Magyar Szó, 1966. december (23. évfolyam, 328-358. szám)

1966-12-27 / 354. szám

Kedd, 1966. december 27. MAGYAR SZÓ Jog is, kötelesség is a kétnyelvűség Nemzetiségi intézet alapítását javasolják A Szocialista Szövetség nemzetiségi bizottságának ülése A Szocialista Szövetség tartományi nemzetiségi bi­zottságának tegnapi ülésén arról tárgyaltak, hogy a községi statútumok rendelkezéseiben hogyan jut kife­jezésre a nemzetiségek egyenjogúsága, és hogy ez a gyakorlatban miként valósul meg, legtöbb község statú­túm­á­ban a nemzetiségek jogaira vonatkozó alkotmányos ren­delkezéseket nem alkalmaz­ták kellőleg a helyi körülmé­nyekre. Ilyenformán az egyenjogúság nem érvénye­sül olyan mértékben, amilyen mértékben azt társadalmi fejlődésünk megköveteli. Jól­lehet e jogok minden szem­pontot kimerítő és szabatos megfogalmazása még nem biztosítja azt, hogy a közigaz­gatásban, közoktatásban, per­rendtartásban és társadalmi életünk más megnyilvánulá­saiban a nemzetiségek telje­sen érvényesíthessék jogai­kat, mégis a statútumok ren­delkezései alkotják az egyen­jogúság jogi alapját. A Szocialista Szövetség nemzetiségi bizottságának vitája azonban nem szorítko­zott csak a jogi kérdések bon­colgatására. Az ülésen fölve­tették azt is, hogy több szö­vetségi, illetve köztársasági törvény nem eléggé körülte­kintő tételei kiigazítást igé­nyelnek. Vonatkozik ez első­sorban is a helységnevekről és a hivatalos pecsétekről szó­ló törvényre. A nemzetiségek alkotmá­nyos jogainak érvényesítése azonban nemcsak a törvé­nyek és statútumok rendel­kezéseitől függ. A tanintéze­tekben, közhivatalokban és mindenütt, ahol különböző nemzetiségű emberek közle­kednek, megfelelően képzett szakemberekre van szükség és a több­nyelvű közigazgatás nagyobb anyagi kiadásokat is­­ követel. Számos példa pedig azt bizonyítja, hogy a nem­zetiségek egyenjogúságának és a nyelvhasználatnak kér­dése tudományos tanulmá­nyozást igényel. A Szocialista Szövetség nemzetiségi bizottságának ha­tározatait olyan értelemben szövegezték meg, hogy a szó­vátett problémákat minél előbb meg kell oldani. A bi­zottság indítványozta egy nemzetiségi kérdésekkel fog­lalkozó tudományos intézet megalakítását. Ezzel kapcso­latban más társadalmi és köz­igazgatási szervekkel, vala­mint a szakintézetekkel kar­öltve átfogó tanulmányt kell készíteni a nemzetiségi egyenjogúság kérdéseiről, s ezt a tartományi szkupstina elé kell terjeszteni. S. L. Feloszlott az egyes­­lt textilipari vállalat Alapvető érdekellentétek következménye Mint ismeretes, az egye­sült vállalatban áthidalha­tatlan ellentétek keletkeztek, a selyem- és a pamutfeldol­gozó üzemek között, s emiatt a további együttműködés le­hetetlenné vált. A moravi­­cai Moravica, a zentai Đuro Salaj és a becsei Petar Drapšin textilgyárak, vala­mint a pancsovai Trudbenik fonoda munkaközösségei re­ferendumon hatalmas szó­többséggel a kiválás mellett döntöttek, s a központi mun­kástanács tegnapi határoza­ta az egyesült vállalat fel­oszlásáról már csak nyug­tázása volt annak a ténynek, hogy a vállalat elveszítette létezésének az értelmét. Az egyesült vállalat meg­szűnése december 31-étől ténynek tekinthető, de csak körülbelül három hónap múlva válik hivatalossá, ami­kor a tegnap kinevezett kü­lönleges bizottság elkészül a vállalat zárszámadásával. Az egyesült vállalat alig egy évig működött. Rövid léte is bizonyítja, hogy az egyesülés inkább elméleti, mint gyakorlati-gazdasági el­vek alapján történt. Az egye­sülés kudarca ezért nem je­lenti azt, hogy a vajdasági textiliparban nincs szükség a vállalatok együttműködé­sére. Az önállósuló vállala­tok képviselői azt mondják, hogy továbbra is együttmű­Az Egyesült Vajdasági Textilipari Vállalat központi munkástanácsa tegnap meg­hozta a döntést a vállalat feloszlásáról, azaz megszűné­sörör ködnek majd, de csak azok­kal a vállalatokkal, amelyek­kel nyilvánvalóan közösek az érdekeik. P. Gy. Dragan Nikolić geológus, a kutatórészleg vezetője és Zoran Ivanovic mérnök, a tervezőosztály