A mulató előtt ugyanis flórom gépkocsi vesztegelt, s ezek­nek vágódott neki, így a mulatóban, lev­ő 30 vendég megmenekült a biztos halál­tól, hisz valamennyien ször­nyethaltak volna ha a gép bent robban fel. A gép miután nekivágódott a három gépkocsinak az épü­let falának ütődött a bejárati ajtó felett, s egy hárommé­teres rést ütött rajta. Az üt­közés erejétől az öngyilkos­jelölt pilóta kivágódott gépé­ből, és azonnal szörnyethalt. A helyiségben leírhatatlan rémület támadt. Négy ember súlyosan megsebesült. Az asszony alig volt tíz méterre a leruhant géptől, s amikor férje kivágódott oda rohant hozzá, ám, segíteni már nem lehetett rajta. 9. oldal Ki mit vétett? Rovatvezetői VADERER PÁL Amit mindenkinek tudnia kell az új közlekedési szabályokról Mikor mondható, hogy valaki ittasan vezet, hogy le­het ezt megállapítani, s vajon az ittas állapotban meg­kísérelt vezetés kihágásnak számít-e? Ittasnak minősíthető a gépjárművezető, ha a vér­vagy vizeletvizsgálat alapján, illetve más tudományos módszerekkel megállapítják, hogy vérében 0,5 ezrelék­nél több alkohol van, továbbá az, akinél függetlenül a vérében talált alkohol mennyiségétől, orvosi vizsgálat alapján megállapítják az ittasság okozta zavarokat. A közlekedés ellenőrzését végző belügyi szervek tisztviselői felszólíthatják a vezetőt, hogy: 1. Fújjon bele egy különleges próbacsőbe, amely ki­­­­mutatja az­­ittasság fokát. 2. Elmenjen a legközelebbi egészségügyi állomásra, vér-, illetve vizeletvizsgálatra. 3. Orvosi látleletet állítsanak ki róla (vér- és vize­letvizsgálat nélkül), hogy valóban az ittasság jelei mu­­tatkoznak-e rajta. Ittas állapotban a vezetés megkísér­lése (elég ha csak a kormá­nykerékhez, illetve motor­­kerékpárra ül) ugyanúgy tüntetendő, mint a vezetés. BÜNTETÉSEK: Kéthavi elzárással, illetve 5000—50 000 dinárig ter­jedő pénzbüntetéssel és a hajtási engedély egy évre szóló megvonásával büntethető az a motorosjármű-ve­­zető, aki ittas állapotban vezet, illetve megkísérli a ve­zetést. A kerékpárosok, a segéd­motoros-kerékpár vezetői, kocsisok, lovasok és a kézikocsik vezetői a fent említett kihágásért egyhavi elzárással, illetve 3000—30 000 diná­rig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók. Megkezdte tavaszi körútját a KÖNYVBUSZ ÁPRILISBAN A KÖVETKEZŐ HELYEKRE LÁTOGAT EL ÉS RENDEZ KÖNYVKIÁLLÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KÖNYVVÁSÁRT: 23- án K­E­V­I 24- én U T­R­I­N­E 27- én ORAHOVO 28- án B­A­J­S­A 29-én és 30-án GUNARAS

Next