főnöke kije­lentették, hogy máris meg­kezdődtek az előkészítő tár­gyalások az illetékes román gazdasági szervekkel. Két­ségtelen, hogy sok problé­mát kell megoldani, mert ez az első olyan kőolajmező, amely a határ két oldalán húzódik. M. O. Hideg idő­s nehéz útviszonyok Szombaton és vasárnap az egész országban zord idő­járás uralkodott. A hegyvi­dékeken órákon át esett a hó, csa­knep valamennyi úton megnehezült a közleke­dés. Crna Gorában néhány út járhatatlanná vált. A zágrá­bi rijekai út Gorski Kotar-i szakaszán síkos jégkéreg képződött az úttes­ten, a közlekedési hatóságok ezért a legnagyobb óvatos­ságra intik a vezetőket. Ma­cedóniában már csaknem minden útról eltakarították a havat, csupán a köztársaság nyugati részén levő hegyvidé­ken akadozik a közlekedés. A havazás tegnapra majd­nem mindenütt elállt, de a hőmérséklet sok helyen mí­nusz tíz fok körül van. Sza­rajevóban például mínusz nyolc, Tuzlán mínusz tíz, Bugojnóban mínusz tizenegy, Cemernón mínusz nyolc, a Bjelasnicán mínusz 15, Bi­tesén mínusz 12 fokot mér­tek. Közös jugoszláv— román földgázkitermelés Bánátban A vaskapui vízi erőmű építésében már évek óta széles körű együttműködést folytatunk Romániával. Gaz­dasági kapcsolataink most újabb területre is átterjed­nek, mert a jugoszláv—ro­mán határon fölfedezett olaj- és földgázmezőket együttesen tárják fel. A kezdeményezés a Nafta­­gas vállalattól ered. Kőolaj­­fúró-részlege ugyanis a ki­­kindai körzetben, Mokrin kö­zelében próbafúrásokat vég­zett, és megállapította, hogy a jugoszláv—román határ­vonalon nagy kiterjedésű olaj- és gázmezők vannak, és amelyeket a határvonal ép- i­gen kettévág. Az üzemegységek önállósága a Tartományi Szakszervezeti Tanács mai plénumán A Tartományi Szakszer­vezeti Tanács mai plénumán a központi kérdés a vállalati jövedelemelosztás decentra­lizációja, azaz az üzemegy­ségek önállósága. A szakszervezeti fórumok csaknem 900 munkaszerve­zetben adatokat gyűjtöttek, hogy jelenleg miként is ál­lunk az üzemegységek ön­állósításával. Viszonylag sok vállalat (357) azt válaszolta, hogy náluk az üzemegységek szint­jén végzik a jövedelemel­számolást. A községi szak­­szervezeti tanácsok elemzé­seiből azonban az tűnik ki, hogy az említett 357 válla­latban is félmegoldásokkal operálnak. A vállalati ada­tokat tehát fenntartással kell fogadni, elsősorban azért, mivel szubjektív megítélé­sekből, általánosításokból, és nem utolsósorban az új jö­vedelemelszámolás és elosz­tás céljának nem ismerésé­ből vagy félreismeréséből születtek. Legtöbbször a bel­ső ügyvezetés, a kimutatási technika mesterkedéseivel igyekeznek bizonyítani állí­tásaikat. Az igazság úgy látszik az, hogy az elemzés alá vett 857 munkaközösség közül valójában mindössze 37-ben vannak teljesen önálló üzem­egységek. Mondhatnánk erre, hogy végre mégiscsak megtört a jég. Kezdeti sikernek ugyan­is ,ne­m megvetendő a 37 ön­­rendelkezéssel felruházott üzemegység. Nagy optimiz­mussal így is nézhetjük a dolgok alakulását. Sajnos ez a folyamat csigalassúság­gal terjed, kilakkozott ki­mutatásokkal azonban nem lehet siettetni. B. F. 3. oldal Közvéleményt formálni csak a polgárok sokoldalú tájékoztatásával lehet Tanácskozás a községi információs szolgálatok feladatairól Régóta szükség mutat­kozott egy tartományi ta­nácskozásra, véleméncseré­­re, a tájékoztatás időszerű kérdéseiről. • Tegnap a Tarto­mányi Tájékoztatási Hivatal szervezésében végre lehető­ség nyílt ilyen véleménycse­rére, mégpedig a községi szkupstinák titkárainak és a tájékoztatási szolgálatok ve­zetőinek részvételével. Miről és milyen mérték­ben tájékozta­tj­ák a községi szkupstinák a polgárokat, a választókat? — főleg ezzel foglalkozott bevezetőjében Vasa DOBROSAVLJEVIC, a Tartományi Tájékoztatási Hi­vatal igazgatója. Megállapí­totta, hogy az alkotmány ad­ta lehetőségekkel teljes egé­szében talán egyetlen köz­ségben sem élnek ezen a té­ren. Tájékoztatási szolgálat ugyanis csak a nagyobb köz­ségekben van, s azok hatása is csak szűk körben, úgy­mond a községi közigazgatás portáján érezhető. Még in­kább mostohagyerek a két­nyelvű informálás. A nem várt élénk vita — bár egyik-másik felszólaló ismétlésekbe bocsátkozott —, azt igazolja, hogy a közsé­gekben — ha nem is mind­egyikben — érzik, hogy irá­nyítani kell a közvélemény­formálást. * Távirati stílusban minden­ről egyébként annyit lehet elmondani, hogy Szabadkán, Zomborban és Zrenjaninban a kisebb községek közül pe­dig Kovaci­án észlelhető bi­zonyos mozgolódás. A kikin­­dai képviselő felszólalásában, mi tagadás, kissé hamis han­got ütött meg, amikor azt ál­lította, hogy a polgárok ér­dektelensége, s nem a tájé­koztatási szolgálat hiánya gátolja a helyes közvéle­mény kialakulását. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Varga László, a Tar­tományi Újságíró Egyesület elnöke is. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy a községi köz­­igazgatás bizonyos fokú zár­kózottsága a húszesztendős gyakorlat következménye. S noha ez érezhető a tartomá­nyi szerveknél is, nincs mesz­sze az az idő, amikor a tájé­koztatás, a közvélemény-for­málás lesz a leghathatósabb eszköz (minden szinten és minden kérdésben) politi­kánk kialakításában. Ezt per­sze nem úgy érjük el, ha kész határozatokról tájékoz­tatjuk a polgárokat, hanem úgy, hogy a végső döntések előtt a megoldási lehetőségek széles skálájára mutatunk rá. A tanácskozás azzal ért vé­get, hogy a Tartományi Tá­jékoztatási Hivatal vállalta egy szeminárium megszerve­zését, a községi tájékoztatási szolgálatban dogozók számá­ra. (Cs­a) Községi szábor Becsén Megtárgyalták a kommuna gazdasági és társadalmi fejlődésének középlejáratú tervjavaslatát A javaslatot Cedomir Pe­­rišić ismertette és indokolta , még a szábor előtt. Tájékoz­tatta a jelenlevőket arról, hogy a közvita idején tett mintegy félszáz j­avaslatot figyelembe vették a tervja­vaslat összeállításakor... Kovács László, a KSZ köz­ségi vezetőségének titkára az integrációs folyamatokról, az önigazgatásról, a jövedelem üzemegység szerinti elosztá­sáról és a kivitel növelésé­nek szükségességéről beszélt a tervvel kapcsolatban. Szűcs Sándor tanító sé­relmezte, hogy a tervjavas­latba nem került be a becsei Petőfi Sándor iskola befeje­zése. Zsolnai István megje­gyezte, hogy a tervezetben szó van ugyan a péterrévei és mileševoi iskolák bővíté­séről de nincs megjelölve a pénzforrás. Bovanovics Illés kifogásol­ta, hogy az ármentesítési díjat ugyan beszedik, sőt növelték is, ám az ármentesítő csak a Felső Ugart csapolja le, a lapályosabb részeken pedig ott maradt a víz. Kérte, hogy engedélyezzék a vásártéren a legeltetést, mivel ott azelőtt is legelő volt. Az általános gyűlés befe­­jezése után a községi szkups­tina megtartotta idei utolsó ülését. A képviselők megszavaz­ták a becsei kommuna gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sének középlejáratú tervét. Az ülésen ezenkívül még 10 tárgy volt napirenden. sz. g. Egyszerűbben lehet útlevélhez jutni Novi Sadon a postán kell befizetni az útlevél-illetéket Közöltük már, hogy január elsejétől kezdve 25 új dinárt kell fizetni az új útlevélért. Az összeget a 657-789-36 SUP Novi Sad — Uplata za pasoš — folyószámlára kell átutalni. A postai átutalás meggyorsítja az útlevelek kiadását, úgyhogy január el­sejétől a hivatalos utazásokra két-három nap alatt, a ma­gánjellegű utazásokra pedig tíz nap alatt kiadják az út­levelet. Ez a határidő egyaránt ér­vényes az iroda útján vagy személyesen beadott útlevél­kérvényre. Az útlevélhivatal kéri az érdekelteket, ideje­korán nyújtsák be kérvényü­ket, hogy elkerüljék a vára­kozást, s fölöslegessé tegye­nek minden közbenjárási kí­sérletet, amivel csak akadá­lyozzák a hivatal munkáját. Az útlevélhivatal értesíti mindazokat, akiknek családi útlevelük van, hogy család­tagjaik — akiknek neve és fényképe benne van az út­levélben — csak akkor hasz­nálhatják az útlevelet, ha a családfő, illetve az a személy is velük utazik, akinek ne­vére az útlevelet kiállították.

Next